Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-05 / 54. szám

1849 MA2CIUS I dunantöli napló I (Qídjelmii. ialáliiak a kiuzsorázott cselédek Nagynyárád hatalmas portái kö­zött nem a legkisebbek közé tar­tozik - a Jobbágy család háza. Job­bágy Kálmánnak nemcsak földje van, hanem a vele közös háztar fásban élő édesanyjának fűszer üzlete és trafikengedélye is. Az üzletet a fiatalok. Jobbágy, Kál­mán és felesége vezetik, a gazda Ságban pedig Hunyadi József dől cozik. A húszéves cselédei az istállóban találjuk. Nincs még etetési idő, az ágyán ül és figyeli az állatokat „Télikabát“ van rajta, csupa rongy. Kérdéseinkre félén ken válaszol nem őrül a látoga tásnak. A nemrég megalakult DÉFOSz vezetőségi tagja, idős Hóbor István most írta össze azo kát a gazdákat, akik másokkal dolgoztatnak és kikérdezték a szol gákat is. Azóta mindegyik félti az állását és szeretné kihúzni a telet legalább addig, amíg Mohácson megindulnak a munkálatok a kombinátnál Ezért nem beszél szí­vesen Hunyadi József sem az is­tállóban. ‘— Tavaly júniusban jöttem a fa­luba munkát keresni, találkoztam a gardámmal és meg­állapodtunk. Kaptam eddig talán 300 forinto! meg egy ruhát. Dol­gozom a gazdaságban és gondo­kom az állatállományi a négy darab szarvasmarhát és két lova! Világossal kelek és addig doigo zom, amíg nem végzek Most azt mondta a gazdám, hogy elszárno lünk és megadja azt, amit elő Írnak Fél a DÉFOSz-lól az út paraszti tömegszervezet erejétől. Mutatja ruháját, amit ágyában tart a szalma között a párnának hevezett valami alatt Most abban keménykedik hogy valóban elszá mólnak és akkor vehet magának rendesebb kabátot is, meg cipőt tnert a bakancsod sem kapta meg, árai ugyancsak járna neki, Eurá Zsigmopd is hatalmas por­tit mondhat magáénak, az udva­ron egymással szemben két háza van. Rendszeresen cselédet tart. Rendszerint nagyon rászoruló em kereket vesz fel, akiket aztán csu­pán a kosztért dolgoztat Legutóbb Sárkány István volt nála, de szer dán már ott is hagyta két hónap Után Két hónapig gondozta az ál <1 latokat dolgozott a határban ami 1 kor az idő megengedte. Ezért ka Pott enni és szállást az istállóban kapott Viszont egy fillér fizefésf sem is nem volt bejelentve az OTl-br *em Most átgyalogolt Szajkra, oil talál majd elhelyezkedést Szigeti Ferenc telepfelügyelő voll a községben, most Kollár Zsig- mond dolgozik nála 1947 októbei elsejétől ő vezeti a gazdaságot é? Rondozza a nyolc-tíz darabból á 11 f iőszágállományt. Istállóban lakik rtpk' több szerencséié volt. meri kapott pénzt is. Amióta megala­kult a DÉFOSz, változott a hely­zete, mert Szigeti Ferenc bejelen­tette, hogy visszamenőleg meg­fizeti, amit a rendelet előír. Nagynyárádon azonban mások is dolgoztatnak, főleg svábokkal. Ezeknek siralmas a helyzetük, talán még azokénál is rosszabb, akik szerződéses alkalmazottak. A községekben sorra megalakuló DÉFOSz védelmébe veszi ezeket a szerencsétlen fiatal és idősebb mezőgazdasági munkásokat, kény­szeríti a mások munkájából élő két, hogy emberhez méltó körül­mények közölt tartsák és meg­adják azt a bért, ami látástól va- kulásig tarló munká juk után meg­illeti őket. További tisztogatásba van szükség a sellyei ssöveihesetbenl A sellyei földmüvesszövetkezet- nő kcmoíy eredményeket hozott a közelmúltban megtartott átdemo- kraitizáló közgyűlés, eltávolították a régi vezetőséget, köztük a tető fedőmester elnököl akinek semmi köze nem volt soha a dolgozó pa rasztsághoz. Galambos! János oe- furakodoít a vezetőségbe, elnök let t és első teendője az volt, hogy , ielvetetfe Hagyó Gyula dúsgaz­dag állatkereskedőt és. Kovács Lajosi, aki máig sem egészen tisztázol! körülmények között „távozott” a Dendra fatelepről Galambcsi elnök melleit Hagyó és Kovács kupecek hamar megp ládák számításukat. Hagyó a szövetkezetnél 50 szá­zalékos haszonra dolgozott, Ko­vács pedig a termény felvásárlá­sánál biztosítóit magának nagy lehetőségeket a levonásokkal kapcsolatban. Kovács juttatóit földjét, amíg a Dendra alkalmazottja volt, vasár nap a táradt dendrásokkal művel- tette, most is mások dolgozzák meg. A közelmúltban építtetett 10—50 ezer forintos házat, Ö tudja, ho­gyan és miből? A szöve!ke2et akkori vezetősége nek azonban nem volt elég Hagyó és Kovács, hanem hogy teljes le­gyen társaságuk, behozták űgyve zetőnek dr. Belvárí Bélát, aki Ha- gyónak jóbaráíja és kommunista gyűlöletéről közömért. Az alkalmazottak közölt szere- pel Husztl Béla köny 'elő. akit Sellye leghírhedlébb kutak ja, Csurgai Gábor oktatott éveken keresztül, hog; an kell becsapni a dolgozó parasztot. Az átdemokrahzálás nagy tiszto­gatást jelentett. Uj vezetőség vet­te át az irányítást, de még Hin­diig hentmaradtak olyan alkalma­zottak, akiket a régi vezetőség ál­lított oda és akik továb'- folytatják garázdálkodá­sukat és azon dolgoznak, hogy rossz irányban befolyásolják az új vezetőséget­A sellyei foidttiüvesszővéikezetben további lisztogatásra van szükség é3 a dolgozó parasztok remélik, hogy ez nem Is késik sokáig. Illés Gábor Szocialista termelési módszerek a magyar erdőgazdaságban A magyar köztársaság körmi- nva a. Magyar Állami Érdőgazda- sági Üzemeknek nemzeti vállala­tokká való átalakítását és ugyan­akkor Állami Erdőgazdasági Úze mi Központ létesítését rendelte el. A Nemzeti Vállalat feladata lesz most 1.5 millió kát. holdon álla­mi tulajdonba lévő erdőkben szó eialista gazdálkodást kialakítani. Az erdőipar megteremtése során a Nemzeti Vállalat nagy gondot kíván fordítani az erdei szakmun­káskáderek kinevelésére. A közeli hetekben Pécsváradon megindul az új erdőipar dolgozóinak a kikép zése. Olyan munkások kerülnek majd inneu ki, akik állandó dől gozói lesznek a magyar erdőknek hasonlóan az ipar dolgozóihoz. Az így kiképzett új erdei munká sok új színt jelentenek majd a magyar ipar dolgozói között. Az egész világon az erdei munka idénymunka. A Szovjetúnió után Magyarországon történik meg az első nagy lépés az állandó erdő- ipari dolgozók kinevelésére. Az erdőipari dolgozók munkába állí­tása előreláthatólag több mint tíz­millió forint megtakarítást jelent nemzetgazdaságunknak. A szak­munkások munkába állítása ugyan is lényegesen emeli ,a termelékeny séget és munkájukkal a seiejtet nagymértékben csökkenthetjük. A Nemzeti Vállalat' nagy szele­pet szán a gépeknek is, mind a kitermelésnéC mind a szállító esz­közöknél. .A Síovjetúnló , magas színvonalú erdőgazdasága szá­munkra a példa, ahol az erdőgaz dálkodásban a csemeteültetéstől kezdve, az erdőkitermelésig és szállításig, minden gépesítve van. A Nemzeti Vállalat nagy erővel kívánja elősegíteni az erdősítést és ebben a tekintetben a népi szervekkel és az EPOSz-al mári3 együtt munkálkodik. Igyekszik az erdő ügyének minél több embert megnyerni és tudatosítani az erdő szeretetét. Nagyarányú erdősítéssel a mezőgazdaságot is segíti az er­dészet, mert a szélfogó pászták és az erdők megtörik a szél ere­jét és a talaj nedvességtartalmára igen jó hatással vannak. A Mecseken nagyarányú fenyő- telepítést kívánnak végrehajtani, hogy az ország épület- és bánya- faszükségletét hazai földön ter­melt fenyővel biztosítsuk. Az er­dők mai hozamát, amely a múlt­ban folytatott rablógazdálkodás miatt kát. holdanként csak 70-- 80 m3, az erdősítéssel és korszerű erdőápolással háromszorosára kí­vánjuk emelni Ezt a célt szolgál­ja a gyorsan növő fafajok ülte­tése is. A pécsi erdőgazdasági Nemzeti Vállalat hatásköre Tolna- Baranya vármegyék területén fek­vő, mintegy 116.000 kát. hold ál­lami tulajdonba vett erdő és mint­egy 35.000 kát. held állami keze­lésbe vett erdőn fog korszerű er­dőgazdálkodást folytatni. A Nem­zeti Vállalat legfőbb programja, hogy dolgozói áldozatos munká­jukkal hasznos tagjai legyenek a szocializmus építése útján haladó nemzetgazdaságunknak. Káldy József. Teljesítménybérben, akarnak dpigozrn a Tejért munkásai. hogy még Több, még jobb és oicsóbb tej-vaj jusson a fogyasztóknak A KAPÓNÁL rljf> lehet bejutni, éppen annyi hely van csak. ahova egy teherautó beáll Az autók pe dig állandóan jönnek, lejeskannák- kai megrakva, az o dalukon felírás: TEJÉRT N V. — Jönnek a «negye minden falujából hozzák az ü/e tnek dolgozóinak, a városnak egyik legfr Tilosabb táplálékát, a tejet - VIGYÁZNUNK KELL a tejró, különösen minőségi szempontból — mondja Varga elvtárs, az üzem­vezető. — Ma erre tokteljük a legnagyobb súlyt­Valóban, úgy kezelik a tejes­kannákat, mintha himestojás len­ne valamennyi. Nem szabad .meg­törni" a tejnek, mert vészit a mi­nőségéből, gyengébb vajat lehet belőle előállítani- — így mérjük a vaj víztartal­mát •— mutatják a Bunsen-égő fe­lett a bádogcsészében átforrósodó vajat —> úgy igyekszünk, bogy még az-előirt vízmennyiségnél is kevesebbet hagyjunk benn. Pedig az engedélyezett százalék az ex­portvajra vonatkozik, aminek iga­Elkészült az idei öntözési terv Szövetkező kisiparosok hoz, mely a szövetkezet tagjainak a megélhetését biztosítja. Első megrendelőjük az állam, amely biztosítja a sikeres megindulást. A 18 jónevü, becsületes kisiparos pedig biztosítja, hogy a mi­nőségben sem lesz hiba. Két segéddel dolgozott Fábián Béla, Mikor a szövetkezét kérdése először szóba került, az elsők között volt, akik jelentkeztek. — Szívesen feladom saját üzleti met, mert az a célom, hogy az épülő szocialista társadalomban megtaláljam a helyem. Dolgozni akarok, nem pe­dig mások munkájával biztosítani a megélheté­semet — mondja. Annyi jövedelem kell csak ne­kem, amennyit becsületes munkával meg tudok keresni A szövetkezetben pedig ezért dolgozunk. KÉT SEGÉDJE, vele együtt megy a szö­vetkezetbe. Az egyik Bíró elvtárs, aki 15 évig dolgozott mint segédmunkás és néhány éve szak­munkás csupán, nagyon megelégedett a dolgok menetével. — Ha nem dolgozhatnék most a szövetkezet­ben, csak segéd lehetnék valahol. Most a volt gazdámmal egyforma szövetkezeti tag leszek, egyforma munkáért egyforma fizetést kapunk, hs így helyes ez: mindenki olyan arányban részesedik a jövedelemből, mint amennyit dol­gozik érte. HÁÍHk EL VT ARS a szövetkezet egyik leg­elszántabb harcosa, ennyit mond csak: Az épülő szocialista társadalomban nincs szükség kizsákmány diókra Mi, haladó szellemű kisiparosok tudjuk, hogy hol a helyünk. Az a célunk hogy felismertessük a többiekkel is a jövő feladatait, segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy valamennyi becsületes kisiparos velünk együtt ismerje fel a szövetkezésben a jövőt. zán kiváló minőségűnek kell tan­uló. FÁBIÁN NÉ ELVTÁRSNÖ, az üzemi pártszervezet propagandis­tája itt dolgozik a vajazóban. Áll a gép mellett, és a kis ablakon kérésziül nézi, hogy a hengerbed hogyan köpülődik vajjá a tejszín. Minden ragyogóan tiszta körü­lötte, a*gépek, a fémrészek, a fa­lak, és tiszta maga Fábiánné i* fehér köppenyben és lekötötu ha­jával ó, — Panaszkodnom kell — keidl — na nem a munka miatt, szíve­sen dolgozunk mi, hanem azért, mert még mindig nincs megálla­pítva a norrnápk.- Pedig nagyon szeretnének teljesítménybérben doh gyzni. Legalább azok, akiknél ez keresztülvihető. Így jobban megy majd a versenymunka is. GARAINÉHOZ a pincébe kell > lemenni, ott dolgozik, kezeli # “■ sajtot. Magas polcokon fekszik egymás mellett a sok karika. Ká­rászpusztáról, Sellyéről, Nérnet- bólyból, Himesbázáról, Mohácsról «az ottani Tejért-iizemektől annyit hoznak, ameaxny. csak kell Mert ott lg munkaversenyben dolgoz­nak áml És itt Is, Garalné is, meg mind mondja: — Muszáj nekünk t§ segíteni hogy lejjebb menjenek az árak és emelkedjen az életszínvonal. Szeretné, ha a normáját megál­lapítanánk. Ha minden nap pon­tosan tudná, hogy ennyit kell el­végeznie és milyen őröm lenne azt túlteljesíteni! Mert Garainé- ban, nem hiába régi munkás, meg van a munka szeretető. Biztos, ha f normája lenne, már régen túJha- A ladta volna. \ VALAHOGY ERRE VÁR itt min- i'denki. Nagy János és Németh ^ István, akik a műhelyben a kan- náka' javítják. Ifi Juci, Stefáno- vits Istvánná, meg valamennyien, az üzem dolgozói. Addig is azon­ban szorgalmasan, lelkes munká­val. leleményes észszerüsílésekkel dolgoznak, hogy a verseny nyo­mán — amelybe rövidesen hivaiar losan is bekapcsolódnak — több’, jobb és olcsóbb lej, vaj és lejler- mék ju&soü a dolgozóknak AHOG1 ÁLL a gyatupad mellett, keiében egy darab léccel, elgondolkodva néz valahova a múltba. — Harminc éve egyszer mar dolgoztam szö­vetkezetben, 1919-ben. Kisiparos vagyok, soha­sem akartam kizsákmányoló lenni. Segéd nélkül dolgoztam, deszkáért, szegért, mindenért magam­nak kellett szaladgálni, olyankor lezártam a műhelyt. A munkámat elvégeztem, amikor volt, ha nem volt, akkor koplaltunk a családdal együtt. Pedig jó szakembernek tartották, mégsem tudott a konkurenciával, az adóval, a terhekkel megbirkózni a régi rendszerben. Most boldog, hogy teljesül a kívánsága: néhány nap múlva megalakul a Pécsi Asztalos Kisipari Termelő Szövetkezet, amelynek ő is egyik alapító tagja. — SZERVEZETT MUNKÁS vagyok har­minc éve, önálló kisiparos. Ennyi ideig kellett várnom, hogy végre szövetkezetben dolgozhassam — mondja. De nemcsak Gerber elvtárs örül, hanem a többi 17 asztalos is, akik felismerték a fejlődés útját és létrehozták ezt a szövetkezetét. — Régi tervünk volt ez — mondja Czöndör elvtárs, KIOSz vezető — és a felszabadulás óta állandóan harcolunk érte. Persze, a kisiparosok közül eleinte sokan idegenkedtek a gondolattól, hogy feladják önállóságukat és közösen, össze­fogva dolgozzanak. Ma már más a helyzet, pilla­natnyilag ott tartunk, hogy el kell utasítanunk a jelentkezőket, míg megfelelő munkát nem tu­dunk biztosítani a szövetkezeten belül valameny- nyiök számára. A SZÖVETKEZET nz állami, közműkéig helyiségét kapta meg műhely céljára. Tíz nagy- szerű géppel felszerelve látnak hozzá a munka­Az 1949. évi öntözési tervet el j készítették. A fő feladat, a belső, ^rendezések megépítése. Elsősor i kan az állami birtokok és a szö i Vetkezeti gazdaságok fejlesztését! fordítják elő. A terv ebben azi '»ken 22 millió forintot irányon *1® a belső berendezések megépf-i •ésére és motoros szivatiyúk be-1 Jóérzésére Az év végére a jelen 1 •égi 34—35.000 holdas öntözött terület nagyságát 50.000 holdra ®?e'iük A 15.ÍM0 hold dj öntö- 2« területből a rizsföldek öntözi- 3500 holdra valósítjuk ntf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents