Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-10 / 83. szám
tsm április it PUNANTÖll NAM.0 § MLfy Ls-meAiih-U i a falunkba... Dolgozó parasztságunk teljesíti a tervet I Ax hirtelen | jött. Már. hetek óta nem láttak egy tenyérnyi felhői sem at égen. a. nap pedig mintha megállt volna, úgy tűzött le s » éltető sugarakat most mindenik gyilkos kínnak érezte. Az emberek hiába tinták ki éjszakára -,w. ablakokat, reggel csuromvizesen ébredtek és a máskor kellemesen hűvös szobák mázolt főidje sem enyhítette az elcsigázott falusiak testét. Reggel még úgy látszott: ez a nap is olyan lesz. minit a többi vagy már öt hét óta. 7 órakor már olyan mr leg volt, hogy a disznók még a Mg, ivós moslékot sem akarták megenni. DéB pihenő után dördült meg először, aztán rohamosan tornyozódtak fed a temető felől a felhők és már zuhogott is. A domboldalakról hirtelen lerohanó víz szinte pillanatok alatt öntötte el a Kis utcát. A kutak, a pincék szinültig teltek meg vízzé I. a lapos helyeken pedig mindenütt megállt, a víz, megbénítva minden kö/’ A-edéei lehetőséget. Volt mór máskor is ilyen eset Szabó Józseféknél se kérdezte a víz, hogy bemehet-e. Megtelt a kút, a pince is a piszkossárga, ha bee vízzel. Bement az ólba, az istállóba is ée a csirkék ijedten esi pogva kflzködtek az árral. Az egész család az áH-itok «tán szaladgált, a kicsiről mindenki elfelejtkezett a nagy sietségben A legkisebb Szabó pedig tágra- nyih szemmel gyönyörködött a látványosságban. Pici lábait jól- -sően 'simogatta a víz s totyogva indult el felfedezni a körülötte gyorsán megváltozott új világot, időnként megállt, lábaival bele. pacskolt a vízbe, majd lehajolt és nagyokat, csapott » habokra. Jó játék volt... Szabómé maga sem tudta, hogy tette meg a mintegy harminc méteres utat a pincéig. A szomszédok is csak kétségbeesett sikoltását hallották. Arra rohantak, de mire odaértek már csak annyit láttak, hogy Szabóné, magához ölelve a kicsit, {elájulta» a* ijedségtől. sír. Egész teste reszket, szorítja, öleli a gyereket, akit majdnem elragadt tőle az á.r. Xem tud felelni a kérdésekre, csak némán mutogat a pince felé, melyet a víz az udvarral egyszintűvé tett. A szomszédok már értenek mindent. hisz volt már máskor is ilyen eset, hogy a kisgyerekek beleestek a pincébe. A víz mindent ellepett, és a kicsik nem vetlek észre, hogy megszűnik a talaj a lábuk alatt. Minde.nki tudja a Kis-uteában, hogy így járt Sar- kadi Benedekné unokája is, amikor egyszer a víz úgy elöntötte a házat, hogy már az alacsony ágyat nyalogatták a habok, amikor a, ki- kihozták a szobából. Ha kiköveznék az utat... i > így vau ez mindig, ha egy nagyobb eső jön. A hegyről lerohan a víz, elönti az utcákat és a felázott úton négy ló» se bírta sok-( vzor elhúzni a szekeret. Autó ilyen-’ kor semmiképpen se tudj* meg- közelíteni * községet Még hársfavirágzáskor történt, hogy a Csákány-gyerek virágot fedett, hogy majd megszánt ja az anyja és lesz miből főzni teát, ha 'alaki meghűl a családban. Egy teresen és. egy ijedt, sikoly és a gyerek ha lőtt sápadt an fekszik a fa Jatt. Mentőkért telefonálnak, nem '-ok ára jön is á mentőautó, de nem híd behajtani a községbe. A gyedek belső vérzést kapott és majdnem elvérzett, mert lovaskocsivaJ kellett, kivinni a harkányi országút M. Aztán Itt van , a cukorborsó, a Paradicsom és a többi főzelék- és őídsc-s-félék. amik termesztése a község fő jövedelmi forrását jelenük. Ez a vidék az, ahonnan a legfőbb „primőr“ érkezik korányáról) Rúd«nostre. Ezeknél minden pere számé és az itt* niek, nem egvszer járnak úgy. hogy a wwt ül miatt nem érnek, he idejében a vasúihoz, csak másnap adhatják fél az árut. ami idény elején 50 - ♦*<» fillér vesz tőséget jelent egy-egy kiló cukorborsónál.'-— Hej. de megkönnyítené a mi ('létünkét, ha kiköveznék az utat -- sóhajt fel Szilágyi Géza. aki ma akart egy kis paradicsomot szállítani a vasúthoz. Deltát egy kis lova vari. azzal el sem mer indulni az óriási sárban. Pedig van neki n»ég ezenkívül is ép elég barin, Kapott ugyan két és fél hold juttatást meg van egy rossz bőrben levő, lova is. de a ház majd összedől a fejük felett. Az elejét úgy kell támogatni, a teteje meg minden pillanatban le. akar roskadni. mintha végleg' megunta vo! na már a 40 éves harcot az idővel. Tavaly decemberben kerültek össze az asszonnyal. Egyiküknek se volt jóformán semmije. Ma. sincs ágyneműjük, nincs egy rendes tűzhely a házban. Dohár mit csináljanak: a házat is kellene javítani. az istállót rendbebozni, tűzhelyet, ágyneműt venni. Miből, mikor kilószárora. keli vásárolni a lisztet, a vetni való kukoricát pedig úgy tudják megvenni, hogy egyetlen malacukat adták'cl a av.á- . jaktól. Legalább krumpli volna. Az jó, azt megfőzi az ember ha más nincs vízben és ha megsózza, mégis csak jóilakbsct vele. Dó' M sin». „Meglásd, fe is rendbe jössz" Bizony nóka majdnem elkesere dik. A mnitkor is alig bírta Rosz- szu László v ■’’’vigasztalni. De azért az lej ke öntött belé.--Mcglá-d — mondotta, .hogy ki 1»* köve,.ve az út, villanyunk is lesz. a, vízzel is el fogunk bánni és1 te is rendbe fogsz jönni. Ekkor megvígasztalódoM egy ki csit. Bízik Hosszúban. Vezető, ember a Kommunista Pártban, sokan szoktak hozzá. • fordulói ügyes bajos dolgaikkal és mindig szokott rajtuk segíteni. És mondani se inon doft még olyat, ami nem lett volna igaz. Vem olyan embernek ismeri. aki a világba beszél, ha nem is olyan öreg még. Csakhát egv leii'Sit nehéz ezt. elhinni, hisz a múltban is nem egyszer mondták már: lesz kövesük lesz villany: aztán maradt minden a régiben. Itt. van most is. Igaz. kellett már nagyon az eső. dohát pont most, amikor a paradicsomot akarta vili ni. Eh, legyint szomorúan, nem lesz itt soha semmi... Ma is úgyszólván egész nap csert az eső. akárcsak azon az augusztus elsején, "amikor a Terv megindult. A* urak mellett a vízlevezető árokban mint gyorsfolyású hegyi- oatakbart rohan a víz. Az autó si1949. április 8. gazda kint van a mernem. A fia, aki nem fég nősült, szinten kinn van. mert maguk dolgonnak, alkalmazottat egyáltalán nem tartanak. Szép kis kert mellett megyünk be, pirospozsgás arad »asszony fogad bennünket,. Bakó néni.. Ő is főleg az útnak örül, meghagy sikerült a háborúban Ilinkre ment,, kocsi helyébe új«, venni, üteg-szerszámot, 1*. K s fóbia felírássá1... •És. így vannak mind a faluban. Örülnek a villanynak, hálásak a kövesútért, a rendbehozott mázsa- házért, azért, hogy többé nem kel! féinjök. hogy a vile elönti a házukat, Szilágyi Góea. Csórj Imre, De ties Mihály azért, hogy juttatott földjén megerősödtek, hogy kijavíthatták a házat, hogy rendbe hozhatták az istállót. Bakó ísándo- rék. hogy kiheverhették a háborús veszteségeket, özv. Bogda Sán- dorné és a 11 gyerekes G. Tóth István. miiidkerteii földnélküli napszámosok még külön azért, hogy a fiuk Kossuth Akadémiára mehetett és katonatiszt lesz belőle. Ha Diósviszlóról Párád felé aiész, kis hídon kell átnienned. Rajta egy kis táblát látsz ezzel a felírással: Epük a 3 évse terv má sodik evében ... Békés -József. A arasz* ütemterv időbeni teljesítése változatlanul közponli kérdése mezőgazdaságunknak. Kenyerünk biztosítása, a szükséges növényi nyersanyagoknak rohamosan fejlődő iparunk számára való rendelkezésre bocsátása, szükségesé teszik, hogy minden vonalon odáhassunk, hogy parasztságunk a tavaszi érvét az eKHrá‘nyzat sze ríni leljesi.se- „A cjolgozö parasztságot tó keli világosítani •— írtuk legutóbbi cikkünkben —, hogy az ütemterv betartása elsősorban az önérdeke, a kuiákoka: pedig a leg- szigorúbb ellenőrzéssel kell rá.szo. rhani a vetésterv teljesítésére.” Mikor n\ irtuk, még ijjem sok helyen au voét a látszat, Hogy a dolgoió parasztság kevésbbé öntudatos rétege a kirakok befolyása alá került és látván, hogy a nagy, gazdák még ezt vagy az a növényt nem ve itt, úgy érezte, hogy ő is ráér. Azóta e« a helyzet örvendetesen megváltozott. A legújabb adatok a vetési terv 75 százalékos etje sí. •téserők számolnak be. -Ha pedig megnézzük, hogy e mögött a nagyarányú fejlődés mögött mi rejlik, akkor a fent jelölt' kei Wado érvényre jutásét szögezhetjük le, mim az eredmények alapját. T^olgozó parasztságunk «felvilá- gosi ása a avaszi ütemterv szennán! iáiból kéiségkívül eredménnyel járt és ma már a kis- és középparasztok csaknem mindenüti elege'. letek az ütem szerinti teljesítésnek. Természetesen ez nem ment «agától. Ehhez a helyi párt. szervez*:, a népi bizottság szívós és kitartó munkája kellett. Ahol ezek jól működnek,, öli sikerült a dűlő- és úlcabiztosokat aktivizálni, az elfeaiörzö munkába a DÉFOSz-on kívül még a mezőőröket is bevon ni. így dolgoztak többek közt Ko- •áeshidán és ennek a munkának eredménye meg is látszik a község vetéstorutó'Jén. Míg a dói goié p*rasz ság tóié elsősorban a ickvilágosiláís. a meggyőzés fegyverével kel harcolni, addig a kulákokat legszigorúbb ellenőrzéssel keli rászorítani a vetésterv teljesítésére- Ezer, a téren je- ientős feladta ok hárultak a köz igazgatási szervekre, melyek azon ban nem- minden helyen látták el feiadaukal kellőképpen. így 'öb- bek között Téseníán, a gazdajegy zö és á Lalában a közigazgatás nem helyezőit komoly súlyt a munkáitok ellenőrzése, papírhiányra hivatkozva mellőztek el fontos jelentésekéi, ami ermészetesen meg bosszulta magát. Vollak a közigazgatás terén még kirívóbb esetek is. mini az abaligeJ jegyző „munkája”, aki teljesen elszakadva a falu lakosságától, egyáltalán semmi kapcsolatot nem tartót a demokra iikus pártokkal, a népi szervekkel, a DBFOSz-szal és a vetési terv teljesítése érdiekében nem tett sem- mit. Ezen a téren intő példákén! kell, hogy szolgáljon az abaügeli jegyző állásától való azonnali felfüggesztése. A dolgozó parasztság felvilágosítása jelentős eredményekkel jár! — mondottuk. — De vájjon elmondhatjuk-© a kuiákok ellenőrzési'ről is. Sajnos nem. A kuiákok- ná! végzett ellenőrzések arról számolnak be. hogy a kuiákok különböző kifogásokra való hivatkozással még mindig megkísérlik elodázni a érv teljesítését így Tóth Lajos 88 holdas vajszlói kulák, március végén még nem hengerelte le őszi vetését és ienvetéséí meg sem kezdte, Bencze Kálmán csánv. oszrói 57 holdas nagygazda pedig se tavaszi árpa . se zabol, se nnn raíorgói, zabosbükkőnyt, lucernát, olajoslent nem vetett. P énl.ken az egész megyében * kiadós esőzés vol. s ezzel a terv teljesítése elő! elhárult min den akadály. Dolgozó parasztságunk részére ez a tavaszi munkák -tökéletes teljesítésének tehetőségéi, a kulákság számára pedig minden kibúvó megszűnését jelenti. Az éltető eső, a dolgozó parasztság további felvilágosítása, a kulákszabo- ázskíscrlelek csirában való elfőj fása, biztosítani fogják tavaszi vetés érvünk IU0 vzázatéloos teljesítéséi. ina gördül égén élezni, hogy nőm nagyon régen készülhetett az út, ■»min hajtunk. — Ugye nem ismernek a. házunkra — fogad bennünket Szilágy Lné boldog büszkeséggel a hangjában. De higgyék el néha magunk is úgy vagyunk, hogy alig isme •ünk rá a falunkra. Különösen » villany óta. Este. amikor jövök a gyűlésekről, néha csak megállók és gyönyörködök’ a lámpasorban. Mint később kiderül: igazgatósági tagnak választották a szövetkezetbe és oft most sokat tárgyalnak esténként, mert a Hangya be olvasztása után jól be akarják indítani. Előkerül a gazda is. Szilágyi Géza. — A házat nézik? Ugye más. mint 4T-ben volt? Ki van tatarozva, á tető is jó. fts belül is tűzhely és ágynemű is van már rendes — amint mondják Vein kell őket sokat biztatni, boldogan mesélnek. Hogy vettek még egy lovat. Hogy tavaly már Hí zsák krumplijuk termett és az. idén is négy zsákkal vetettek. Hogy mióta megcsinálták, az utat és a leere-ztőket. akármikor mehetnék az állomásra. Hogy vetettek répát, mákot, babot, szerződése* napraforgót, llogv kaptak hitt'be műtrágyát és vetőmagért sem kellett a kulákokhoz menni, mert azt is kaptak a szövetkezetben. És kaptak 5 hold ki sha szón bérleti föl det. is .. . Gyoropodott az ú'gazda és a h özépparaszf De nem csak ők vannak így- Itt van Cs. Illés T.ajos. Egy üszője volt. amikor megkapta a földjét, ma 4 állata, fogata van. Vagy 0-ó ri Imre. 4 holdat kapott, ma fo gat,» vall és istállóiá.t is rémibe hozta. Aztán Dénes Mihály, az ifjú I meg még mások számosán az újgazdák közöl. De mit mond cgv régi közé ns rímel? Bakó Sándor 19 holdas regi Vasnlvonil épül m dohánygyár ős a kilvároti állomás között A közlekedésügyi inrnisztériuni engedélyt ado! a pécsi Dohánygyár Nemzed Vállalatnak, hogy a Szent iőrinc és Kérész respuszta között' húzódó. <fc hasznájatön kívül tevő gazdasági vasú vonal égy részét felbontsa és a bontásból szár. mázó sin és egyéb anyagokat felhasználja. — Értesülésünk szerint ezekből az anyagokból valósítják még a gyár és a MÁV pályate-sr összekötésé1., hogy a dohánynemüe- két és készárut száiffté vor a ok ki és bejárhassanak. Kereskedelmi alfcoHne* zottak sseminévitmti záróvizsgája A Kereskedetmi Alkatiii.’izottak Szabad Szakszervezetének tagjai is elindultak azon a* úton, hogy pótolják eddigi ideológiai elwiá- radottságnkat. A vezetőség hót, szemináriumot indított 50—25 tággá,!. A hallgatók elvégezték a szakszervezeti alapfokú szeminá- riumot és c-zon a hóién állandóan folynak a vizsgáz tatások. Csiitör-. tökön a Somogyvári szeminárium hallgatói mutatták be a. satwniná- •junion elsajátított elmélet,i tudásukat. A vizsgáztató Szabó József László voít, aki a vizsga keretébe« rátát alakított ki, igv 1 hallgatók nemcsak a szorosan vett anyagot adták vissza, hanem a. vita *m^vi tágította előttük a tanultak mélyebb értelmét is. A» anyag befejezése után Somogy- \ ári Sándor, a szeminárium ve- /.ottéje búcsúzott el hallgatóitól, maid a Köztársasági irnlnlóvnl \ ógwwrt a e»«4MÍníi'i>M*i A dolgozók olcsóbb ruházkodásáért A «agyar dolgozók egyik legnagyobb pi«blémája mindig a ruházkodás volt. A felszabadulás előtt kiikrndeen. Erre futotta legkevésbé ti keresciükbői, még pedig azért, meri kunfekcióipa- ruok nagyim kezdetleges fokon állóét. Olcsóm riiházkwlni pedig lejlott konfekcióipar nélkül nem lehet- A 5 éves terv, amikor a dolgozók életszínvonalát akarja emelni, e mellett a kérdés melden sem mohéi el csukott szemmel. Változtatni j*eB a** ** hatszorosra kívánjuk emelni, az egész, konfekcióipar termelését pedig a duplájára. lő'iS-ban a fej’.etien konfekcióiparunk 5/1-6 millió forint értéket tűiméit havi átlagban, termé- szcU'-eii a tőkéseknek. 104ó—47- ben a háború okozta súlyos viszonyok következtében még ez a csekélynek mondható összeg is 15.5 millió forintra zuhant. Az első tervévben is csak a háború- előtti színvonal 67%-á.t értük dl 55.3 -millió forint havi átlaggal. áf ki póton, muci vet --re-mJélietően műt fut * következő párhuzam: Helgi umíiou a ruhagyártás 05%-a konfekcióiparra, 5%-a pedig a, kisiparra esik. Természetes, hogy erőteljesen fogtunk hozná konfekcióiparunk fejlesz- Sfechez. Megalakult már a női Rtih-ópari N. V-, amely t9M-hou 50.000 darab női ruhái ás kaibá- Jot gyárt de ezt a mennyiséget, ay ö4é«ty t*rv M-*róm mintegy Az 5 hónapos tdi'vfoen tovább javnH az arány, a havi áflagtcr- nmlés értéke 42.5 millió forint lett, ami már Stl'á.a »* l<rtw-:v- színvonalijak. lOfi-beri végre túlszárny aljuk n bábor úelófti- temielési, a havi atlas előirányzata 61 millió forint és ezzel megvetettük az alapját annak n fejlődésnek. .amely n/ öl éve* terv során megoldja a dóig /oknak **»• <t fon to- p rob tél ná j ú U I \ \
