Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-04 / 53. szám
mSMÄBCTT» I DUNANTOn napló’ A déldunántúli gépállomások elfogadták a szentesi alközpont versenyfelhívását Néhány nappal ezelőtt Baranyá. ban, Somogybán és Tolnában megkezdődött a tavaszi szántás. Elindultak a traktorok a földekre, hogy leitörjék a téli hónapok alatt megdermedt talajt. Az állami gépállomások traktor- istái megkezdték tavaszi munkájukat. A trak tor állóin álsok vezetői válaszoltak a szentesi gépállomás al- kízpont leihívására és edbatároz- fák, hogy a bírom vármegyében mintegy 17.000 hold földet szántanak fel hat hét alatt. $°n>ogy, Baranya és Tolna gazdái eddia fő ezer hold területei jegyezek tiö a gépállomásoknál A ka- fJAvári alközponthoz tartozó gép. «tamások a tavaszi szántást ütem. w» szerint folytatják Mindegyik ^állomásból a traktorok a legtávolabb fekvő földeken kezdik meg a szántást és mire visszaérkeznek az állomáshoz, elvégezték feladataikatGondosan ügyelnek arra, hogy a gépek minél kevesebb nyersanyagot pazaroljanak, az útirányt tehát a legészszerübben dolgozzák ki A tíz gépállomáson az újonnan kiképzett traktoristákkal együtt 250-en dolgoznak. A traktoristák nagy gondot fordítanak a gépek éhségéi«. Minden traktor számára külőn-külön javi'á- si összeget állapítanak meg. Ha a traktorista gondos kezelése eredményeként az előirányzott összegnél kevesebbet fordítanak javításra. a traktorista a megtakarított összeg felét jutalomként megkapja. A gépállomás alközpontok versenyén kívül a kaposvári alközpont gépállomásai egymással versenyeznek, hogy az alközpont együttes eredménye minél jobb legyen. A gépállomások egymásközti versenyben fő szempont a nyersanyag megtakarítása, a felszántott föld területének növelése, megtakarítások a javításnál és mindezeken kívül a traktorállo- rríások kulturális és nevelő feladatainak elvégzése. Egyébként a napokban Somogy- megyében újabb két gépállomást létesítenek amelyek már a teljes erővel. részt vesznek a tavaszi szántási munkálatokban. Ugyancsak Indulásra készen áll Baranyában a németbólyl gépállomás. A kaposvári gépállomás alközpont traktoristái megkezdték a tavaszi munkát és segítik Déldunántúl dől. gozó parasztságát a mezőgazdasági munka elvégzésében. BÁNYÁSZUKTOK. a verse 'IX élvonalában ,1Is hinné az ember, hogy egy ?*n nagy bánya munkásainak fejelj mi meg nem születik. Hogy , u*i*k közben mennyi újítás, ész- ,z*riisítés bukkanik lel a dolgozók ,*Hben, akár vájárokról, akár lakosokról, akár műszakiakról lepett szó. Persze, azok tudnak leg- j^oan észszerűsíteni. akik maguk póznak a géppel, az anyaggal. |i®h tudják, hogy hol, mit hogyan leginkább megtakarítani, egy- jpübbtn megcsinálni. Mert akár ,är°™ tisztviselő is ülhetett volna •ttodéban cs törhette volna a fe- (•i **on, amire Csóti elvtárs magá- k, rájött, nem biztos, hogy kitalál- K volna. segíti elő, ami a bányászat egyik legfontosabb problémája. Mezővári elvtárs másik újítása olyan szűk vájatoknál válik be, ahoj még a vájárnak is hasoncsúsz- va kell dolgoznia. Ilyen hely pedig bőven akad, ahova a csille nem fér be, a szenet nem tudják rendesen ^kihozni. Most fenn futtatják a csillét «egy sínen, mintha drótkötélpályán menne, nem akadályozza a vájárt munkájában. 0 A harmadik újítást mindenki szívesen alkalmazza a bányában, aki homokköves rétegnél dolgozik. Itt ugyanis rettenetes port idézett elő, valahányszor a homokkőbe a robbanóanyagnak lyukat fúrtak. Mezővári elvtárs egy vizöblítő fejet szerkesztett a fúró végére, és most pormentesen, sőt már vízveszteség nélkül is sikerül a fúrás. Bíró István vájár egy’ öregfa-ki- húzó szerkezetet készített, aminek segítségével ma 20 perc alatt kicserélik a régi támlákat, ami azelőtt kereken egy óráig tartott. Vándor! András, Wemer József, Kiefer András mindegyiküknek van olyan újítása, mely a „többet észszel” jegyében született. Már megtanulták a dolgozók, hogy nem az az igazi versenyújitás, amikor a munka ’egy ember erejét kizsarolja, néhány napig, esetleg néhány hétig nagyobb eredményeket ér el, utána pedig visszaesik a termelés. A technikai újítások azok, amelyek a termelékenység növekedését, az önköltségcsökkentést és anyagtakarékosságot elősegítik. Laky Teréz. Egy táborban a haladó magyar jogászság A haladó magyar jogászság fejlődésében mérföldkövet jelentő hé vízi vándorgyűlés elhatározta, hogy a magyar jogászértelmiség eddig) számos társadalmi egyesületeinek a helyébe olyan jogászi tömegszervezetet létesít, amely valamennyi haladó szellemű éz demokratikusan gondolkozó jogászt a népi demokrácia útján a szocializmus építése felé baladó országunk meg növekedett és fokozódó jogi szükségleteinek a kielégítésére magába tömörít. Épnek az elhatározásnak eredményeként jött létre a Magyar Jogász Szövetség, amely Pécsett 13-án, vasárnap délelőtt tartja meg alakuló közgyűlését. A magyar jogászságnak már számos társadalmi egyesülete és szervezete volt, de még egyetlen olyannal sem találkoztunk, amely arra vállalkozott volna, hogy ledönti a jogászokat a társadalom egészétől elválasztani hivatott falat, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a jogásztársadalmat a paragrafusok zárt rendszeréből kiléptetve a társadalmi élet szükségleteivel, kívánalmaival és a népi törekvéseket rendszerező ideológiával: a népi demokrácia ideológiájával ismer tasse meg. A korábbi társadalmi szervezetek valamely gazdasági vagy elvont tudományos cél betöltésére vállalkoztak, s a magyar jogászsigot bizonyos célok szolgA latára klsebb-nagyobb csoportokba tömöritették. Sok eredménnyel azért nem dicsekedtek, inert a jogászt értelmiséget részekre tagolták. Az új tömegszervezetben azonban nem egyszerű érdekvédelmi szervezet alakul ki, hanem egy olyan átfogó, hatalmas jogászi tő- megszervezet, amely a mindennapi élet apróbb problémáitól kezdve a legfontosabb szakmai kérdésekig • jogászság képviselője lesz, t amely biztosítja egyúttal a haladó magyar jogászság helyét és szerepét a magyar dolgozók társadalmában. A Magyar Jogász Szövetség arra a helyre állít minden jogászt, ahol kollektiven, a szocializmusba vetett hittel, megfeszített erővel ét minden tudásával láthat munkához a népi demokrácia célkitűzéseinek a szolgálatában. A Magyar Jogász Szövetség vasárnapi alakuló közgyűlése bennünket, déldunántdll jogászokat is munkára szólít a nagy cél:- a szocializmus megvalósítása érdekében: kijelöli a helyűnket és meghatározza az épftőmnnka ránk eső részét. A déldunántúli jogászság- uak , ezen a nagy seregszemléjén nekünk is be kell állnunk a sorba és a többi dolgozóval vállvetve kell küldenünk népünk, országunk fel- emelkedése érdekében. Dr. Haszár István. cÁ iűtanulÁk - konferenciája A MUNKÁS-KULTURHÁZ dísztermét zsúfolásig megtöltötték az úttörőcsapatok. Mindenütt fehér- inges, kéknyakkendös pajtások. A parlamentben sem ülhetnek komolyabban a nagyok, mint ők most — a „Jótanulók“ konferenciáján. . Ördög Virgil, a Fürdő-utcai általános iskola úttörócsapatvezetöje, a konferencia elnöke üdvözölte a megjelent pajtásokat és vendégeket. — Szüléink megfeszített erővel az új Magyarország épftésén dolgoznak, a ml jövőnkért, szabadságunkért. Nekünk is teljes erőnkkel meg kell tennünk mindent népűnk felemelkedése érdekében. TAVASZI FELKÉSZÜLÉS A villany fénye épp olyan erőséggel »tárta »ugarait a tágas útkereszteződésnél, a mdriagyüdi községi kocsma bejárata előtt, mint máskor. A megszokott esti képen mégis volt valami új. Hangos beszéd, több cipő-, csizmakopogás. A ta vaszi mezőgazdasági tervet jöttek megbeszélni a falu parasztjai. Bennt a nagyteremben már több csoportba verődve folyik a beszéd. HÁIUL AZ ASZTALNÁL Kovács János elviére, a párttitkár, mellette papírjai fölé hajolva egy fiatalember, a jegyző. Bét órára megtelik a terem. Itt van a falu valamennyi parasztja. Kíváncsian várják már a gyűlés kezdetit. Kovács elvtárs áll fel. Röviden is mer tett a terv jelentőségét és fontosságát. Elmondja, hogy a nagy tervből a falunak is ki kell vennie a részét. Majd felolvassa, hogy melyik növényből mennyi esik a falura. — ügy gondoltam emberek, hogy először mindenki önként ossza be a saját földterületét — emelte fel hangját Kovács elvtárs. — Most elkezdjük a jegyzést. Mindenki mondja be a maga tervét. EGY PILLANATIG csend támad. Kissé meglepte a dolgozó parasztokat a terv kiosztásának ez a módja. Aztán kaik beszéd töri meg a csendet. fit is, ott is sugdolózás támad. — Na ügye még sem erőszakkal rójják ki — súgja valaki szomszédjának. — Megmondtam én ezt már régen. Azt vetünk, amit akarunlt. — Most összeírjuk az árpát — szól a párt- titkár. — En egy holdat vetek — áll fel Boros József. ’ — Nekem írjanak fel kettőt — dupláz rá Hercsut Kálmán. fis igy folytatják tovább. Sorra jelentkeznek zabra, borsóra, ricinusra, szójára, sőt még az egy hold gyapotnak is lesz gazdája. fis órára elkészült minden gazda terve. AZÓTA EGY MÁS Már a földbe is került. Most Is javában folyik a munka. A terv végre hajtása csak akkor ban biztosítva, ha kellően Széchenyi Andrés ismertette • „Tanulj jobban“-mozgalom eredményeit, új feladatait, Sárosi József a „Nevelj jobban‘‘-mozgaIom programjáról beszélt TILLMANN ANDRÁS munkásiíjó tanulni bhta az ifjúságot: — Ma már nyitva áll a kapu a munkás- és pcrasztifjúság előtt, a demokratikus kormány minden ta- nulnivágyó ifjúnak megadja a lehetőséget és anyagi segítséget a tanuláshoz. Hang János a haladó értelmiségi ifjúság nevében, Kőszegi Gábor a népi kollégiumok képviseletében szolt az úttörőkhöz. A légy zümmögését meg lehelne ^hallani, olyan csend van, amikor a } határozati javaslatokat terjesztik a \ konferencia elé. (» — MI PÉCSI UTTÖRÖK elhatároztuk és megfogadjuk, hogy a ('gyengébb tanulókat segítve jó tanulásunkkal győzelemre visszük a „Tanulj jobban “mozgalmat. Mln- ( dent elkövetünk nevelőink megsegítésére, mert tudjuk, hogy a „Ne- i’velj Jobban“-mozgalom értünk szögleteit meg. Minden pajtásunknak ünk, lanulóbrlgádok, tan >k megszervezéséi haladéktala- elindftjuk <s eredményesen a tjük. A fegyelmet megszilár- ik. Harcot hirdetünk a reakció ellen, mely haladásunkat gátolni akarja. Ezzel kapcsolatban \ kéréssel fordulunk nevelőinkhez, J felnőtt barátainkhoz, segítsenek ‘bennünket a felmerülő nehézségeknél, legyenek példaképeink a szocializmus építésében. leérjük, méltó kővetőik leszünk- Éljen példaképünk, Rákosi Mátyás. Előre az úttörőmozgalomért, előre az úttörő J köztársaságérti J A kipirult arcú, csillogó szemű $ úttörők lelkes, hosszú tapsa után a i mecsekszabolcai úttörők őrsvezetője üdvözölte a Fürdő-utcai ÚU # törők kezdeményezését és igémet ptett a javaslatok keresztülvitelére, p A gyárvárosi úttörők javaslatot A tér jesztettek elő, hogy az őrsi fog- plalkozáson öt perc politikai tájé-, koztatást kapjanak a pajtások. A HOZZÁSZÓLÁSOK megválaszolása után a tankerületi főigazgató '! nevében Székely Endre, a tanfel- Jp'igyelőség nevében Rajczy Péter, és Jaz Országos Utlőrőhizpont vezeti tője, Nádas! László üdvözölte ai \ úttörőket. i Herényi József, a Fürdő-utcai p liltőrőesapat vezetőjének záróvá i vai után az ifjúság a köztársasági I indulót énekelte és befejeződött a ” „Jótanulók“ konferenciája. —— i valii *s véletlenül jöttem rá — t be Csóti eivtárs — a légmoz- yS csapszegéről volt szó. Az ^ amiből mindig készítettük,# H?H>ott és helyette a rendkívül ke-# ^ írinátacelt kaptuk. Nem l(-# iO* sehogy a menetet belevágni,# tZZ v»ey a vidtakés, vagy az acél # A ,5nkTt- 1 t8rte r,J* a meg-i bt a a egy darabból megcsinálni A W ^Htlt eddig két darabból készt- # kjll*- Sikerült. És ezzel kiküszö-A * felesleges menetvágást és# O,*lt»ritotta a fele munkaidőt,# 'A,. új eljárással a két darab# hf^iciolása la feleslegessé # ^ Ezer fősínt megtakarítást |e-# -** évente a vállalatnak. Csóti# uZr**'alc meg külön örömet. # ■íySfy ez Sikerült, kedvet kapott# ’tv7 újításra Ls. Valahol látott# Vj nfercsfszoló gépet, azt Itt# ' tökéletesítette, azért, hogy f megkönnyítse. **iiti "*Jdnem mindegyikünknek van ? Ntj 'a a lakatosműhelyben — me-\ csa*< még várnak a többiek, \ t<ftlk, nehogy kudarcot vall- J v*lamelylkkel. . a h nyújtottak be ebben (1 íVni n munkatársaink — mondjál1 Tdyj eivtárs, a mecsekszabolcai I' Sphe,?yik mérnöke. — Szinte min- < van valami dédelgetett kis# «Bl esetleg nem nagy je- <le a munkát minden-* v Yb meekőnrylti. Ä'^P után jönnek az elvtársak' ^ újabbal. Néha egészen ér-') , Ön f®; nagyszerűen felhasznál!»- , k*íe ^ v®lnalt- alkalmazzák f bányára, nagy összegeket \ me8 rendszerint vele. :> (Nt* l munkatársnak 2—3 ja-J ** van, mint Mezővári And- J hz egyik a tisztán termelést* megszervezik az ellenőrzést. A máriagyüdiek ezt is megtették. Kedden este gyűltek össze a termelési bízott ság, a népi szervek, a Párt és a DEFOSz vezetői A dülőbiztosok kijelöléséről tárgyaltak. Meg állapodtak abban, hogy a falu határát felosztják öt részre. Minden egyes darab ellenőrzésére egy egy embert jelölnek ki. így lett aztán dülőbiztoi Varga István, Farkas Kálmán, Balogh János. Hogy Sándor és ifj. Boros József. RAJTUK KÍVÜL utcabiztosokat is választottak, hogy ezek a dtUőbiztosokkal együtt pontosan felmerhessék a munkák állását, ellenőrizhessék az ütemterv végrehajtását és esetleg idő ben megtehessék a figyelmeztetéseket. — fiát az idén hogy leszünk a cukorborsé értékesítésével — kérdi a szövetkezet ügyvezetőjét Klement János. De nemcsak ö, hanem rajta kívül mindazok, akiknek cukorborsó vetése kiteszi az ötven holdat. Igen érdeklődnek, mert ma már Oyüd sem a búcsújárásról híres, hanem a budapesti piacon legkorábban megjelenő express-borsóidrdl. Tavaly vette kezébe a szővetketet az értékesítés megszervezését, amikor már tűrhetetlen volt a nagykereskedők árspekuldciója. A GA7DÁK legnagyobb megelégedésére sikerrel meg is oldotta. Ezért érdeklődnek már most is, hisz nemsokára újból itt lesz a borsó, amiből igen szép bevételre számítanak. Szerdán este jött össze a szövetkezet igaz qatósága, hogy a kérdést részleteiben is megtár ayalja. Természetes, hogy a» idén is ők bonyolít fák le a szállítást és az értékesítést. Már most felveszik a kapcsolatot az illetékesekkel, hogy ikdr a „zöld vonat", akár teherautó segítségével megoldják a pesti piacra való szállítást.. A máriagyüdl kis parasztok nemcsak a terme 'ért szervezik meg, de az értékesítést is, hogy a n<ővetkezet en keresztül mukká juh gyümölcse ni i spekulánsokat gyarapítsa, hanem uz egész falu i dolgozó parasztság boldogulását segítse elő Kis István
