Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-27 / 96. szám

rig-.-ar.

H»pté

m JSPBxm s

IUttot&ak a pAáfes&s&ióUtM a tudomány mindéi munkásáról gondoskodott a DEMOKRÁCIA

PcMtíosaíi két hónappal ezelőtt mondotta dato Ernő ebvtárs a Ma- Í90-* Tudományos Tanács alakuló ülésén: „Ha azt akarjuk, hogy nú- IBtle « tervszerű tudományos munka teljes érövéi megaiduljov és üeáméwyes /egyen, gyökeresen meg kell ráUoztatuunk a tndomácu-yos Pinkává/' foglalkozók gazdasági helyzetét... A Magyar Dolgozók /irtja ezirányú javaslatát a népi demokrácia kormánya magáévá ette és két hét múlva határozatot hozott ,fi magyar tndósok és kv- istfk anyagi helyzetének megjavításáról.”

,4 tnd.ományos munka anyagi megbecsülése ásottban nemcsak a najesszori élgárdát érintette, hanem kiterjedi a tttdomáayox vatuka- 'eére., a kutatómunka összes dolgozóira is. Magántanárok, tamársegé- itk, gyakornokok a „demonstrátorok” megkapják « munkáinkat mpg- <Hmö füzetest.

Mit jelentett a gyakornoécosiooctós?

A pécsi belklinikán dr. Szabó Zoltán »»segéd tiz évvel ezelőtt, mint díj-' gyakornok kezdte gyógyító bhra- ásaí az ósdi falak között Nagy aru- tádval induE pályájának és hosszú «keil sä másfélszáz forinttal zsebé- ír. dolgozott, inspekciózoü, betyette- fott és kevéske pihenőidejében tanult' wáhh. Száz és szár. orvos o porok olvasása közben visvzaenrlékezw tanunk diet, mit is jelentett » rfí^aí&odás au »tál orvos számára.

Harminc év alatt összese» nem -segi- tttab annyival orvost, mtta tervgaz- a'kodástmk harmadik esztendejében. *abó Zoltán az elmúlt öv őszén is tóitegy 400 forint törzsfizetést kapott. •Meg összilletniénye meghaladja ar JOO-aí..

A tajotnányos pályán dolgozok, zrreg- »sQJését — mondja Szabó Zoltán — ffiupkánk magas értékelésével mé- *01 fel. A magyar dolgozók nagy ártja, az MDP javaslatának ozedme- H a tudományos státus olyan alapot siteit, amely mentesíti a sokszor "inkánkat fékező anyagi gondoktól.

1 rátermettség, a tudományos munka s az eredmények példás elismerése 'éden dolgozónak javára válik. Most ár jut arra is, hogy a tudományos sítúra újabb fejlődését megisinérhes- &.* a továbbtanuláshoz szükséges drá- 1 könyvekhez hozzájussunk és saját fcgunk is 1 emberibb; jobb életet él- tol Gondjaink .nagyrészétől megsza- "duiva jobban elmélyedliclünk a gyó- Mó-, ucvelö- és kutatómunka szá- to*' problémájában. Van elég teladat ^annyiunknak, a dolgozók egészségié épentartására és javítására.

Sfiffio ‘ Zoltán elvtárs beszélgetés • hivatkozik az angyalföldi nagy •Mi-beszédrc. • Milyen nagy lehetö- ^ "kínálkozik a fiatal orvos és tudós ,|T,?edéknek a komoly kutató és gyó- ’Wó munkára pont itt Baranyában az Metkezö évek során! Ezer és ezer ÜWfás és családjuk egészségvédelme ■ hatokkal látja el a kutatókat. — -» 'to a gép, hanem a dolgozó ember /

, fontosabb! Ezt hangsúlyozta ki j “*«si Mátyás és a tudomány inonká- f ! Esősorban megértették ennek a # J "tónak fontosságát, ugyanakkor a # j’1' háruló feladatokat és felelőssé- \

l

Harmincnyolc J Munkásév után... J

bN®eer Ferencet, az Élettani in le- é C' most már az összes, tudományos # $&#tek —' műhelyének vezetőjét. # " Szóját is meglepetés érte április J ^ lapjaiban. Fizetéséi 470 forinttal. ^ ,^ ri emelték, ö h kutatóintézetek / wüstere. érti is minden kísérleti # készülék alakítását., vagy# r »készítésének módját. J

tolóit az egyetem dolgozója tett. / át* „báró" Biedermann Imre f [W‘mtogáti uradalmában jól ntegdolgo- # kenyeréért. A tomboló J i.^^ista háború közepén 1943 de- ^ ltévv ^hen, a „báró'’ felmondott mun- j » cselédeinek. A kenyértclen- ) W/J ez0fmester és családja minden # ^r'ligény nélkül maradt, majd az# \ műhelyhez került és két év ^ *'Élettani Intézet műhelyének ve f Sl Azóta a kutatáshoz szüksége-/ sok-sok féleséget. készít, kor 1 műhelyei lássák és Ernst J \'C.: h dvtarsák támogatásával j ' ,1-|,r | veni: nagy érdeklődér- /

'f*Síií^* a tudományos dolgozók li- f ‘^«zését. *

— Nap, limit nap síanem eíőtt láttam az ówfrzeóoí, őta dolgozó tudós 'gárda lelkes mnokájaí .és a nagyszecfi oEeílrrrértycfet. Tudtára azt is, hogy a

ffjdoaok ínseúésc, amióta csak az egyetem termái!, igen sooány. Őszintén ■öcfflfem goodoskodásBkiól. Nem váriam és mégis sor kér üti munkatársainknak, a fizikai és laboratóriumi dolgozói,, — a mi fizetésünk eendezcsése is. Harmincnyolc munkás evem után» biztosit*« latom családom boldogabb életéi.

A tudományos munka anyagi meg- tewpfilősé» pokla nwndannyiiink számain a hatalmas SznwjetwulörfsodásaHej- 9ocSM todotoányos éle.te, amely as ^szovjet tudósok íriwátó • eredményeit, in Itatja-.a népnek.

Kniaióiffk és munkatársaik ma már kedaesK) körühnények között kjfeszrik tiiimi magasabbra a magyar nép widlb

aranyos kidiírájái.

SZÖRNYŰ SZÉGYEN

wtf«r ns amerikai „Hazugok: JKtnb- jáf”. A „Hazugság inT&gimjvoka" büszke érméért folyó verseng győztese etz OSSA versestysoinek őeszétges ssoromgatása elteltére ■loe Tapper kanadai állampolgár lett. Először fordult elő <t vítág- hírű klub történetében^ hogy a hmugság-ofimpSásst nem, hasai versenyző nyer le, hogy « vándor- serleg, hacsak egy rövidke esztendő tartamára is átvándorolt az USA határún. A-z amerikai lejtők beszámolnak az eseménytől és felszólítják a hazai hazugokat, gyakoroljanak svorgaéatasan, nehogy ez kínos és oség&etzfcleo eset. mégegyszer előftmhdiiassan. Arrrói nem számáénak be, mivel, szór- nyfüta (ál a kanadai rSfágbmjnok amerikai kollégáit.. A torontói versenyző nyilvánvalóan, írem egyedii/ tört an coMexíknUMc babéron-a. Ac. amerikai foasfígságversenyben egyre többen nesatmsk részt, a párisi, londoni, tehéné- él ankarai zúgfíxkászok torsé/ ósr-íhtt- lyesésre számit)áz angol radar wo- /amennyi bemondója is. Szaporodnak a bogudkjeföltek, de nsérk tao- moly aggodalaatza nincsen. ok. Az USA nersenyzcS biztoson tm^ßSr az első helyei. Ha egyszer-egyszer valamelyik szorgalmas tarái- lány tát is szárnyalja «es ömehát, A „Hazugok Khrbjáva.k“ nrruetgn esetre -fél kell kévzMlnöe «S t>nr* »erscuyrc. Be kell rátesstaaSa. « vezetőségbe a legjobb ometáiem hq-sugokat. Azokat, aktkrirár <me, már egyetlen szavát sem bH&átk ci a infág «épei. ™®cwmhsbí é* M arsha/li as Hvökséf#*Ate 3523CÓ • jelszóval főlyt/rssok te rt fodkijy*- lebbi fisztírytVásl és rtSdünr r«h»■ deirki. előtt ■ugitvÓMrn&jm VfBSt., hogy az mnetikxtí bosmadte rrftó- ban urré&díe tetettek.

„NSraas « magyar dóHenssó nép életének olyan szakasza, ahol taip- r .»állásunk és fclemselkedésünk egyenletes jelei ne volnának tapasztalható*,"* — mondotta tbákosi eb+árs angyaHöld? beszédébeo,

A dolgozo pacaszéság «'odmónyeil Vizsgáivá azt látjuk, hogy a parasztság kibontakozó jólétiének jeic éléskamrától ruhasiielkrájyekjg, istóíjöig megimakatkozík. Amilyen mértékben erősödött a munkä&osz&Uy és szövetségese, a dolgozó parasztság poKtíkai hatalma, olyan ntériekben erősödött a parasztság gazdasági ereje, anyagi helyzete is. Hogy ez mennyikre így van, azt azok tudják talán legjobban, akik a mnltban már önálló gazdálkodók voltak, akiket szorongató t a bank uzsora és a vefe egyéibb erliektól -gyakran lettek föklörrfotók a kispárasztok- Erről beszélgetünk Kovács dános hőss zűbe/lényi középparas zffat.

í háború kipusztfaHto

szép jószágállományomat, igacrőmet, telién is csak egy maradt. A néhány malacnak alig volt szállása, magamnak szűkös lakás a nagy családhoz, meg a sok adósság .. . Ruhánk is alig volt.

14 holdon gazdálkodik és nincs, olyan újság a faluban, amit-el n© olvasna. —- Soká: forgatom a szakkönyvek ■ í is — mondja — és így jobban niegláom, hogy mi a hasznosabb. A felszabadulás óta kemény munkával, de kihoztam a földemből, hogy van már Kél olyan loyam, hogy a faluban nincs talán párja.

A szarvasjószágom nemcsak számban gyarapodott, de minőségben is, meri most vettem leél s®Hnnian*táti

,Von mór két olyan lovam .. !

A %ettgő~liegy tűjén a szaxgaima> középfxirwiztok nem szégyeiik eémtmdam, hogy egyre /óbban élnek

üszői, tPj állományt akarok beállítani.

Neu» is kell, hogy sorolja, az istálló mionenre válását ad. Az mi varon új seriét»!, angol és nrangakca süldők si- Viaikodrtak beonc vagy tíz, a régi ba- kölíázhoz újonnan építettek egy szobái és konyhát. A fiatat asszony cigány- ®e«e meíbH gyúrja a tésztát, a rádiót is most ve Héti.

Lakodalom is v ol>

— Pedig 'iióni kell, hogy Kovács .fártos két év© nősüli, lakodalom volt, ami egy ló árát teszi ki. Minden, ami itt újat, hasznosat W az ember, rert- geteg pénzbe került. A-z is nagy me-g- kikarráfet jelentett, hogy a kormány jóvóitálból a régi adósságot nem kellett kifizetni. Kovács János még fiatal ember, ő még éle'.-e nagy részét berendezheti úgy, hogy kevesebb nwn- kával, de jobban éljen. Csak azok az amerikaiak maradnának nyug ont

Nézzünk csak még körűt Hosszúhe- tenyben- ÍH van például Nagy Sándor. Ezen a héten minden munkával készen lesz a földjén.

A 22 holdján családjával gazdálkodik,

nem tart cseléde-'.

— Megöluíáótn mit jolcnt, ha valaki szorgalommal dolgozik. Nemrég vá- sároítam. egy villanymotorI a darláló- boz meg a szecskavágóhoz, így sokkal könnyebb. Egy tehene: is vettem utosilanában. A föT-dmírvesszövefkezének atepíió tagja vagyok és itl alig van paraszt, aki no venné igénybe a szövetkezeiét. Ahogy az ilyenkor szokás, rövidesen a \«áfasz’-ásra terelődik a szó. i

—. Éii ugyan kisgazdapárti vfc^jyok, tie ott vagyok mindig a Párt győJésór». A magam javán tapasztalain, Irogy- arait a komnumfe-ák végeztek eddig, az helyes és jó volt. Nemcsak étv cte bízom benne, bogy a többi középpara-szt is becsülettel k fog szavazni a Népfrontra. Megmagyarázzuk még neki, hogy ez nem megy úgy magáiéit beszélgetni kell, fel kell világosítani sorra a közej)parasz, okat. Úgy -látszik,

hogy Hossz ülte tényben nem lesz nehéz meggyőz™ az embereké'.

— Látják nri, hogy mi a bejgaeáz, * jövő! NcJrenr ts régi vágyaoi téfjiMÖl aa ötéves tervben — mondja Acs Séa- dew K) hrtdas községi hire. — A «t*- garat lás gazdaságábair is meg tudow v*íósíí»tw, hogy

mimben holdra hot számosállat

jusson, iTK-ri ez a bc-Hefjes gazdái kodásnak ogySR 'lontos fettétele- Ehhez segít hozzá az átj terv, hát hogyne tá rrwga.-rráidr?

Ez csali nélráiny kiragadoti póíds, Dr ez is nragnurtetja azi a képei. Hogy a Zetigő-begy alján a kö»cppa«a«ai' ság a ktspa-rasztokkat ..-gyiici fcésr! i a mag;» ötévé«? tervét.

P .L

KEMÉNY BÁCSI effitoma talál

A városház épülői Pciczvl-nlcni oldalán lévő rendőrőrszoba előtt rcszketőskezű, reszkctőlábv, öregember áll (étp-cm,. kezében bejcleáiö- lapot szorongat. Némi habozás után a kilincsre teszi a kezét és benyit. Reszkető hangján tudakozódik, hogy jó helyen jár-e?

— Jó kelljen jár, — hangzik a kissé gépies válasz a förssőnnesfer szájából, ki éppen telefonál és -üriln pilláid as előtte fekvő jelentésre, de. közben az előbbi /urngrrryiben megA Márciusi Gárda új feladatra készül. . .

}

Jegyzi. a bopctciUolapoJ Urkwt: — Csrrk l'J-igt rrm-bojetcMés.

Az öreg jäAttek rost.viatfsógót te- túutvr vtfibnám komoly ■véumkoaée lehetett- es őresoba P'Uufesése, eg\y kicsit áll tiwß, aztchr, kifelé- kém totyogni. Ae a ítdrfoí/fyessélgeté* be- fcjesődWi é» Ptítatni János, n lotete- ittiló fürskSrwestrr f rtiekmt 4m a.

szemébe* ráírná mj fény jebemk meg.

— Ha. mc ehessen ameyim, üteg bátyám,, /nrfftn mégis b/dnnic tségffen-i yt rlriUjem..

j — Kávéssá késéből a hr%efrmté> ^htpckl. nsudgveii rovatai őrssé*, lm

r

ióUettercül UBasu/tmak. ArlóSgromjfre másik ssóbtiböl, xepf&set kesébe», ki- a jön a tribmUónö is és rágtött vállal- \ hasik fis in kiföttésérc . A borostás- / nrái öreget te örssobn gsstaUhos a Icssckelih, teSXtvtSk én Itcfte» ssede- \ gefik ki frcloér a terjedelmes adat- \ halmazt Rgy óm native is ott ütmei imég. k&sbfí* gyakrtot fclrcktmyarn- t ctik a bcssálfpetés és frlfáml m -öreg- le mbar élebe.

' A .jiárel’-ck és a ~hoggj*-€>k. kö

]íiM nnntfi fény,, hogy es öreg Ke- 1 mémf Károly $1 éves. ISasUatUbfen 1h-eriíH be Pécsre Gerdáról, ahol 9 1énig y-otrjáff maradék erejevd egy ' K öta, József nevű butáknál. Az e»6 rlfogyott és vele vtjog-yatl a .,bec*0- 'let." is. Egyetlen vágya a. szegényt- 'ház, de ez igm nehéz dolog, ntert 1 pécsi. UletSsége nincs. 'As élet Téá.-wy- 1fa. vetette, nróságtól uraságig, költik.

1tói bálákig, míg elérkezett « agg. tffenyítés koptjáig. A teái véka mtg. f áll a takarítónő szeme megharmafft- fsodib és a bejelentőlapból szor.iográ- [fia lesz. A lapra ráütik a pecsétet

A és Enmk Erzsébet, a takarítónő, szád t a város szociális ügymztéh/dn is fa. I karit, Ígéretet tesz as öreg Kemény I Károlyiadé, hogy besegíti a szegény.

Alakba,

*

r Valami csodálatos egység seületeri lift meg a három' ember között, a kg- A meny, mátkán sarai rendőr, n rc-pe** {kezelő takarítónő, meg a. mvnkábg.n i megrokkant öregember körött. Ilyen # egységet csak a demokrácia tud löt 9 r

i — Szervezzetek éneklő és játszócsoportokat a tiz- i percekben, legyen hangos az iskola a vidám diákság i zajától. Az egyéni nevelés mellett a vidám hangulat tükrözze vissza Diákszövetségünk törekvéseit, mondja az előadó diáklány a katedráról.

Az iskolateremben három leányiskola növendékei vannak együtt. A Diákszövetség „Márciusi Gárda"- szemináriuma folyik. A Márciusi Gárda a diákifj-úsdg legjobbjait kívánja összefogni és beállítani a lelkekben kívánatos fordulat meggyorsításának szolgálatába,

Ezek » lányok. akik itt ülnek pajtásaik nevezői lesznek az iskolákban és ott esznek mindenütt, ahol a reakció alattomos támadásait kell visszaverni a diákság körében.

— Ezt persze ne úgy képzeljétek — folytatja az előadó , hogy mondjuk í>—10-ig programmszeriien nevelők lesztek, hanem úgy, hogy társnőitek körében mindenütt bekapcsolódtok keményen és harcosan azokba a beszélgetésekbe és vitákba, ahol demokráciánk eredményeiről ás boldog, derűs jövendőjéről van szó. Ne üres számokat mondjatok, hanem magatok életéből, vagy példákkal bizonyítsátok, hogy milyen hatalmasak ezek az eredmények. A példák ott fekszenek előttetek. No. ki tudna ilyet, mondani.

Barcsi Sára elsős kerista lány távirati stílusban mond egy példát társnőjéről, aki népi kollégista, falusi leány, tízgyermekes család tagja, apja nincstelen zsel- Icrember, a gyerekek nem járhattak iskolába, mert cipőjük nem volt.

Ma földjük, házuk, tehenük van, és tíz gyerek közül öt különböző kollégiumokba elhelyezve középiskolai tanulmányokat folytat. A mellette ülő komlói bá- nyásilány, L.ak/ia Júlia községének fejlődését sorolja fel megszakítás nélkül. Úgy látszik nyírott szemekkel járt odahaza, mert felsorolja az új iskolái, a. vízkutatási, a gyógyforrás kiépítését, az új bányász lakótelep létesítését, a sport fejlesztését és még sok mást. amit a: állam és a község juttatott ff. dolgozó népnek.

Egy másik, csöndesebb szavú lány egy élményről.

— Egy közkatona és egy honvédhatlnagy egymás* mellett ülve falujuk vetéstervét beszelték meg. Ez n múltban még a mesében fordult elő.

így jönnek a. példák és az előbb néhol még töprengő arcok kisimulnak, hisz ilyen példákat garmada-1 val tud mindenki. Derűs arcuoan meglátszűc a bizakodás, nem olyan nehéz dolog a „népnevelés’’. Aztán aj választásokról esik szó.

— Ti kösülctek — fűzi tovább az előadó, még aligha van valakinek szavazójogosuttsága, de persze azért nektek is mindent meg kell termi, hogy a választásnál a magyar nép minél nagyobb tömegei foglalja-' nah állást a béke és az ötéves terv mellett.

Az előadást vidám nóta fűszerezi. Egy ismert népdal melódiájára nevető arccal éneklik:

— „Csak az, aki ingyenélő, ostoba, mihaszna, t

Csak az lapul meg a suton , i

Csak az nem szavazna." <

tatán ejfy ínáwik, amelynek még nagyobb sikere van: a „Nincs több kislány a, faktban" dallamára éneklik. mind vidámabban, patiogóbbán:

— „A faluban nines több traktor csak kettő, csalt<

kettő,1

Jövőre már sokkal több lesz, mint kettő, mint kettő, I

Az ötéves terv végére száz is lesz, száz is lesz, 1

Ez ellen a reakció bármit tesz, bármit tesz.” {

Alig akarják abbahagyni, aztán unszolást kapnak,( hogy maguk is próbálkozzanak meg hasonló dalocs- ( kák készítésével. Egy-két összesugásból úgylátszik,| hogy már is születtek olyan ötletek, amelyeket va!a-\ melyik iskola ablakán hallunk már a legközelebb ki-{ csendülni. |

A diákélet azonban nem csupa dal és játszi vi-* dámság, hanem komoly munka is. mert. az elkövet-I ke.rö hetekben n tanulásra is fokozott gondol kell* fordítóniok, amint azt az előadó a lelkiikre köli ,

Így él. dolgozik magyar diákifjúsag

és nő egyrr élcsapata,

naauahh sereggé (V a Márciusi, Gárda,1