Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-16 / 88. szám

Bgrtezerfes neféaSí s raniaiílliÉ szála a larsliaílizéii Jtasztriátem

Ä sztálini alkotmány biztosit!*» a munkához való logoi

A* «többi hónapokban sok •Ug'taJanságot váltót ki a mun- mélküliek számának ugrásszerű aelkedése. Hivatalos körökben éretnék ezt a jelenséget szezonEURÖPA MARSHALL. TERVE A DOLLÁEBILINCS.

fenségként feltüntetni. Minden- l tisztába van azonban azzal, agy az ilyen beszéd nem más,

félrevezetésnél. Az összes foglalkozási ágakban emelkedik a munkanélküliek száma. A különböző foglalkozási ágakban decembertől januárig, tehát 1 hónap alatt százalékban kifejezve a munkanélküliek száma a következőképen emelkedett: építőmunkások 23%, konfekcióipari munkások 20%, élelmiszeripari munkások 17%, fémipari munkások 16%, bőripari munkások 16%, bányászok 15%, papíripari munkások 13%, textilmunkások 12%, grafikai munkások 12%, vegyi- ipari munkások 12%, egyéb iparágakban dolgozók 14%. A munkanélküliségnek nincsen idény- ’ jellege. A munkanélküliség annak a gazdaságpolitikának következménye, mely Ausztriát a Mar- shall-tervhez kötötte és mindinkább válságba sodorja. Nemcsak Ausztria, a Marshall-aegély áldásaiban részesített valamennyi európai ország hasonlóképen érzi, mint fojtja meg az amerikai imperializmus a mentőövvel álcázott dollár-bilinccsel. így szeretnének minden népet gúzsbakötni.

A Magyar-Szovjet Társaság budapesti szabadegyetemén . dr. V/eltncr Andor előadást tartott a szovjet munkajogról.

Ä szovjet munkajog — mondotta többek között — r.z emberi termelő munka feltételeit szabályozza és így dpntően fontos szerepet játszik a társadalmi élet megszervezésében. A szovjet munkajog alapelveit a sztálini alkotmány szabályozza. Biztosítja a munkához, a végzett munka mennyiségéhez és minőségének megfelelő díjazáshoz, pinenshez és öregkor, betegség, valamint a munkaképesség bármilyen elvesztése esetére az anyagi ellátottsághoz való jogot.

Ezeket a jogokat a szocialista társadalom nemcsak kinyilatkoztatja az alkotmányban, hanem a

gyakorlati megvalósulásukat is

biztosítja. A sztálini álkormány nemcsak a munkához való jogot biztosítja, hlariem kimondja azt is, hogy a munka minden munkaképes polgárnak kötelessége és becsületbeli ügye. A szocialista társadalom megszűntette a kizsákmányolás lehetőségét. A hallgatóság az előadást lelkes tapssal fogadta.

A kiírtak a kiskereskedelmi alka lmazottak új kollektív szerződését

\r elárwsMók fiaidése SO százalékba! emelkedik

iz ötéves tervben a fokozol! irágpxáxKa! tízmillió mázsa ihnzaér‘ét<kel növekszik mezőgazdaságunk termelése

A mezőgazdaság korszerű fel- :erelése, az öntözés és a gépc- ités hatalmas mennyiségű ter- léstöbbletet ad a dolgozó pa- »sztságnak. Az ötéves tervben

10.000 holddal növeljük új ön- izömüvek segítségével az ön toss alatt álló földterületet. A tapasztalatok szerint öntözéssel Izsnél 4.500, kertgazdálkodásnál 100, cukorrépánál 1.350, szántó- ál 750 forint a holdanként el érető terméstöbblet értéke. A ter- íéshozamot hatalmas mértékben

növeli a trágyázás fokozása is. A műtrágyagyárak termelésének növelése mellett új gyárak is épülnek. 1954-ben már közel négyszer annyi műtrágya kerül a földekre, mint ma. A mű- és természetes trágyázás növelése holdankint körülbelül 100 kiló búzaértékkel növeli a magyar föld termésének értékét, tehát a mintegy tízmillió holdnyi szántóföldünk terméshozamát tízmillió mázsával emeli majd.

V Csehszlovákiából áttelepült kereskedők és iparosok vásári helyfoglalása

Köztudomású, hogy a kereske- ök és iparosok vásári helyfog- ilása tekintetében érvényben ívó szabályok szerint a vásári ely foglalás sorrendjénél az iparig ósitvány kelte az irányadó.

Mivel a Csehszlovákiából átte- ipített iparosok cs kereskedők z új lakhelyük szerint illetékes járhatóság által kiállított ipar- sgositvány alapján folytatják »arukat, illetve kereskedésüket, vásári helyfoglalási sorremi. legáilapitásánál sok helyütt az ij iparjogosítvány keltét vették fányadónuk, ami gyakran visz- zás helyzetet teremtett. Ezért a

kereskedelem- és szövetkezet- ügyi miniszter az áttelepült személyek törvényben biztosított jogainak érvényesítése érdekében kimondotta, hogy az áttelepített kereskedők és iparosok vásári, helyfoglalási sorrendjének megállapításánál nem az új ipar jogosítvány keltét, hanem az érdekelt korábbi ipar jogosítványának keltét kell irányadónak tekinteni és az illető kérelmére az iparhatóságok az új iparjogosítványra kötelesek záradék formájában a korábbi iparjqgosítvány keltét is rávezetni.

Megkezdte működését a Tenyészállat- forgalmi IV. V. pécsi kirendeltsége

Újabb nagyjelentőségű lépést rit a kormány az ország állat- snyésztésénék érdekében, ami- ;or életre hívta a Tenyészállat- wgalmi Nemzeti Vállalatot. A leimet! Vállalat Baranya terükére kirendeltséget szervezett és !nnek vállalati helyisége: Pécs, íáptalan-u. 8. sz. alatt a régi Ä1- atfenyésztő Egyesület helyiségélen nyert elhelyezést (tel.: 26-54) 1 kirendeltség fogja lebonyolí- *ni a tenyészcélnalc megfelelő, örzstenyésztésre alkalmas apa- *s anyaállatok felvásárlását, hegszervezi az állami tovább- i7-aporítágazdusógol és füldbérlő

Vásárnaptár

Április 18, hátfő: Máriagyüd (Sara nyal ok., Zomba (Tolna) ák. Április 19, kedd: Balatonlelle Somogy) oák., Bogyiszló (Tolna) jak, Csurgó (Somogy) oák, “edrehely (Somogy) oák, Ma- frarkeszi (Tolna) oák, Mágocs ^aranya) oák. Mohács (Baranya) oák, Mozsgó (Somogy) oák, Nagyberki (Somogy) oák, Pécs- 7árad (Baranya) oák, Somogyvár (Somogy) oák. Vízvár (Somogy) aák. Április 20, szerda: Gölle (Somogy) oák, Mekényes (Bara- o. gzmv. é* ok. Április 21, *Httörtök: Csukonyavisonta (So- *0*7) oák. Áprtüs 23, szombat: iOmcmxr-» oák.

csoportok, valamint földművesszövetkezetek és táblásmüvelési csoportok részére a tenyészállatok szaporítását, a tcjcllátást, a gyapjú termelést.

Ezzel kapcsolatban kiküszöböli a kupecek, a kereskedők, a kulá- kok közvetítési diját, amelynek haszna többé nem ezeknek a zsebét tömi meg, hanem a dolgozó parasztság tulajdonában marad, mert a kirendeltség a dolgozók boldogulása érdekében tenyésztési szerződéseket köt. Célja a Nemzeti Vállalatnak, az ötéves terv szilárd bázisának gazdasági téren való kiépítése.

Virágzás ideje alatt nem szabad 0. D. T.-ve! permetezni

Aki ért a gyümölcsfákhoz, az már virágzásról megtudja mondani, hogy lesz-e jó termés az idén barackból, körülbelül. A jó gazda tudja azt is, hogy a virágzó fákat nem lehet bármikor és bármivel permetezni. A földmi- velésügyi miniszter egy most kiadott rendeletével megtiltotta, hogy a gyümölcsfákat a virágbimbók hullásáig D. D. T. növényvédőszerrel porozzák vagy permetezzék. Ez a védöszer ugyanis virágzás idején tönkre tenné a gyümölcsöthozó bimbókat, elriasztaná, megölné a méheket, melyeknek pedig nagy szerepük van a «teás mattenaékeojráéetben.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a kiskereskedők érdekképviselete aláírta a kiskereskedelemben foglalkoztatott alkalmazottak új kollektív szerződését, amely körülbelül 30 ezer dolgozót érint. A szerződés értelmében az elárusítók fizetése 50 százalékkal emelkedik a tavalyihoz képest. A múltban többször előfordult, hogy ugyanabban az üzletben alkalmazott dolgozók különböző kollektív szerződések hatálya alá estek. Ez most megváltozik. A kiskereskedelem valamennyi dolgozója, akár szellemi, akár fizikai munkát végez, ug'yanegy kollektív szerződés szerint kapja fizetését. Az állandóan szabadban dolgozó munka- vállalók, mint például éjjeliőrök, kocsikísérők, november 1 cs

KISOSz értekezlet

Április utolsó hetében a KISOSz a kerületi kiskereskedők képviseletében közös értekezletre ül össze a pécsi nagykereskedelmi nemzeti vállalatok vezetőivel az áruellátás, szállítás és fizetés feltételeinek megtárgyalására.

A pécsi KISOSz új főtitkára

Schuber Rezső, a KISOSz pécsi főtitkára április elsejével a Keleteurópai Import,-Export vállalat vegyiosztályának vezetésére kapott megbízatást, ezért lemondott főtitkári állásáról és átvette hivatala vezetését. Schuber Rezső ■ közel egy esztendeig vezette a halaidószellemü kereskedők érdekképviseleti tömegszervezetét, és működése igen eredményes volt. A KISOSz elnöki tanácsa iavaslatára a választmány egyhangú határozattal Szabados Belőné alelnököt bízta meg a KISOSz főtitkári fendőkkel. Szabadosáé eddigi munkássága biztosíték arra, hogy a pécsi KISOSz töretlenül halad tovább a szocialista fejlődés útján.

A magyar baromfi- export nagy sikere külföldön

A múlt évi baromfiexport nagyjából lezárult. Ebből az alkalomból megállapíthatjuk, hogy a szakma kitűnően teljesítette nemzetközi kötelezettségét. Nagy dicsérete a magyar baromfiiparnak. hogy a múlt évi export- szállítással kapcsolatban nemcsak hogy a legcsekélyebb minőségi kifogás sem merült fél, hanem számos átvevő ország megállapította, hogy ezideig még ilyen standard minőségű baromfit piacára nem szállítottak.

Ennek jele az is, hogy a magyar baromfit importáló országokban az idény végeíelé már kifejezetten a magyar baromfit keresték, sőt valósággal .szétkapkodták, mert a legjobb minőségű ez volt, a legmintaszerűbb csomagolásban. A magyar baromfiexport tehát a múlt évben is öregbítette népi demokráciánk mezőgazdasági iparának jó hírnevét

március 31. között naponta fél- liter forró kávét, vagy teát kapnak. A piszkos munkát végzők részére a munkaadó kötetes munkaruhát, vagy köpenyt adni. Az anyának a szülés előtt és szülés után 6—6 hétig fizetett szabadság jár. Ha a szakszervezet, valamelyik kiskereskedelmi alkalmazottat szakmai, vagy egyéb továbbképző tanfolyamra küldi,

úgy a tanulás idejére szóló fizetését a dolgozónak a kultuszminisztérium útján az állam folyósítja. A kollektív szerződés foglalkozik a tanulókkal is. A tanulók épp úgy ingyenes üdültetésre jogosultak, mint a többi dolgozók. A tanulóknak mindenkor 24 munkanap jár és őket túlóráztatni nem szabad.

Hétmillió forint

törzstenyészetek létesítésére

A felszabadulás után a fasiszták rablásai és rombolásai következtében állatállományunknak csak kb. a fele maradt, meg. A hároméves terv mezőgazdasági részének tehát elsőrendű feladata volt állatállományunk fejlesztése. Különböző akciókon keresztül nagymennyiségű tenyészállatot juttattunk el a dolgozó parasztsághoz és milliós beruházások segítségével törzstenyészeteket létesítettünk. A terv indulásától

lékben. 2,500.000 forintos beruházással 60 sertéstörzstenyészot kerül kiosztásra, 40 juh törzsi-enyészetet pedig 2,560.000 forintért állítottunk fel. Egy szarvasmarha törzstenyészet általában 20—30 darabból áll. A juh törzs- tenyészet létszáma 300— 300-ig terjed, a sertéstenyészet 30 darabos.

Sertéslörzstenyészetet eddig 41 földmívesszövetkezet kapott, ösz- szesen 1378 darabot. Kétféle juh1949. január elsejéig közel- hétmillió forintot fordítottunk törzstenyészetek létesítésére. Ezeket a tenyészeteket a föl dm ívesszövetkezetek kapták 3—4 évi használatra, amely idő alatt a szaporulat megfelelő darabszámot érhetett el. Az eredeti tenyészeteket azután tovább kell adni.

A harmadik tervévben a föld- bérlőcsoportok és földmívcsszö- vetkezetek 5 szarvasmarhatenyészetet kapnak 600.000 forint értörzstenyészel került kiosztásra: az egyik keretében 5433 darabot, a másikéban pedig 16.255 darabot osztottak ki 88 földmi- vesszövetkezet között. A szarvas- marha törzsten vészetekből 210 darabbal 8 földmívesszövetkezet létesült. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy milyen komoly akció a törzstenyészetek kiosztása. Az akcióban természetesen a baranyai szövetkezetek is részesülnek.

Megszűnnek a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok

A legújabb Kormányrendelet kimondja a hegyközségek és hegyközségi tanácsok feloszlatását. Ezt a szervezetet még a múlt rendszer hívta életre a falusi kizsákmányolok érdekeinek szemeiéit tartásával, ezért legfőbb ideje, hogy a dolgozó szőlő- és gyümölcstermelő gazdák végre megszabaduljanak tőle. A hegyközségek és hegyközségi tanácsok által ellátott érdekképviseleti feladatokat ezentúl a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (D&FOSz) végzi. A vagyon felhasználásáról a föld- noávelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

A rendelet értelmében a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről, valamint a növényi és állati kártevők elleni védekezés ellenőrzéséről községekben az elöljáróság, városokban pedig a polgármester gondoskodik. A hegyőröket ugyancsak a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester alkalmazza. Fizetésükről a község (város) gondoskodik, a mezőőrökre megállapított szabályoknak megfelelően.

(330011940. Korra, s.*tmé letl