Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-11 / 59. szám
WHOBtam ts MmAieroti minő l felülvizsgálat óta összeforrt a Párttal DÉLDUNÁNTÚL POSTÁS TAGSÁGA hA felulviís&ála* sarán tud a, Iwitottiiii • pért élcsoport «ere. Dinek (olentöséaét. a párttagság Jogait és kötsIetMégsit. Ez a politikai felvilágosítás nredmonyezfe, hogy tagságunk kenu megérteni Pártunk belső rendjét, a part v*. retósrerepét és történelmi hivatását.’ (Km-te István eürtár» beszé- *SM8.) ~194íi augusztus végién alakú t *í fi postán a kerületi MDPtil- Baranya, Somogy. Tojna és 1« megye. egy része tartozott Sink — mondja Mezei elviért, területi páírtBeerv&zet titkára, fi az volt, hogy az eddig tend- ste.enfll működő postás üzemi Pszairve»* 1 ék eg yr-éges, toőapo ni, nyitás és ellenérzés roe.lelti mú- íjenek. A gyakorlat bebizonyi- 1!» azt. hogy g legtöbb al&pszer- Sné szükség volt központi irá- «6 és elleniőraő sziervr«, mert áfában a tagság nem volt elég- öntndatos. Döntő váltorós történt ^ pécsi pärttstaerveziel sminké jábeszél e őszöT Mezei elvtárs. kondija, hogy a múlt év első fe. én hogyan indiai' meg Páliunk t a szociáldemokratáik és más deliek, párlcmldvül’ek tömege, .egyesüléssel nemcsak: a jő szo- '•demokratáik jöllek, hanem ma- j'tkal hozták a közénk nem való* is. A pántsKervezetnek 339 S* volt, ebből azonban csak 50 ® elvtárs dolgozoíii aktivan. ~ A tagi elül vizsgálíi t és a tagját döntő és óriást hatással " a postás elvtáraekía is — ®dja Mezei «Máira. ; felülvizsgálat előtt az aktív btitinlcásaknál is kedvetlenséget ?k>3t a többiek résavéJtíenisége. rkiy ember állandóan és sokat sóig a többiek csak *&. jőt bírélgat/ték azokat, akik Jisai besssfiitek, hanem csele- **k is. "■ Azonban közvetlenül a fel ül*9álat előtt mindenki lázasan tunikáit kért — folytatja Me- ,eMéirs ■— szinte ostromolták ^titkárt és a többi reswvntifelef természetesen nem befolyá- í a bizottság mimikáját, a 339 109 kizárás történt és 45 ?l tagjelöltté minősítetiíek. A ■ftsok és visszainánó&í lések jó hatás: váltottak ki a '*í!ok között — mondja Me-’ uevtáre — nálunk is beigazoló-1 /' hogy ha. nmgsza'baduhinfc a ] f’teges Kerbak'töl, biztosabban* -'abban dolgoztaigpk. ^ Pórt vezeíősi erepe j jPécsi postáapártKTicrvezet így ^ejöti a felül vizsgálattá.'. Det ■**& baranyai szervezőt, Mo-< * sem maradt el Pécs mögött, f takácsi pártscservezei aránylag < ® volt, mint a pécsi. A felül- J J&ai olt in még szorosabbra í !* a tagság éa a Pért közötti* ^nyt. Hogy a párttagok ál'.an-J fogialkoizzanak napi politikai' “ásókéi, Bünden pánWpon és’ lésen ez elvtártak közül j , ' valaki politikai Ismertetést.! ■ .Woden párttagnak készülni ! ,'A így mrodenki foglalkozott! W politiikai problémákkal. ! váron a pártszeirvezetinck! 'foltét káderei Elhanyagolták! ^átás kérdését, míg a kerületi! (7*Ag kezébe nem vette az irá.! ]]. *• Szemináiritnnot indítottak,! f*6 a felülvizsgálatra sor ke-] t^'bizottsájr fejlödőkéipes, jő]-.W'twvári portás pártszerve-' J? tagiból 103 maradt e fe-1 ^-ilah nitám. Ennek legna-l k része máris aJriív párbm«n_^ tegaág megértette a párti tk^repáf — mondja Mezei) rvs ~ a kaposvári postázok) «ktlvahban veszik ki résaö-1 J Párhmmkiáfcók Népneve'« lwj*et neqfcétracmitík, Ä-! májakat. Az agitátorcsopont helyi postás családokat látogat rendszeresen, iogkiKk-ozik ve'ük és oktatja őket. Tolmamegyéiben, Szekszándon végez jó munkát a postás pártszervezet. A felülvizsgálat adott itt is nagy lendületet a szervezet fejlődésének. — A női családtagok részére tümegszervezeSi szemináriumot indítottak és különösen az oktatásra fektetnek nagy súlyt — számol be a szekszárdiak munkájáról Mezei elv társ. — A felülvizsgálat mutatta meg az utat a további munkáinkhoz — fejezj be beszámolóját Mezei elv- társ — megtisztította a postás pártszervezeteket is azoktól, akik nem lehetnek tagok az élcsapatban, akik érdekből, vagy egyéb okok miatt lépitek be Pántunkba. Űj káderek bukkamtek fel, összekovácsol ódott, eggyé lett a tagság a Párttal. Fokozódott a párt iránti hűség, bizalom, szeretet, s ma már a postás üzemi szervezetek is megtisztulva, megerősödve folytatják murrkájuWA rendőrség elnyerte dolgozó népünk szeretetét és bizalmát Megyei rendőr-nagyakHva Az MDP baranyai rendőrpártszarvezete megyei nagyaktivát rendezett, amelyen mint előadó vett részt dr. Münnich Ferenc elv társ rendőraítábornagy, Budapest főkapitánya. A megye minden részéből egybegyúrt párttagokon kívül megjelentek az aktíván Bors Antal és Krancz Pál elvtársak, valamint a pécsi kerületi főkapitányság és kapitányság vezetői Kuzimszky Sándor, illetve Laky István elvtársak is. Az aktivál Hámori Károly elv- társ nyitotta meg, üdvözölte a megjelentekéi, majd beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy népi demokráciák fejlődésével lépést tartott rendőrségünk is és megerősödve áll készen az űj feladatok megoldására. Ezulán került sor Münnich elv- fairs beszámolójára. Bevezetőjében visszapillantott a demokratikus rendőrség fejlődésére, örömmel állapította meg, bogy a rendőrség elnyerte dolgozó népünk megbecsüléséi és bizalmát. —- Nincs ennél nagyobb kitüntetés állapította tneg. Erre úgy lehelünk csak méltók, ha becsülettel tovább tanulunk és dolgozunk, botöltjük hivatásunkal, amely a hatalmon lévő dolgozók államának védelmére rendelt bennünket. — Ismertette ezután a II. országos rendőr pártszervezeti kongresszus határozati javaslatait, amelyekhez hozzászóltak: Földvári, Marosvári, Gál, Szava, Csonka, Gáti Gábori Csényi, Havas, BuzsSki és Tamási elvtársak. A hozzászólásokra Münrich elv- társ válaszolt, majd az aktíva magáévá lette a kongresszus határozati javaslatait. Bárdos elvtárs zárószavai utált az első megyei aktiva az Iniernanonálé hangjaival ért véget. A faluvillamosítás is a mezőgazdaság fejlődését szolgálja A HÁROMÉVES TERVNEK nemcsak újjáépíteni kell mezőgazdaságunkat, hanem az úri Magyarország évszázados mulasztásait is be kell hoznia. Mezőgazdaságunk elmaradottságára falvaink villamosítása is jellemző volt. Több mint 40 év alatt mindössze 1280 községet vilamosított a letűnt rendszer, évi átlagban tehát alig valamivel töbmessze túlhaladva tehát a reakció* évek átlagát. Az öthónapos terv során már kétszerannyi községet sikerült bekapcsolni az áramszolgáltatásba, azaz 170 község villamosítását fejeztük be. A harmadik tervévben az előirányzat szerint 100 községhe és 11 nagyobb településbe vezetjük be a villanyt, ezenkívül 16 községben állítjuk hely»« a hábo> twmmivmwi cosär.:; bet, mint 25-öt és 1900-on fetilt volt azoknak a kis- és nagyközségeknek a száma — nem számítva a tanyákat és a • majorságokat —■ amelyek el voltak zárva a villamosáram áldásaitól. A hároméves terv első esztendejében a faluvillamosításnak nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, mégis 89 községet villamosított, rú* pusztítások arlatt megszűnt vil lanyvilégítást, 6 eddig Ideiglen villamosított községet pedig bekapcsolunk a távvezetéki hálózatba ami által biztosítjuk állandó áramszolgáltatásokul. Végeredményben tehát a harmadik tervér faluvillamosítási programja 220 községet érint, 396.000 lakossal. VÁRJÁK. A TRAKTOROKAT Még nem érkeztek meg a traktorok a pémelbólyi gépállomásra, de a szomszédos Versenden már mindenki erről a nagy eseményről beszélt. A kis falu, — ahol többségben kisparaszlok élnek — nagyon sokat vár a traktoroktól — Okvetlen szükségesek a traktorok —r mondja Markovics István. Tavaly csak egy magánkézben levő traktor szántott, jóval magasabb áron, mint a gépállomás traktorai, mégis majdnem verekedtek az emberek, hogy kinek szántson előbb. — Na, de hol kell feliratkozni? — veti közbe valaki— Nem hallottad, hogy a szövetkezet végzi az előjegyzéseket a versendi határban és majd együttesen adja be a gépállomáshoz. a szövetkezet ügyvezetőjénél Antciovics Ancsakor! vendég fal hétholdas kisparaszt. Nőm múlik el nap, hogy többször be ne nézzen. ö határozta el először, hogy traktorral szánt. Mér az ősszel foglalkozott azzal a gondolattal, hogy eladja egyetlen lovát és helyette teheneket vesz. Csak nem voJt biztos abban, hogy valóban lesz-e gépállomás Németbolyon. Amikor bizonyos lett, hogy felállítják az állomást, rögtön összeült családjával és így beszélte meg a dolgot — Tudjátok egy ló nem gazdaságos ekkora földben. A szántáson kivül kényelmesen ellátjuk a munkát tehenekkel is. Art gondoltam. hogy eladom a lovat és veszek érte teheneketígy is tett. Három héttel ezelőtt kivezette lovát a vásárra és 3.600 forintért eladta. Helyette bárom üszőt vett és még maradt négyszár forintja. Ebbő! bővé* irtja maid traktorszántásra. ; ' ogyan — Felszántathatnám ezekkr 1111 'az üszőkkel is, de minek erőltessem a jó szálgot- Aztán a traktor olyan munkát végez, hogy még egy pár lónak is becsületére vélnék. Szóval sokkai jobban jövök ki tehenekkel Tejet adnak és trágyahozamnk is nagyobb, értékesebb. Ilyen előzmények után jelentette be a szövetkezeti ügyvezetőnél: — Két holdat trjoo nekem **. De a fain másik végét is megmozgatta a traktorok érkezésének hire- A Gilenes-dűlőben az ősszel jutottak bérlethez a föMnélküiiel-:. Fogatuk természetesen nem volt és még ma sincs. —■ Tönkreniennénk, ha nem lenne itt a traktor áltemés — mondogatják. — A szántási munkák össze- írására Szántó Mihály vállalkozói*. Sorra látogatta valamennyit és át- beszéfték egymással a teendők»*.. Elsárgutt papírra Írogatták fel sor- jóban nevűket: Kovács János, Csorba József és így tovább tizenkilencen. __ rákkor iratkoznak Töb ben csík fet. ba már megér. —-----------------kéznek a traktorok , EmS igy beszél Grisnfk András: — Csak egyszer jelenjenek mra i határban a traktorok, akkor mostanában nem mennek tó, meri min- Jenki velük akar szántatni. A beérkezett igénylésekéi már isszesitették a szövetkezetben és a szántás ütemterve is kész. E'.ö.-.zor i Gilencs-dűlőben indulnak meg a raktorok, mert ez van a tegköze- íhb NémetbóJyhoz. Innét jönnek na jd befelé a "faluba- A szerződéses temudéssel is lattan meglesz a szövetkezei Akik corAbban bejelentenék igényükéi, ízoknak már megjött a válasz, wgy elfogadlak szerződésűkéi. Még csak néhány nap van vi -sza tztán berregni kezdenek a traktorok és mélyen szántott poriianyós öldbe kerül a netnmKeu r«**űn»g éerseod tutárjbia. V ■űhuíhú-U ct. doityotsá fiMa&zisáty tztft0$&íui \ Huszannéffg dolgozó kis- és középparoszt fs f földmunkás emelkedik fei o padokról a DÉFOSZ t Fagaras-utcai iskolájábrrn. Befejeződött az előadás, ( vége a hozzászólásoknak. Percek alatt három irány- f ham oszlik meg a kis család. A forradalmi jelsza- « oakkal, nemzetünk nagyjainak képeivel feldíszített ) előadóteremben csak az egyik csoport marad. i Néhány padot megmozgatnak’ ^ kis elrendezés és már le is telepednek az asztal t köré. Rab Antalné, királyegyházai középparaszt fe- f lesége ül az előadó helyére. Ct a tanulócsoport ve- i zetöje. A többiek az asztal körül helyezkednek el. Í Maguk köré. teszik jegyzetfüzeteiket, mdW a ceruzát. Kezdődik a csoportos tanuláf. az elhangzott f előadás megsulaiása. Á feketeruhás, kontyos átszövi/ ? nézegeti Írását, majd felteszi a kérdést: — Hogyan támogatja a dolgozó nép áltnma a ! dolgozó parasztságot^ f Mindenki felélénkül, hisz olyan kérdés «s, omiÍ vel naponta találkoznak a mindennapi életben. Többen is sorolni kezdik. Végül is Mészáros Irén ka- posszekcsői paeasztlnny hangja lesz a legerősebb: i „Szántási hitel, vetőmag-, mütrágyaakció, tzerző- i déses termelés." ) Vele szemben Ül Soma Amlrós hnthah 1 das őldi parasztember. Térdére támaszkodik és MéÍ srik rajta, hogy elgondolkozik. Otthon jár az esze: Talán már osztják is ki a hitelbe adott vefőbargo- | nyál, napraforgót, fényért és egyéb magvakat. Tíz I napja jött be az Iskolába, azóta sok minden történ- , helett. i Rab 'Antalné máé» kérdéseket mi tf csoportfó] szocializált iparban csak « órát dolgoznak a nutn kasok. Vájjon miértt — Azért, mert elmaradt mezőgazdaságunk, fej lefleu a technikája. Ebből a kátyúból csak a szil vetkezetek útján juthatunk ki. A szövetkezet segít ségéoel gépeket kapunk, ezzel tudjuk biztosítani i kalákok korlátozását és sikerrel megvívhatjuk a osztátyharcot — válaszolja meg helyesen a kérdés Sáfár István. Pár perced később már « tábláscsoportokró folyik a vita. Az érdeklődés a harmadik fakoza ötön a legnagyobb. Itt a 23 éves Sármány Ferev< mszi ij szói, oki a hasmodlk fokozatú csoportnál tagja Babarcon. Ismeri a kérdésnek minden részletét .Olyan lelkesen is meggyőzően be. szél saját csoportjuk alakulásáról, küzdelmeiről é arról a bizakodásról, amely valamennyi tagját eltölti a csoportnak, hogy a többiek is csillogó szem med lesik ajkáról a szavakat. — Gépi művelés, nagyobb termés, jobb élet. könnyebb munka, a szocializmus csirájának kiépítése falun — sorolja fel a közös termelés előnyeit Majd a hibákra térnek át. — A legnagyobb hiba a szektaveszély, amikoi egyes csoportok elszigetelik magukat és más párt- belieket, vagy esetleg középparasztokat nem engednek közibük — szólal meg hosszú hallgatás atár. Varga István, aki ff DÉFOSZ munkástagozatáho: tartozik. Sármány Ferenc mintha kissé találva éretné ma gát. Hiszen az C termdőcsoportjukban sincs ryíj kőzépparaszt sem. — Igaz nem fordítottunk kellő gondot arra, hogi ezeket is Igyekezzünk meggyőzni. Ha, majd ha haza megyek ezen is változtatunk — mondja és eKmlm „Ommt mert mérnökit az- ebéd*e kává rimlf.