Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-22 / 92. szám
Dunát* 1949 IV. 22. Péntek K e»f 9 2. Ára 80 fillér Ét tizedik tfrénságaii Táltje ▼alóra a baranyai fair altban az Síére» terr KHifin vonatok indulnak a Népfront villányi gyűlésére 4* igazság fegyverével ,0; országgyűlést választ nép“ — mondja a Magyar Fflg getlenségi Népfront választási fel hívása, amely Déldunántúl dolgo zó tömegeiben is hatalmas vissz hangot keltett. Sót ezen túlmenően már azt is megállapíthatjuk, hogy e* a visszhang a Népfront elhatározásának őszinte helyesléséből takadt Jó másfél évvel ezelőtt is válasz tett az ország. Akkor még hami jelszavakkal széles néprétegeket vezethettek félre. Azokat, akik még nem ismerték fel, hogy kik az igazi barátai és kik a nép flgvét eláruló Júdások. A másfél esztendő azonban a nagy tanul ság és a nagy kiábrándulás ideje volt azok számára, akik a dolgo zók ellenségeit segítették be parlamentbe. A félrevezetett választók kiábrándultán és mély megvetéssel fordultak el az imperialist* ügynököktől, az árulók tói. Lehűlt a; álarc azokról a kép viselőkről, akik nemcsak a titkos összejöveteleken, de az ország gyűlésben is a nagybirtok vissza állítása mellett emeltek szót. A becsületes kispolgár, * rend, biztonság és nyugalom híve. megdöbbentőn eszmélt arra, hogy Nagy Eerencék, Pfeifferék, Baranko vicsék politikája és útja a felfor •futási, a véres polgárháborút robbantotta volna ki. De a félreveze •vett munkás is megismerte dem* iróg félrevezetőit, akik közös frontot alkottak a csendőrök nyugdíjának biztosítását és a bá- n.vászok bérének leszorítását kö yételő ellenséggel. .Ki akarjuk köszörülni a 47-es csorbát!“ — hangzik most fel a jelszó Baranya és a Déldunántúl •iámon községében. Az elhatározás azonban egymagába!) nem hoz eredményt. Kemény küzdelemre van szükség, hogy'a csorba teljes mértéiben eltűnjön. Ezt a küzdelmet a dolgozóknak együtt és egyenként kel) megvívniob. Együtt, egy emberkém kell fellépniük a Magyar Függetlenségi Népfront és annak vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja mellett., a béke megvédéséért, az ötéves tervért, országunk fejlődéséért, egyenként kell-családjukat, ismerőseiket, barátaikat meggyőzniöb és megvé- ieniök az alattomosan támadó ellenség kártékony hatásától. Ebben a küzdelemben is a munkásosztálynak kel! példát mutatnia. A munkásosztálynak, amely eddig is a legkeményebben és legeredményesebben vette ki részét a dolgozók felemeléséért vívott harcban. A munkásosztálynak kell támogatnia ebben a harc ban a dolgozók többi rétegét, dolgozó parasztságot, az értelmiséget, a becsületes munkájából élő kisiparost és kiskereskedőt, hogy meglássák az ellenséget és meg találják a helyes ntat. amely or szágunk további fejlődése, jóié tünk további emelkedése felé ve zet. Nem lesz könnyű ->7. a küzde Jem. A reakció vezető erőit le győztük, de szétvert maradék erői még megvannak és kárt tehetnek, ha nem vigyázunk. A legyőzött ellenség bujkálva, alattomban tá mad, a legapróbb réseket keresi, s ezért munkásnak, dolgozó parasztnak. értelmiségnek, becsületes kisiparosnak és kiskereskedőnek váll-váll mellett kell haladnia a álasztási küzdelemben a közö ügyért. Á* annyiszor pórul járt reakció most is csúfos kudarcra van Ítélve. Biztosak vagyunk a győzelemben. Hatalmas fegyverünk van: igazságunk és erőnk is van dia- dalrajuttatásához. Nincs szükségünk kortes fogásokra, hangzatos, de soha teljesítésre nem korülő ígéretekre. * puszta igazság ön magában a mi legmeggyőzőbb érvünk és fegyverünk. Ezt a fegyvert forgassa minden dolgozó, mondja el az igazságot eddigi hatalmas eredményeinkről, a dolgozók kivfvott hatalmáról, gazdasági megerősödésünkről, az előttünk álló boldog jövőről és féltve őrzött kincsünkről. a békéről. Erezzen mindenki felelősséget saját személyében is azért, hogy ezt az igazságot mindenki közelről és kézzelfoghatóan megismerje. A hatalmas nevelő, feivilágueító munkát, a. nemzeti erők összefogását, a Népfront élén a munkásosztály. a Magyar Dolgozók Párt ja vezeti. Rákosi Mátyás angyalföldi beszéde szárnyakat adott a lendületes munkához és ha minden haladó gondolkozású, becsületes hazafi felelősségteljes mun kát végez a választás jó eredmé nyéért. nem lehel kétséges a gyö elem. Rákosi elvtá.rs választási szózatában rámutatott arra: .,A választáson nemcsak arról dönt a magyar nép. hogv helyes-e. amit az imáit esztendőkben tettünk,hogy jó-e az ötéves tervünk, hogy támogatja e következetes békepoli- tikánkal. hanem arról is, hogy akar-e élni ezzel a történelmi lehetőséggel, ami hosszú századok óta először kínálkozik számára.“ Déldunántúl népe élni akar ezzel a nagyszerű lehetőséggel! A kínai néphadsereg általános támadást indított liét oldalról ItSrfiíxáríák ftankingot Naiíkir.gbai- csütörtökön délelőtt hivatalosan b?jelen ették, hogy a néphadsereg csütörtökre - virradó éjszaka Tikangnái, Nankingtó] 130 kilométerre délnyugatra átkelt a Jangce folyón. A néphadsereg ált*'áaos támadást kezdett a Jangce-arcvonalon. A támadás fővonala a Jangce folyó északi partján levő maradék K ilomlntang-hldidillások eben irányul. A néphadsereg ámadása néhány órával azután indult meg, hogy a Kuomintang kormány eiu asítotía a néphadsereg békefel léteiéinek legfontosabb pma ja;t. A nankingi kormány hallani <t»m akart irr« * pontról, anwivnek érteimében a néphadsereg átkel a Jangce io'.yór, és a folyótól délre löbb hídfőt, va iaraint öt várost birtokba vesz. Kína fefszabaiinlt területének minden részéből az önkéntesek tízezrei jelentkeznek, hogy részt- vegyenek a felszabadító néphadsereg harcában és segítsenek felszabadítani a Jangcétől délre lakó 200 millió kínai:. A tanai népi csapatok támadásukat hatszáz kilométer hosszú arc- vonalon indították meg. A támadás közve:?cn célja Nanking teljes bekerítése. A felszabadító kínai csapatok, amelyek átkellek * Jangce folyón kéf gidairól I« körülzárták Nan- kingot. A nankingi kormány csak az utolsó pillanatban tuloit elmenekülni a városból és egyelőre Kantonba telte á: székhelyét. A Nankingo; támadó -népi hadsereg csapatainak léi száma körülbelül egymillió ember A támadást Mao-Ce-Ttmg rádió- kiáltvány;) előzte meg. A kiált- \ árnyban a fel nem szabadított területeket külö béke megkötésére szólította fel. A Kuomintang kormány — hangzott a kiáltvány — amennyiben még nem menekült el Nankingbói, még egy esély: kap arra, hogy * béke- fef tételeket elfogadta Bereczky Alisért püspök nagyjelentőségű beszéde a párisi világbékekongressznson II világ f jgyein szeme Piirfs melleti Prága felé is fordul Kedden reggel Budapestről külön repülőgépen Prágába érkezett a béke-világkongresszus magyar küldöttségének az a része, amely a francia kormány vizumkorláto/ásai miatt nem tudóit a párisi kongresszusra eljutni. A küldő tsége a repülőtéren ünnepélyesen fogadták. Szerdán tíz óra felé ugyanabban az időben, amikor Parisban a világ- kongresszus megnyílt. hatalmas tömeg gyűlt össze a nemzetgyűlés épülete előtt. Prága népe üdvözölte » béke külJBtteiL A Kiküldöttek megvárták’ azt az időpontét, amikor Parisban megnyílt a béke-világkongresszus, mert u nránai 1, ívs- r:r, rves részé, önálló tagozata a párisi kongresszusnak. A béke hívei egy békekongresszus helyett most kettőt rendeznek. Ma a világ figyelő szeme Paris mellett Prága felé is fordul, ahol ugyanazt a kérdést »tárgyalják meg. mint Párisban. A kongresszus délutáni ülését Wavl.w prágai polgármester nyitott;’ - '.g majd Jan Kopecky tájéke téügyi miniszter a csehszlo- szlov. ormány nevében üdvözölte a k úlötteket. Mi békét akarunk, építeni, termelni akarunk, nem pedig háborút, mert jobb és :;:ebb delet kívánunk népűnknek — mondotta Kopeck^. A bókckongreíszuí esüröriöki ülésé! Nenni nyitolta meg. Felolvasták a prágai kongresszus üzenetéi: „Hűek leszünk ahhoz a megbízatáshoz, amelyet népeink ad'alc' — mondja az üzenet- Ezután ZilHacua angel képviselő ‘lólali fel Be.-rvüőjéher. kernellé, hogy a brit nép békeakarata o*m- o?ní elsöprő. Elegünk volt a háborúból, nem hiszünk a háborúban, a elvilDé cióban hiszünk — mondolta. Akármi lenne ?gy harmadik világháború eredménye, egészen biztos, hogy Nagybritannb N vesztené a háborút. — Az imperialisták feladata nagyon nehéz. Vem igen sikerül nekik a fasizmus hitelét helyreáll]', ani a világban. Kommunl« 'a e" • -es békét akarnak, viszorr a konunmúsfaellenesség és a c- ke homlokegyenest rPenkező fogalmak. 47 ango’ é* amerikai lapok nka- r?t'aí: önleleplezései mutálják hogy az USA úgynevezett „belső támadásnak" tekintené például azt. ha a francia vagy olasz nép kommunista többségű parlamentéi választana. Ebben az sethen működésbe lépne az Atlanti Egyezmény. Zilllarus megállapította az. Atlanti Egyezményről, hogy a Szent Szövetség és az antiko- mtatern egyezmény keveréke, amelyben az amerikai vezetők Metternich és Hitler szerepét iát. szák. Felvetette a kérdést, vájjon a nyugati hatalmak fegyverkezési hadjárata ismét viiágháborúbpn végződik -e> — Nem — válaszolta — mert * népek fel fognak lézarfrii g fegyverkezési politika ellen. Az angol dolgozók — hangsúlyozta a hallgatóság nagy tapsa közepette — sohasem fognak harcolni a Szovjetunió I» a haladás többi országa ellen. Beszéde végén néhány konkrét javaslatot tett. Remélem — mondta — bogy ez a kongresszus valamilyen állandó szervezetet !é‘es(t majd határozataink megralősfíá'á rs. A békekongresszus dé!u áni ülésének első' szónoka Fagyejer sznv let író volt. A háborús veszéllyel foglalkozva megállapította, hogy Nyugateurőpá- ban és Amerikában a népek akara'a ellenére új fegyverkezési verseny folyik. Az Egyesüli Nemzetek szer. vezető a népek békeakaratábó! szfi letett, de egyes hata’mak m?ge rente ‘ék az úgynevezett Nyugati Unió és az A lanti F.gvezmén/., sőt már a íölrfkezifengeri tömb előreveti árnyékát- Mrd?-' józan ember tudja, hogy íz Ilyen tömbök az őrs Ságok egyik csoportját a rrlástk eMen játsza ki és katonai jel’egfiek. — Kötelességünk felemelni szavunkat — mondotta — a nők és anyák védelmében, akik életet adnak az új nemzedéknek. Emeljük fel szavunka a háborús úszíték ellen, akik nemzeti és faji eyíilc- ie re> izgatnak. A béke védelme a világ minden népének közös ügy“ — f ‘fezt- he beszédét Fagveiev. Az egyházadnak következetesen válfalniok kell a bélé ért roló harcot Óriási ‘apssal fogadta a közönség a világkongresszus szónoki emelvényére lépő Bereczky Albert magyar református püspököt —■ Az egyház embere vagyok es- testSl-lelkes'ől — mondotta — és éppen ezért meg kell mondanom, hogy az eddigi kereszténység szemér vetheti az , hogs- az igazságtalanságnak és társadalmi Mnyomás. nak hosszú korszaka alat: nem mondott erőteljes neme- a ké- háborút okozó regi rendszemek, z egyházuknak ezt a rpu!a<ztásá* nteg (cell váloztaniok. — Akik gyanúval *s bánatesa teo ságga! nézik a nvilt fellépési, azok felé hangsúlyozom, hogy mernünk kell a világ mostani helyzetében vállalni z felelősséget a szociális, igazságért és valódi békéért való közös harcban mindenkivel, áld meg akarja menteni a világot egy újabb háború borzalmaitól és küzd a békéért. Az egyházaknak következetese.] vária mul: kell a békéért való harcot. Az ilyen szolgalat sohasem lehet passzív magatartás, vagy langy- roeteg semlegesség, hanem bátor küzdelem » háború kórokozó (- rái elten. A magyar protestAntizmus telje» meggyőződéssel helyesli, hogy :i magyar kormány határozottan visszautasítja a magyar állam bel- ii gyeibe való beavatkozások;:! Konkréten is szükségesnek tartom megemlíteni azt a nemzetkösi vi- tár.*., amelyet a masrysrországi érintés ''Agyé -árnssztottA Mlndszentv-ügynek semmi köze a vallásszabadság ügyéhez. Kénytelen vagyok itt most újra megmondani, hogy Mindszenty reakciós politikai célok szolgálatába szegődött. Mint az egyház emberének, ki kel! fejeznem őszinte bálámat azért, hogy éppen a protestáns jellegű északi államok foglalták el azt nz áHáspotitot, hogy ez. a kérdé*. Magyarország beíügve. Arra kel) kérnem a nyugati protestáns egyházakat és vO- felelősségük tudatában segítsenek elkülöníteni ért az ügv«t az egyház ügyétől. kéj * A békéért való küzdelem fontos része a háború szoeiális okainak megszüntetéséből' í» áll. Ezért ez a küzdelem szükségszerűen bátor döntés a szocializmus igazsága mellett. A kereszténység éppen elég sokáig volt bálványozott hagyományoknak és a kapitalista tár sadalmi rendnek osztályos társa. Az emberiség most új utat keres abból a zsákutcából, amelynek véres ítéletét két világháború pecsételte meg. Ha ennek a társadalmi rendszernek rossz a lelkiismerete és eb- bői fakadóan erős a félelemérzete, a kereszténység ne.ni válhatik a félelemből és rossz lelkiisnzeret- ből fakadó háborúbamenekvés gyáva és opportunista védelmezőjévé. — A kereszténység nagy parancsa, a szeretet törvénye azt kívánja tótunk, hogy elsősorban a kicsinyek. a küzdők, a sokat szenvedettek, a milliók és százmilliók meliett szóljon az egyház hangja s vallja és hirdesse mindenfelé; a szocia lista fejlődés eilen vívott háború nem megoldás, legfeljebb egyes kis csoportok érdekeit védi, de csal: ideig-órálg. A milliók pedig alkotó munkára, igazságra, szabad életre és mindeeek érdekében egy dolog ra vágynak: a békére. A beszédet a béke-vflágkongresz- szu-s résztvevő " 'állva peiceWe tartó
