Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-17 / 63. szám
»UNANTOtl NAPLŐ m» Miseim r». A munkás-paraszt szövetség a reakció minden támadását vissza tudta verni —• A legnagyobb «!i'sni'»ré66e- e’l szó', in; * magyar parasztt- ■-■.giro] is, kúlönoeen az újosadák>. (ütemes, fellkláf átok. Elljen a unkás-parasrt erovetség), akik a Issabariulás után rendkívü i nehéz vi.-izonyak közepe.'!« szongah ukkal, kitartásukkal éj ezahitu- .sukkal beiyre tudták ámítani ■ magyar mezőgazdaságok ■ Tninden reakciós fondorlat és ■ három száraz év rossz termése Jenére elvégezzék mtadnsolovt a ládátok«t, amelyek hazánk. ta'p- i.iijUl’ása érdtek-ábcn a nvezőgaz- ■ísáriira, hárulták.. A munkás-paras/t szövetség az elmúlt négy este end ö alatt « reakció minden támadását vfsz- sza tudta verni. íbben nem kis része van annak, agy a dolgozó parasztság magáéak vallja a demokráciái! és a '.unkássággai válvetve küzd és Időz megerősítéséért és m-egszd- !«tlfásáért. (Éljenzés és taps.) — Végűi, de nem utóké soriban •eg kell em ékeznetn a dolgozó isemiberekről, kisiparosokról, kis- areskedókiről és főleg a ha adó rtelmiségről, akiknek segítsége i munikája nélkül nem tudtuk • olna ilyen gyorsan talpraállítani az országot. — A ha'adó értelmi segg el kap. esői at osan kü'ön rá kelC rmita> • on, hogy a magyar népi d«mo- sácia fejlődésében most végre r!jutót: oda, hogy tudósainak és tudományos munkásainak anyagi helyzetét megjavítsa. lost már háziocítarú tudjuk azt z éűc-'színvonalat, amely lehetővé iszi számuntkira, hogy tudásuké.': s tehetségiűűoet teljes erejükkel A i ragyar nép gazdasági és kultur á- s színvonalának feleme ősére for- rStsák. (Hosszantartó é jenzés és •.apa.) — A magyar domoferácia ezzel B adósságát rójja le a magyar ományos világgal szemben és gyben ará is bizonyítja, hogy a tudomány megbecsülése nálunk nem üres szó, hanem élő valóság. A. magyar demokrácia minden ereje a Népfronton belül van amikor * megy aj- demokrácia ágy-éves eredményeire jogos isiké réggel tekintünk vissza, nindjárti hozzá kell tennünk, ogy mindez csak a kezdet. A •a agyar demokrácia még csak •jóst bontogatja szárnyait, most ezd lendüíetbo iónná. A nagy eadatok é* nagy eredmények még előttünk áJüanak. — A hároméves tervünket kö- e. ö ötéves terv olyan nagy dél- kitűzésünk, amelynek elvégzésére lépünk soha a lóri éne leni folya- own még nem vállalkozott. Éppen ennek a feladatnak elvégzése követel) meg parancsol'jtag a népi demokrácia erőinek átcsoportosítását, szorosabb, íe- gyrdmezeti'ebb összefogását, a Megvár Függetlenség) Népfront megalakítását. — A demokrácia jó nnumkájá- \ik eredményeképpen egyre t*b- -»en helyes.':!: céljainkat és ulun- .at. Azok, akik 1947-ben még passzívan nézték ctelki'.űziósetnker, vagy éppen e lenzékbon vol.'ak ve. iink szemben, azok ma már -óbb belátásra jutottak. A Balogh- Párt és a Rarfiká'J, Párt caatjako rása ennek egyik jele. Nyugodtan «1 lehet mondani, hogy a magyar demokrácia minden hasaméiba.ó ereje a Függetlenségi Népfronton belül van. Akj most- kívül marad, az ezzel a ténnyel maga jeJentt ki, hogy nem akar résztvenof az omég. ápftés nehéz mankójában. (ügy Tan. égy — Az eőttünk álló nagy célok, mint a Függeí fenség* N ópíront nyilatkozata mondja, megiköveie* lik, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványai, a reakciósok törekvései eilten, semmisítsük mejj a nagy. birtokos és nagytőkés, va.amint a velük szövetkezett (kulálk és klerikális reakciót. Közös erővel védlj-ük népi demokráciáink nagy vívmányai:-, népünk békéjét, hazánk függetlenségéi, az ímperia- Ustcík gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben. Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolás, tél mentes új társadalmat. — Ebből a célból ennek megvalósátásáér a kellett megszervezni a Magyar Függetlenségi Népfrontot, a magyar rmiríkásosfeáíy, a dolgozó parasztság, a mépe-.i szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetségét a leghaladottabh, legcéHudalosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. E cé ok megvalósítása megköveteli, hogy deuiokra-iitous köztársaságiunk. a szó igazi ér leimében a magyar dogozó nép államává. népköztársasággá váljék. (Élljeiiaés és taps.) — Ennek megfelelően nemcsak a nép politikai jogait kell kiterjeszteni, de gondoskodni kell arról. hogy megvaló<*ii<}Miak azok az anyagi és kulturáJi* eiófel'áéttelek, •ímeIvek nélkül a legszélesebb politikai jog is csak írott malaszt marad. A népjogok kiterjesztése, a dolgozó nép bevonása a kormányzás minden ágába nemcsak azt követelj meg, hogy régi alkotmányunkat a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányainak megfelelően újjá alakítsuk, de Kit Is, hogy megszilárdítsuk a demokrácia fegyelmét. — Sziervesen folyik, ebből, hogy a páii ivensengést, melyből csak az elleségoinknek volt hasizna, kiküszöböljük és megszüntessük. így vissza! ék int ve látjuk csak. hogy mennyi erői és energiáüj forgácsolt szét, mennyire meglassította, sőt nem egys&er visszavet ette fel- emelt«désüníkiet 1947 óévéig, a reakció végső vereségéig, a párt- versengés. A kommunisták mutatták a* egyedül járható utat az országnak — A magyar demokrácia sze* renoséj«, hogy ez a fölismerés nemcsak minkéi, a Magyar Dolgozók Pártját hioitja át. Megértették ezt szövetségeseink, a Független Kisgazdapárt és a Nemzett Paraszt-párt is. E pártok a felszabadulás óra a' ttelt eszíend'őkJben n-emcsaik saját kárukon t apasztó!-. - ták, hogy a versengésnek és pár- tosikodúsnak az ellenség látja hasznát. E pártok arról is meggyőződtek. hogy helyes és egyedül járható az az út voif, melyei mi, magyar kommunisták mutattunk. Ez a kettős felismerés lesvi tehetővé, hogy a Magyar Függe-len- ségi Népfront egységes elvi a a- pon állva, szorosabban és fegyelmezettebben fogja össze nemzetünk erőit. — Ezt a szoros fegyelme: pa- raacso'óan megköveteli az, hogy az el'ensóg fal téti emui törekedni fog arra, hogy polä-likailag befolyást., gyakoroljon a Népfrontra, de ezen túlmeriólcg szervezetten megkísérli a beható ást. Az elmúlt négy ejtendő minden tapasztalata erre mulat s sú’yos hibát követne el a magyar demokrácia, ba csökkentené éberségéit és elfelejtené, hogy a harcot a reakció hejolyasa és behatolási kísérletet éf«n a Népfrontban u folytatni kelt — A demokrácia fokozol1, fegyelme a szabadságjogok fokozott kiterjesztésével jár együtt. E szabadságjogok között külön ki akarjuk hangsúlyozni a demokratikus, építő kritika jódét, valamint- a vallásszabadságot. — A JFütfiSetlcnségi Népfront demokráciánk legbiztosabb alapjának azonban azt tekinti, ha sokat szenvedett magyar népünk gazdasági, kulturális cs politikai éleiszínvonalát a leggyorsabban, az eddiginél hasonlíthatatlanul magasabb fokra tudja emeiltri. Ennek elérésére a legjobb eszköz a tervgazdálkodás. mely a magyar nemzői minden erejét célra. tervszerűen fogja össze e 35 milliárd forint betek tetési hx fttéves fércben A terv előzetes számai szerint öt óv eleit 35 milliárd forintot fogunk befektetni. A purzte s’-áni mulatja, hogy milyen teljesítményekre képes Pártunk vezetése alatt a magyar dolgozó nép, ha erőforrásait lervsze- rüe-n -udja kihasználni. A mi ötéves itervünk befektetési összege dollárban is csinos szám: 3 milliárd dollár és minden érvnél csattanósabban mutatja, hogy helyesen jártunk el, amikor a saját gazdasági erőforrásainkra vettünk irányt. — Aki • 35 milliárd forintnyi txMRetéat kételkedéssel fatfadja annak figyelmébe ajánljuk, hogy ugyanilyen kételkedéssel, hitetlenséggel, sói gúnnyal fogadták hároméves tervünket, melyet az idén hét hónappal a kitűzőit idő előtt, túl fogunk 'teljesíteni. — A legközelebbi öt esztendő folyamán hazánk gazdasági, kút- túrális és szociálpolitikai téren- olyan színvonalemclkedésre törekszik. melyre azelőtt évtizedek munká-ára vol-t szükség. 60 százalékkal emelkedik a nemzeti jövedelem — S(lö.ö00-reí nő az ipari munkásság száma Öt év alatt 60 százalékkal 'kívánjuk emelni a nemzeifi jövedelmei. A nehézipart, a vaskohászatot, a vsa-, fém- és gépgyártást, » kémiai ipari, a ruházati ipari ez alatt az idő alalt meg akarjuk kétszerezni. Az ipart decentralizálni fogjuk s olyan vidékeken, amelyek eddig kizárólag mezőgazdasági jellegűek voltak, halalmas gyárakat léiesifünk. Az ipari munkásság számot legalább 300.000-rel fog nőni ez öt év alatt. Ebből viszont az következik, hogy az ország mezőgardnsági lakosságának munkásfeleslcge elhelyezést nyer. \ magyar falu újjá'zfiletéte A tervvel kapcsolatban újra számba vesszük és új kutatásokkal feltárjuk a föld méhének kincseit. Az új nagy ipartelepek körül új varosok, vagy városrészek fognak keletkezni Üt esztendő alatt hazánk iparosodó mezőgazdasági országból fejteti mezőgazdasággal rendelkező ipari Országgá változik. . Tízezrével kell építeni az új városi típusú munkislakásokat, az egészségügy állami szervezetét ki kell építeni, új értelmiséget, legalább 8—10.000 mérnököt kell a murkásosztálv és a dolgozó parasztság soraiból kinevelni. 10—12.000 új tanárra lesz szükség, akiket elsősorban ugyancsak a dolgozó nép gyermekeiből kivi nunk kinevelni. Ugyanakkor egy egész sor olyan iparcikk termelésére térünk rá, melyeket azelőtt Magyarországon nem állítottak elő. Üzemeinket új felszerelésekkel látjuk el. bogy a modern technika legfrissebb vívmányait értékesíteni tudják. Fokozni fogjuk a falu villamozi tását. Másfél millió falust kap villanyt. A modern mezőgazdasági gépesítés megvalósítására. 5C0-ra emeljük a gépállomások számét. Az állami traktorok száma 21.000-re emelkedik és bevcze-ijük az arató-csépiögépck használatát. — A mezőgazdasági gépesítés 30.000 új munkás beállítását követeli meg. A szövetkereti, nagyüzemi termelés gyors növekedése a gépállomány hasonló növekedésévé' jár. A szárazság elleni küzdelemre az ország csapadéfcb— gény«bb terüteteh 300 ezer bob d* vernetek io» őzé« alá. ebből több mint 120.000-et a Tiszántúl száraz területei kapnak. ■— Fokozni fogjuk az új kút túrák elferjeszlését, többek közt a gyapotot, amelynek területet az ötéves terv végén 100.000 holdra akarjuk emelni." — A falusi bekötőutak építésére 309 millió forintot állít be a terv. E munkálatokra magukra, azonkívül 'talajjavításra, vetőmagjavításra. az átlagállomány minőségének és mennyiségének megemelésére, gazdasági építkezésekre, erdősítésre. fásításra a terv főbb mint 6 milliárd lo rmiot kíván befektetni. — Hasonló, de sokkal gyorsabb a fejlődés irama a Szovjetunióban, mely a sztálini ötéves tervek kő vetkezíében másfél évtized a!att elmaradt mezőgazdasági országból hatalmas Ipari állammá fej. lődött. s az Egyesült Államokon kívül messze maga mögött hagyta a ka pítalista államokat. A Szovjetunió iparosodása a parasztság életszínvonalának emelésével járt. A kapitalista országok iparosodása ezzel szemben azt ereólményezle, hogy a parasztság jórésze tönkre- mcnl. elárverezett íöld-üket felvásárolta a bank, vagy a ■nagybirtokos. A parasztokból béresek, vagy 'városi napszámosok lettek, ez vol a kapitalista fejlődés. — Mi hazánkból fejlett gazdag ipart országot akarunk teremteni. mélkfiL hogy * Istnsi iolgoró népnek, a fejlődés során mindazt végig keinen seznvednie. jisi « kap talista, a tőkés országokban a paxas-aLség oentáEyrészéül jutott. Mi- az. akarjuk. hogy élvezhesse » szőve.kezet« útján mindazokat at előnyöket, melyeket a nagyüzemi mezőgazdasági termelés nyújt. A- nép fiai előtt megnyílik a felemelkedés útja Azokat á fiait ét leányait pedig, akiket a mezőgazdaság nem ■lúd foglalkoztatni s akik azelő'-t munkanélküli nyomorogtak, vagy napszámosként a városokba tódullak, most szervezetten állítjuk a dem"- Itrácia különböző frontjain munkába. Ki-ki a tehetsége szerint fog érvényesülök ipart munkásakat nevelünk belőlük, vagy iskoláztat' fub őkét) fceállíf'uk az államszervezetbe, * hadseregbe, a rendőrségbe, * kör- igazgatásba. ahol a munkássággal és haladó értelmiséggel vállvetve építik a népi demokráciát. — Ennek a fejlődésnek ad hatalmas lendületet »z ötéves terv és ezzel is hozzájárul, hogy a város és a falu közötti korlátok fokozatosan ledőljenek és a falu szia' vonala egyre közelebb jusson a városéhoz. — Az ötéves terv meg fogja valósítani fővárosunk egy sor, régen esedékes követelését is. Felépítjük az új Nemzeti Színházat. megkezdjük a budapesti földalatti vasút építkezéseit, létrehozzuk, a 100.000 fő befogadására alkalmas sj>o,rt-s!adioot, megkezdjük a budai vár új, modern tervek szerinti helyreállítását Hatalmas kulturális fejlődés előli — Az elhanyagolt vidéki vterojofc, Miskolc, Szeged, Debrecen kiéi11' lésére is sor kerül az ötéves terv folyamán. Az új hidak egész sorát épit-ük. Megemlíthetem, hogy terv építkezésekre az öt óv ak'* 15 milliárd fői-inra*, kíván fordítani. — Sor kerül közlekedésünk ’ közlekedési hálózatunk, valamint a légi közlekedés modernizálására és kiszélesítésére. Hogy csak egyetlen számot említsek. 428 k® új gazdasági kis vasutat fogunk építeni. Természetesen * szociálpolitikát f»m téveszti szem elöl a-5 ötéves terv. Ezzel kapcsolatba^ százával építjük az egészségbá* rakat, orvoslakásokat, elsősorban a falvakban és tanyaközpontokban. Mintegy 500 hatósági orvost v* körorvost autóval fogunk ellátni- A kultúrpolitikai befektetésekre 2 milliárd 300 millió forintot szán 8 terv. Az újonnan felállt'ondó , l*j tesftmények közül külön meg ke1' emlékezni a második Műegyetem röl. MiadenüH közvetlenül érintenek az ötéves terv eredményei — Ezek a rövid adatok magukban véve azt mutatják, hogy az ötéves terv népünk gazdasági, kulturális szociális viszonyaiban milyen alapvető változásokat fog előidézni. Túlzás nélkül e, ehet mondán1, hogy nincs hazánknak cgyotten faluja vagy polgára, akit az ötéves terv és annak eredményei közvetlenül ne érintenének, ne járulnának hozzá életszínvonalának megjavításához. _ Az ötéves terv megvalósításának főösszetevői között a legfontosabb a demokrácia erőinek szorosabbra fogása és megfeszítése a M agyar Függetlenségi Frontban, a magyar munkásosztály és Pártunk vezetése alatt. Ennek a tervnek még egy döntő előfeltétele van: a béke. Mint a hároméves terv és az újjáépítés edd:gi eredményei mutatják, * lofezabadnlt magyar nép száméra a boldogulás minden előfeltétele megvan, ha bőkében, a tereznéö munkában &h«t.- A mafenr népi «UnmArácU nemcsak azért támoga- minden '-ő- rekvést. -mely a béke megőrzésér* irányul és qérti csak azért fordul é’esen szembe minden imp«' rializimussal. mert ogéazséges feflő dósét ez biztosítja. De azárl ismert. a magyar dolgozó nép eg! emberöltőn á‘, kéiizben szenvedi® el szörnyű vesztes háborúnak m1'1' den következményét. — Most futnak be az idei nép' számlálás cl6Ő eredményei. Ezekből a számokból kiderül, hogy h8' záok lakosság* 115.000-rc! kövesebb. mint az utolsó tvépszarnU láskor volt. Ha a két világháború közti nép szaporodást vesszük alapul. akkor háború nélkül Magyar ország lakosságának 9,800.000 ki* rül kellene lenni Ehelyett 9,2010)00 a lakosság száma, azaz a háborús kiesés 600.000 főt tesz ki Ennyi az a lélekszám, amely * legkülönbözőbb cím eken a háború kövatkestében clvoszetl a magyar nép számára. Ez ‘több, mint akár Anglia, akár az Egyesült Államok háborúé
