Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-03 / 78. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ebből tanul a középparaszt is. . . Nem bulira! ki árpavetési kötelezettsége alól a kisszenímártoni kulák item nagy fata e® a Kisezent­flárton, de szűk natúréban épp úgy terv szedőt folynak a munkák, sám adtaiéban az országiban, vagy akármelyik Baranyai községben. A mezőgazda sági ütemtervben meg- húződó szálmok: 70, 82, 40, sőt 20 fekiak azt bizonyítják, hogy főleg 'tegény emberek lakják, mert ha gazdagok élnének itt, akkor nem kyat kis terjedelmű lenne a határ. Soha nem szoktak * faluban tavaszi árpát vetni. Ep- fcn ezért kissé tanácstalanul néz­lek egymásra a falu parasztjai, aini- kor «rtesíbnst kaptak arról, hogy tovülkbe az idén árpából is he ■teil kalkulálni húsz holdat. A ter- •tt népszerűsítette a Párt és segi- lett a kőaigazgatás is.-V Persze, hogy elvállaljuk, ha W ország érdeke ezt követeli — állapodtak meg egymással a dol­gozó parasztok, amikor részletei- l*ii is megvitatták községük kis kínét. — De miért vessük mi el, — ju­tót valakinek az eszébe később, — amikor módunkban van a kulákok- (a hárítani mindazokat, ama nekünk, Mondjuk, nem éppen kényelmes. Kié is lehetett volna ez az ötlet, ^ nem a pártlitkáré. A javaslat Piszéit a dolgozó parasztoknak és '^amennyien jóleső érzéssel vették formásul, hogy a Magyar Dolgo- ’ók Pártja javaslatára a népi bl- totság határozatot hozott, amely­ek érteiméiben az árpav>etés zömét ’thárítják a kulákokra. \ nyolc-tíz tagul bizottság nem hkat vitatkozott azon, hogy a ktt- «tQk közül kti mennyit kapjon. Ha­marosan leszögezték: a százholdas ,agy. Anta.l vessen el 9 holdat, $ holdat elbír Tarai Albert is. Ermine hold vetöterülethez viszo. "yitvíj nem is olyan sok ti. • • *W sok jól el a hizottságrói a két *sk, amikor megkapta a határo­dról az írásbeli értesítést. Meg is ’;?yesfe Nagy Antal: „Ezek csak Rezgessenek, majd én végzek." Egy hete lehetett, amikor a dű- órittos figyelmeztette arra, hogy jljst már illenék valamit vetni eb- in az árpából, mert maholnap le- ,r a vetés ideje. " Elvetettem volna már én ré­I gen, de tehetek róla, ha nincs velö- ; magom, — vágta vissza szinte ki­hívóan. j És eljutott a hír G u t Lukácshoz. | Igaz, hogy ő középparaszt, de ko­molyan vette, amit a ravasz nagy- í gazda mondott. «Mégcsak nem is gondOit arra, hogy ez csak kibúvó, i ürügy arra, hogy ne keljen a ku- i Iáknak a rá kirótt kötelességnek eleget tenni. Nyomban elment a népi bizottság vezetőjéhez és saját készletéből felajánlott 10 méteren á- zsát vetőmagnak. A kulák nem jött zavarba. Most visszafordította a köpönyeget- Egy­szeriben kijelentette, hogy megvan már a magja és sokkal jobb, mint az, amit feUduáítak neki. tígy lát szott. hogy minden megy a továb­biakban a maga rendjén. Pedlig nem ment eddig sem rejlőjén, mórt ez alatt az idő alatt a kulák társaival együtt igyekezett nz árpa elveté­séről lebeszélni a kösépparasztokat is. Az lett aztán az eredmény, hogy a legutóbbi községi jelentés sze­rint még egy szem árpa sem ke­rült a földbe. A f tlu párt szervezete most feszülten figyeli a kuíák mesterkedését. — Most, hogy tejár az ütemterv első szakasza, nyomban megtesszük a szükséges tépéseket, — mondja a pártüikár elvtárs. — Eddig még húzhatta, hallasz rhatta a kulák a veté; idejét, de most már nem ‘a- lá'Jiat kibúvót. A falu dolgozó kisparasztjai is nehezen várják, hogy a kulákot odajuttassák, ahol valóban az ő helye van. Tudják, hogy azt sze- ' romé, ha a falu nem teljesítené a tervet, amiből pedig nekik is csak káiruk ~zármazna. Bíznak benne, lwgy ha a nép átlátná kemény kéz­zel sújt le a szabotáló kutakra, ak­kor társai is tamilnak belőle. A „kemény kéz" politikájának kettős Hatás- is lesz: a kőzépparasztság Is tanul belőle, ha vaskézzel sújtanak 1 1« a kulikra. A kíspairaszfok vezetésével, * kulákság elleni harcban Kisszent- j mártonban is megvalósítják a ta- vasal vetéstervet. A szabotáló ku i Iák meg-rendszaibályozásáról pedig majd gondoskodik a nép áílatnha- talma. Véget vetnek a 100 holdas és legalább ennyi állattal rendel­kező kulák üzeimeónek, aki amefl- lett, hogy szabotálja a, mezőgazda- sági tervet, két alkalmazott fát is a te-gkegyeWenebbiil zsákmányolja ki. Feiíiiigesztelték állási ól az aóaligeli ienyzoi mert a nse*5pnwd«sájji isi mi ti át* fői valótlan adaiohai jelentett teles munkáját bármi módon is akadályozzák.” A demokratikus közvélemény helyeslésével találko­zik a fenti álláspontnak az ahalágeü jegyző esetében való gyois érvé­nyesülése. ítél«!' 02 (rgovcmyi perben A népbiróság szombaton hirdetett ítéletet az orgoványi bűnügyben. A népbiróság háborús bűntetlér Rád Árpádot halálbüntetésre, Da- tiies Mihály, Felföldi Dezsőt, Ki­rály Gábort, Tóth Amhrusi és Ba­kos Józsefet pedig cleifogyig tartó fegyházra .ítélte, ezenfelül elrendel­te vagyonuk elkobzását. Füves! lm. rét, Schmidt Rezsőt feje-nkint 12 évi fegyházra ítélte a népbiróság, több vácKoltat pedig felmentett. i A Dunántúli Napló hirt adott ar-' . rql, hogy a megye területén egyes . jegyzők hanyag és telkiismer-erflen i jelentéseket adnak a tavaszi ütem­terv végrehajtásáról. Cikkünkben j ! -rámutattunk arra, hogy ez a fele- , főtten munka milyen károkat okoz-1 hat a mezőgazdaságban. Ismertet-1 tűk Szüli Béla abaligeü jegyző ha­nyag, a termelést gátló tevékeny- i segít is. Szüli Béla a tegcseké'yebb | gondot sem fordította a termelésre 1 és egyetlen népi szerv munkáját sent volt hajlandó támogatni. A ta- j vasai ütemterv állásáról pedig ha- ! mis jelentéseket adott. Szombaton ' a föispáú a szabotáló abaligvíi jegy­zőt feilfüggeszietie állásától. Legutóbb ezt írtuk: „A magyar j népi demokrácia nem tűri meg azo- . kát a felefőtlen közigazgatási ve­zetőket, akik a dolgozó nép becsű- I IRELL tájékoztató LETÖRJÜK Ä KULÁK ZSIRSPEXULÁCtÓJÁT Vii/.öletl-. kö/.ijdzgaMs!-, hon- r«n<lerségi szervek rendelkc- Hl »z KO/, IGAZGAT ÁST OSZTÁLYA V. Caéky-utca 20. (új cím) Telefon: 110-045, 510-109. L ^ ^foi; közületi és általános közigaz. ^ 1 ügyviteli nyomtatványok stb. és **s?es irodaszerek. (BJ) A terület utáni zsírbeszolgálta­tás határideje március 31-ével le­járt. A kulákokat a vágásra való tekintet nélkül beszolgáltatásra kötelező rendelkezés szervesen il­leszkedett bele a kulákokat követ­kezetesen korlátozó, a gazdasági hatalnukat fokról-fokra visszaszo­rító politikába. Ez -a rendelet Rá­kosi el v társ közismert, a közép - parasztoknak könnyítést hozó módosító javaslata után zsirtvszoi- gáttatásra kötelezte a 25 holdnál nagyobb földterülettel rendelkező gazdákat, akiknek földadója a 14 mázsa búzát, kataszteri tisztajöve- dolme pedig a 850 aranykoronát meghaladja. E zt a rendelkezést, elsősorban az tette szükségessé, hogy zsír és sertéshús ellátásunkban ko­moly nehézségek mutatkoztak, ami elsősorban .« hűink sag spr fodáckíjából adódott. A nyár folyamán kötötte meg a Moszk a sertéshizlalási szerződé­seket, melyekkel elsősorban kellett volna biztosítani az ország zsír- ellátását. A sertéshizlalási szerző­déseknél azonban nem jutottak előtérbe az osztályazempontok és a szerződőseknek jó részét kulá- kokkal kötötték inog. Ezeknél a szerződéseknél, Mr elvileg le volt szögezve, hogy elsősorban szövet­kezetekké.! és dolgozó parasztok­kal kell kötéseket csinálni, mégis a Moszk és a Külbárt előnyben részesítették a kulákokat s ezzel módot adtak nekik, hogy a demo­krácia által rendelkezésükre ba- osátott milliókkal spekuláljanak és felverjék a dísznóárakat. A kulá- kok részéről a spekuláció a leg­különbözőbb formában jelentke­zett. Baranyám egyében például olyan példát találtunk, hogy a. ku­lák kész sertéseit, nem szállította le a Külbártnak, hanem eladta és vett, helyettük kisebbeket. Ha el­lenőrizték — ami nem igen tör­tént meg — a darabszámot mindig megtalálták nála. csak éppen nem akartak hinni a jószágok. Sokan oedig a szerződést, kötött kulákok feözüí egyáltalán nem is állították be hízókat, hanem a felvett előle­get a legkülönbözőbb kereskedel­mi spekulációra használták fel. A kulák-spekuláelé okozta, ki­esés támasztott elsősorban nehéz­ségekéit zsírellátásiinkban, tehát teljesei) jogos volt a terheket a bajok okozóinak vállára helyezni. ISJi'm lett volna azonban a ku- í ^ Iák kulák, ha nem próbálta volna mag minden erejével elsza­botálni e®t a rendelkezést is. „A kulák húzza az időt, csakhogy megkeserítio a városi dolgozók életét“ — írta március 9-i számá­ban a „Szabad Nép“, amikor az or­szágos teljesítés a kivetésnek még csak 58%-a volt. Baranya megye azonban már ekkor is lényegesen felülmúlta az országos átlagot, most pedig a határidő lejártával 92.84%-os teljesítéssel az egész országban a második helyre ke­rült. Ha az előkelő helyezésnek, ennek a legalább annyira politi­kai, mint gazdasági győzelem születésének körülményeit vizsgál­juk, azt kell megállapítanunk, liogy az eredmény elsősorban an­nak: köszönhető, hogy a megyében dolgozó elvtársaink megértették: a feladat megoldása rájuk is tar­tozik, nemcsak a hivatalosan el­járó közigazgatási szervekre. Ez a köriUmnéy, az, hogy elvtársaink megértették a zsírbeszolgáltatás jelentőségét, döntötte el elsősorban a beszolgáltatás eredmény eszeget. Tgazolja ezt, a beszolgálta,l na -*- teljesítésének járások szerinti megoszlása-' Nem lehet, azt, mon­dani, hogy a mohácsi járásban ki­sebb volna a kulákok teherbírása, mint a pécsiben, de azt sem. hogy a, pécsi járásban a kulákok na­gyobb barátai volnának a népi demokráciának, mint a mohácsi járás Mákjai. Mégis, ha megnéz­zük a két járás teljesítését, azt látjuk, hogy a pécsi járásban száz­százalékig teljesítették a zsírbe- szolgáltatást, míg a mohácsi já­rásban 70%-os a teljesítés. Két­ségtelen ez a különbség egyedül azzal magyarázható, hogy a pécsi járásban dolgozó elvtársak ..rá­mentek“ a kulákokra, és a köz- igazgatás is lelkiismeretesebb mun­kát végzett, a mohám járásban pedig nem tekintették a kérdést elsőrendű feladatnak. A pécsi já­rási pártbizottság isméteken fog­lalkozott a kérdéssel , a párín apó kon is felhívták rá a figyelmet és a tömegszervezetekkel együtt el­lenőrizték a beszóljákatáet. A pé­csi járásban levő Hásságyban pél­dául a. pártszervezet pontosan szám on tartotta: kit, mennyire kö­teleztek, nyilvántartotta a hátra­lékosokat, e^v esetben maga a S árt,titkár húzta, elő a kulák el- ugot-t sertéseit. Dár az egész megye nem érle " el azt, az eredményt, mint. a pécsi járás, a megye többi .járásá­ra Is megtette a. magáét, s ha kü­lönböztetni akarunk, csupán fnko- zati különbségeket tehetünk. A jó munka eredménye minden Mzotjy- nval rövidesen megmutatkozik és a városi, falusi dolgozók konyhá­ján a gazdaasszonyok zsírosabb ételt készíthessenek. „A kulákok a legvadá!!atin*abb, legdurvább, legvadabb kizsákmá- nyolók*“ — írja róluk Lenin, akik ellen hármas tétele szerint egy pil­lanatra, sem szabad megszüntetni a harcot, Baranyamegye.i elvtársaink ennek a pillanatra sem szüntethe­tő harcnak egy szakaszát sikere­sen vívták meg. Ni Kaphatók még Vasárnap leplezik le Doktor Sándor emléktábláját Doktor Sándor amiék tábláját a város és megye dolgozói jelenlé­tében vasárnap délelőtt fél 12 óra­kor leplezik le a szülészeti és nőgyógyászati klinika főépületé­ben. Az emléktáblát dr Lissák Kálmán rektor adja át a szülé­szeti és nőgyógyászati kliniká­nak, ünnepi beszédet mond dr Lajos László orvoskari dékán, a szülészeti klinika Igazgatója. Az emléktábla leleplező ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja kép­viseletében résztvesz és felszólal Felczán Andor elvtárs, az MDF Rogy pécsi szervezetének titkára. Az ünnepséget követően a pé­csi egyetemi ifjúság a MEFESz vezetésével, Doktor Sándor elv­társról elnevezett modikus kollé­giumban, névadója tiszteletére emléktáblát helyez el. A kol!é: riumi ünnepségen rósztveez dr Hajdú Gyula elviére, igazságügyi államtitkár, Doktor Sándor volt, harcostársa és ünnepi beszédhen méltatja Doktor Sándor érdemeit. 4m MHK ünnep Hy es megnyitása Y-, Ml Mi tew-«tea I.) iti.rioi Az egyetemi tornacsarnok mö­götti térségen hétfőn délután fél 3 órakor felvonulással kezdődik az ünnepség, majd Reményi József, az MDP sportfetelősének megnyi. tója ulán (ír- Csernus Káímán me­gyei sportícte'.vs veszi ki a foga­dalmai Ezután keríii sor az ünne­pélyes kapavágásra, a Párt részé­ről Ploskó Kálmán, a városi bizott­ság tagja, a város részről Krancz Pál_polgármester végai az első ka­pavágást, de az ifjúságot is képvi­seli majd egy diák. Ezután 15 per­ces munka következik, majd Remé­nyi József zárószavat utátn a köz- társasági induló hanfyai melleit vo­nulnak el a ráaetowvo diákok. vuie.Ki ipari es Keren* cuem» »mMUflUMi, szövetkezetek rendelkezésére áll az VIDÉKI VÁLLALATI OSZTÁLYA Bndape«^ V. Szent István-tér 3. Telefon: 185-416, Raktáron: Az Országos Számviteli Ki. zott&üi? által eléírt nyomtatványok (üzem- könyvelési. bérelszámolási, bérfizetési stb.) Kvolut könyvelési uyomtavány és az ehhez szükség.!» táblák, kartonok, dobozok. Szövetkezetek teljes Ügyvitelt uyom tat ványai. Atírókészülékek, dobo- Rok könyvelési nyomtatványokhoz stb. k, Kereskedők, Szövetkezeti Boltok, Nép­boltok rendelkezésére áll az VIDÉKI NAGYKERESKEDELMI OSZTÁLYA Budapest. V. Fáik Miksa u. 13. I». „j Tel.: 310-503. 128-336. 5$ Raktáron: iskolai irkák, főzetek, iskolai ** taárúk, állványos iskolatábla hozzávaló a. rajzterekkel, tolltartók *ib.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents