Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-11 / 59. szám

WHOBtam ts MmAieroti minő l felülvizsgálat óta összeforrt a Párttal DÉLDUNÁNTÚL POSTÁS TAGSÁGA hA felulviís&ála* sarán tud a, Iwitottiiii • pért élcsoport «ere. Dinek (olentöséaét. a párttagság Jogait és kötsIetMégsit. Ez a poli­tikai felvilágosítás nredmonyezfe, hogy tagságunk kenu megérteni Pártunk belső rendjét, a part v*. retósrerepét és történelmi hivatá­sát.’ (Km-te István eürtár» beszé- *SM8.) ~194íi augusztus végién alakú t *í fi postán a kerületi MDPtil- Baranya, Somogy. Tojna és 1« megye. egy része tartozott Sink — mondja Mezei elviért, területi páírtBeerv&zet titkára, fi az volt, hogy az eddig tend- ste.enfll működő postás üzemi Pszairve»* 1 ék eg yr-éges, toőapo ni, nyitás és ellenérzés roe.lelti mú- íjenek. A gyakorlat bebizonyi- 1!» azt. hogy g legtöbb al&pszer- Sné szükség volt központi irá- «6 és elleniőraő sziervr«, mert áfában a tagság nem volt elég- öntndatos. Döntő váltorós történt ^ pécsi pärttstaerveziel sminké já­beszél e őszöT Mezei elvtárs. kondija, hogy a múlt év első fe. én hogyan indiai' meg Páliunk t a szociáldemokratáik és más deliek, párlcmldvül’ek tömege, .egyesüléssel nemcsak: a jő szo- '•demokratáik jöllek, hanem ma- j'tkal hozták a közénk nem való­* is. A pántsKervezetnek 339 S* volt, ebből azonban csak 50 ® elvtárs dolgozoíii aktivan. ~ A tagi elül vizsgálíi t és a tag­ját döntő és óriást hatással " a postás elvtáraekía is — ®dja Mezei «Máira. ; felülvizsgálat előtt az aktív btitinlcásaknál is kedvetlenséget ?k>3t a többiek résavéJtíenisége. rkiy ember állandóan és sokat sóig a többiek csak *&. jőt bírélgat/ték azokat, akik Jisai besssfiitek, hanem csele- **k is. "■ Azonban közvetlenül a fel ül­*9álat előtt mindenki lázasan tunikáit kért — folytatja Me- ,eMéirs ■— szinte ostromolták ^titkárt és a többi reswvntifele­f természetesen nem befolyá- í a bizottság mimikáját, a 339 109 kizárás történt és 45 ?l tagjelöltté minősítetiíek. A ■ftsok és visszainánó&í lések jó hatás: váltottak ki a '*í!ok között — mondja Me-’ uevtáre — nálunk is beigazoló-1 /' hogy ha. nmgsza'baduhinfc a ] f’teges Kerbak'töl, biztosabban* -'abban dolgoztaigpk. ^ Pórt vezeíősi erepe j jPécsi postáapártKTicrvezet így ^ejöti a felül vizsgálattá.'. Det ■**& baranyai szervezőt, Mo-< * sem maradt el Pécs mögött, f takácsi pártscservezei aránylag < ® volt, mint a pécsi. A felül- J J&ai olt in még szorosabbra í !* a tagság éa a Pért közötti* ^nyt. Hogy a párttagok ál'.an-J fogialkoizzanak napi politikai' “ásókéi, Bünden pánWpon és’ lésen ez elvtártak közül j , ' valaki politikai Ismertetést.! ■ .Woden párttagnak készülni ! ,'A így mrodenki foglalkozott! W politiikai problémákkal. ! váron a pártszeirvezetinck! 'foltét káderei Elhanyagolták! ^átás kérdését, míg a kerületi! (7*Ag kezébe nem vette az irá.! ]]. *• Szemináiritnnot indítottak,! f*6 a felülvizsgálatra sor ke-] t^'bizottsájr fejlödőkéipes, jő]-.W'twvári portás pártszerve-' J? tagiból 103 maradt e fe-1 ^-ilah nitám. Ennek legna-l k része máris aJriív párbm«n_^ tegaág megértette a párti tk^repáf — mondja Mezei) rvs ~ a kaposvári postázok) «ktlvahban veszik ki résaö-1 J Párhmmkiáfcók Népneve'« lwj*et neqfcétracmitík, Ä-! májakat. Az agitátorcsopont helyi postás családokat látogat rendsze­resen, iogkiKk-ozik ve'ük és oktat­ja őket. Tolmamegyéiben, Szekszándon vé­gez jó munkát a postás pártszer­vezet. A felülvizsgálat adott itt is nagy lendületet a szervezet fejlő­désének. — A női családtagok részére tümegszervezeSi szemináriumot in­dítottak és különösen az oktatás­ra fektetnek nagy súlyt — szá­mol be a szekszárdiak munkájáról Mezei elv társ. — A felülvizsgálat mutatta meg az utat a további munkáinkhoz — fejezj be beszámolóját Mezei elv- társ — megtisztította a postás pártszervezeteket is azoktól, akik nem lehetnek tagok az élcsapat­ban, akik érdekből, vagy egyéb okok miatt lépitek be Pántunkba. Űj káderek bukkamtek fel, össze­kovácsol ódott, eggyé lett a tagság a Párttal. Fokozódott a párt iránti hűség, bizalom, szeretet, s ma már a postás üzemi szervezetek is megtisztulva, megerősödve foly­tatják murrkájuW­A rendőrség elnyerte dolgozó népünk szeretetét és bizalmát Megyei rendőr-nagyakHva Az MDP baranyai rendőrpárt­szarvezete megyei nagyaktivát ren­dezett, amelyen mint előadó vett részt dr. Münnich Ferenc elv társ rendőraítábornagy, Budapest főkapi­tánya. A megye minden részéből egybegyúrt párttagokon kívül meg­jelentek az aktíván Bors Antal és Krancz Pál elvtársak, valamint a pécsi kerületi főkapitányság és ka­pitányság vezetői Kuzimszky Sán­dor, illetve Laky István elvtársak is. Az aktivál Hámori Károly elv- társ nyitotta meg, üdvözölte a meg­jelentekéi, majd beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy népi de­mokráciák fejlődésével lépést tar­tott rendőrségünk is és megerő­södve áll készen az űj feladatok megoldására. Ezulán került sor Münnich elv- fairs beszámolójára. Bevezetőjében visszapillantott a demokratikus rendőrség fejlődésére, örömmel ál­lapította meg, bogy a rendőrség el­nyerte dolgozó népünk megbecsü­léséi és bizalmát. —- Nincs ennél nagyobb kitünte­tés állapította tneg. Erre úgy lehe­lünk csak méltók, ha becsülettel tovább tanulunk és dolgozunk, bo­töltjük hivatásunkal, amely a ha­talmon lévő dolgozók államának vé­delmére rendelt bennünket. — Is­mertette ezután a II. országos rendőr pártszervezeti kongresszus határozati javaslatait, amelyekhez hozzászóltak: Földvári, Marosvári, Gál, Szava, Csonka, Gáti Gábori Csényi, Havas, BuzsSki és Tamási elvtársak. A hozzászólásokra Münrich elv- társ válaszolt, majd az aktíva ma­gáévá lette a kongresszus határo­zati javaslatait. Bárdos elvtárs zá­rószavai utált az első megyei aktiva az Iniernanonálé hangjaival ért véget. A faluvillamosítás is a mezőgazdaság fejlődését szolgálja A HÁROMÉVES TERVNEK nem­csak újjáépíteni kell mezőgazdasá­gunkat, hanem az úri Magyaror­szág évszázados mulasztásait is be kell hoznia. Mezőgazdaságunk el­maradottságára falvaink villamosí­tása is jellemző volt. Több mint 40 év alatt mindössze 1280 községet vilamosított a letűnt rendszer, évi átlagban tehát alig valamivel töb­messze túlhaladva tehát a reakció* évek átlagát. Az öthónapos terv során már kétszerannyi községet sikerült bekapcsolni az áramszol­gáltatásba, azaz 170 község villa­mosítását fejeztük be. A harmadik tervévben az előirányzat szerint 100 községhe és 11 nagyobb településbe vezetjük be a villanyt, ezenkívül 16 községben állítjuk hely»« a hábo­> twmmivmwi cosär.:; bet, mint 25-öt és 1900-on fetilt volt azoknak a kis- és nagyközségeknek a száma — nem számítva a tanyá­kat és a • majorságokat —■ amelyek el voltak zárva a villamosáram ál­dásaitól. A hároméves terv első esztende­jében a faluvillamosításnak nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, mégis 89 községet villamosított, rú* pusztítások arlatt megszűnt vil lanyvilégítást, 6 eddig Ideiglen villamosított községet pedig bekap­csolunk a távvezetéki hálózatba ami által biztosítjuk állandó áram­szolgáltatásokul. Végeredményben tehát a harmadik tervér faluvilla­mosítási programja 220 községet érint, 396.000 lakossal. VÁRJÁK. A TRAKTOROKAT Még nem érkeztek meg a trakto­rok a pémelbólyi gépállomásra, de a szomszédos Versenden már min­denki erről a nagy eseményről be­szélt. A kis falu, — ahol többség­ben kisparaszlok élnek — nagyon sokat vár a traktoroktól — Okvetlen szükségesek a trak­torok —r mondja Markovics István. Tavaly csak egy magánkézben levő traktor szántott, jóval magasabb áron, mint a gépállomás trak­torai, mégis majdnem vere­kedtek az embe­rek, hogy kinek szántson előbb. — Na, de hol kell feliratkozni? — veti közbe valaki­— Nem hallottad, hogy a szö­vetkezet végzi az előjegyzéseket a versendi határban és majd együttesen adja be a gép­állomáshoz. a szövetkezet ügyvezetőjénél Antciovics An­csakor! vendég fal hétholdas kisparaszt. Nőm múlik el nap, hogy többször be ne néz­zen. ö határozta el először, hogy traktorral szánt. Mér az ősszel fog­lalkozott azzal a gondolattal, hogy eladja egyetlen lovát és helyette teheneket vesz. Csak nem voJt biz­tos abban, hogy valóban lesz-e gépállomás Németbolyon. Amikor bizonyos lett, hogy felállítják az állomást, rögtön összeült családjá­val és így beszélte meg a dolgot — Tudjátok egy ló nem gazda­ságos ekkora földben. A szántáson kivül kényelmesen ellátjuk a mun­kát tehenekkel is. Art gondoltam. hogy eladom a lovat és veszek érte teheneket­így is tett. Három héttel ezelőtt kivezette lovát a vásárra és 3.600 forintért eladta. Helyette bárom üszőt vett és még maradt négyszár forintja. Ebbő! bővé* irtja maid traktorszántásra. ; ' ogyan — Felszántathatnám ezekkr 1111 'az üszők­kel is, de minek erőltessem a jó szálgot- Aztán a traktor olyan mun­kát végez, hogy még egy pár ló­nak is becsületére vélnék. Szóval sokkai jobban jövök ki tehenekkel Tejet adnak és trágyahozamnk is nagyobb, értékesebb. Ilyen előzmények után jelentette be a szövetkezeti ügyvezetőnél: — Két holdat trjoo nekem **. De a fain másik végét is meg­mozgatta a traktorok érkezésének hire- A Gilenes-dűlőben az ősszel jutottak bérlethez a föMnélküiiel-:. Fogatuk természetesen nem volt és még ma sincs. —■ Tönkreniennénk, ha nem lenne itt a traktor áltemés — mondogat­ják. — A szántási munkák össze- írására Szántó Mihály vállalkozói*. Sorra látogatta valamennyit és át- beszéfték egymással a teendők»*.. Elsárgutt papírra Írogatták fel sor- jóban nevűket: Kovács János, Csor­ba József és így tovább tizenkilen­cen. __ rákkor iratkoznak Töb ben csík fet. ba már megér. —-----------------kéznek a traktorok , EmS igy beszél Grisnfk András: — Csak egyszer jelenjenek mra i határban a traktorok, akkor mos­tanában nem mennek tó, meri min- Jenki velük akar szántatni. A beérkezett igénylésekéi már isszesitették a szövetkezetben és a szántás ütemterve is kész. E'.ö.-.zor i Gilencs-dűlőben indulnak meg a raktorok, mert ez van a tegköze- íhb NémetbóJyhoz. Innét jönnek na jd befelé a "faluba- A szerződéses temudéssel is lat­tan meglesz a szövetkezei Akik corAbban bejelentenék igényükéi, ízoknak már megjött a válasz, wgy elfogadlak szerződésűkéi. Még csak néhány nap van vi -sza tztán berregni kezdenek a trakto­rok és mélyen szántott poriianyós öldbe kerül a netnmKeu r«**űn»g éerseod tutárjbia. V ■űhuíhú-U ct. doityotsá fiMa&zisáty tztft0$&íui \ Huszannéffg dolgozó kis- és középparoszt fs f földmunkás emelkedik fei o padokról a DÉFOSZ t Fagaras-utcai iskolájábrrn. Befejeződött az előadás, ( vége a hozzászólásoknak. Percek alatt három irány- f ham oszlik meg a kis család. A forradalmi jelsza- « oakkal, nemzetünk nagyjainak képeivel feldíszített ) előadóteremben csak az egyik csoport marad. i Néhány padot megmozgatnak’ ^ kis elrendezés és már le is telepednek az asztal t köré. Rab Antalné, királyegyházai középparaszt fe- f lesége ül az előadó helyére. Ct a tanulócsoport ve- i zetöje. A többiek az asztal körül helyezkednek el. Í Maguk köré. teszik jegyzetfüzeteiket, mdW a ceru­zát. Kezdődik a csoportos tanuláf. az elhangzott f előadás megsulaiása. Á feketeruhás, kontyos átszövi/ ? nézegeti Írását, majd felteszi a kérdést: — Hogyan támogatja a dolgozó nép áltnma a ! dolgozó parasztságot^ f Mindenki felélénkül, hisz olyan kérdés «s, omi­Í vel naponta találkoznak a mindennapi életben. Töb­ben is sorolni kezdik. Végül is Mészáros Irén ka- posszekcsői paeasztlnny hangja lesz a legerősebb: i „Szántási hitel, vetőmag-, mütrágyaakció, tzerző- i déses termelés." ) Vele szemben Ül Soma Amlrós hnthah 1 das őldi parasztember. Térdére támaszkodik és Mé­Í srik rajta, hogy elgondolkozik. Otthon jár az esze: Talán már osztják is ki a hitelbe adott vefőbargo- | nyál, napraforgót, fényért és egyéb magvakat. Tíz I napja jött be az Iskolába, azóta sok minden történ- , helett. i Rab 'Antalné máé» kérdéseket mi tf csoportfó­] szocializált iparban csak « órát dolgoznak a nutn kasok. Vájjon miértt — Azért, mert elmaradt mezőgazdaságunk, fej lefleu a technikája. Ebből a kátyúból csak a szil vetkezetek útján juthatunk ki. A szövetkezet segít ségéoel gépeket kapunk, ezzel tudjuk biztosítani i kalákok korlátozását és sikerrel megvívhatjuk a osztátyharcot — válaszolja meg helyesen a kérdés Sáfár István. Pár perced később már « tábláscsoportokró folyik a vita. Az érdeklődés a harmadik fakoza ötön a legnagyobb. Itt a 23 éves Sármány Ferev< mszi ij szói, oki a hasmodlk fokozatú csoportnál tagja Babarcon. Ismeri a kérdésnek minden részletét .Olyan lelkesen is meggyőzően be. szél saját csoportjuk alakulásáról, küzdelmeiről é arról a bizakodásról, amely valamennyi tagját el­tölti a csoportnak, hogy a többiek is csillogó szem med lesik ajkáról a szavakat. — Gépi művelés, nagyobb termés, jobb élet. könnyebb munka, a szocializmus csirájának kiépí­tése falun — sorolja fel a közös termelés előnyeit Majd a hibákra térnek át. — A legnagyobb hiba a szektaveszély, amikoi egyes csoportok elszigetelik magukat és más párt- belieket, vagy esetleg középparasztokat nem enged­nek közibük — szólal meg hosszú hallgatás atár. Varga István, aki ff DÉFOSZ munkástagozatáho: tartozik. Sármány Ferenc mintha kissé találva éretné ma gát. Hiszen az C termdőcsoportjukban sincs ryíj kőzépparaszt sem. — Igaz nem fordítottunk kellő gondot arra, hogi ezeket is Igyekezzünk meggyőzni. Ha, majd ha haza megyek ezen is változtatunk — mondja és eKmlm „Ommt mert mérnökit az- ebéd*e kává rimlf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents