Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-09 / 82. szám

DUNÁMTÓL! NÄPiO »« Arams s munka folyik hogy a húsvéti jusson hús a a vágóhídon, ünnepekre bőségesen dolgozók asztalára 3udai János urasági cseléd nem az urak janicsárja, hanem a népi demokrácia vállalatvezetője lett A vívóterem falain kívül lévő taskorláttal elkerített helyen 4— 5 tehén emeli magasra a fejót és bús bögéeük felveri a környék csendjét. Saját vesztüket és talán társaikét is sírják el. Talán meg­érezték a.z ajtórósen kiszökő vér- szagot. A nagy váróteremben, ahová éppen egy szelíden ballagó tehenet vezetnek be, egy bödiilés tem hallatszik, mert az ügyes­kezű vágómunkások egy tagló- suhintásra ledöntik lábáról a jól megtermett állatot. Az fiséin megtekintésénél Bíró József elvtáis, a bertesior- 2 a, Imi N. V. vágócsoportjának ve­zetője — aki nemrég került ebbe a pozícióba, a budapesti nagy- rágóhidról — ad hasznot és szak­szerű felvilágosításokat. — A héten 1)9 marhát vágunk, ami nem kis munka a 141 sertés, 5 borjú, 11 kecske és 8 ló mel­lett. Mindezt a munkát 20 főnyi vágócsoportunk végzi, amelyből «időszerint 15 munkásunk beteg. Addig amíg a. vágóhídon tar­tózkodtunk, kis üzemi baleset kö vetkeztében újabb ember esett ki, mert marha bontása közben megcsúszott, nekies,ett a falból kiálló csapnak; amely hónalja ilatt, karján súlyos sebet, ejtett A mentők szállították be a. sebé szett klinikára az első segély- nyújtás után. A csapot a követ­kező 5 percen belül leszerelték Bíró elvtárs utasítására, hogy hííQUló balesetek ne fordulhassa­nak elő. Biró elv tár» egyébként rövid ittartózkodása ói-a mans több, hasznos újítást vezetett be, vagy hívta fel a N. V. figyelmét, ilye­nek bevezetésére. Ezek közé tar­tozik az az indítványa, amely a ttarhavér gyűjtésére irányul. 1 liter marhavér értéke 60 fillér, k’ftrn kis megtakarítást jelent, ha meggondoljuk, hogy egy marhá­nak átlagban 12 liter vére van. nfegtakam'tás így. csak az ebet.i vágást nézve, 720 forintot jelen­tene, ha. a vér nem folyna el, mint eddig, a csatornába. A többi helyiségben való séta torán jóleső érzéssel szemléltük a kampókról le.lógó, hasított serié­nek nagy tömegét, amelyek mind J dolgozók asztalára jutnak e héten. A jövő héten még nagyobb ráírni sertést vágnak és értesü­V // //«*//•// _____-----------­» . sg Ks. SO-VAL TRÁSYÁITAU JUDOD-E KATI ^űfrőqyo és Növény- yédószer Erlók®*ifó Nemzeti Vállalat Budapest, V., Nádor-u 21. ^©tóiméin: 129 560. lésünk szerint, több napön ke­resztül lesz zsírosztás is, amit az e héten kiosztott 25 métermázsá­val szemben, 50 mázsás mennyi­ségben terveznek. A sertésvágó helyiségben egy érdekes faalkolmány kelti fel mindenki figyelmét. Ez is Kiró elvtárs újítása és arra szolgál, hogy a lefejtett sertésbőrt az er­re a colra szolgáló ványolókés- sel mégegyszer alaposan zsírtala­nítják. Ez újra tetemes megtaka­rítást jelent, mert eddig ennek a műveletnek elhagyásával adták át a bőrt a nyersbőr felvásárló vállalatnak. A múlt héten például 40 bőr zsirtalanításával 12 kg zsírt nyertek. A másik újító javaslata Btró elvtársnak a sertestorrázó kazán átalakítására vonatkozik és feles legessé teszi a kiemelő csigaszer­kezetet, amelyre egv deszka­alkotmány volt szerelve, ezen helyezték el ós bocsátották a for ró vízbe a. sértési. A megkopasz- lás a bőr lefejtési kötelezetisége miatt feleslegessé vált, így csu­pán a fej- és a combrészeket fosztják meg a szőrzettől. Bíró elvtárs javaslatára a forrázót úgy alakítják át, hogy a sertésnek inkább ezek a részei lógnak majd bele a forró vízbe. A „tretniuek“ nevezett bordás- asztalt, amelyen a feldolgozás első szakasza történik, mostani elhelyezésétől eltérően, a kazán folytatásaként hosszában helyezik eL így a feldolgozás munkáját végzők mindkét oldalon hozzá férhetnek az asztalhoz ós a munka irama meggyorsul. A vágóhíd irodájában megkap­juk az idei első évnegyed vágási statisztikáját. E szerint levágtak 1100 marhát, 142 borjút, 1045 ser tést,„ 32 kecskét és 70 lovat. Ha ezt összehasonlítjuk a múlt év hasonló időszakának vágási stati sz ti kajával. ni egál lapíthatjuk, hogy a marhavágás majdnem 100-zal növekedett, viszont a ser tés a felénél is kevesebb. Ez ma gába.n is megokolja a mutatkozó zsírellátási nehézségeket. Helyreállították a Győr-Hegyeshalom közötti villamosított vonalszakaszt A budapest-hegyeshalmi voua Ion most állították helyre a há­roméves terv keretchen a villa­mosított vonal gyér hegyeshalmi szakaszát, amelyet a. náei bandi­ták kivonulásuk előtt felrobban­tottak, teljesen tönkretettek, el­pusztították a. felső vezetékeket. A munkásosztály, a dolgozók ön­tudata és szorgos munkáj» itt is csodát müveit, a vonal teljes hosszát háa-ora hónappal a kitű­zött. határidő előtt állították hely­re. Az ebből az alksiomliól He­gyeshalomban rendezett ünnepsé­gen Karádi Gyula miniszteri osz­tályfőnök Rebrits Lajos közleke­désügyi miniszter nevében mél­tatta a helyreállítási munka nagy jelentőségét, majd rámutatott arra, hogy az egész műszaki vi­lág nagy érdeklődéssel fordul a magyar villamosvontatási rend­szer felé. A budapest-hegyéshalmi villamosított vonal 40.000 tonna szénmegtakarítást tesz lehetővé. Szemben ülünk egymással. Ké­nyelmes fotelbe ültetett le, ő ma­ga azonban' az asztala mellett foglal helyet, mintha egy percre sem akarná otthagyni. Negyven év körüli ember, egyszerű ruhá­ban, lábán csizmanadrág, csatlós katonabakanecaal... Világos, nyílt tekintetű szemek, nagy vö­röses bajusz. Budai Jánosnak hív­ják, a Tenyészállatforgalmi N. V. pécsi kirendeltségének vezetője. Gyérmekkoráról beszélgetünk. Szavaiból kibontakozik a múlt minden bűne, amit a cselédekkel, védtelen, kiszolgáltatott paraszt- emberekkel és azok gyermekeivel elkövettek . a kiskirályok birodalmaiban — Apám cselédembor volt — kozdi lassan. — öt élő gyermok apja. akik -közül én voltam a leg­kisebb és akiknek mindnek kenye­ret kellett adnia. Ez bizony nem mindig sikerült neki, — teszi hozzá, visszaemlékezve azokra a napokra, amikor gyakran kellett az édesanyjának még a. vízben főtt krumplit is megtagadni az éhes gyerek-szájaktól. ' — így hát nekem is Tamar el kellett kezdenem a kenyérkere­sést. Tán még nem is voltam nyolc éves, amikor mái- nap­számba jártam. Anyám nem egy­ezer sírva keltett fel hajnali féli, órakor. Acatolni, meg gyomlálni jártunk akkor a Kepik meg a Glaser uradalomba. Fél S kor még a legnagyobb nyárban is sötét volt. Hiába voltak azonban anyám könnyei, még sötétben el kellett I indulnunk, hogy a 7—8 kilóméter­re fekvő gazdaságba, kiérjünk, mire feljön a nap. Mert akkorára ott kellett lenni, ha törik, ha szakad. , ///aein/wnénak nines oka A KÉTKEDÉSRE Vörös felirat, otromba fekete nyíllal jelei: „óvóhely”. Ez a felirat és nyíl vezeti haza napról-napra Marinov Vilmos:. Igaz, hogy ő már észre sem veszi, de nem is igen lá'íja, mert mire hazatér, rendsze­rin sóiét este van. — Dolgozik a férjem — mondja Marinov Viknosné és szavának ölyan hangsúlyt ad, mint aki ‘tidja­mit jelent dolgozni Ezt pedig csak az tudja, aki azl is megtanulta, hogy mit jelent nem dolgozni. Szobafestő és címfestő Martinov Vilmos. Ebben a szakmában nem mindig volt bőven munka. Még s „régi békevilágban" sem. így hús -»ét táján ugyan mindig szerették az emberek csinosítani lakásuka , dehát pénz nem volt mindig hozza A kis alagsori lakák félhomálya is szin e eioszllk, amikor Marinov - né derűs oporíirrrizmussal folytatja a beszélgetési. — Most már van a férjemnek munkája — mondja — nemcsak azért, mert husvét elől; vagyunk, hanem azért, mert már a három­éves terv kezdete óta folyton javul a helyze • Egyre több a munka, és többet tudunk vásárolni a kapott pénzér I. Nem azérí mondom ezt mert a hároméves tervet dicsérni illik, hanem azért, n»er tényleg így van. Marinovnó nem is elégszik meg a puszta állítással. Felsorolja, hogv miben látja a helyzet javulását. —* Közvetlenül út felszabadulás után még éhezett a család — a szoba­festők nem nagyüzemben dolgozlak, így ők még a később életbélépie- +eft katória-jultatásf is nélkülöz­ték. — A férjem csak az; hajtogatta, hogy hamarosan meg kell javulnia a helyzetnek. Csak lesle a tnupka- alkalmakat és ahol lehelet!, igyeke­zett egy kicsit dolgozni. Mikor munkanélküli volt, sokszor elmem önkéntes rohammunkára, fizetés nélkül. Sokszor még veszekedtünk is raj a, de ő azt mondta, hogy éppen ezért lesz jobb nemsokára. Igaza let:.-. Marinovék a hároméves tervtől megkapták azt, amit várlak tőle. Van állandó munka, állandó kére settel és ebből megélnek. — Jobban megélünk most a fér - jent Itavi 480-jából — csapon g a beszélgetésben Marinovné. — mint ahogy a háború e!ő;t él1 ünk. Ak­kor keresett hetenként 20—25 pen­gőt, sokszor cn is eljártam takarí­tani, így havon a száz pengőn fe­lül jött össze. Gyerekünk nem volt. Azóta meffsAüleiétt Vilike is, ma már az első nszlálylia jár es már hárman élünk a férjem keresetéből, anélkül. Ivigy én kény leien lennék idegen háztartásban a nagyságák nsk dolgozni. Ez volt eddig. Miért is kételked­ne .Marinovné abban, hogy ezután is egyre jobban és jobban fognak élni? A hároméves terv előtt férje azzal biztatta, hogy majd a három­éves tervben jobb lesz, mos- meg azt mondogatja, hogy az ötéves terv még többet fog adni. — Ha akkor igaza volt, akkor mos! is iga>o lesz — állapi ja meg. Marinovné maga­biztosan és megemeli a tűzhelyen gőzölgő fazék fedőjét. — Most ts azzal ment el hazulról az uram, hogy ,,egy újabb téglát rak a szo­cializmushoz", mert a szakszerve­zet üzemi bízol sági válaszlápra küldte ki, Marinovné ti ni szeret a levegő­be beszélni- Ha már elmondta, hogy miért élnek ma jobban, elmondja azt is, hogy a jövőtől mit várna»:. Közben a fazék tar almáról sem feledkezik meg — Szóval — kezd bele — öl év. Ezalatt Vilike megnő, hatodik osz­tályba fog járni. Több gs szebb ru­ha kell neki, biztosan spórolni is akar vagy inkább sokat olvasni. Jut majd neki erre is, arra is. Eddig jó vol - a pincelakás, mer: ^lesó és ami ritkaság, nem nyirkos, de azért jobb lenne egy szép, világos lakás A férjem azt mondja, hogy az is lesz. Az njságlvan az állt, hogy az 1938-as életszínvonalnál 50 száza­lékkal jobb lesz az ötéves terv u án. Ez annyi, mintha az akkor» árak mellet': 20 lielyett 30 pengőt keresett volna a férjem. Erről ak­kor álmodni sem mertünk volna. Ma már nem álom, csak öt év és adefig is minden évben és minden hónapban jobb lesz­A fazék sziszegésc újra a jelen­be téríti Marinovné:. Ha a férje megjön a munkából és az üzemá- Mzoltsági válasz ásból, már késő délután lesz. tehát megéhezik. — MarinovnénaK eléje kell lennie az ízes ételt. Ez is hozzátartozik a tervszerű munkához. Marinovné pedig öt év múlva is ezt fogja csinálni és ebéd titán majd megmondja: „Megint igazad volt Vilmos .. Mészáros Ferenc — Emlékszem, egyszer az egész utat futva tettem meg, egész- útón az járt a fejemben: mi lesz, ha nem érek oda napkeltére. Úgy éreztem, a tüdőm szakad ki a futártól s amikor mintegy száz méterről megláttam, hogy a töb­biek ép akkor állanak neki egy táblának, a földre vetettem ma­gam és úgy sírtam. Arca elkomorodik, amint nahé*, küzdelmes gyerekkoráról beszél. — Aztán beteg lettem — foiy-. tatja. — Egész délelőtt dolgoz­tunk akkor a Kepik gazdaságban, szakadó esőben. Dél felé elállt az eső és kértük, hogy a tanya ud­varán tüzet rakhassunk, a cafat­tá ázott ruhákat megszárítani. Nem engedték meg, hanem be kellett menni a nyirkos magtárba dolgozni. Hetekig nyomtam utána az ágyat, de ezt is csak kihever­tem. — 14- éves koromban már mint kaszás arattam a „bandában“. Sokszor éreztem úgy, hogy nem bírom tovább, hisz emhertclen megerőltetést, jelentett, lépést tar­tani a,‘felnőttekkel. Azt.áD csépel­tünk. Végül ennek is vége lett és elérkezett a mérés napja- Feltet­tük a részt a kocsira, de nem haza indultunk vele, hanem elő szőr a. boltba, aztán a mészáros hoz. Mire hazaértünk, a.lig lézen­gett valami a kocsin, mivel egész tavaszon meg nyáron adósság? a vásároltunk mindent és azt ilyenkor kellett kiegyen­líteni. — Aztán „felfedeztek“ —- ftiondja keserű mosollyal. Elküld­ték a karcagi mezőgazdasági is­kolába. hogy „janicsárt“ nevelje­nek belőlem, aki majd még dur­vábban fogja hajszolni azokat,, akik közül kiszakadt, hogy gaz­dáinak kegyét keresse. — A Viíhelm-féle 1.500 holdas birtokra kerültem. Botosispán azonban sose lett belőlem, mert hamarosan megengedtem a cselé­deknek, hogy az uraság szalmá­jából almozzanak a tehenek alá. Úgy gondoltam, ez a legkevesebb, aini jár nekik, hisz az állatok után az ura-ságc tett a trágya. Hát nem járt nekik, én pedig mehettem egy uradalommal to­vább. — Iffy jártam uradalomról- uradalorara. hol mint kocsis, hol ismét mint cseléd. Aztán felsza­badultunk ... Megájl, mintha ezzel be volna fejezve.' Pedig sok minden követ­kezett még ezután: sok küzde­lem, sok nehéz harc, de ezekét már mini szabiid ember vívta meg Budai János. S most ttt üj az irodájában Irányítja Baranya vármegyében a tenyészállatok felvásárlásai. Mun- V újával az ötó ve« terv sikerét, a dolgozó kis- és kőzópparasztságnt akarja szolgálni. F-s ezt mindnyájan el is liisz- szük Budai Jánosnak. Az egye’emi fanárok a békéért A Pi/.ntáiiy ['éter Tudomány- egyetem tanári kara, tudomá­nyos segédszemélyzete és többi dolgozói pénteken délben gyűlést tartottak, hogy állástf ogla.1janak a béke mellett. A gyűlésen a hit- tudományi kar tanárai is megje­lentek. Németh Gyula rektor éa az egyes karok dékánjai felszóla­lásai után, egyhangú lelkesedés­sel elfogadták az egyetemnek a párisi békekongresszushoz intézett üdvözletét, amely tiltakozik min­den olyan törekvés ellen, amely a világ népeinek legdrágább kin­csét, a békét veszélyezteti. A tu­dományegyetem tanárai és öst- szea többi dolgozói lelkesedésnél üdvözlik a párisi viiigbékakoat- paMft

Next

/
Thumbnails
Contents