Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-06 / 55. szám
&UNÁNT0U «949 uAzcrtít t 4 loadealOalIr Worker enwég közölte kínai tudósi :ójának, .őzölt« kínai kü öa tűdért tó jónak, Man Winningnonoak cikkét. Ebről <rftss»ük az alábbi részleteket. Egy Lanyíng nevű asszony bé- .assága piíaae'.ébaj) mér őzvegy- égire is jutott: férje, akit «okáéin Uioti, »ég eljegyzésük alett xaegíbo’t és így 15 éves koréra — gy emlék Süniéi vett férjül. Et- : kezdve férje »írj einél-kénysze* ölt éíai, rabszolgájuk lett éstöb- é nem mehetek férjhez. Ez nem iese — hasonló esetek naponta '.ófordúlnak Kuomfcn'.'ang-Klnában, ho a nőknek nincsenek jogaik, -.supén egyetlen kAiel ességük: gyermeket szüni. 4 KaomfnUac feadel 1' n<:sbó> és menopoHcapWaltanus' ól eredő uralma alatt az emo- -yokoak oy leírhatatlan a* a’«, sonyrecdűsége, hogy a paraszti salAdok milliói az e;viseliete-len őrs l«gkegyetlenebb raapásinak r-kSotik, ha eáuyuk «Hátik. A arasz’ ok gyakran kényszerülnek zra. hogy leányaikat eladják a agybirtokosoknak, különösen, ha rossz termés következ ében az őket kiuzsorázó nagybirtokosokkal .--smbao nem tudjak taljertteo.-: rö «lezettségeiket'- Kuomintang KJ. .a egyes terű *í«in kü önben is uokés&á vált, hogy * szegény ; líáSZtcsaládoktói a rendes dáze- más kívül egy-egy leánygyerme ke: is követel a földesét. 4 itereBcsílírn leáajt «zu ás cagy haszonná tovább adja a ordáyháznak. vagy egy másik módos kínainak, akinél a többne- lűség mindennapos dolog, különö- es abban az sse ben, ha a már negjévö feleség elmulasstotí f!ú- t yermeket vjágne hozni. Régi, eudéli» szokások megkívánjak nég azt is hogy « ktházasiiaadó •ánynak nagy hozománya legyen, ry a szegényebb családok szálára a leánygyermek férjbezadá- a évekre szóló eladósodás:' ja- ént. A gyermekbáwaság szokása is are függ össze. A leécvokat wl2‘éves korukban elküldik egy módosabb családhoz, ahol képi*- ssen eijegyzik va amelyik fíd- ; y érmékké- A leányt ezután seb •■Soltjaként kezelik „férje" házá- raa. Jogai nincsenek, élete pokol snmélyl tu aj don a nincs- Az ilyen torsra kényszerítetr leányok kö- ötá range'eg ez ana fabéta és a •aellem!leg elmaradt teremtés. a rokkan a városokban, eme- vek még * Kuomintang uram ar»:* vannak, ahol az tatádé ómból ása és a bitnépesedés is n usz ít, » a hallat anu! mega* árast a do-gojók képtelenek meg- •'««.tajj, a gyárakban leginkább női munkaerőt alkalmaznak. mert olcsóbb éj jobban kibassná - r ó. 4 sänget Shaoghián tortilgyér* n 7500 munkás közül 8000 nő. z eiznu.t év februárjában, ásti:vr a kibirbatrUnná vált kizsák- - ányolée következtében a gyér lUnkásat sztrájkba éptek, ö:ezet nnyi rendőrség vette körül a lyárat amerikai páncélautókkal s fegyverekké-, tankokkal és önmyfakasztó bombákkal. A kar atalom páncélosokkal törte be gyárkaput, de a munkásság — óztok a nők -*, műhelyt <5-műhelyig harcot és védekezett Es* volt, amikor a sokezer feli egy- '«matt rendőr nyomására kény. «lenek voltak megadni magukat. % rendőrök eorbaátt'-tto-.ták a nőket, a kflveizÄyesebbuels Mi- cókat káválsesloHák közülük f* rínsókamrába vetetnék. Bgy fia- at leány »k:oek a körmeit tépik ki. míg körömágyaiból eset- jött a vérié, ezt mondást Jogot követelünk és meg fog- kak szerezni jogainkat! Ezt a wArájkot és rákövetkező x ész áriáét a Kuomiirang-konnány tokban akarta tareni, » minden óla ez óló híradás közlését meg- üjtotafc Kin« felszabadító.* lerülatein e nőnek ma már vannak jogai. Egyeajogdeéw törvénnyel biz:o- sitotték, » siók e'adása és vásárlása törvénybe ütköző cselekedet és biztosítva me a házas'ára szabad . megvá’ ászt ás a. A kollektív szerződésekkel biztosították a tóljesttmény-bér:, amely azonos a férfi és női munkaerőivé, így egyenlő bérben részesül ma már a nő is. Kétség- •Vea, hogy még sok átmeneti nehézség van. de a felsaabadí'ott területek 28 millió asszonyát képviselő Nőszövetség teljes érövéi fogott hozzá, hogy a nőkef kivívott jogaik megismerésére és A iöm ö&wjel tudásai megbecsülésére ráneve ja. 4 t# érfforai t>»dft<*Ma a földet a feudális nagybirtokosok birtoklása aló! és egyforma tulajdonjogot biztosi :ott az eddig «- nyomatáaban éő férfiaknak éa nőiknek a nekik jutott terűjét fölö tt. A Nőszövötség a földosztás nehéz m unkáját» óG is kiveszi részét és támogatja, segíti az asz* szonyok»; nemcsak aareal, hogy a föídjübaiásoknál a® ö érdekeiket i.s szem élőt*.» tartja, hanem azza. is, hogy a föJdoartást sok őrületen egyedül végzi, míg « férj vagy az apa a fronton harcol az ország te jes felszabadításáért. Sarin Michaelis: Látogatás /~7/ ^\r up szkájánál TIi «iMntUJ*, hogy maghalt 4<n|n ezvagya. Ki-upazk*]« asz irony. EbW| az alkatomból köz. Ilink részUtskst Karin Miohaolls a ntvu dén Inin# most mag)«, lent müvéből, mtlytMn leírja <a lálkoza*tt konln fa'csOgévtl. Í<rupsik4fémk. Lwtn fcletéf/é- nck tfostkva «gyik (plan*' épül* iében voU <rs Irodáfr. .Ver- volt hönhyü meqtoldM <j> kftiohtatqx- ügyi ruipbütasságon, amelyek egyik iwsetOj« veit. Végre stem ben diltq.m vele. Tudtam., hogy Krupszkaja mikor Leninnel meg ismerkedett, tanítónő vall. Tudtom rendkívüli szerény ség érő? á< ts anyagiak iránti teljes érdektelen séfférői. Emlékestem trrrg is, hogy amikor Lenint 1897-ben Siioé riábn száműzték, vele ment és csak a nagyobb nyomorban fogadott el kisebb kölcsönöket a Kom nutnista Párttól, dt eteket as ösj stegeket is sietett visstafite.ini, Kiválóidba renget e ff levél ér ke sett címért, bdnydssoktól, gyári munkásoktól és háziasszonyoktól. Valamennyit elolvasta, és megad- la* tolt a. Gyerekekkel is levelesett Mutatott egy levelet, melyben egy 11 éves fiú kér főig tanácsot csa Idái vissfUyuk ügyében- Készéit égy kérvényről, melyet qj. UrdLon túl levő banya városka ess tanyai írtok és kérték, segitse elő válásukat férjeiktől. „Éveken keresztül vesződtünk, főttünk, mostunk, töltöttünk, gyerekeket szültünk és felneveltünk, de köszönet nem volt érte. Tőrjeink rosszkedvűen jönnek haza a bányából. Kifogásolják as ételt, a gyerekeket, a lakást, bennünket is, Boltottuk, hogy az új Oroszországban az asszony elválhat az urától, ha jo go$ panasza van ellene" — írták az asszonyok. Krupszkáját ez a kérvény ki- »Mndhglatkmul boldogtalanná tét te, mert 6 minden sorzetdpásbon osztozott, férjével és meggyőzödé se szerint h<i*ast4rtokai csak a haléi választhat el ngymátiál — b’on tudtam aludni egész éj jel, tn'kor ezt a levelet megkap tam — mondta. — De másnapra késsen volt. a tervem. Irtom as asszonyoknak, bejelentve, bohto gan leszek segítségükre, hogy „embertelen“ és „kegyetlen“ fér jeiktól elválhassanak. Csoda volt —■ írtam nekik — hogy ilyen kö A művészetek felé is megnyílt a lehetőség a dolgozók számira a Szovjetúnuíban, A tehetségesek tanulhatnak, képezheik magúSzovj rülményeh között eddig is kitartottak. Annál Is inkább, mert két- ségkivfil mindent elkövette?, hogy férjeiknek kedvében járjanak. Lakásukat és a gyerekeket bizonyát- rg tisztán és csinosan tartották és jó érettel várfák a bányából hazatér & férjvifcet. Természetesen a bányamunka összehasonlUhatatfa- tud könnyebb, mint a megállás nélküli kínlódás a házimunkával. Megígértem, hogy ügyükben személyesen járok el — majd elmesélte széles mosollyal — csak azt kértem tőlük, hogy minden asx- ssony külön levélben, sorolja fel emiaszalt és kérje, a válás kimondását. Hetek teltek cl. míg a: első levetek befutottak, Minden levélmás lelkű!etet tükrözött vissza. De ab ban megegyezlek: egyik asszony sem. kívánt mar vtUnt. Azt írták, hogy férjeik nem hiba nélkül valók. de kinek nines hibája? A férfiak nagyon nehéz munkát végeseik a frányában és mi asszonyok sem vagig/nk angyalok, sokszor cHréeseljük a* időt és nem ügyelünk a gyerekekre, A férfiaknak angyali türelmük van. Válásról szó sem lehet és én nyilván tálra- értettem az ügyet. Kmipstkdjn asszony sugárzott v örömtől. Most Krvpsikája zaját életükről kezdett beszélni Az emberek nem is gondoltak Leninnel veto kapcsolataimra. Csoki kevesen tudták, hogy házasok va-1 gyünk. Egyszer Leninnek az utol ső órában le kellett mondania egy nökongresszusi bestédét. A gipUés elnöke közölte est az egybegyűltekkel. és kihirdette, hogy Lenin b-lyett a felesége fog felszólalni. Az emberek kiáltozni kezdtek: h’em akarjuk meghallgatni Lenin felségét, inkább beszél fen a Krup- stkája. ó megért bennünket. Kérjük Krupsskájáf! — Mi szegények voltunk — szólt egy kis szünet után — nagyon szegények. Sztálin, amikor meghallotta, hogy milyen rosszul megy nekünk, elküldte az első írásaiért kapott honoráriumának felét. Lenin azonban visszaküldte neki azzal, hogy adja valakinek, aki még nagyobb szükségben él. Mégis, volt egy idő, amikor a szegénység Lenint a kétségbeesésbe. kergette. Mialatt külföldön volt es feleséget politikai okokból Orostországban hagyta, Kruptzká ia varrásból tartotta fenn magái. De ttoméi rohamoson gyengültek és nem volt pétire szemorvosra. Sem irta meg ért Leninnek, de- at megtudta másoktól.- Lenin magánkívül volt ~ segíteni akart. Ét kinyilatkoztatta, hogy órája nélkül is meg tud lenni. Zálogba akarta tenni, de sehol sem adtak red semmit, mondván, hogy as óra teljesen értéktelen, Most is jóízüt nevetett ezen Krupszkája. kát. A moszkvai 65. számú iparművészeti iskolában freskó- festő mestereket, szobrászokat, A Szovjet Kultúra. Hónapja ajkaimat nyújtott arra, hogy alaposabban megismerkedhessünk, milyen széleskörű tudományéi és oktató munka folyik a Szov- jejú-nióban. Míg nálunk most vívjuk a küzdelmei, hogy a munkásosz ály és a dolgozó parasztság gyermekei a magasabb iskolába kerülhessenek, a Szóm jetországban tanévTŐl-tanivre új és új főiskolákat nyitnak mai valamennyi szoojetköztársaság területén a dolgozók gyermekei előtt. Korszerű* tökéletesen felszerelt egyetemeken, ingyen tanulhatnak, hogy tanulmányúk elvégzése után tudásukkal hot- zájáruljanak a szocialista Szovjetunió fejlesztéséhez. Képünkön Zinaida Ogloblina előadást tart az egyik egyetemen az orvostanhallgatóknak. dombormű- és fafaragó mesteriket képeznek ki, Az iskola négy alosztályán 550'en tanulnak. Ebbe az Iparművésze i iskolába ? éves iskolai végzettséggel veszik fel a hallgatókat■ Az iparművészeti iskolán a tanulmányi idő 5 ér*. A tanulókról teljes egészében, az állam gondoskodik X leendő mesterek naponta hat órát töltenek a rajzolással fos- léssel, fafaragással. Megismerkednek az építészet elemeivel és Az, hogy valamely növény tavaséi. oaau őszi mitől u függ tulajdonképpen? A Mendel-ltor. gan reakciós elmelet követői azt állították: sommiesetra sem az ember akaratétól. Azt, hogy valaki egy tavaszi fajtat óspivé üiltotiasxon, fording, Utl* jes képtelenségnek llfjftak Micsurin elmélete megdöntötte ezt az állítást. Működése nyomán a szovjet mezőgazdaság a leghala- dot.abbé oátí, valóban tudoma. nyot mezőgazdasággá. Számos kolhoz melleit it felállítottak laboratóriumokat, ahol Micsurin elmélete alapján tudományos módszerekkel nemesítik a külön, féle terményeket. Képünk egy ilyen laboratóriumban készült, ahol az egyik kutató burgonyával végez kísérleteket. a művészi rajzzal U. 'A második tanévtől kezdve gyakorlati oktatásban is részesülnek építkezést munkálatokban, A kép >r iskola hallgatóinak munkájáról készült. Hidegvérű kanca- vásárlás Baranyában! A Lóértékesítő Nemzeti Vállalat értesíti o koncatartd közönséget, hogy fo'vö évi mire, 7«6n Pécsett az országos AlletvásSrral kapcsolatban jó minőségi) hldagvérü kancákat '*9, vásárolni Feltételek: 3-6 éve», tenyésztési* alkolmes, jó tömegű, jó patéjú és csontozató kancák jöhetnek némításba. A bizottság a vételé»at a helyszínen készpénzben fizeti. (11.1701
