Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-05 / 54. szám

B^smániűSi V 1849 ül. S Szombat Vi. évi. 54. Ára 60 ilálór NAPIG Kranes Pál polgármester nyilatkozaté a város ellátásáról Nagyjelentőségű szovjet felfedezés Megnyitották Pécsett a szövetkezeti árukiállítást KIÜTJÜK A FEGYVERT A KEZÜKBŐL (p. i.) A I’HnmanHé, a francia j Kommunista Párt központi lapja néhány héttel ezelőtt új rovatot nyitott „akik a háborút készítik <siő“ címmel. Ebből a rovatból nap mint nap megtudhatják a francia olvasók és az egész világ dolgozói- az amerikai imperialisták és sző vetségeseik a világ minden részén minden órában és minden percben azon mesterkednek, hogy új tiábo rút gyújtsanak, hogy újra szenve désbe, nyomorba és nélkülözésbe taszítsák az emberiséget, hogy megakadályozzák a haladás erő­nek a győzelmét és meghosszabbft *ák a kapitalizmus uralmát. A há­borús úszltók néhány hónappal, néhány évvel ezelölt még a béke védelmezőinek álarcában jelenlek meg az „emberiség megsegítésé­nek", Európa „gazdasági talpra- állflásának“ jelszavát hangoztatták ez a lepel azonban azóta már ré gén lehullt és mögüle előbujt az emberiség iegbestiálisabb gonosz­tevőinek és gyilkosainak igazi arca.. Nap mint nap érkeznek hírek gaztetteikről a világ minden részé­ről. Hol Amerikában követelik a trösztvezérek lapjai, hogy az USA azonnal pusztítsa el atombombá Val a Szovjetuniót, hol Angliában Javasolja egy ködösfejíí filozófus, hogy Nagybritannia változzék re- pölőgépanyahajóvá a következő ffííbonibati, lakóinak nagy részét költöztessék a gyarmatokra, hogy a szigetország földjéről könnyen felszállhassanak a repülőerődök. Churchill új szovjetellenes keresz- teshadjárafát az Európai Unió spanyolfala mögé akarja rejteni, az amerikai lapok a hagyományos szabadság és demokrácia meg­védésének ürügyén lázftanak a de­mokratikus népek ellen, az USA szenátusa az amerikai életforma mpffvHéséért s'3'azza meu a «ok- mllliárd dolláros hadiköltség­vetését. Támaszpontokat építenek Afrikában,- Ázsiában és Ausztrá­liában. Ponfa'nc^irulian fe’állftofták •z angol—amerikai—francia közös vezérkart, Nyugatnémetországban n* angolszász megszállók ismét „munkábaállftották“ a gyilkolás szakembereit a háborús föbűnös náci tábornokokat, Haldert, Gu- derant von Rundstaedtel és Mann- ftteint. Nincs az az aljas pvilkosa és rablója a kapitalista világnak, akit ne találnának illő szövetsé­gesül ebbe a gyülekezetbe az ame- rikai nagytőkések. Nyugaton hó­napok óta alig szerepel más a kor- mánvférfiak nyilatkozataiban így a megvásárolt szolgasajtóban, mint nz újabb háborúra való gyújtoga- íá«. Van azonban egy hang, amely fűlharsogja az amerikai imnerla- listák és eurónai lakájaiknak zsi­vaját, ez a békére vágyó és a bé­kéért harcoló dolgozó milliók hangja. Ezt a hangot szólaltatta meg legutóbb Thorez elvfárs. ami­kor nyíltan és világosan kifejezte | nemcsak közel hatmillió kommu­nista szavazó, hanem az egész francia nén megmásíthatatlan aka­ratát. kívánságát: „A francia nép nem akar háborút, a francia nép barátságban akar élni szövetsége­sével a Szovjetunióval és segíteni . fogja a szov jet esz untokat, ha a j támadó üldözése közben francia I területre érnének." A világ népei hidiák jól. melyik j oldalon keressék a támadót. Tud­ják. hogy a Szoriefnn'ó politikáját ez emberiség békéjének, a k s né­pek füvgeUensége és szabadsága megőrzésének gondolata vezérli és tudják azt is. hogy ez egyedüli »gresjzor «salt ** amerikai nagy­tőke és európai csatlóstábora le­het. Thorez szava nem maradt vá­lasz nélkül — a francia quislingek mentelmi jogát akarják felfüggesz­teni, el akarják tenni az útból, hogy az szabaddá váljon gyaláza­tos terveik számára. Nemcsak Franciaországban, de szerte a vilá­gon dühödt munkásellenes és kommunistacllenes hajszába kezd­tek a hatalmukat féltő uralkodó osztályok. Érkezett azonban erre a beszéd­re válasz is. A francia nép vála­sza, amely tiz és százezeres tömeg- gvüléseken kiált megálljt a hábo­rús úszftóknak, amely izzón is­métli a Kommunista Párt jelszavát „A francia nép sohasem fog há­borút viselni a Szovjetunió ellen!“ És válasz érkezett a határon túl­ról is. Togliatti elvtárs, Groteivohl és a többi nyugati testvér kommu­nista pártok vezetői és nemcs„k ezen országok kommunistái, de dolgozóinak túlnyomó többsége is felsorakozott a béke zászlója alá CKIóinl TofcuVg. Rómától Uéi- Áfrikáig, és Mexikóig mindenütt tüntetésekkel, sztrájkokkal mutat­ják meg a dolgozók elszántságu­kat és elhatározásukat, hogy ki­ütik a gyilkos fegj-vert az emberi­dé“ Wvndáilat'.bb ellenségéinek a kezéből. Ezek a tömegek azt is megtanulták azonban: nem elég védekezni a háborús uszítok tá­madásával szemben, hanem táma­dásba kell lendülni a béke védel­méért és meg kell semmisíteni az ellenséget. Amikor a francia par­lamentben Sherer néppárti képvi­selő feltette a kérdést Thorez elv- társnak: „Vájjon mit csinálnának a kommunisták, ha a szovjet had­sereg elfoglalná Párist?“, arra szá­mított, hogy provokációja següsé gével törvényen kisül helyezheti a munkásgyilkos kormány a már- iő->>y n't-tií' ü Teyiohb francbi ha­zafiak pártját és csapást mérhet a béke híveire. A számításába egy kis hiba csúszott. Nem a kommu­nisták „hazafiatlanságát" leplezték le. hanem az amerikaiakat kiszol­gáló lakájok hazaárulását, nem a kommunisták kerültek „kelletlen“ helyzetbe, hanem azok, akikről vi­lágosan kiderült, hogy terveiket a háborúra építették. A háborús űszítók ebből a ter­vükből egvet-mást kifelejtettek. Nem számoltak a Szovjetunió és a világ munkásosztályának erejé­vel. Az utóbbi napok eseményei bebizonyították, hogy a világ dol­gozó tömegei, békeszerető százmii liói egységesen állanak a béke frontján, egységesen ott állnak a Szovjetunió oldalán és nem moz­díthatja el őket onnan az ngresz- szorok gyűlöletes terrorja és sém­in'féle mesterkedése Francia, olasz és angol elvtársaink, amikor ke­mény határozottsággal folytatják háborúellenes, imperialistaellenes harcukat, nemcsak saját nemzetük alapvető érdekeit, de az emberi­ség jövőjét, az egész világ népé­nek ügyét is szolgálják. A háborús űszítók’ elfelejtették amit Sztálin elvtárs olyan világosan megmon­dott október 28-i nngvieh'nlősésű nyilatkozatában: „Churchill a há­borús főbujlogató elérte, hogy nemzetéi -k és a világ demokra­tikus erőinek bizalmát elveszített.. Ugyanez a sors vár a többi hábo. rús bujtogat ára. A közelmúlt bor­zalmai lúlélénken élnek a népek emlékezetében és túlságosan na­gyok a békeszerető társadalom erői, semhogy Churchill és tanít- vZrn--»; rz eeresszóhnn ezeket a/ erőket legyűrjék és új háború fe­lé fordítsák". A nemzetközi Minap a szocializmus és a demokrácia további megerősödése és az imperialista politika elfen vívott karc közepe te folyik te A Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozata köszönti a dolgozó szovjet nőket A TASzSz moszkvai jelentése szériát a Szovjetúnió Kommunis a (Bolsevik) Pártjának központi bi- zxjrfgága a következő határozatot hős e, A március 8-i Nemzetközi Nő­napot a Szovjetúnió dolgozói új termelési és politikai felendü és jegyében indítják meg. A Lenin és Sztálin eszméitől ihletett szovjet nők az egész néppel együtt minden erejükkel dolgoznak a kommunista társa- de'om építéséit­Aszocialista rend meghozta a nők teljes felszabadulósá:, megvalósí­totta a nők po itikai és gazdasági egyenjogúságéit, lehetővé fette számukra -ebelségük korlátlan ki- fejlesztését- A dolgozó nők miliő; az emberiség történetében most e öször váltak az új íársada mi Tend 'evékeny alkotóivá. A nagy honvédő háború idején a szovjet nők n hátországban és a fronton onkitáldozóan tel­jesítetnék kötelességüket, a háború után tevékenyen együtt­működnek az ötéves :erv batár­idő előtt történő te’jesiiéséér szervezett versenyben, egyre na­gyobb arányokban vesznek rész-' a tevékeny épí őmurakában, az or­szág és ez álam szervezet igazga­tásában. A kormány nagyrabecsü’j a nők munkáját az iparban, a közlekedésiben és a mezőgazdaság­ban egyaránt. A szovjet nő egyenjoqú- sóga például szolgál az egész világ asszonyai számára A nők a szovjet _társadalomban hatalmas kulturá'is erővé fej­lődtek, 1 hatalmas szerepet játszanak a köz­mű vei ődés és a közegészségügy terén. A szovjet rendszer, vívmá­nyai: a szovjet nö egyenjogúsága, Ärors szellemi és po itikai fejlő­dése, lelkest :ő pé (iául szolgál az egész vb ág asszonyai számára a dolgozók javáért, valamint a szo­cializmus eszmédnek gyözc’méér- folytatott harcukban. A do gozó nők nemzetközi nő­napja a szocializmus és a demo­krácia erőinek további megerő­södése, a tárnadószel'emű angol­száz impenalis 'a politika ellen ví­vott harc közepette folyik e. A szovjet nő a nemzetközi nő­mozgalom é'én halad a szocia­lizmusért és a tartós békéért a a háborús uszftók ellen vívott küzdelemben. Mindezek fiayelembevé'e'ével a központi bizottság aján'ja minden pátszervezetnek, hogy a március 8-i nemzetközi nőnapot a szovjet nőknek az 1949. évi gazdasági terv és az ötéves terv határidő előtti teljesítésé ért való mozgósí­tás jegyében rendezze meg. Ajánlja a pártszerveknek, az A német fasizmus már összetör­te fejét a Szovjetunió, a szocialista társadalom mérhetetlen erején. a a Szovjetunió erősebb, mint vala­ha, mert nemcsak katonailag, po­litikailag és gazdaságilag gynrapo dott a hatalma, de növekvő el-. állami, szakszerv «zeit! és kom- szomol-szerveknok, ámítsanak bátran nőket a vezető állami, pártbeli gazdasági, szakszerve­zeti és Kotmszomol munkahe­lyekre­A központi bizottság kötelezi a párt, az állam és a szakszerveze­tek szerveit, segítsék a nőket a fe növekvő nemzedék nevelésének megdiszte ő feladatában Kötelezi a párlszerveze.eket, gondoskodja­nak a szovjet nők politikai és szántsággal ott állnak az oldalán, a vezetése alatt küzdő béketábor sokmilliós tömegei, nem utolsósor­ban a nyugati dolgozók, akik min­den terror és üldöztetés ellenére bátran tartják magasra a háború elleni harc, a béke és sdo* j •'! ■ • kulturális színvonalának emelésé­ről. A Szovjetúnió Kommunista (Bolsevik) Pártjának központi bizottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmából köszönti a Szovjet­únió minden dolgozó nőjét. Kifejezd szilárd meggyőződését. ■ hogy a szovjet nők minden ere­jüket és tudásukat latbavetik a szocialista haza további fe virá- gozitatásáért és a kommunista tár­sadalom felépítéséért. rútság zászlaját Ezért megdönt­hetetlen igazságot fejeznek ki Sztálin elvtárs szavai, amelyek sze­rint „az új háború kirobbantásá.- nnk politikája csal az új háborúra i hni'oga'ó'; i:"'T ,. ö ■ ' véff­5 világ ífoígozói nem engedik országokat bátorába vinni A SZOVJETÚNIÓ ELLEN A Telepress Mexico-criy-i jelentése szerint az igazi demokraták ereje nagyobb, mint a támadóké és együt­tes erőfeszítéssel megakadályozzák az új háborút — jelentette ki En- cina, a mexicoi kommunista párt főtitkára. Hivatkozott Thorez és Togliatti legutóbbi nyilatkozataira és felhívást intézett a béke híveihez alapítsanak egységes demokrati­kus, imperíhlsstaeilenes arcvona* lat. hogy meghiúsítsák annak az új háború kitörését, amelyet az Egye- sült Államok és Nagybritannla sze­retne indítani a Szovjetunió ellen. Itt az ideje figyelmeztetni a Szov­jetunió és a népi demokráciák ellen irányuló imperialista támadás előké­szítőit, hogy a demokrácia erői felülmúlják az imperialista támadók erőit és a háború elkerülhető. Nagyszobásu béke- gyűlés Oslóban Moszkvai jelentés szerint már­cius 1-én Oslóban a dolgozó tö­megek hatalmas arányú részvételé­vel nagygyűlés folyt le a Norvégia felszabadításában elesett hösök emlékére. A gyűlés főszónoka Levlien Emil, a kommunista párt elnöke, hangsúlyozta, hogy a re­akció a Szovjetunióban támadó célokat követő országot lát. Ez tudatos hazugság és meg­tévesztés. A norvég népet hála tölti el a Szovjetunió iránt, mert szétverte a hitleri seregeket és meghozta a fel- szabadulást Norvégia számára. Ma új hillerizmus fenyeget az impe­rializmus támadó szellemű politi­kája következtében, amely Észak ntlanti Szövetséget akar létrehozni és norvég földön katonai támasz­pontokat akar szerezni. Tartani kell attól, hogy az úi támadásra készülök fokozzák háborús elő­készületeiket és Norvégia területét is minden áron a szocializmus ál­lama ellen tervezett támadásuk fel­vonulási területévé akarják tenni­Csak az egész országot átfogó népi mozgalom akadályozhatja meg, hogy álamunk a háborús politika prédájává váljék. A norvég nép tevékeny ellenállá­sára van szükség, hasonló ellen állásra, mint a fasizmus elleni fel­szabadító mozgalom volt A bé­kéért folyó küzdelemben a norvég népnek szolidárisnak kell lennie a Szovjetunióval és kommunista pártjával, a békéért és leszerelé­sért küzdő tábor főerejével. Együtt kell éreznie a népi de­mokráciákkal, amelyek a szocia­lizmust építik országaikban és tettrekész harcosai az Imperia­lista ellenes tábornak. A hékéért küzdő erők sokkal erő­sebbek, ha összefognak. Ezt tudo­másul kell vennie minden békére törekvő népnek. Napjaink alapvető feladata, hogy megszabadítjuk ha­zánkat Lange és szociáldemokrata klikkje háborús politikájától. Minden békebarátnak segítenie kell a Szovjet­uniót, ha támadás érné A finn kommunista párt főtit­kára a párt központi lapjának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha a Szovjetuniót támadás érné. minden kommunistának és békebarátnak segítenie kell a tá­madás meghiúsításában. Nem függesztették fel Cochin mente'mi jogát A MTI párisi jelentése szerint Cachin mentelmi jogának felfüg­gesztése ügyében a parlament kü­lönleges bizottsága pénteken dél­előtt nem tudott határozatot hoz­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents