Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-03 / 78. szám
i DUNÁNTÚLI NAPIG 1949 AnttLXb > Íz angol-amerikai imperialisták tapsolnak a 'A „Tartós békáért, népi dcrmv ráciáért” legutóbbi száma V. Gri- urjev tollából cikket közöl a itó-klikk áruló politikájáról. A Titó-klikk — írja a lap —• ugoazláviáit közönséges burzsoa özUrsasággá teszi és félve a ép haragjától, titokban köti meg 1 jas üzleiét, melyben eladja az rszágot az angol és amerikai tno- opolistáknak. Ezt az üzletéi Titó- k mindenképpen el akarják lep- :zni a jugoszláv nép előtt s ezért nem egy esetben kérték az Ame* lkai Egyesült Államokat és Angli- ■t, hogy ne hozzák őket „kényes lelyzetbe" azzal, hogy nyi.tan hangoztatják velük szemben táplált jarátsagukal és együttérzésüket. S ezt meg is értik az angolszászok, amint az a „New-York He- ■ald Tribune" c. lap február 8-i szénában John Gunther tollából negjelenl „Ma Európában” című rikkből is kitűnik. Ebben a tudósításban John Gunther többek közt a következőket Írja: „Titó természetesen kénytelen igen óvatos lenni az Egyesült Államok Irányában, minthogy, ha túihevesen keresné Nyugat kegyeit, az eltaszítaná tőle a kommunizmushoz fanatikusan ragaszkodó kővetőit. Ugyanezen okból, nekünk is igen óvatosan keli tárgyalnunk vele, mert máskülönben vlsszalőkjűk őt * saját táborában lévő szélsőségesek közé." íme, így ítéli meg Tiló klikkjének helyzetét az amerikai nagytőke lapja. Azonban nem mindig ilyen tapintatos a „NeW-York Herald Tribune’*. A február 16-t szám kifecsegi, hogy Titóék árulása már rég megérett és hogy az árulók hosz- szú Időn át ügyesén álcázzák magukat, gondosan előkészítve ál állásukat az imperializmus táborába: „Jugosztávia vezetői — írja a lap — már az elmúlt év nyarán közölték az angol és amerikai diplomáciai képviselőkkel, hogy országuknak segítségre van szüksége, hogy függetlenségét megvédhess«. Mindezt azonban konspirativ módon tették és közölték kérésüket, hogy Washington és London ne hozza zavarba Tiló tábornagyot barátságának nyílt hangoztatásával.” A lap a továbbiakban „realizmusnak" nevezi Titóék árulását és azt írja. hogy a „realistáknak” (Titó kekkjének) magukkal keJl ragadniok előítéletekkel és gyanakvásokkal teli testvéreiket- Ml sem természetesebb. hogy az amerikai nagytőke előítéletnek és gyanakvásnak nevezi a becsületes jugoszláv kommunisták és jugoszláv hazafiak aggódását hazájuknak a hódító nagytőkének való kiszölgál'atása fejeit. De az „előítéletek és gyanakvások” feletti Imperialista aggodalmak is indokoltak —• írja Grigor- jev. Titó nacionaüsla frakciójának _ nem fog siker ii'rri hosszú időn át ’ folytatni romboló munkájál, becsapni Jugoszlávia kommunistáit és népeit, akik a Szovjeiúnió bíróságában látják az ország Igazi függetlenségének zálogát. Ma már mindenki tisztán látja: míg eskü- dóztek-, hogy hffek a Szovjetunióhoz. a Bolsevik Parihoz, a marxis- ‘a forradalmi fanokhoz, addig a Kommunisla Párt és a jugosz’áv nép háta mögött hasonló hévvol hajlongtak a nyugat pénzmágnásai előtt és ugyanakkor kihívóan viselkedtek, h>gv drágábban adhassák el Jugoszláviát. Ma mir mindenki tudja, hogy Titóék előkészítették és moM- rnár be ts fejezték a nemzetközi szocializmus gálád elárulását, rést ütöttek az egységes szociális- tá arcvonalon, megkönttylfették az imperia.istáknak a _ Szovjetunió és a népi demokráciák elírni támadó sze lom!? terve k előkészítését. Csodálható-e ez-kittán, ha egv ilyen jó szólgVatokat tevő klWck védelmél olv szívesen vállalta May. i hew brit külügyi államtitkár, a leg* ' reakdóssW) »egei politikusok egv! i ke? Az UNO vitája során Maybev részletesen idézte Titót, védelmezte Jugoszláviát a Szovjetunióval szemben, teljesen egyetértve Titova] abban, Iwgy a Szovjetunió „lm. perialista politikái” folytat Jugoszláviával szemben. Titó Jugisziáviája bőségesen hálálja meg nyugati barálainak támogatását (természetesen a jugoszláv dolgozók verejléktSböl). A Jugoszláviában államosított angol tulajdon kártalanítása fejében az angoi és a jugoszláv kormányok között folyv 15 hónapos tárgyalás eredményeképpen, a jugoszláv kormány négy és fél millió font kifizetését vállal ta akkor, amikor az angolok maguk sem mertek többet remélni négy millió fontsterling kárpótlásnál. A kapitalista országok reakciós sajtója mindezekért elismeréssel fizet Titónak. Ezek a lapok Titót „hősként", „kiváló nemzeti vezetőként” emlegetik s ha mégis vannak nyugaton olyanok, akik kételkednek Titó megbízhatóságában, azokat erélyesen figyelmezteti a „New- York Herald Tribune” egyik februári számában: „Ami Jugoszláviában történik — írja a lap —, kétségtelenül bizonyítja, hogy tévednek azok, akik azt mondják, hogy Titó olyan kommunista, mint a többi kommunisták. Következésképpen ebből a gyakorlati szempontból kell telíteni Nyugat politikáját Jugoszlávia Irányában." Nyugat reakciós sajtója tömjéné? Tito klikkjének, de: „Tapsoljon csak az ellenség az árulóknak — , fejezi be cikkét Grigorjan. Fogadják el az urak az ellensé-r dícsére- j iét és csókjait, hisz régóta rászolgáltak! Jugoszlávia népei annál na- I gyobb gyűlölettel fogják elsöpörni ázt az áruló csoportot, melynek semmi köze sincs az orszá» érdekeihez, cs amely Jugoszláviát az imperializmus igája alá akarja haj- ■ latú.” Ke1 eíncmeíország 2*5 milliárd márkát fordít új építkezésekre Előretörnek a szövetkezetek a népi demokráciákban CSEHSZLOVÁKIA A üéniet Gazdasági Bizottság építésügyi főosztályának vezetője kijelentette, hogy Keletnémetország 2.5 milliárd márkát irányoz elő építési tervé megvalósítására. Elsősorban új paraszthézakat, gép- állomásépületeket és a \egnag\jobb gyárak mellett 5.000 mvnkáslakást fognak építeni.. A mindent átfogó helyreállítási terv végrehajtása során a keleti övezel beli és K*let-Ber- linben 18.500 lakás épül. Ezenfelül további 60.000 lakás építését irányozták elő. Az építési tervnek külön előirányzata van a kultúra •és az egészségügy céljait szolgáló épületek létesítésére. 1948-ban Kelelnémctoíszág építkezése nagy lépéssel haladt előre. Az építőanyagokat termelő ipar csaknem valamennyi ága túlhaladta a terv előirányzatát. Az 1947-es termeléssel szembeállítva a cement termélése 144% Vólt, égetett mész: 114%; tégii-termelés: 192%; tfitö- cserép: 193%. Az ablaküveg termelése az 1047-esnek 206%-a volt. a gipszé 166%, a tctőletticzé 138%. Az épiiési térv előterében a földreformmal kapcsolatos építkezések állnak. 755 millió téglát használtait fel, ebből 43Ö milliót volt kastélyok; katonai épületek és más nem használható épületekből nyertek. Henningsdorf, Riesa és Mecklenburg fémüzemci melleit lényegesen új ipari építkezéseket kezdtek még, illetve bővítettek, a keleti övezet közlekedésének helyreállítására. Az első helyen a vasút fék- és egyéb berendezéseinek, valamint sín- és hfdlielyfeálHtási munkáknak befejezése áll. Az építési ipar termelésének értéke 1918-ban 2 milliárd márka volt. Csehszlovákiában az új 6 éves tervvel kapcsolatban külön 5 éves szövetkezeti tervet dolgozlak ki. A terv kere ében a szövetkezeteket népi szövetkezetekké építik ki és az úlszövetkezeleket felszámolják. Az áitszerveze.rt szövetkezeteik támogatásával lerakják a haladottabb termelési formák alapjait a dolgozó kis- és középparasztok önkéntes szövetkezése úján. A mezőgazdasági szövetkezeteken kívül a terv kitűzi a kisipari vállalkozások, szövetkezetek útján váló összevonását és a különféle szövetkezeti típusok célszerű ösz- szevonúsát és a különféle szövetkezeti típusok célszerű összevonását Ls, valamint a népi szövetkezeti pénzintézetek saját tőkéjének emelését. • f . ROMANIA ' , Ghoorghiu Dej, a Román Munkáspárt főtitkára a központi vezetőség teljes ülése ellőtt tartott beszámolójában részletesen ismertette a román mezőgazdaság szö- vetkeze i úton való átszervezésének kérdését, Beszédében a többek közt a következőket mondottá: „A kollektív mezőgazdái«# megszervezéséhez vezető átmenetet biztosító legfőbb féli tétel a falusi fogyasztási, értékesítő és ipari szövetkezetek széles tömegmozga- lomkén: történő megszervezése és kifejlesztése. Különös jelentősége van a termelőszövetkezeteknek a dolgozó parasztság munkatársa- lát» különböző formáinak. A város és a falu közti ür kiküszöbölésének fontos feladatán kívül a szövetkezeti mozgalom, hozzá segít ahhoz, hogy a parasztgazdaságot belekapcsoljuk az állami torvbe és a szükséges nyersanyag rendelkezésre bocsátásával meggyorsítsuk a szocialista ipar fejlődését. Ezt a lehetőséget a gyárak és a szövetkezetek k'ózölt kötendő len, kender-, cukorrépa és gyapotteftnelési szerződések segítségével használjuk kv. LENGYELORSZÁG v' Lengyelország szövetkezeti mozgalma hatalmas fejlődést tett meg az utóbbi időkben. A parasztok köOosönös segélynyújtási szövetsége az összes fon.osabb központokban tnn már több mint 3.00<) szövetkezettel rendelkezik. Ezek a szövetkezetek látják el a dolgozó parasztságot iparcikkekkel, mezőgazdasági gépekkel nemesített vetőmagvakkal, mű- trágyávall és végzik a termény. felvásárlást, valamint a termelési szerződések kötését is. A szövetkezetek feladatai közé tartozik a .„szomszéd megsegí esőre“ vo- natko7.ó rendeletek ellenőrzése is, meily előírja a tehetősebb parasztok számára, hogy kötelesek szegényebb szomszédjaiknak meghatározott minimális bérért kölcsönadni gépeiket és vonta óerőt. E munkájuk szervezésénél a lengyel szövetkezetek igen nagy segítséget nyújtanak a dolgozó parasztságnak és éles küzdőimet vívnak a kulákok ellesi. Az általános szövetkezetek mellé t igen nagy fejilódésnek indultak Lengyelországban a termelőszövetkezetek is, melyeknek fejlődését nagymértékben elősegíti, az 1956 szövetkezeti tmktorállo- tnás. A jövőben nagy súlyt _ helyeznek a „szőve kézeti tninta- fs.lv.ik létesítésére. BULGARIA C ■ , . Bulgáriában tttósl késíiiilt el az 1648 as termelési red tóé nyékről szóló kimutatás. Ez a kimutatás órtzágöS viszonylatban is bebizonyítja, högv a szövetkezeti gazdálkodás hatalmas fölényben van az egyéni gazdaságokkal izemben. Az egyéni gazdaságok terméseredményeit a szövetkezetek eredményei búzában 2, árpában 29, zabbon 24, kukoricában 53, dohányban 69, burgonyában 67%-kai múlták fölül. Tejterme« lés terén a szövetkezeti tehenészetek 68% -kai jobb eredményt értok cL mint az egyéni gazdaságok. AnnnbeUe Burar: Ez az igazság az amerikai diplomatákról ELŐSZŐ. A most lefolyt esztendő meghozta életem nagy fordulóját. Született amerikai létemre, bár teljes életemben szerettem és őszintén, önzetlenül szolgáltam hasúmat, elhatároztam mégis, hogy ót.yan országban töltöm további életemét, amelyet azelőtt csak igen kevéssé Ismertem, de. most annál inkább megtanultam szeretni, bár mintegy két éve tartózkodom benne, mindössze. Aki ügy vélekedik, hogy könnyű volt ezt az elhatározó lépést megtennem, téved. Nagyon hosszasan és igen fájdalmas érzésekkel mérlegeltem minden körülményt, ami engem erre a lépésre vitt és sokáig csupán ezek a minduntalan visszatérő okok tartottak vissza a döntő tépéstől. Hogy mégis a fentebb említett komolyabb okok kerekedtek felül, annak nagyon súlyos előzményei vannak. Ellenségeim ezeket- az okokat wagdnélc- emben keresik, holott ez egyáltalán nem fedi ne igazságot. Vdiájában tisztán objektív okol; szerepelnék itt. Akkor jutottam one az ciha 'árazásra, midőn meggyőződést szereztem arról, hogy ax ÜSA-báh, ma uralmon levő társaság szülőhazámat, és vele a.; egész világot, 'élelm.etes katasztrófa felé viszi Ez a Dleggyőződésem nem,'púiról holnapra érett meg bennem, nem, a békéért, küzdő egye srk vagy tömegszer vezetek megnyilatkozásai, röpiraloi nyomán, hanem mindabból, amit közel hároméves Washingtoni és moszkvai követ- ségi tevékenységem alatt, tapasztaltam közvetlenül és napról-,lapra. Washingtonban épp úgy mint Moszkvában, azt láttam, hogyan tesznek meg lépfen-nyomon minden erejükből telhetőt diplomatáink, akik az USA külpolitikájának felelős tényezői, hogy egy világkatasztrófát idézzenek elő. Politikájuknak éle ma épp ügy, mint mindig a Szovjetunió ellen irányul, az OS ország ellen,, amely — és est világo- mindannak., amit aa amerikai, nép vár képvae- ittam — Ml5 békebontó kísérleteiket, a 16U6L Láttám., hogyan, függesztik a Damokles- " ----- * - |sj ' kardot, as emberiség föléj láttánt, amint et ® kiírd egyre mélyebbre Icfi/liíl, és mint, fényt* geti. az emberek millióit, hogy vérüket vegye. Ezért nem hallgathattam! , , ellen sort láttam népeknek jobb és boldogabb életre való tfírek rését, gátló mesterkedéseik r.t ‘mindeddig meghiúsították. Esek a diplomatáit nagyon jól belátták annak igazságát, hogy a Szovjetunió megakadályozza az amerikai nagytőkéseket, abban, hogy elnyerjék a világuralmat. Ezért tartották elsőrendűen szükségesnek és fontosnak, hogy I. FEJEZET. Tevékenységem a hírszolgálatnál- TVunsylvánla állatában, sokgyermekes esa* Szovjetunió tekintélyéi mindenáron Mássák ]ádb61 szülöttem, nem messze Pitteburgh-tóL attól is, hogy annak, támadó szándékát, kan- emigránsok voltak éppúgy, mint i»J* : goztatva ellene -,A ...» . . *államhir. ségnél ■ tem a : vezető emberei, egytöl-cgyig ennék a célnak > eléréséért fáradoznak. Ennélfogva igen ' természetes, hogy Itényk nclt. lehetőségek“ országába. Éppen úgy, mint, a többi Amerikába^ mse : emigránsok, szüleim is belátták, rövidd* ’ás a sorsuk. Egy bizonyos árucikknek voltak kellet: hallgassak-e és a háborús gyujtogatók- nak, akii: az ÁUumhivalalba és a moszkvai ’ vétségbe sáncolták be magukat, kiszolgálója 11 P, olyan cikknek, amely ,, : legyek-e s ezzel velük együtt osztozzam min- munkáskéz címen ismeretes, ee a termelő. _ ! den ország népe színe előtt a félelmetes fele- megvette az ő munkájukat, éppúgy keresk tősségben vagy pedig felemeljem-e a szavam “*,“*1* Rz7r_*z^™^v.^2_,vaf:7 ez ellen a roppant hajsza ellen? Az, ha magúérccel és a szénnel, amely anyagok itt nagyon ban a követségben hallatom, tiltakozásomat, szükségesek, hogy a szénbányászat e centrú- olyan lett volna, mint a pusztába kiáltó szó. raá,)an é* kohoinaraban az amerikai acélt 010mában és kohóiparában az amerikai acélt kellett ábítsák. i Nagyon sok emigráns nem bírta el a k*fíppen ezért, hathatósabb lépésre I magam szánnom, olyan lépésre, amely meg- ..... ——„ ...... - ■ . ' ad hatta a lehetőséget, hogy a háborús uszítok gyetlén kizsákmányolást és a nehéz bánásmo- cltenl küzdelembe tevékenyebb és hatékonyabb 'lot. Egyetek, a szerencsétlenebbek visszatér- módon szóljak bélé. Ezért a célért azonban lek európai hazájukba, mások elléúbén itt #»*- minden személyi és szentimentális fontolgatást tudtak ős egész életükben szám-nélküli mw*" t félre kellett tennem, s ezt, meg is tettem. káekéút vergődtek s nagyon sók esetben k<"- A követségnél vállalt, szolgálatomat ott dús módjára haltak Weg. Szüleim életbe® r hagytam és a. Szovjetunióban maradtam, ahol radtak. hihetetlen fáradtságokkal küzdve és erőim mértéke és lehetőségei szerint részt, fo- hála annak a körülménynek, hogy család un* gok venni a békéért s a nemzetek jólétéért, sók munkáskezet számlált, egy Plttáhtttp* ’ vivőit harcban. vidéki farmon többé-kevésbé clvisolhetfl élet«® Ez a. könyv találkozások és beszélgetések ‘Olyt&ttak.- lejegyzése olyan emberekkel, akiktől (is ameri- Középiskoláim elvégzése után elhatároz- y kai nép elvárta, hogy a jószomszédi viszonyt tam, hogy minden nehézséget leküzdve, el»«' rt erősítsék, és szorosabbá kössék minden néppel, zom a főiskolát. Amerikában a főiskolák hal»* t igy a Szovjetunióval is, amely ország a fasiz- gátéi nem részesülnek állami ösztBndíjbáúj k műn elleni hatéban felmérhetetlen szolgálaio- úgy, hogy midőn a pittsburglii egyetemre jár* \t kot tett az emberiségnek. Ámde mindez, amit t»m, a tanulás mellett a nap nagy részét t, az Államhiv at ólban és a moszkvai USA követ- nyérkeresettel kellett töltenem. z ségen láttam és hallottam, kiáltó ellentéte (Folytatása következik.)
