Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-06 / 55. szám

Szart« az orezágbin megAUupfrt oató, hogy a szövetkezeti mozgat otn — a dolgozó parasztság bol­dogulásának egyetlen útja —kezd gyökérét verni. A meglevő szövetkezetek erő­södnek, gyarapodnak és az ér­deklődés, megértés egyre nő ve­lük szemben. Egyre több helyről halljak, hogy a» mir kinevetik azokat, ikü a kolhozokkal kapcsolatban kö­zös vályúról és csajkáról beszél­nek. Amikor a Lözéppvaszsigban ta­pasztalható fordulatot aláhúzzuk, ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy pártunk vidék) és falusi szervei sok esetben helytelen po­litikát folytatnak. £UNANT0t! MAPÍŐ Ezékikel a hibákkal kapcsolat ban részeiteken ismertette Rákosi Mátyás a Szovjetúnió Kommu­nista (Bolsevik) Pártjának p*^ rasztpoütikáját, s azt, hogyan al­kalmaztál: a magyar kommunisták ezt a politikát a magyar viszo nyokr*. E parasztpolitika ismerté tése során elsősorban a közép­parasztság kérdésével fogldko zott. IMS MjOtCBSI A iíözépparasztsáiEgal a kuIákok ellen * — Mihelyt, eldőlt a kérdés, hogy ki kit győz le és a középparaszt- >ág meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nem átmeneti, hanem maradandó alkotás meg­változott a helyzet nálunk i? és ennek a megváltozott helyzetnek megfelelően 1947—48 telén már irányt vet­tünk arra, hogy kózépparasztsá Kunkat, mint a dolgozó paraszt­ság részét, szövetségesül meg­nyerjük. Ugyanakkor megkezdtük a har­cot a knlákság ellen ée ennek be­vezetéseképpen egy sor rendsza­bályt foganatosítottunk, amelyek i kulákság eddigi befolyásának es terjeszkedésének korlátok közé szorítását célozták, A középparasztság megváltozott höáHitottságának megfelelően irányt vettünk arra, hogy a sze­gényparasztságot és a közé.ppa- raszfságot egy olyan egységes szervezetbe vigyük be, amelyben a szegényparasztság szervezeti önállóságát jórészt külön tagozat formájában megtartja az egységes szervezet. a_ DÉ­FOS?, amely éppen az utóbbi hó­napokban alakult meg. Támogatni beli a «zegényparasirtsápof A DÉFOSz szervezetek alakulá­sával kapcsolatban rámutatott dákosi Mátyás a. legfontosabb hi­bákra.- Ilyen hibák a szegény- -■árafiztságnaik, mint. a legmegbíz- raíóbb támaszunknak elhanyago­lása» — Semtr.f körülmények között em szabad annak előfordulnia, — mondotta. — hogy a középparaszt ág megnyerése' céljából elhanya­goljuk. vagy éppen háttérbe szó -ftíuk leghűbb szövetségesünket, a zogéuyparasztsagof. Másik súlyos iba a kőzépparaszteágnak a ku ákság^aJ való összetévesztése. izoAositása. Országos az a pa, ■asz, bogy a kivetéseknél, a zsír beszolgáltatásnál, a magtérmelési Zérzödésnél teljesén egyformán ■►zelik a kózépparaSztot és a, io Iákot. Pedig, amikor ném elméletben, ■mném gyakorlathán vetjük fel a érdésv bíderül, hogy mindenki udja, ki kulák a falujában, nem- ■:-.«k r-t tudja, hogy bérese van. K>gv kuneckedik, spekulál, uzsó is. kizsákmányoló. Pontosan tud azt is. li at, aki lányit néín engedi kftzépparasrt fiához, bogv r kulákbálra kiket hívnak meg és Vi-«* n#m engednek he. hogy ttv előreköszönés raAgsóra és száz ~’í- ismertető jel, amelyeket a uii falusi elvtársinknak szintén 'ndniok kell, flemezniöli keü és akkor nem fogják eltéveszteni, ki a kulák és RADIO uldonságofc ■ 9—12 hart réizlatr* Vételit Bniaitél, Páe*. I«ónyl D.-téa 1. az. — Azt hiszem itt a legfőbb ideje, bogy ezen a téren fordula­tot hajtsunk végre és ne enged­jük meg, hogy a csapásokat, ame­lyeket mi a kulákoknak szántunk, saját szervezeteink és államappa­rátusunk a középparasztra to­vábbítsa. Ezután a szövetkezeti útról be­szélt Rákosi Mátyás. Hangsú­lyozta, mennyire fontos, bogy a kommunista pártszervezetek pa­rasztságunk kételyeit a szövetke­zetek iránt, a legnagyobb gond­dal, türelemmel, meggyőződéssel, politikai felvilágosítással és a meglévő szövetkezetek jó munkád jának példaadásával oszlassák el. A szövetkezésnél a legkisebb kén vázért sem szabad alkalmazni — Aki Itt parancsolgat, nyomást, vagy kényszert alkalmaz, az akar­va, nemakarva a kulák kezére jár. Idézte Lenin mondását.: tyá leg­kisebb kényszert sem szabad meg­tűrnünk, csak az olyan egyesü­lések értékesek, melyeket, a pa­rasztok maguk hoznak létre sza­bad elhatározásukból és amelyek nek előnyös voltáról ők maguk a gyakorlatban, meggyőződtek.. A túinagy sietség ezen a téren ká­ros, mért csak erősítheti a közép parasztság előítéleteit az újítá­sokkal szemben". s A DÉFÖSz-választásokkal kap­csolatban elmondta Rákosi elvl.irs, hogy egy égész sor község volt az országban, ahol a kulák a kisgazda- párt vagy á parasztpárt zászlaja alatt bevonult S dolgozó parasztok szervezetébe. A legtöbb helyen azonban a kuli- kok „pártonkivüliek” zászlaja alatt juttatták be csatlósaikat a DfiFOSz- ba. Ezek a „pártónkivüliék” — mint Rákosi mondta — az előző válasz­táson Pfeifférre, vágy ftaránkóvies- re szavazlak, tehát a demóicrácia ellen és teljes joggal fellehető ró­luk, hogy a ..pártonkívüliség” lé­nyegében kulákbaráfságot és demo- kráciáéllenésséget takart. — Ha ezeket a tényeket szem elő! tévesztjük. előfordulhat, hogy a DÉFOSz sok szervezete kulák-befolyás afá ke­rül és nem a demokrácia, transz- missziós szíja lesz a dolgozó pa­rasztság és a falu felé, hanem mégfordítva, a kulákság rajta ke­resztül fogja továbbítani démo­VráriaeRenes munkáját a városok felé. Itt az ideje, hogy a kuiákság kor­látok közé szorítását végre komo­lyan vegyük. Minden pártszervezetet és az állam végrehajtó szerveit rá keD szorí­tani, hogy a kulákság korlátozá­sára hozott intézkedések valóban csak a kulákokat érjék és semmi körülmények közt ne sújtsák a középparasztságot, vágy éppen a sze gényparasztsá get. A kulákok elleni harcban soha egy pillanatig nem szabad elfelejte­ni, hogy a középparaszt a kulákot is parasztnak tekinti és ha nem jól válogatjuk meg módszereinket, min­den csapásunkat, amelyet a kulák- ra mérünk, a középparasztság is a maga elleni támadásnak fogja ven­ni. Ezért rendszabályaink mindig világosak legyenek és olyanok, ame­lyek a középparasztság rokonszen vét megnyerik. Ahol á kulák előre merészkedik. vagy megszegi a demokrácia tör­vényeit, nem termel, nem szolgál­tat be, fefcetézik, spekulál, uzsora- zik, ott kíméletlenül lé kell rá csap­ni. A kulákra csak a kemény kér hát, csak az tudja kordában tar­tani. ***■ Ugyanakkor mir. den -erővel támogatni kell a szegényparásztsá- got, emélni kell öntudíaíát és bizal­mát. De ezer és ezer eset van ár­rá iá, amikor a kulák az igakölcsön- tiel. a bérletnél, vagy egyebütt, ti­tokban vagy nyíltan megkárosítja a középparasztokat is. Ezeket az ese­tekét gondosan ki kell vizsgái™ é« a középparásrt segítségére kell si­ótól. A* ötéves fért hatalmas beraháaráeai AZ öté Vés térv ipari részének iá- mertetése után á falura vonatkozó részeiről beézélt Rákosi Mátyás — Mindezek azt fogják erédraé nvezni, hogy bá,r ai ipirl munkás Ság éietszinvona-'a jelentékenyeit megnő, a falu élet és kultürszin. vonala is erősén közeledni fog a városéhoz. A falu milnkaérőfeles- légé-, a dolgozó parasztság fiait, lányait százezrével vonjuk K‘ ar iskoláztatásba, az ipari és gépesí­tett mezőgazdaság! termelésbe. Elég rámutatni arra, hogy az ál­lami gépüzemek az Ötéves terv folyamán őP.000 új munkást kí­vánnák. akiknek Zöme termésre tesen a de*főző parasztság köré bői kerül ki. A Mágyaf Dói gőzök Pártjában lezajlóit úfgfeWjlvizsgálátről szólva Rákosi Mátyás támutatótt. árrá. hogy a körülbelül 170.000-es Urkizi- rissat a párt lényegében megsza­badult a sorai közé került dien, séges Vagy a dolgozó osztályok­tól idegen elemektől a karrier­istáktól és mindazoktól, akiket nem a meggyőződés, hanem az érdekhajhászás vitt a pártba. Fl!*w utazási 4$ számos egyéb kedvezmény a budapesti fenyészállafvásár látogatói számára ^ karátos karikagyűrű íüggő, lánc stb ~ srájci órák l•tzóllített órak Bálintnál Színhá/zal «•«bnn '«»< Aranval és ezüstöt »eszek. Az AKART, mint a magvar nácvvásárok rendezője, a Bu- dapc^.en, március 25-áj) meg- nyfondó Országos Mezőgazda­sági Kiállítás és Teuvés/úBat- vásár alike Imára ír forgalonuba hozza újból közkedvelt vásár- igazolványait. A ma már ország­szerte minden IBUSz-fiőknáJ ée kirendeltségnél, valamint az AKART minden nagyobb köz­ségben és városban működő ih. képvfcelerteinél beszerezhető vá- *ó(igazolvány ezút'al je «ok mm- dcnffi* ltedvenményre ad janii. A karfontonfab. úy • rUr­15-tól egészen március 27-ig féláron lehet Budapestre utóra ahonnan az ugyancsak 50%-os díjkedvezmény visszautazásra márcias 25-tól ápujK* 3-ig 1«*z érvényes. Vásár-igazolvánnyal a közönség ezen felül Budapestről kiindulva, még egy további kü­lön utazási íobör tetszés szerinti vidéki állomásra és vissza, erre a célra engedélyezett 55 % -os menofdíjkodvezménnyel. A fővá­ros legjelentősebb szállodái, für­dői, szóra kötőhelyei és wfnház»ri ugyanosA kLd.ewány* minek a Tr A tömeget* kizárással megjavult pártunk szociális Összetétele — Megjavult pártunk szociális összetétele, megnőtt benne, az ipari munkások, a dolgozó parasztok számaránya, súlya. A munkaver- seny nagy 'lendülete ennek a meg- növekedett erőnek egyik mutatója. A közeli üzemi választásokról szólt ezután Rákosi Mátyás elv- társ, majd hangsúlyozta, hogy az ötéves terv kidoJgozáSsával és há­roméves tervünk megvalósításával párhuzamosan számba kell venni a tudomány, a művészet, az iroda­lom, az iskolák problémáit, melyek­hez eddig man nyúltunk, vagy nem nyúltunk megfelelő alapossággal. — Hűen és ingadozás nélkül feéH támogatni — mondotta befejezé­sül Rákosi Mátyás —- a békének és az emberi szabadságnak azt a vöágfsrontját, amelynek élén a ha­talmas Szovjetunió és bölcs vezé­re Sztálin 111­M1 Itthon keményen tartjuk á békének és a szocialista építés­nek ránk eső frontszakaszát A magyar demokrácia, amely pár­tunk vezetésével immár ötödik éve sorra megoldotta azokat a felad»- tokát, amelyek elé a történelem M- titoita, most már tapasztalatokban, tudásban, önbizalomban megnöve­kedve néz a jövőbe, s a magyar kommunistákkal az élén, a népi demokráciák növekvő családjában, a felszabadító Szovjetunióra tá­maszkodva határozott, biztos lép­tekkel halad nagy cdlunk, a szocia­lizmus felé — fejezte be Rákos Mátyás a Magyar' Dolgozók Párt­ja Központi vezetőségének ülésén mondott beszédét­A beszámoló elhangzása után á jelenlevők lelkes tapssal ünnep*!' fék Rákosi Mátyás elvtársit. A református egyház küldöttsége a köztársasági elnöknél Révész Imre. Bereraky Allber! püspökök és Szerttpéteri Kim Bé'a főqondmok vezetésével a retonná- ttos egyház kÁiídföfitsóqe kihalSga'iá son jelní meg Saakasíts Árpád kőztársasáci elnöknél. Révész Imre tiszáiutúli püspök az egész ma­gyar reformátusság mély báláját tolmácsolta a magyar áülöanifő elówt az egész magyar nép békességére és ÖTömésre szagáé nagylelkű ei- hailározásáór:, hogy a lörvényho- ■ms és a kormány kezdettől fogva jelentős támogatást blzlosito't a háborúban megsérül', templomok és egyháza épü e'ek belyreaWM­' Április 14-én lesz a századik év­fordidóla a magyar történek® egyik legdicsőbb tényének, afflk kor a debreceni Nagy tempói®' ban kimondta az országgyűlés *’ Habsburgok trónfosztását. Bejelentette azután a püsp^> amennyiben a koemánynak száori dékátoan álll ezen a napon erről a centenáris érvfoMiulóróI országos je’ntőségű megem’ékezés tartás a Teformáitus egyház a ienzplí bősaséggel bocsáltja rendietke az ünnepély szinhelyéülL A köztársaságj elnök nagy me^ ér vésse: fogadta az e'mondoítai*^ Blztosiloéta a küldöllségeí íétneg*- tásáról és hosszabb ideig úbtédr gebeit a küijdőttség tagjaival. A közigazgatásnak egyre inkább népi jellegűvé kell válnia Szómba ion kezdőddel meg s Magyuí Köza3kaJ mázottak Orszá­gos Szabad Szakszervezetének íná- íodfck kongro&szusa. Ajtai Miklós megnyitó beszédé­ben azokat a feladatokat vázolta, amelyek & kőzaJka mazottakra vdínnak íj népi közigazgatás meg­teremtésében és kifej 1 e&zrtesébc.n A Magyar Dolgosok Pártja kiép- sise.lelében TJjhelyi Saláírd -jo má­csolta a kongnes^szusiiak Rákos Mátyás elvtóais üdvözletéi. Tasmádi Sándor főtitkártialyérléj tazío'tta meg ezuldn beszámolóját F.ánau‘.lazott azolnra a dömtö vé.jp- zásólrra. artelyek az 1947-be.p tan főtt alsó kongresszus óta mind Kftliöldö-n, mini külföldön bekö- vétkezdék. A közalkalmazott^ ré- :eg a munkás ösatá£y köré tömö­rülve szervezi tovább az építő munkák A kórigaagazásxól szólva ld emelte, hogy anoák «gyra inkább népi je legűvé kelt vá”.«i#. kfertkezdőddlí a jnunkáskáderek bevonás« a közigazgaiisba és ezeknek döntő többsége igen jól megállta helyét Ez peril jeleíatí art. hogy a régi szakmailag képzett köziilkaima- zotfga nincs szükség. Meg kell jevKfami a munkát a k őzhivat atoklbau, kj kell fetani a konropciór. legélesebben szembe kell száCI'arai ar. osertáSyeEeosóg- gel­■Rejelen.te.tte, hogy tárgyalások Indulnak meg azzal a céllal, hogy * városi és vár­megyei alkalmazottak szövetsé­Elítélf fe!<efevágó!< A pécsi törvényszék uzsorabiró- sága Móricz László luentest aki múlt év júniusában Kökény köz- ségben hatósági engedély ncikü' höfi“1 vágott, közefeás érdekeli veszélyeztető bűntett miatt öthónapl fogházra es három évi hivatal- és politíkMjogvesztésre, Kundár Mi- h«y kökény! lakóé borbélysegédet ■” * vágásnál segédkezeti HB*?* tUhet ge égj’ későbbi idöponth® egyesüljön a kőzalkalinazn*4** szakszervezetével. A főtitkári beszámolóból mos felszólalás hangzott tL * Szakszervezelf Tanács naveb® Gács Lásdó főtttkáJÉieCyeó:«» ,'1(*r vözö le 4 kongreoszuzit. Eautá® * résatvevők lelkes lapea közben ad:« a ,JCivát'.ó munfeAért.'" 5VÚ0" te lést a saafasaerveaet hat tad4’ n*k. A kongnessizu» vasámrAp tatja tanácskozésart. Ä mazik meri és hétfői mOso^ flPOUO MILLIÓK A NÁCI POKOLB*N> A? utolsó állomás (AUSCHWITZI JÓN! EGY IGAZ EMBER RláadííwV: vasárnap % %, 7, * héitév %. T. « URANIA CNh lilinúJdonaAg Ellopott határ Oriurdorákta tnegajAJUair»* érdek«» története. Előadások: »as. WT 4, fél * fél * *’ hétfőn fél t ti 1 8 ^ PURK *«ÄiT A holnaoérl rlns fesl1 Főszereplő: CLAUDETTE COLBERT VÁLTSON M0ZIBÉRLETE7I f* RK hétfői műsor •! Bérlet X0. seám Zen** ívéi vlgjéfcik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents