Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-15 / 62. szám
Dunántúli 194* ill. 15 Kedd «. éft. 62 Áto 60 filléz i p- i’ p B j*v Éljen u Magyar Függetlenségi Népfront és vezére RÁKOSI MÁTYÁS A MAGYAR SZABADSÁG ÜNNEPE i magyar »ép történelmének alolsó évszázadai a függetlenségért jte szabadságért vívott szakadatén harc jegyében teltek cl. Ezek a fc&rCok azonban csaknem kivétel Nélkül elbuktak a túlerővel szem- psn és elbuktak az elkövetett hifik és a belső gyengeség követ- jkíztébcri. Nem járt sikerrel sem Rákóczi kurucainak, sem a 48-as Szabadságharcosok küzdelme. És a ■éggetlenségi megmozdulások elbukása egyben mindig a tegsötéE bb reakció győzelmét is jelentté, mert a szabadság és függet- *nség^- ügye elválaszthatatlanul összefonódott a haladás és fel- emelkedés ügyével a nemzet számlára. 1348-ban a forradalom *ÄsC győzelmei évszázados bűnöket *s hibákat tettek jóvá és megindf* tetták sz országot a fejlődés út- $i&. A jobbágyszabadítás&ak, a •emzeti ipar megteremtéséník, a ktabad sajtónak és egyéb vívmányoknak az előfeltétele elsősorban * kivívott függetlenség volt. A szabadságharc bukása évtizedekre visszavetette a nemzet fejlődését. 1848 ban Európa nemzetei' *fck élén jártunk, 1849 után a re •keié sötét éjszakája borult az országra A szabadig lángja 1918—lü beti lobogott fel ismét, az októberi forradalom, majd a Tanácsköztársaság kivívása idején. At- «Isi három magyar köztársaság Nkfltibati összesen alig ért meg »éllány hónapot, a magyar nép alighogy mrgizlelhette a szabadságot, tíMő-beu a szovjet hadsereg törte le nemzetünk testéről a bitesét,‘(lé a magyar nép erőfeszítései is hozzájárultak ahhoz, hogy »rszágurik élni tudott a szabadsággal, felépíthettük hazánkat és Soha néni látott felvirágzás útjára »érethettük. 4 Horthy-rendszer idején a na- gya nép nem volt szabad és füg- Hétien. Elnyomták belső urai,- a földbirtokosok és gyárosok, elnyomták a külföldi kapitalisták, akik hatalmas tőkebefektetésekkel rendelkeztek és gyarmatuknak tekintették az országot. A magyar »épet évszázadokon keresztül ütőt- tök jaját urai, megverték nyomorúsággal és idegen érdekekért rí- »ott háborúkkal, nélkülözésekkel , és tudatlansággal, tüdőbajjal és «nalfabétiimussal, a magyar parasztot verték a bankok a hatalmas kamattal, verte a földesura, a kulák. aki felvásárolta földjeit, állataiI, az adóhivatal, amely el árverezte földjét, a gyáros meg' a kormány, . amely niqgsrófolta az »dóprést és szélesre nyitotta az agrárollót. A munkást verte a kapitalista, aki. éhbérért dolgoztatta és kényére-kedvére az utcára tette, ha nem volt szüksége munkájára, a nagykereskedő, aki osztozott a gyárossal o profiton. A kistisztviselőt verte a bürokrácia, amely Hegtörlo gerincét, elérhetetlen álommá tette számára a bari kétszáz fizet, ugyanakkor megkövetelte a vasalt nadrágot és azt, hogy lefelé taposson, segítsen el nyomni a népét. De verték népűn két a külföldi -bankárok, később *z olasz és német fasiszták is, »kik háborúba kényszérítették. országunkat , akik elrabolták a ma Kyar föld kincseit és a búzáért harmonikával fizettek, akik a magyar uép legjobbjait hátvédnek használták és otthagyták meg; fagyni, elpusztulni a voronyezsi ésatamezökön. És a magyar nép csaknem egyedül magárahagyatva szenvedte az üléseket. Ma azonban H nép úrrá lelt saját hazájában. A 48-as szabadságharc elten Összefogott Európa két legreak- ciósabb hatalma és a magyar nép elszigetelve, elbukott az ellenség túlerejével szemben. Népünk szabadságiínak ma is vannak ellenségei, a Mindszeuty-per kapcsán a világ Iegreakciósabb erői összefogtak hazánk ellen, rágalmazták népünket és országunk megsemi misítésere törekedtek. Egy táborban voltak az amerikai imperialisták az angol munkás- árulókkal, Truman és Beviu, a Vatikánt és németeket kiszolgáló francia püspökök. Franco és a legaljasabb hazaáruló magyar emigránsok összetalálkoztak, hogy közös erővel folytassák dühödt hajszájukat a magyar nép ellen. És ezen túlmenően ez az a tábor, amely új háború tüzút szeretné meggyújtani, amely az amerikai trösztvezérek parancsára ei akarja rabolni a népek szabadságát és függetlenségét. A magyar nép azonban nem áll elszigetelten ellenségeivel szemben Népünk ott küzd a hatalmas békefrontban. amelynek élén a Szovjetűnió áll. amelyhez az új népi demokráciák, a fiatal kínai népköztársaság és a nyugati országok soktizmillió dolgozója tartozik. A magyar népet sem tudják függetlenségétől megfosztani -a haladé* ée béke ellenségei, mert a mi táborunk mérhetetlenül ha !al masabb a háborús uszítók frontjánál. Március tizenötödikét ma derűs optimizmussal és a jövőbe vetet* bátor hittel ünnepelhetjük. Nincs erő, amely úrrá lehetne népünkön. Megfogadtuk Petőfi tanftá sát, aki azt hirdette, hogy köny nyű elbánni külső ellenségeinkkel, ha kivesznek a belső bitan gok. És a magyar népi demo krácia helyesen cselekedett, amikor egymásután semmisítette még a nép ellenségeit, mindazokat akik előrehaladásunk litját állták, akik veszélyeztették kivívott függetlenségünket és szabadsá arunkat. Az amerikai imperialisták akik népünk függetlenségére tör nek, a szabadsággal együtt a fel- emelkedés lehetőségétől is meg akarnak fosztani bennünket, nvomorba és nélkülözésbe akar iák taszítani országunkat. Ezért a béketáborban való kemény helytállásunk, az amerikai háborús uszítok és szövetségeseik ellen folytatott harcunk egyben a jólétet és a biztos jö vöt is jelenti nemzetünk számára. A magyar nép szilárdan és eltökélten halad a maga útján amely nemcsak beteljesítése Kos suth. Petőfi és Táncsics örökségének, de 1848 célkitűzésein túl a szocializmus felé mutat. A_ szó cializmus építését tűzte napirend re a Függetlenségi Népfront programja is, amelyet a ma ősz szeülő kongresszuson fogadnak el a nemzet legjobbjai. A Függetlenségi Népfront egyesít ma az Országban minden építő és harci erőt, amely tovább akarja vezetni az országot a megkezdett úton. A nép ellenségei meg akarnak állni, hogy később visszaállíthassák régi hatalmukat- A nép érdekeinek igazi képviselői a kommunisták vezetésével elQiv akarnak menni, hogy megszilárdítsák a nép ellenségei felett aratott győzelmet Is- az eddig megtett politikai ^6« gazdasági eredményeket tovább fejlesszék. Akárcsak 1848—40-ben Petőfiéknek. ma is azoknak van igazuk, akik man akarnak megállni félúton, akik nem egyez Ünnepélyesen kicserélték a magyar-liolgár barátsági és egyiitfmiköiési szerződés ratifikált okmányait Vasárnap este Budapestre érkezett a bolgár kormányküldöttség, hogy kicserélje a bolgár-magyar barátsági szerződés ratifikációs okmányait. A Keleti-pályaudvar homlokzatát középen hatalmas Kossuth- címeres nemzetiszínű zászló díszítette, mellette és a várócsarnokban köröskörül földig érő szovjet, bolgár, magyar és vörös- drapériák. Két oldalt Sztálin, Rákosi, Dimitrov és Szakasits Árpád arcképe. A vendégek fogadására megjelentek a magyar kormány tagjai Rákosi Mátyással és Dobi Istvánnal az élen. A kormányküldöttség küiönvona- táról először Kolarov külügyminiszter, majd Jugov belügyminiszter, Cservenkov, Georgiev és Trajkov miniszterek szálltak le. A bolgár kormányférfiakat elsőnek Rákosi Mátyás, Dobi István és Rajk László üdvözölték, mialatt a rendőrzenekar a bolgár himnuszt játszotta. A be mutatások után Rajk külügyminiszter rövid beszédben üdvözölte a bej. gár kormányférfiakat. — Üdvözlöm önökét a magyar kormány és a magyar nép nevében abból az alkalomból, hogy eljöttek hozzánk , a népeink közötti barálsá- gi és kölcsönös megsegítési szerződés ratifikálására. Üdvözletünket küldőm innen a baráti bolgár nép nagy vezetőjének, a nemzetközi munkásmozgalom és .antifasiszta mozgalom nagy hősének Dimitrov miniszterelnök úrnak. A szerződés nem átmeneti ideiglenes jellegű, amely csak egy időszakra szól. Szilárdságának, tartósságának záloga az, hogy az önök népét is, a mi népünket is egy és ugyanazon cél vezérli: a szocializmus megteremtése és az együttműködés elmélyítése. Rajk László külügyminiszter szavaira Vaszik Kolarov miniszterelnök" helyettes és külügyminiszter, a kormányküldöttség vezetője válaszolt. Tolmácsolta a bolgár nép, a bolgár kormány és Georgi Dimitrov szívélyes üdvözletét és hangoztatta, hogy azzal a különleges feladattal jöttek ide, hogy még szilárdabbá kovácsolják és még szorosabbra fűzzék azokat a baráti kötelékeket, amelyek a két köztársaság népei kö. zőtt fennállanak. A magyar és bolgár államférfiak aláiriák a jegyzőkönyvet Hétfőn délben ünnepélyesen kicserélték a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény ratifikált okmányait. Az ünnepélyes aktuson a bolgár kormányt a Budapestre érkezeit kormányküldöttség képviselte Kolarov "külügyminiszterrel az élen. Magyar részről Dobi István és Rákosi Mátyás vezetésévé} resztvettek a magyar kormány tagjai, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, Pálffy György altábornagy, a honvédség főfelügyelője .Vajda Imre, a Tervhivatal elnöke, Vas Zoltáh, a azdaNóarádi n védelmi sági Főtanács főtitkára, Sándor altábornagy, a honvi miniszter helyettese, valamint az államtitkári kar több tagja. Kolarov és Rajk külügyminiszterek kölcsönösen aláírták a ratifikációs okmányok kicserélésérő] szóló jegyőkönyvet. Rajk Látezló röviden méltatta az egyezmény jelentőségét. hangoztatta, hogy az eltéphe- etleu és örök szálakkal fűzi össze a két népet. Kolarov külügyminiszter Dimitrov miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta és kifejezte .reményét, hogy a most aláírt szerződés örökre szól. Az együttműködés továbbfejlesztésének nagy ieheiőségéi nyílnak meg Dobi István. miniszterelnök hétfőn délben a parlamentben ebédet adott a bolgár kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden megjelentek: Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, Nagy Imre az ország- gyűlés elnöke, a kormány és az államtitkári kar tagjai, az MDP és a Népfront többi pártjának vezetői, stb. Az ebéd során Dobi István miniszterelnök pohárköszöntöjében üdvözölte a bolgár kormányküldöttség tagjait. — Népeink barátsága az együttérzésnek és a közös érdekeknek szilárd alapjaira épül fel és a jövendő csak megerősítheti — mondotta többek között. — Együttműködésünk további fejlesztése előtt nagy lehetőségek nyílnak meg. Nemrégiben alakult meg a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ennek a mintaszerű nemzetközi intézménynek keretében Magyarország és Bulgária tervszerűbbé és szervezettebbé teheti gazdasági összefogásit egymással Is, a többi baráti államokkal b. — Mindkét népnek az az óhaja, hogy megóvja szabadságát és függetlenségét és biztonságban építhessen és alkothasson. Éppen ezért vált mindkét ország öntuda-lint tos és áldozatkész harcosává a nemzetközi haladás táborának, amelynek élén a Sztálin generalisz szimusz vezette nagy Szovjetunió áll és amely szilárdan őrzi az egész emberiség békéjét az imperialista háborús úszftók ellenében. — Minden törekvésünk arra irányul, hogy a mi országaink közötti barátság és szövetség is minél szilárdabb pillére legyen a béke és a demokrácia nagy nem zetközi arcvonalának. — Éljen a magyar-bolgár ba rátság! Éljenek bolgár vendégeink: — fejezte be Dobi István minisz terelnök nagy tapssal fogadott be szédít. A szerződés főcélja a béke megőrzése Dobi István pohárköszöntöjért. Kolarov miniszterelnökhclyettes vá laszoit és beszédében többek között ezeket mondta: — Mi most azért jöttünk •* Önök fővároséba, hogy együttesen tegyünk tanúságot népeink együttérzéséről, ama célok megvalósítására irányuló erőfeszítésekben, amelyeket kormányaink tűztek kí maguk elé 'a szerződés aláírásakor. A szerződés fűcélja: A béke meg őrzése, köztársaságaink függpí lenségének biztosítása, népi demo kráclink megerősítése és népeink közős előrehaladása a szocializ mus felé. — Bulgária és Magyarország városainak és falvainak dolgozói a proletariátus élcsapatának, a Kommunista Pártnak vezetése alatt, a népi demokrácia törhetetlen erejére támaszkodva elsöpörnek útjukból mindent, ami fékezhetné a szocializmus építésének, a társadalom újjászületésének, országaink anyagi és kulturális felvirágzásé nak nagy munkáját. Éljen a bolgár-magyar barátsági A bolgár külügyminiszter beszédét hosszantartó lelkes taps fogadta. A megjelentek percekig lelkesen ünnepelték a magyar-bolgár barátságot, Dimitrovot és Rákosit, valamint a béke nagy őrét, a hatalmas Szovjetuniót és a világ dolgozóinak vezérét, SzláMagfyar államférfiak román kitüntetése Hétfőm déi>en a miniszitereCnök- ségem Malmaseamu román követ átnyujlor.a a Román Népköztársaság .nagy nemzetgyűlése enöksé- géuek kitüntetését a magyar korúi árny-férfiaknak, Dobi István mi- iújsztere nőknek, Rákosi Mátyás mmLMÍetefaökihe’ye: tesuek, Rajk László i-ülftgyminíszternek és Gero Ernő pénzügyminiszternek. A kitüntetések átnyújtésa után Dobi István mo-ndotj köszöne:et. Népeink barátsága arra a biztos alapra épül — mondotta, — hogy közösek az érdekeik, közös úton megyünk, előre a közös cél, a szocializmus felé. kednek, hanem tántoríthatatlanu! viszik előre a magyar szabadság ét. függetlenség zászlaját,-E mögé a zászló mögé sorakozik a mai napon és az év többi napjain mindén becsületes dolgozó magyar ember. Aki más úton halad, a nép ellenségeit szolgálja, aki velünk tart, az egy táborban van a dolgozó kisemberekkel, üzemi dolgozókkal, parasztokkal, mind azokkal, akik a munkásosztálynak és pártjának vezetése alatt építik népünk jövőjét. A mai március 15-e minden eddigi ünnepnél fényesebben ragyoghat fel előttünk. Jól sáfárkodtunk a 48-as szabadságharc örökségével, jó úton vezetjük előre népünket. És a nép megtanulta, hogy a kommunisták ügye az egész nemzeti Ugye. hogy jóban, rosszban kövesse a munkásosztály hatalmas és győzelmes pártját és nagy vezérét, Rákosi Mátyást, Ez a szétszakíthatatlan és szilárd egység, amely hatalmas folyammá duzzasztja a szocializmusért küzdő magyar milliókat a Függetlenségi Népfrontban, a legjobb biztosítéka a márciusi gondolatok győzelmének, a ma jßmr nép
