Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-29 / 98. szám
1949 ÁPRILIS 29 H A P L O iettCUik utots-dUfrát ács- elzák" FELKERÜL A FUTOHAZRA az élüzem büszke címéi- hirdet-ő vörös csillag — Voltunk utolsók is sokáig mondja Lindner eivtárs, a Fűtőház termelési felelőse. — Negyvenhat fűtőház van az országban és mi munkaversenyben kétszer voltunk a negyvenhatodik helyen. Azután kétszer a negyvennegyedik helyen álltunk, de lassan eljutottunk 17, 18. helyre, míg végre most elsők lettünk. A nehéz kezdet annál komolyabbá és jelentősebbé teszi azt tényt, hogy a pécsi fűtőház élüzemmé lett. Negyvenhat fűtőház közül első, s erre a fűtőház minden dolgozója igen nagyon büszke. üe tudták ők már előre, hogy nem kulloghatnak őrökké hátul. Neki láttak a fütőháziak, hogy jól meg szervezzék a munkát, felülmúlják addigi teljesítményüket és már akkor elkezdték egy hatalmas vörös csillag elkészítését is szabadidejükben. Gondolták, hogy mire sikerül a többi fütóházát maguk mögött bagyniok, addigra elkészül a csillag és külsőleg is kellő méltóságot kölcsönöz majd az élüzemnek. Tévedtek. Abban ugyan nem, hogy sikerült első helyre ke- hilnjök, hanem abban, hogy a csil kg még el sern készült, máris megkapták az élüzem nagy kitüntetését- Szép május 1-i ajándékot kaptunk — mondja elégedetten Bacsvan elvtárs — de a mi munkásaink meg is érdemlik Es meg is fogják becsülni. Csak ma tudtuk ®eg, hogy milyen kitüntetésben részesültünk, de máris gyorsabban •hegy a munka Gőzíeihökef eregető vagy csendesen pihenő mozdonyok között ola- horuhas emberek mozognak, kalapálnak, vésnek, reszelnek. A hatalmas fűtőház azonban belül jóformán teljesen üres.- Csak nem a napfény csalta ki J2 embereket és mozdonyokat a foiss levegőre?- Hát nem egészen — válaszol birrdner elvtárs — inkább kényeiből vannak kinn. Az igaz, hogy most már kellemesebb a levegő, de {hégsem azért dolguznak idekinn, ían«n azért, mert a forditókoron- ÍJt javítják, villanymotorosra alakján, és mivel a fütőház félkörig épületébe csak a forditó- e-ongon at juthatnak be a mozdo- yok, a javítást és tisztítást kívül Végak cl. Odabent ts megtaláljuk azonban, .‘mi! keresünk. A munkások be- ,-e|t a grafikonok mondják cl bő- hogy hogyan lehetett a fűtőház. grafikonok szinte teljesen eljutják a fütőház hatalmas fal- .‘ülotét. Fekete alapon fehér, fe— fekete, kék,. piros és tarka fotpok és ábrák beszélnek a telje- fényekről. I “ grafikon valahol, úgy a tábla közepetáján — kezdődik, de soknak toldás kellene, mert amenyi^édücn, 'métámé tat és a fűtőháziak, ha ránéznek, hitetlenkedve rázzák a fejüket, hogy ennél több aztán igazán nem lehet. Pedig lesz ... Jókora kartontábla, araszos betűkkel arra figyelmezteti a fűtőház dolgozóit, hogy célul tűzték ki: egy-egy mozdony szolgálatképtelensége az eddigi 94.000 km helyett csak 140.000 kilométer után következhet be. Ez a tábla azonban nemsokára lekerül onnan. Idejét múlta. Ma már a 240.000 kilométernél tartanak, annyit teljesítenek addig, míg egy mozdony szolgálatképte- lenné válik. De még á javításra kerülő mozdony sem fekszik ma már annyi ideig, mint azelőtt Egy másik tábla a „futójavító” csoport célkitűzéseit foglalja össze B „futójavításhoz |gesáSg---------------------------------- 210 órát 203 órára csökkentjük” — így áll a táblán és a valóság az, hogy a mozdony javításához már csak 170 óra kell. — Sokai számítolt a brigádok meg szervezése is — meséli Lindner elv- társ — először csak kél brigád alakul! meg, de rövid idő múlva már a harmadik is jelentkezelt. Megalakult a mozdonyvezetők három birgádja is és versenyre lépett egymással, de a bri- gádlagok egymás közölt is versenyeznek. Különösen mióta a Vasutas Szakszervezet megengedte, hogy a legjobb mozdonyvezető mozdonyára feltehesse a vörös csillagot. A mozdonyvezetők versenye nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mozdonyok teljesítménye 240.000 kilóméler legyen. Nehéz elmagyarázni, hogyan sikerült a pécsi fiit ciha znak az ptolsó helyről az elsőre kerülnie. De nem is magyarázni kell ezl, hanem látni és érezni. — Az a nyitja a dolgonak — mondja Bácsván elvtárs —, hogy az emberek nem „muszájból" dolgoznak * Iga van ez. Az emberek nem várnai; ..felsőbb utasításra", hanem dolgoznak, úgy, ahogyan csak magának dolgozhat az ember. A fűtöhúzban nemsokára kicserélődnek a táblák. A célkitűzések kiszélesednek és senki sem fogja hitetlenül csóválni a fejét, mert itt megállás nincs, — csak előre lehet menni. SzarvasiarhaállományüÉ már mepliaiadja az 1938-as színvonala! Alig van nemzelgaz-iaságunknak olyan lerülete, ahol a háború akkora pusztításokat okozott volna, mini állatállományunkban. Szarvasmarhaállományunknak is közel a felét vssztet- lük el. főleg a németek és a nyilasok rablásai folytán. Tenyészállataink ma-dnem leljesen megsemmisültek. 1938-ban szarvasmarhaállományunk 1.900.000 db volt. 1945-ben pedig csak 1.100.000 drb. A 3 éves tervnek tehát nagyon nagy feladatot kellel! megoldania, amikor el akarta érni a háború elöt.i színvonalat. A 3 év alatt az állattenyésztés fejlesztésére, tenyészállatok beszerzésére, állategészségügyre, szövetkezeti lörzste- nyészelek létesítésére stb. összesen 175.1 millió forintot fordítottunk és ebből az első évben 72.1, a második 5 hónapus időszakban 33.8 194Vben pedig 69.2 millió forintot ruháztunk be. Ezeknek a beruházásoknak tekintélyes része esik szarvasmarha- állományunk fejlesztésére. A különböző akciók során kiosztok tunk 5.329 tehenet és üszőt. 1947-ben Svájcból 60 hasas üsző! és tehenei és 90 tenyészbikát importáltunk. 1948- ban 262 hasas üszőt és 80 tenyészbikát hoz unk be. Az országban eddig l mesterségesen megtermékenyítő áT' omást [élesítettünk. A harmadik tervévben.az eddigi 8 szarvasmarha törzstenyészet mellé még ötöt létesítünk, összesen 210 db állattal. 1947-ben szarvasmarhaállományunk létszáma 300.000 darabbal emelkedett. üiferf ...... írlti Mm A harmad k tervévben már meghaladjuk az 1938-as színvonalat és 2 millió darab állattal rendelkezünk. Az 5 éves terv során újabb 400.000 mulatja az állandó növekedést. db Baranyában és Tolnában 6-6, Somogybán 5 község részesül pályaépítési segélyben A magyar népi demokrácia sokat fáradozik azon, hogy a falu elmaradottságát a sport területén is megszüntesse. Ennek a célnak az érdekében újabb pályaépítési segélyeket folyósítanak a vidéki kis egyesületek részére. Mintegy 113 kisközség részesül pálya- építési tervlütelben A pályaépítési terv. hitelek 2—5 ezeí lorintot jelentenek. Összesen 400.000 forint tervhitelt folyósítanak. A pályaépítést tervhitelben részesülő községek száma vármegyék szerint a következőképpen oszlik meg: Pest 9, Szabolcs 9, Baranya b, Sopron 6, Tolna 6, Csongrád 5, Nógrád 5, Somogy 5. Szatmár 5. Veszprém 5, Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Abauj, Csanád, Heves, Szolnok, Zala, Fejér megyék 4—4 Borsod, Győr, Komárom, Vas és Zemplén 3—3. Nagyszeged 1. Egyenruhát vásárol a SzlT ifjúság Cs legtöbb njk'dük már napsabbra emelkedik, min ,p számítottak Itt van például az egyéni teljeslt- y grafikonja Már 122%-otmu— Est nem is kellett volna Pestre küldeni — mondja ifj. Gelencsér Józsi. — Miért? — hajolnak a fejek a SzlT egyenruhát bontogató ifi felé. — Ezért! — hangzik á rövid válasz s felemeli a zubbony sarkát. Egy fehér papírlap vau rávarrva, rajta úgy pecsét: Pécsi szabóiparosok zövetkezete. Ott varrták. Tele van az üzlet fiatalokkal. A szemek ragyogva néznek a polcok- a. 250 SzlT egyenruha, sapka, ing, érkezett a Munkácsy Mihály-uteai üzletbe. Most van a nagy kicsomagolás. A kezek szeretettel simítanak a kék anyagon, az ifik büszkén néznék a sapka vörös csillagára. Három napja várták. „Csak megérkezzen a ruha május 1-re...“ Ez volt egyik legkedvesebb gondjuk az ifiknek. Most hát teljesült a kívánság. . Gelencsér Józsi egy fehér papirla pót szorongat a kezében. Munkahc lyérői, a Sopiana gépgyárból való. Ezzel kapja meg a ruhát Hat havi részletben fizetheti azután majd ki az árát. — Idáig százötven ruhára van jelentkező, ezek közül kb. 100 fiú és 50 leány — világítanak fel. — Szombaton lesz az avatás. Addig lesz itt forgalom — mondják a vállalatvezetőnek. — Írja meg elvtársnő, hogy milyen csinos a láuyok ruhája, is, felér egy kosztümmel — léj> mellém az egyik ifi. Le is húz a polcról egy kabátot. — Próbálja csak meg... — állnak körül. A szép sötétkék posztón csillognak az aranygombok, feszesen áll a nagy zsebes, jó szabású kabát. — Na ugye... Szívesen el is vinné — nevetnek rám. El én. Do ők is elviszik. Elég sem le.sz. Vidékről is nagy az érdeklődés, hamarosan megy a levél Pestro utánpótlásért, hogy minden ifi büszkén viselhesse a szép. de kötelességeket, feladatokat is jelentő ruhát. Ezt a ruhát nem viselheti akárki. Csak az az ifjú, aki hűséggel, becsülettel, munkával bizonyítja be, hogy méltó a SzlT tagságra, méltó arra, hogy annak egyenruháját viselje. „Évről-évre jobban élünk“ Ahány az ifjúság látja a hároméves terv kedvezményeit „Uj országot épít a nép ..De ehhez nemcsak a hidakat, gyárakat, üzemeket, rombadölt házakat kell felépíteni. Az új országhoz új embertípust kell nevelni, jobbat, nemesebbet mint a régi volt. Az ifjúságot ennek a szebb jövőnek neveljük. Az áldozatokat, amiket ma hozunk, értük tesszük. Az ő útjukat kövezzük simára vele. Ezek az áldozatok nem hiábavalók. A kicsik is érzik, hogy valami nagy és szép, hősi dolog történik körülöttük. Ezek a gyerekek nem elvontan élnek, tanulnak, látják szüleik harcát a holnapért és erre neveli őket az iskola is. Az általános iskola ötödik-hatodik osztálya dolgozatot írt a hároméves tervről. Lapozzunk bele a tiszta szép füzetekbe, hogy látják a kicsik azt a hatalmas, küzdelmes munkát, mellyel valóban új országot épít a nemzet, minden tagjának, de leginkább nekik, akik a jövőt jelentik. | Köszönjük vezetőinknek „A hároméves terv, amelynek harmadik évében járunk, népünk és országunk felépítésére szolgál. Ennek a tervnek megvalósításában nagy része van vezetőinknek és minisztereinknek. Ök vezetik a népet az újjáépítés nehéz munkájában. Ahogy most édesapám, én majd ha felnövök, a hasznos újjáépítésben én is részt fogok venni” — olvassuk Szi- ráki Gábor dolgozatában. „ ... az ország vezetői elhatározták, hogy kidolgoznak egy tervet, melynek keretében újjáépítik a lerombolt országot. Hogy ez mennyire sikerült, azt állandóan tapasztalhatjuk. Elmaradt mezőgazdaságunkat gépesítették, hidainkat, lerombolt _ városainkat újjáépítették, a munkás- i feltalálók segítségével meggyorsul a -»-'é munka .” — ír ja Strenger János. i^C/RAI ELVTÁRS O7FNFTF>i^«*»■»*»cípöTtíti . r,. , _ , ^ ^ . , . t „A hároméves terv keretében a«* a három pad. Újabbakat kellett behozni, jtapasztaltam, úgy a családom köréin hogy még így sem lesz jo pizony% A ^en, mint barátaim családi körében, *0 (13 ajtók Clott ist mert a bCS2(lgeteS~ átrrnl óuro ínKKon ólítnlr mint l pyrut Ferenc elvtars, szerszámlakatos az Egyesült Ott kint a Váci-úton, Újpest leié. Legalább is i J' Mpja még ott dolgozott. JJ*«, választási megbízott az Ormány sag szivében, I ' kilométerre Vajszlútól. Uyrai elvtárs, szerszúmlakutost tíz nap (Matt meg- o falu. Akár a rokonnak, úgy köseöngetnek innen is, onnan is. Sötét ruhában van, fehér l:i- tT‘ggel. Huszonhárom éves, tizenhatéves kora óta lozik „> izzóban. Nős és van --------mos olygós fényképét ott őrzi belső zsebéhamar megtelt de hamar látták állni kellett még az ajtók előtt is, mert a beszélgetésnek szánt kisgyűlésből, nagygyűlés lett. Az apró községben, ahol csak száznyolcvan szavazó van, kétszázan gyűltek össze. Meghallgatták az előadást és ők is felszólaltak. Ugrai elvtársat a következőim? kérték: Mondja meg, amikor visszamegy a városba, tarhogy évről évre jobban élünk, mint azelőtt. Bőségesen és olcsóbban veszi Édesanyám a piacon az étkezéshez szükséges anyagokat. Jut már ruhára, cipőre is. Az árak nem emelkednek, hanem inkább esnek. Mindaz Izzóban. Nős és van egy kétéves, szőke kis- iQ tűdnek mosolygós fényképét ott őrzi belső zsebé i ”,o Függetlenségi Népfront megbízólevél-e mellett. hjüzn, Ugrai elvtársat a Népfront küldte ide. A közéül Bizottsággal együtt ö biztosítja ebben a fa- t a tiszta és zavartalan választásokat. ♦íj fi a község mindig haladó volt és vta fokozottan Ferenc mikor Vajsdóról rétchxm, hídon ■ és Hí fán keresztül megérkezett, bizalmatlanságot várt [ Siette kedvesen fogadták. r ♦ \>jy István községi bírónál, a Kisgazdapárt elnö- >;•. Kálit meg. Estére, már összehívták a Népi Bt- /'")őot és megválasztották a szavazalszrcdő bizottság fiymftk lett Nagy Sándor, jegyző Nagy M. János, és fcüf» elnök Horváth József, bizalmi A. Futó Lajos ■at Dezső. rpondja Ugrai elvtárs — a győzelem, napját, st hívlun/i össze.' Jöttek is az emberek. Csake^nu^ vasárnap sálhoz az Ipari munkásokhoz, hogy igenis valamcny- a kedvezö jelenségek aháromnyien érezzük: közel altnak hozzánk és valóban szövet-f , g terv sikerét mutatják. A háromTk-H ,n a «SÜSS.gSE“ Szövet.,én a munkásosztállyal es ezt a szövetséget megl|jihá|y Laj (jetiben szorosabbra fűzi a telefon zizegő drótja, a pápradi. # y J ^ vajszlói bekötőutak fehér sávja, mert mindez felépül if „Ha aj hároméves tervről akarunk az ötéves tervben. Ugrai eivtárs nem várja meg, amíg beszámolhat társainak útjáról. Ezt üzeni: — Nem volt hiábavaló a küzdelmünk a faluért, öntudatos parasztság támogat bennünket. Az egyik Váci-úti gyárból elindult egy szerszám lakatos, a munkásosztály követe. Egyedül érezte magát, ^lehetett, azt felrobbantották. A fel- amikor Vájsz!óról elindult réteken, hídon, erdőkön (szabadulás után itt maradt egy tel- keresztül egy ismeretlen falu felé. Ma szívébe zárta azéjesen lerombolt ország. Ekkor a egész falu. Ma dolgozik: mint az egész ország, ma bi- f munkásság hozzákezdett az ország zakódó. mint az egész ország és várja a választás, f újjáépítéséhez, majd 1946-ban az írni, előbb arra kell gondolnunk, hazamegy és f hogy milyen körülmény az, ami a hároméves tervet létrehozta. 1944- ben országunkat a német fasiszták teljesen tönkretették, amit elvihettek, azt elvittek, amit pedig nem az ( MKP vezetése alatt kidolgozták a (Sz. T.) hároméves tervet, melynek célja, hogy az országot újjáépítsük... a munkások megértették, mit jelent mindannyíunk számára a hároméves terv, ezért elhatározták, hogy még a kitűzött idő előtt végre fogják hajtani ... — írja Rigó József. ‘ Tanulással j a népi demokráciáért Fülöp János így ír a hároméve« tervről: „Ebben a tervben minden dolgozó részt vesz, hogy elősegítse az országunk felemelkedését. Mi tanulók azzal segítjük a hároméves tervet, hogy tanulunk és szellemi munkánkkal dolgozunk a tervért. De ha eljön az idő, hogy toll helyett kapát, kaszát kell kezünkbe fogni, akkor Is hűen dolgozunk a népi demokráciáért.” Boross László biztos elektrotechnikusnak készpl, mert őt legjobban a villamosítás fogta meg: „ ... de nem feledkeztek meg a villamosságról Sem. Eddig a falusiak petróleumlámpa mellett elrontották a szemüket, most a sötét petróleumlámpás falvakba bevezették a villanyt. A munkások lehetővé tették a falusiak egészséges életét. De nemcsak a falun fontos a villanyáram, hanem a városban is. Nagyon fontos a kórházakban, ahol a röntgen és az elektromos mágnes működik. Nem szabad megfeledkezni a bányászokról sem, mert ők termelik a* elektromossághoz a szenet. A munkások sokat dolgoznak a mi jólétünkért ...” Sikerül az ötéves terv EJ A sort az ötödikes Berecz Sándor komoly írása zárja be: .........az iskolákban a diákok tannlás i versenyt indítottak meg. mert tudják, hogy ezzel is elősegítik a most még fiatal, de erős népi demokráciánk fejlődését. A dolgozók ne-' dig minden erejüket megfeszítve igyekeznek, hogy a hároméves tervet két és fél év alatt teljesítsék. A következő ötéves tervet, melyet jövőre kezdünk el, az ideinél jobb tanulásunkkal igyekezünk minél hathatósabban támogatni, mert így válunk öntudatos, hazáért harcoló és küzdő demokratikus ifjúsággá ..." Ezek a sorok azt bizonyítják, hogy azért az ifjúságért, mely iskoláinkban ma nevelődik, érdemes áldozatot hozni, érdemes dolgozni és építeni, s a tetőt már majd az ő becsületes, mai küzdelmünkhöz méltó munkájuk rakja fel újjáépült nagy házunkra, minden dolgozó virágzó, boldog Magyarországára. Kivégezték Wayant Tíboit A halálraítélt Wayant Tibor detektfvfelügyelőt, a Hain Péter-féle gyilkos nyomozócsoport vezetőjét csütőr tőkőn reggel a gyüjtőfogház udvarai felakasztották.
