Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-12 / 84. szám

Dunántúli 1149 il. 12. VI. Mi. 84 Arq 60 fillér Wegjrn«! n rmfrellfitfi«« FéwrO Erős ütemben folyik a vil'amosífás Baranyában Munkásaszzonyból vállalati igazgató Uj országgyűlést választunk 'Hatalmas tüntetés Londonban Ma tjeiben összeül ország gyű lé­un«, hogy meghallgassa és tu- loirjiMií vegye a köztársasági (bök feloszlató kéziratát Ezzel a 1947 augusztus 31-én válasz­éit képviselőház befejezi műkö- Msét Sgy év és hét hónap néni losszú idő. De vannak minden »ép történelmében rövid idősza- tok, amelyek eseménytelen, csön- ies évek egész sorával felérnek. Ilyen volt hazánk történetében » a bő másfél esztendő is. Ez- ilatt tetőztük be a nagy politi­cal és gazdasági fordulatot, lép­ők át a Rubikont: szocializmus tele haladó népi demokrácia lét­ünk, amelyben a hatalom szi- árdsn a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezé­ben van. Ezalatt vertük széjjel a lazaáruk:“ reakció minden szer­kezetét és fogtuk egybe az ösz- «es építeni akaró, nemzeti erő- cet a Függetlenségi Népfront ha- almas táborába. Visszatükrözi-e az országgyű- és mai képe ezeket a mély vál­tozásokat? Nem, országgyűlé­sünk elmaradt hazánk fejlődése demokratikus erők megosztott­sága és a reakció rágalmazó, bomlasztó propagandája fogja jellemezni. Népünk most kivívott világra szóló eredményei felé fordul: a hároméves terv sike­rei, a dolgozók kibontakozott ha­talma az, ami még tudatosabb formát ölt benne és az eddigi győzelmekre, jó tapasztalatokra támaszkodva felkészül az előt­tünk átló, nagy, nemzeti felada­tokra, ötéves tervünkre. Ezekben a napokban minden! dolgozónak vissza kell idéznie a j felszabadulás előtti nyomorúsa-1 nos és ami még rosszabb: jövőt-1 len, vigasztalan sorsát s mellé kell állítania mostani, évről évre javuló helyzetét és azt az ember­hez méltó, boldog jövőt, and előtte kitárult. Vissza kell emlé­keznie mindenkinek a háború utáni rom-országra, ahol még a népnyúzók jelentős politikai és gazdasági őrhelyeket bitorolhat­tak s mellé kell állítania gyors ütemben iparosodó varasainkat., az elmaradottságból felemelkedő falvainkat, a munkások dolgozó parasztok, velük tartó értelmisé­giek és becsületes kisemberek virágzásnak indult hazáját. Pártunk vezetésével a Nép­front a felemelkedés és bizton­ság programjával ál! ki a ma­gyar nép elé Nincs okunk Kétel­kedni abban, hogy a választók véleménye egyöntetű lesz: öntu­datos egységben sorakoznak fel saját ügyük mellé. Ki bizhatna erőiben és a dolgozok bizalmá­ban, he nem a minden szavát betartó, valamennyi tervét be­csülettel teljesítő kommunisták pártja és a vezet"' e alatt küzdő demokratikus sereg? Csak a gyű­lölettől elvakult, demokráciánk vesztét kívánó csontig reakciós bitangok 1 «riadhatják meg támo­gatásukat és szavazatukat tő­lünk. azok, akiktől népünk un­dorral fordul el és semmibe­vesz. U] országgyűlésünket a nem­zői közi ellenietek kiéleződésének Időszakában, a béke és háború, az emberi szabadság és elnyo­más, a népek függetlensége és a! új világuralmi kaland nagy ösz- szecsapásónak idején választjuk .meg. Ez különös jelentőséget ac az előttünk álló belpolitikai ese­ménynek. amely épp ezért, ki­emelkedik országos jelentőségé­ből és nemzetközi üggyé válik Meg kell mutassuk, hogy Ma­gyarország szilárdan áll a szocia­lizmus építésének és a béke front­iénak ráeső szakaszán, a ma­gyar demokrácia választása s békefront újabb sikere, a há­borús gyujtogatókra mért újabl súlyos csapás lesz! Atlanti Egyesmény ellen Az MTI kmdoni jelen lése szét in hatalmas tömeg vet részt vasárnap Londonban az Atlanti Egyezmény ejteni -ürítelésben. Antikor Pakne Dut:. az Angol Kommunista Párt alekiöke és a gyüiée vezérszónoka feltette a kérdést: Akar-e vaiaki háborút? — A* óriási Tcafalgar- tér visszhangzóéi az ege verő „Nem!’’ kiáltásoktól. A nép sehol sem akar háborút — mondta Dutt — a háború nem oMcerülbeterien és közös erővet meg is fogjuk akadá­lyozni. Palme Dot; ki jelentett“' hogy egy ország sem annyira se- bezheő báborőhan. mim Aegtia. Piratin teépvieelö. a következő szónok kijelentette, bogy a »ép már látja azt, hogy Gripps nyomorpoli­tikája és a bSborws ooütika egy és ugyanaz. Johns on. az Hiúsági Kommunis­ta Liga »evében kijelentette, hogy az angol ifjúság nem hajlandó a bergenbeteeni és huchenwaldi tö- megmészárlások hóhéraivá; váll­vetve bartmbr Sztálingrád hős vé­dői eilen. Vasárnap több hoüaiid városboc :« íőmeggyöléseke ártották, »melye Ven tiltakoztak az Attonöí Szőve ség elleti Hágába- íffrü -örökben vouuüai- végig » város utcám » nők és riúakoetak a háborús uszí­tás ellen. A haladó lapok erőtelje? támadás« mellett még a jobboldal sajtó is elégedetlenséget mutar. az Egyesük AHamok politikájává! é-> a Marshall-tervvel szemben. A TASzSz newyorki jelentés- szerint az Amerikai Szovjet Baráti Társaság minden szenátor!..-* lehe­lét intézeti, amelyben felszólítja a szenátorokat, ne ratifikálják az Eszakatlanti Szerződést és egyék ‘©he övé, hogy az amerikai néy mindem vezetője .nyilváníthassa vé­leményét erről n szerződésről szüntetnünk. új választásokon ilyai képviselőtábort kel! bekül- ienünk az ország első házába, »mely bizonyítéka es biztosítéka i dolgozó nép hatalmának, amely > munkásosztály és nagy párt­jának vezető szerepére támasz­kodik Csak * dolgozók leg jobbjaira van szükségünk a parlament­ben a legáldozatkészebb, lég­in tudatosabb hazafiakra. Mara­déktalanul ki kel! szorítanunk onnan munkánk akadályozóit, «okát, akikről nyilvánvaló lett, hogy nem a magyar népet, ha­nem idegen megbízóikat, a ten­gerentúli nagytőkéseket kép­viselik. Ezek az erők 1947-ben még nem lepieződtek le a ma­guk bűnösségével, rotbadtságá- vni s ezért megtudták tévesz­teni fondorlatos jelszavaikkal a tömegek egyrészét. Azóta sokat tanultak az akkori jámbor, hi­székeny választók. Azóta az új­fasiszta mozgalom bajnokai nyíl­tan az amerikai imperializmus szolgálatába szegődtek, mint ahogy megbízóihoz szökött a pártkasszával felfegyverzett Ba- rankovics István is. Ho! vannak m t már azok a tízezrek, akik a Pécs-Baranya—tolnai és somo­gyi választókerületben rájuk ad­ták szavazataikat? Elsöprő több­ségük lelkes továbbfejlesztője saját uralmának, építője a dol­gozóké lett országnak s önmagát korholva emlékszik vissza más­fél év előtti botlására. Az új országgyűlési választó- sokat nem a pártvillongások, a Thorez: Egységbe kel! kovácsolni a francia népet a béke védelmére fe a terv guzsbekőti Franc iám szagét; ahol megkezdődött a mun kanétküliség és megakadt a gaz­dasági fejlődés. Berti ni jelentés szerint a nyugati hatalmaknak a nyugatnémetországi megszállási szabályzairól szombaton közzétett tervezete felkavarta nem­csak a német, hanem az egész eu­rópai közvéleményt. Max Reitnann, * nyugatnémetországi kommunista Párt Vezetője megalapította, hogy ezzel a szabályzattal a nyugati ha- '-éinak Németország kettészakítását véglegessé akarják tenni. A sza hályzat elleni küzdelem kötelessége minden szabadságszerető németnek. Sokkal több ez mint egy pártnak az ügye- Mindenki, aki szinti haóságot és a függés Wascgvt, ellene Kantár következett Thorez két-j rtefc. ■Vftjmdi Bgyeeméirrnek htvhk* órás beszéde, amely a pártértekezie tét bereites*tette. Történelmi átte­kintésben emlékezlek-: ‘ arra. hogy . 3 hitleri Németország (everé e után döntő váit.ozá áh.n; t demokrá- cia cs a szodalizmus frőinels java j Az amerikaiak mezőgazdasági ál­ra. Ez magyarázza a reakció áltálé 1 iámmá akarják átalakítani Francia nos támadó kísérletét » haladó és : rszágot és meg akarják semmisít« demokratikus mozgalmak előretörése J ni a feldolgozó ipart, ami az orszá elleti. Ezt a kísérletet Marshal! terv j függetlenségének egyik alapja. A ÍMMittia ppt»3r< neiéfoz wolidáriz «/ Októberi Fomdaiomimil Azután ;i huilgatőság tapsvihar, közepette ; francia kommunistái: cs a francia hazafiak együtté-rzését fejezte ki a Szovjetunió iránt és ként ácsolta a francia proletáriá tus törhetetlen szolidaritását az Októberi Forradalommal. — Ki felejthetné el, Itogy mivel tartozunk a Szovjetuniónak mi, fran- dák. akiknek országát a harcosok hősiessége mentette meg hogy mivel tartozunk a Szovjet­uniónak mi. proletárok és hogy mi­vel tartozik az Októberi Szociafösía Forradalomnak a nemzetköz mun­kásmozgalom." A háború nem elkerülhetetlen. A béke erői egyre növekszenek * (ilágon é? “írnek Mzmiyftébáí szolgáltatják a párts' béke vflág kongresszus etőkésxiileíel mondta Thorez, majd kiemelte, ■hogy minden áron egységbe kell kovácsolni a franciákat a béke vé­delmére. A kommunisták ezt a kér­dést intézik a más elveket valló ba. 7.afiakhoz: Hajlandók-e harcolni ' n " t olya” politika elten, amelyről tud- ' v^e ’ ják, Itogy rossz és veszélyes? Vaj jón lehet-e egy ilyen hard egysé­get visszautasítani? Felszólította a nárfkongresszus kiküldötteit. tömörrtsék egységbe valamennyi iranciát a békéért vívott harc zászlaja alatt, az ellenállás szellemében. nyugati síiiveisfgesen vés e-esw akarják lenni Hémetorszán kettészakítását kell, hogy legyen a nyugatnémet te­rületeket gyarmatosítani kíván«' szabályzatnak. A moszkvai rádió nemzetközi jo­gi szempontból tárgyalja a megszál­lási szabályzatot és kimutatja, hogy őzzel a nyugati hatalmak újabb egy­oldalú lépést te tek a tiéme.' kérdés­ben. Washingtonban háromoldali megegyezési kötöttek és ez“ újabb durva megsértése a jaltai és pots­dami határozatoknak, amelyek értel­mében minden Németországra vo­natkozó kérd»'« -Idöri'ésr a négv n.t^yliaUlOKl «ataskoieDe íajiowk. Hatodik napja sztrájkolnak a gorög köz-ti*xl visel ők A s*Ahad görög rádiót jelenei, hogy a® athéni kormány hétfőn iremNto » köztisztviselők, a bankalkalmazottak. egéezségügyi és közlekedésOfryl alkalmazottak polgári mozgósítását. Kihirdették, hogy aki nem tow. eleget a behívásnak, katonai bíróság elé álWi- ik A sztrájk ennek ellenére már hatodik napja folytatódik. fiz osztrák munkásság a Szovjet­unió mellett, a béke táborában áll Négy essíendeje snoak, hogy a szovjet hadsereg fe!szabad!:otta Bécs városát Az Ősz.rák—Szovjet Társaság ünnepi ülésen emlékezeti meg az évfordulóról. Fiata. az osztrák szakszervezeti szövet «ég helyettes elnöke ünnepi beszédében hangoz tata, hogy Ausztria népe nemcsak mélységes háláját fejezi lei a szovjet népnek és nagy veze­tőjének, Sz'álin gerverálisszimu6z- nak, hanem fogadalmat tesz, hogy b Szovjetunió mellé áll a békéén folytatót: küzdelemben. Az oszfrák | munkásnál", az amerikai miirmris'a ->.n• tiúrn igyek* zete elVnére 1 szefldxí»vróil n wp'rwWj há­] boons uszítással és a béke. a demo- I kráeia, a szocializmus táborához csatlakozik. Ratifikálták a fhéliszlovák—bolgár barátsági s/errődést A CTK prágai je*eir*sc szerbr Szófiábair) vasárnap kicserélték s csehszlovák—bolgár barátsági, együ tműködésí és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés ratifikáció« okmányait. A jegyzőkönyvei bolgór részről Kolarov külfigvininiszer, csehszlovák részrT Clementi« !tül- i jugyaMoisz: er ira ató. A Prancin KnewsTunísta Párt Móntreuilberi ’.ártott orsaágo párt­értekezletén. amely hétfőn hajnalban Ttaorez hatalmas beszédevei fejező­dött be, tőbbszáz kiküldött két tel­jes napon át tárgyalta a háború és * béke problémáit és megvetette alapjait a párt jövő politikájának. Az értekezlet erélyeseit tiltakozott Florhnond Bontc képviselő mentei mi jogának felfüggesztésére irányuló nemzetgyűlési javaslat ellen | Az ülésteremben a szónoki emel­vény fölött óriási iretűkkel veit ol­vasható Thoreznek a szocialista munkásokhoz intézett felhívása; „Ne várjátok meg szocialista elv­társak, hogy kitörjön a vihar or­szágunk felett Vegyetek részt ve lünk együtt a békéért és Francia- ország függetlenségéért folyó harc­ban.” Cselek edete kre r»n ««ftliséj! A szomlvat ejjeli vitába Wauvais. a párt egyik titkára így fejezte bt beszámolóját: Össze kel! fognunk a béke vala mennyi hívével akkor is, ha so! kérdésben másként gondolkoznak mint ml. Sőt még akkor is, hí más felfogásuk van a békét fe nyegető veszélyek okairól, min nekünk. Minden má« kérdésné ■ fontosabb az egység a béke érdé kében. A vasárnapi ülés efsíí esemény Mariy nagy beszéde volt Hangsú lyozta, hogy fokozottan szembe ke1 száll,mi a jobboldali sajtó <•» • a rá 1 'tió háborús hírveréseivel. Azok akarják a háborút, akii hasznot húznának belőle, tehát a * amerikai imperialisták és az a 20 franci* nagyburzsoá család, amel Franciaország sorsát ma intézi es kiszolgálóik a Queuüle-kormán miniszterei. A háborús veszély meg fékezésének első feltétele a béke tv veinek egysége, ami azdnban öt ; magában még nem elegendő. Cselt kedetekre van szükség. Példakér állította a hallgatóság elé Montpe Her dolgozóit, akik tüntetésükké amelyet Costa Höret gyarmatüg miniszter ellen az indokínai hábor első számú felelőse ellen rendezte megmutatták, hogyan kell viselke« ni ők a béke igazi híveinek. Ugyar úgy ' példaképül szolgálnak a le havr dokkmunkások, akik megtagadt; egy amer .’ ssn kocsi r»k< tuányáaak kit# k ****•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents