Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-30 / 99. szám

a jövünk,f ax ötéves terv és a bélié mellett tüntetünk Amiről a pénztárkönyv beszél... TJalk csattaridssal fordult a zár a íí bottajtában. As utcai vűlanylájnpát is leoltották, csak két gyerek nézi bámész szemmel a kivilágított, dúsan megrakott kirakatot. A faluban el­csendesedett mindén, nyugovóra tér­tek az emberek. A szövetkezeti bolt­ban a szokásos záróra utáni rendez­getést végzik. A nap folyamán elő­szedett edények, textil-halmazok fel­kerülnek ismét a polcra, hogy más­nap reggel szép sorbarakva kínálják magukat a falu asszonyainak, lányai­nak. A hosszú asztal mellett a bolt- kezelő számolja a napi bevételt, a szövetkezet pénztárosa pedig a bol­toskönyv fölé hajolva nézegeti az előző hónapok forgalmát. Visszafelé hajtja a lapokat, ahová pontosan beírták mennyi áru jött a szövetke­zeti boltba, mennyibe került és ho­gyan emelkedett az árumennyiség­gel a bolt bevétele is. — Erő« napunk volt a mai, Mis­ka bácsi, — szólal meg Faltai András boltkezelő. Négyezerötszázat túlha­ladtuk a bevétellel, de meg is látszik, főleg az edény-, meg a textilkészle­ten. Holnap újra küldöm a rende­lést ... — Hát biz, én magam is örülök ennek, magam se hittem volna negy­venhat augusztusában, mikor megin­dultunk, hogy ilyen sok pénz fordul meg a szövetkezetben... Nemhiába jó az a forint... Most nézem éppen n első bevásárlást, az van a szám­lám, hogy: két kg csemegepaprikn, 10 orsó cérna, 25 drb kályhatLsztító, meg aztán valami 1 dörzspapír 5 ív és 95 Ft-ba került ez a kevés. Máma ezen a pénzen egy asszonyt, felöltöz­tet az ember... De akkor még hol számíthatott az ember a ruhafélékre... — folytatja a visszaemlékezést. Ke­vés volt á pénz, meg eladni való se nagyon akadt, az ember csa-k a re­ménységéből élt, meg várt. De érde­mes volt... — Érdeme« — toldja meg a szót Faltai, — nézze csak Miska bátyám, negyvenhat augusztusában 2.701 fo­rint 39 fillér bevételünk volt. t.s a két fej összehajol a boltos- könyv fölött, visszanéznek az elmúlt három év távlatába, hogy a számok erejével bizonygassák önmaguk előtt « eredmények, a jobblét nyitját. A boltoskönyv lapjai lassan fordul­tak egymásra és a. havi bevételek ütán sorra jöttek az 1917., majd az 1948. évi eredmények: — Látja Faltai kartér* magya- 'ázza Miska bácsi — mennyivel más n a számla, mert itt már ruhaféle, vasáru, meg lábbeli is jött 'Nem %an sivár, mint az első , számla, meg nem is olyan magas 'az ára a sokfélo árunak, mert ezt már a központ küldte. — A negyvenhét évi forgalom 107.423 forint volt, a múlt évi vi- *!oat 615 ezerrel zárult — mondja Faltai, hangjában örömmel és büsz- keséggel. — Mennyivel több , ruha,' eipö, cukor fogyott, el az előző év­hez viszonyítva, hogy az edényfélé- hnt ne. is említsem. Meg az a sok hitel, amivel segítettük a pénztelen embereket, az is mind befolyt idő­ben. A Balázséit is megfizették a- két­százötven forintot, pedig milyen sze­nnyek voltak. Ott laknak az alsó Az életszínvonal emelkedésével együtt növekedett a szövetkezeti bolt forgalma J soron, tudja Miska bácsi... Rábólint az öreg, megszámolja a pénzt, amit a boltos átadott neki, aláírja a boltoskönyvben a nevét és azután mondja lassan, megnyomva minden szót: — Sokat mesél egv ilyen üzleti könyv... Valóban. Ezek a szám­adatok elmesélik egy szövetkezeti bolt forgalmán keresztül a falu vá- sárlókópességének felfedő ívelését, a dolgozó parasztság életének jobbá, szebbé alakulását. Azt, hogy a jó áruellátás révén ma a falu jól öltöz­ködik, igényeit teljesen kielégítik a szövetkezeti boltok jó és olcsó áru­cikkei. De másít is mond ogy ilyen üzleti könyv. Azt, hogy 1946. augusztusá­ban a 2.700 forint forgalomhoz viszo­nyítva 1948. novemberében elért 8Í.500 forint forgalom 300 százalé­kos emelkedést jelent, ami bizonyítja a faiu gyarapodását, a nagyobb pénz­bevételeket a kisparaszti gazdaságok­ban, egyszóval az életszínvonalnak soha nem tapasztalt emelkedését. — Ha a Párt nem lelt volna segítségünkre ...,. ha nem jött volna a. terv, nem így állnánk — mondja Miska bácsi és nyugodalmas jóéjsza­kát kíván Faltajnak- Magyarbólyban és mindenütt az országban, a szövet­kezeti holtak könyvei arról tanús­kodnak, hogy ajnit a Párt ég a há­roméves terv Ígért, az valósággá vált. "I Tikkasztó, száraz meleg ül- |{e nieg.a falut. Az istálókban 7őőioátk Jliikáhj és kilenc- tana IVEM FELEJT rohant vissza a témeípbe. Az éj jóté­kony sötétje‘segítőiig, de akakastol­lasok üldözőbe vették, nem törődve a másik kilenccel, akik tétovázva húzód­lak félre. Ott, ahol két sírhatom borul egymás mellé, ahol két egyfqrrú kereszt jelzi Ambrus István rablógyilkos csendőr két áldozatát, olt fogták el Horváth Mihályt és verték félholtra, mert bal­oldali volt... És másnap tíz emberrel kevesebb szavazott a faluhan. De szavaztak a zsírosparasztok, a pép ellenségei, csak az őthoidas Horváth Miháiyok és a sokezer „szegény János" nem, és le- _szavazott Ivánácz Katalin is, pedig már két éve, hogy kivitték a temető­be. És nem ö volt az egyedüli halott, akit a horthy-pribékek „Halottaiból fel­támasztottak”. A csendek terror ellenére a szalántai szavazás napján sokan viseltek vörös nyakkendőt... Emiatt újabb hajsza kezdődött1 Horváth Mihályék eilen. El akarták venni Horváth Mihály 6 hold földjét, a jegyző „űr” és az árvaszék olyan örökösödési pert zúdított a nya­kába, ami 30.000 pengős költséget eredményezett. A jegyző akarta meg­szerezni a 6 holdat. Harmath Mihály társait pedig sorra büntették. ernyedten feküdtek az állatok, nem volt élőlény, mely ne szenvedte volna a kánikulát. Autó zúgása közeledett és a gépkocsi lámpája hatalmas sugárban törte meg a vak sötétséget és látha­tóvá tett két alakot, akik kezükben tar­tott papuccsal az árok gyepszélén gör- nyedten osontak a falu vége felé. Nem­csak az autó utasai látták őket, hanem az a négy szuronyos csendőr is, akik a jegyzőség kapujából néztek végig a megvilágított főutcán. • A temető sövénykerítésén beiül idő­sebb és fiatalabb gazdák, legények gyülekeztek, voltak úgy tizen. Feipa- rázsló cigarettájukat markukba fordí­tották és izgatott suttogással beszél­ték: — Ne engedjük, hogy minket visz- szautasítsanak és ne engedjenek sza­vazni. Láttam a jegyzéket, mind a ti­zen feketelistán vagyunk... — Em­berek! — mondta valamelyikük — ki kell harcolni, hogy leszavazhassunk, nehogy a .MEP győzzön ... — Rendben van Miska ... volt a halk válasz, de még ki sem mondták, nehéz léptek dobbantak az országút kövén. — Csendőrök! — hangzott fel a fi­gyelmeztetés és a munkában elfáradt testek gyors mozdulattal ugráltak át a temető kerítésén. De az utat eláll­tak a csendőrök, a puskacsov; fenye­getően fordult a melleknek, és a kö­vetkező pillanatban már csattant a puskalus. . Csakhogy Miska nem várt erre. A hozzá közelálló csendőr Hatal­mas rúgást kapott és Horváth Miska Műkincsek és — „önállóság" A háború alatt a lengyelországi Wawel vár felbecsülhetetlen értékű műkincseit és nemzbti ereklyéit Kanadába mentették át. Bár a há­ború már egy pár éve befejeződött és azóta — ismerve az amerikai gentleman-ek cgyrészének különös előszeretetét a súlyosabb aranytár­gyak iránt — a népi demokratikus Lengyelországot mindenki lényege­sen biztonságosabb helynek tekint­heti a műkincsek szempontjából — a kanadai kormány a hozzá intézett számos jegyzék ellenére sem volt hajlandó azokat visszaadni. Lengyel- ország jogos követelésének megtaga­dását a kanadai kormány azzal in­dokolja, hogy a műkincsek Quebec tartományban vannak, és azok fe- felett a tartomány kormányának elnöke, Duplessis retidelkezik. A ka­nadai kormány pedig nem léphet közbe, mert ezzel „megsértené” Quebec tartomány „önállóságát”. Akkor, amikor az amerikaiak nyíl­tan támogatják a kínai, az angolok pedig a görög fasisztákat, amikor Mindszenty ügyét a magyar bef- ügyekbe való legdurvább beleavat- kozással az ENSz elé vitték, azzal elutasítani Lengyelországot, hogy 1 tiszteletben kell tartani Quebec tar­tomány szuverenitását — , nemcsak képmutatás, hanem alávaló hazug­ság. , A dolgok ilyetén Ielforgatá­sához persze tudni kell azt, hogy műkincsekről van szó. Ilyen eset­ben pedig az imperialisták nem riad­nak vissza sem a hazugságtól, se a maguk meghazudto/ásától. Messze túlnő a komlói bányatelep és Baranya me­gye határain is annak a hatvan ak­kumulátoros biztonsági lámpának a jelentősége, melyet az amerikai ma­gyar dolgozók küldtek a komlói bá­nyászoknak. Hz a hatvan bányászlám­pa azonkívül, hogy könnyebbé, biz­tonságosabbá fogja tenni a komlói bányászok munkáját, egyben jelkép is. Jelképe a világ minden dolgozó­ját egybefogó munkásszolidarításnok és aniuk, hogy a Hor.hy-terror elöl Amerikába kényszeriveit magyar dol­gozók együtt éreznek az óhaza dol­gozóival, És jelenti ez azt is, hogy az amerikai magyar dolgozók, hiába él“ vezhetik nap mint nap közelről „Ame­rika Hangjának” Magyarország ellent hazug rágalmait, szolidaritási vállal­nak a magyar népi demokrácia rend­szerével. Pedig voltak, akik nem akarták, hogy a komlói bányászok­nak, több Rámpájuk legyen és ezek, az Amerikába szökött nyilasoktól kezdve Oltó „királyfi” és Nagy Fe­renc klikkjéig az «gitáció minden esz­közével megpróbálkoztak, hogy meg­hiúsítsák az «merikai magyrr dolgo­zók akcióját Nem sikerült nekik. A mrgyar nép még csak kél hét múlva iog szavazni. Az amerikai magyarok már szavaztak. Hatvan bányász! am­pával: a népi demokráciára. Két hét múlva ismét szavaz Szalúnla dolgozó parasztsága. Szavazni fog Hor­váth Mihály és kilenc .társa is. Felsza­badultan, büszkén, öntudatosan járul­nak majd az urnák elé a többi dolgozó paraszttal, meri tudják. l>ogy most az ország és a maga boldogulására, a szebb, emberibb életre, az ötéves terv­re és a békére szavaz. Felszámoljuk a munkanélküliséget! A KAPITALISTA gazdasági rend­szer; elengedhetetlenül szükséges .vete- ,járója a munkanélküliség. Akkor, ami­kor a tervgazdálkodással a szocializ­must építjük, termeszelazerüieg célul tűztük ki a munkanélküliség megszün­tetését is. Ezen a téren már az első tervévben is szép eredményeket ériünk el, ‘tagadhatatlan azonban, hogy .a mun- ka nélküliség végleges felszámolása csak az 5 éves terv megindulásával történik. meg. A MUNKÁSLÉTSZÁM alakulásából adatszerűén is jebe-j következtetni a munkanélküliség helyzetére- Az OTI­koz'atott d-olgocók száma, aminek az a magyaráznia, hogy, a nagyvállalatok jobban fizetik munkásaikat. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA központi vezetőségének határozata az ötéves tervről kimondja, hogy „Fel­számoljuk a munkanélkülisége". A munkásosztályt nem fogja többé a munkanélküliség réme fenyegetni.” Ez a határozat, ugyanúgy, mint eddig valamennyi, nem marad üres igírci, hanem eleven valósággá válik, mert rohamosan növekvő ipari 'ermelésünk munkaerőszüksé gle-íéne.k b i z l osí-t á s á ra, valamin: az állami gazdasági és kul­Kél szál vas vezet Vladivoszlokig és hét szál vas i"“ípI Koppenhágáig. Ez a két szál vas a vaséit, a ktiz- kodés üiöere. Felesleges elmondani, hogy megváltót - •pia, jobbá U-szi a felveti;, országok életet. Tudjuk azt, "r'V.I sokezer ember, kalauz, fűtő, mozdonyvezető, álló- ’""■■főnök pontos összmunkájából születik meg a jó köz- ‘"keéét, a biztonságos utazás. ... 13.10. Motorvonat indul Harkáni/fürdö-Siklós felé. esünk az ablakon, elszaladnak a távíró és felefon- \lopok, képekre vágják a fűmet, mely máris itt pereg "úttilnJc: CMUKRKK DOLGOZ,1K a. mezon, köd ül a pel- 'h halastó felett. (Irhát, szemafor, állomás, őrhöz, fampö, kocsi áll rlfílte, integetnek. Tavasz van. Erdő. hídon robogunk át. állomás, or ház, zöldelő fái '''ölt, kerítésénél jelzőtáblák. • hf maynllitjak a filmet. Közelebb megyünk a hát- Nagyobbodik u kép és megnézzük azt, aki (lóit IpA01' elrobogunk, a pályaőrt. Ragoncsa János. Lc- l,ln Kerdei Péter, vagy Szabó István is. mert sokan '""'ti: Ok. a pályaőrök, a vaséit kertészei. {., Kisuny ez furcsán hangzik. Kertész? igen. A sínek A*szo, a töltés gyomlál ója a pályaőr. aki olajjal ön­éi csavarokat és jól megcsavarja. iy Kngancm Jánosnak hal kilométer a „kertje . a gei- *>»' líUsvmáslól. úesirdirj. Naponta végigjárja, gon K Télen is, nyáron is. Mindenkor. f,-.L Nv°i c: VONAT .! \ R : P<>U (jy sóidul fii erre naponta • sin. Ilyenkor kiteszi, a j rí tn-nliH, '/.V/// ff ka r/ffrfiffr 11 v rpn táblát. „Lassiter mondja a tábla a mozdony- 'Iliinek, aki tassil. . | piros meg att kiállja ■ „Állj!" {. ■Azt hihetne ne, ember, fiagoncs'u. aki a síneket ‘ ‘EK elmaradt « világtól, és nem látja, hogy bent a faluban, vagy ha.30 fillérért vonatta ül, (kedvezménye can) a városban is fejlődik az élet. Azonban ö mindezt látja, még akkor is, ha el sem mozdul a helyéröl. — Pár év alóli megváltozott, jórafordult erre min­den. A háború után roncsvonatok járlak. Az utasok a. tetőkön, útközökön — emlékezik vissza Ragonrsa János elrtárs. — Akkoriban komoly vállalkozás, szinte •életveszélyes volt- az utazás. — Ma motorvonatok járnak erre. Mindenkinek jut ülőhely. Nincs már üres első és zsúfolt harmadosztály. A biztonság a legkitűnőbb. A menetrendet percre be­tartják és megy minden mint a. karikacsapás, mert mindenki ellátja a dolgát. — Aztán ne feledkezzünk meg arról sem. hogy az utasok is megváltoztál;! Rengeteg olyan ember utazik, akivel;, azelőtt még egy rövid útra sem telelt. Ma. égyre. több a jó ruha', a jó bőrönd a vonalokon. Tavaly már a munkások is ncntvk Harkányba, Idén alighanem még többen 'övnek. — M t.XÍ ■lOZOlT A MI életűn!} is. Felette­seink, munkatársaink lettek és vasutas a vasutasnak barát ja. .!: én /(lettesein a diószrísilói pályamesteri aki hajlánnyal szokott kijönni. — Tavaly megkaptam a kinevezésem, több,,1(11, a fi­zetésem és még az ötéves térében villanyt rézéinél; he a házamba. Kell is a két iskoláslány ont eai;. hadd tanú', javak mine1 többet: mos! már ők is hasznát veszik. 6csárét felől teher sípol. Ez a jel. Hrjdrásl kér. Pé--, felöl meg a 1.1.47as szemein jön. Itt kerülik el egymás!. As ablaknál emberek ülnek. Fűmet néznek. Megmoz­dul a. kép, kisebbéd’k a zöld fák között P' őrház. Rthn- xctcsck között új állomás felé: robog a vonul Sta' isztiKS szerint az osszip«.. 'xiíu..- káslétszám már 1948 utolsó hónapjai­ban is meghaladta az 1938-as lelsz 1- mo. A magyar i-parban 1938-ban 649 ezer dolgozó voll, 1945-ben pedig csak 404 ezer. A politikai és gazdasági hely­zet stabilizálásával állandó javulás in­dul meg. 1946 szeptemberében már 465 ezer volt az iparban .íógtaikozla- f tot ak száma, ami 1947 szeptemberé­jre 382 ezerre emelkedett, rgy évre rá \ pedig már meghaladta a háború élőt' i J létszámot ér, 686 ezereí :ett ki. A } munkáslétszám lerlrtészé vsen nem J egyformán emetkadeü va'smennyi ka- i tej-(inában. Ar.a'áhan megáiiani ható, f hogy lény legesen dolgozók száma nagymértékben megnő t. Elsősorban a f gyáriparban,. bányászatban és kohó- \ f-a-lbrn. A bányászat cs .kohászat műn- } kásit szánta 42 százalékkal, a gyár­ipari. munkásiétszám tg dig 11 szaza- i lékkai műim isiül az 1938-as'- Csök- f keni a kis- és kézműiparban íogíal­lúráiis élei vezető-, helyeire Werülő munkások tízezreinek pótlására 300 ezer új ipari munkás” ál Illanok mun­kába az ötéves terv Folyamán. l/iMátnUíbeic Az egér—putnoki vonalon a vas­úti pálya a felhőszakadás követ­keztében megrongálódott, így a for­galmat átszállással bonyolítják le. A helyreállítás szombatra befejeződik. — A brit szakszervezeti vezetők úgy döntőitek, küldöttséget menesztettek Cripps pénzügyminiszterhez és fel­szólítják. vegye újabb megfontolás alá a költségvetést. — Pénteken délután ünnepélyes külsőségek kö­rött osztották ki a MÁV Kolon!» Kaszinó termében a Munkára, Harc­ra Kész próbákon sikeresen szero- ixrit. dolgozók részére a MHK Jelvé­nyeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents