Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-04 / 53. szám

1949 MÁRCIUS I

DUNÁNTÚLI NAPI

■

1 arc az önköltségcsökkentésért

A SZOVJET GYÁRAKBAN

A szovjet emberek országuk

gész gazdaságának gazdát Mi- őn új értékeket termelnek, arra irekszenek, hagy minél gazdasd osahban használják fel az anyánkat, minél jobban elsajátítsák

takarékossági művészetet.

cÁ nuuzko-auik, ak„eh

pzdeményezésére 1948-ban az gisz szovjet országban kibonta- ozott a gazdasági termelésért s a tervenfelüli megtakarításért iditott mozgalom, az elmúlt év olyamdn több, mint két milliárd ubel tervenfelüli megtakarítást nutathaltak lel. Az ipari termeién nköltségének csökkenéséből nyert xegtakaritás a Szovjetiinió ipará an 1948. évben meghaladta a < milliárd rubelt.

Lenin.grddban, az ország legha álmosabb ipari városában, amely ■rek már sok dicsőséget szereztek ermelési újítói, nemrégiben érde- •es új mozgalom indult: több általat munkásai takarékossági 'ipát készítettek, amelyen időről- lőre feltüntetik, mennyiben jó ultak hozzá az önköltség csök: kent és éhez.

CÁ ,fLt.őltl(LFQyóZt/ « gyárban, ahonnan ez a

(‘irt mozgalom kiindult, Li Hja Pecskina, az egyik bőr feldől- gozámühdy brigádvezetője állított ki először takarékossági lapot Munkája során a bőrök felszabd óban tökéletesített munkamódsze eket alkalmazott, amelyek éven W:ü jelentős bőrmennyiség meg takarítását teszik lehetővé. De jelentős- összeget tesz ki Pecskina pgy napi megtakarítása is. Pécs k ina tíz hónap alatt 4579 rubellel ’árult hozzá a gyár takarékossági ilapjához.

A „Szkorohod" cipőgyárban a munkások és munkdsnők százai tettek fogadalmat arra, hogy hoz zdjdrulnak a tervenfelüli felhal nozás növeléséhez. A munkások rávezetik takarékossági lapjaikra, hány centiméter bőrt takarítottak ■neg és milyen összegben. A munkanap befejezése után a bérelszá- wló a fogadalom szövege alatt megjegyzi, hogyan teljesítette ideit szavát a versenyben álló nunkás, mennyi anyagot takart lőtt meg egy munkanap alatt s mennyi a megtakartíott anyag ér léke.

aí LtnJn^rádi

agárban nagy csoport sztahanovista vállalt egyéni kötelezettséget ma? hogg csökkenti az eszterga- kis-, maró-, farö-fogyasitást, gazdaságosabban dolgozik szerszámaival . Az egyik fiatal esztergályos, Vladimir Gavrilov, aki agyár ban elsőnek nyitott takarékossági ’apót, két hónap alatt 360 rabéit ’akaritott meg az esztergakéseken.

A Moszkva közelében, Ljubtin- ban levő hatalmas „Kaganovics" Wdrban nemrég nyitott aztyag- talarikostági lapot Valentina Fo mindja ifjúsági brigádja. .4 brigád, rmely négy lánybői áll. kisebb autóalkatrészeket szerel ősze. Havi normájuk öt alkatrész elkészítése. 4 lányok azonban elhatározták, hogy 65-te emelik fel termelésűket. Minden alkatrésznél pontosan meg van határozva a hozzá szükséges anyagok mennyisége. A lányok úyy határozlak, hogy csökkentik az anyagvesztesigeket. A brigádvezető mérnökök segítségével újabb anyag- fegyasztási tervesetet dolgozott ki, óméi gilt nem csupán a szükséges anyagok mennyiségéi tünteti fel, hanem azok áfái is.

df Ä

nyitott, s öttől fogva lényegesen kevesebb szöget, drótot, pertóleu- mot stb. fogyasztott el az alkat- részek összeállításához, mint ameny- nyit a tervezet előírt. A szovjet ■.általatokban a gazdaságos anyag-, nyersanyag- és HHanyeneryiafelhasználás a termelési-technikai kultúra zsinórmértéke. E kultúra fejlesztésének feladatát a munkások és munkáitok százezrei, egész gyárak és üzemek teszik magukévá, önfeláldozó munkával sokszorozzák a szor'atista állam erejét és

hatalmát. .4 szovjet ország dolgozói sohasem felejtik el, hogy ások is sok kevésbál tevődik össze, ezért a legcsekélyebb anyagi-technikai tartalékokat is összegyűjtik és a szocialista gazdaság rendelkezésére bocsátják.

Megkötötték a kisipari

kollektív keretszerződést

A Szakszervezeti Tanács és a KIOSz központja tegnap megkötötte a kisipari kollektív keret- szerződést, amely félmillió embert érint: 300.000 . munkavállalót és

200.000 kisiparost.

A kisipari kollektiv keretszerződésnek alapja az a gyáripari ke retszerződés, amelyet a nagyüzemek államosítása tett lehetővé. Ennek köszönhető, hogy a kisipari munkavállalók munka- és bérfeltételeit. a gyáripari dolgozók jogaival ás kötelezettségeivel

azonos szellemben rendezhették. Emellett ügyelni kellett arra is, hogy a kisiparban magánmunkáltató áll a munkavállalóval szem ben. Ezek a szempontok jelentik az új keretszerződés alapját.

Az új keretszerződés kőtelező az összes szakmában, mind a képesítéshez kötött, mind a szabad iparokban, akkor is, ha a kisiparos nem tagja a KlOSz-nak. A rendelkezések betartását a kormányrendeletben lefektetett büntető jogkövetkezmények biztosítják.

Befeíezfldiitl a magva r-'engyel gazdasági bizottság ülésszaka

Közös mezőgazdasági bizottság is létesül

A magyar-lengyel gazdasági együttműködés állandó bizottságának budapesti ülésszaka, amely február 15-én kezdődött, véget ért. Az állandó bizottság a két szövetséges népi demokrácia együttműködésének szellemében megvizsgálta az ipar. a kereskedelem, a mezőgazdaság, valamint a tervgazdálkodás és a statisztika közös problémáit és minden területen jelentős eredményeket ért el. Elhatározták többek között, hogy

a találmányokat kölcsönösen kicserélik és a munkásújító mozgalom kiterjesztése, valamint a feltalálók jutalmazása tekintetében is kicserélik tapasztalatai, kát

Egységesen szabályozzák a szabadalmi törvényeket is és a következő ülésszakig javaslatot készítenek elő közös statisztikai módszerek bevezetésére. Az ülésszak egyik lényeges eredménye az általános és tartós megegyezés előkészítése a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban felmerült árkérdésekben. Az árucsereforgalom fejlődését a jövőben nem csupán a szőkébb értelemben vett kereskedelmi érdekek szabják meg. hanem

ezen a téren is a gazdasági együttműködés fejlesztésének magasabb

szempontjai lesznek az irányadók.

Elhatározták végül, a mezőgazdasági albizottság létesítését,

amelyet a legközelebbi varsói ülésszakon hívnak egybe.

fagykárokat okozott a tomboló vihar

Pécsett két nap óta tombol az egész Európán végigvonuló szélvihar. Elnéptelenedtek az utcák a csontig ható szélben és talán éppen ennek köszönhető, hogy a 'vihar rombolásai nem okoztak kárt emberéleten. A változatlan erővel dühöngő vihar ugyanis telefon vezetékeket tépett szét, hatalmas vakolatdarabokat málasztott le a házak falairól, cserepeket sodort le a tetőkről, kémények dőltek le, feltépte a fémipari iskola és belvárosi templom temlemez tetőzetét, a pályaudvari raktár épülete összedőlt, ezeknek ellenére a mentőknek szerencsére semmi dolga sem akadt, annál több munkája lesz a rombolá sokat kijavító munkásoknak a vihar elcsendesülte után.

| 'Dűliheggyel—}

volru

Megegyezés

jött létre a nyugatnémetorszdgi főparancsnokok között a nyugat németországi alkotmánytervezetre vonatkozóan. A megegyezés alapján kidolgozott tervezetet -iovab bítják a bonni parlamenti tanácshoz, — szinte parancsszóval, hogy kezeljék, mintha a nép hozta na. Kelei-Németországban is készült alkotmánytervezet, ez azonban szabadon, minden kényszer nélkül jött, létre. A néniét népi tanács előkészítő munkájába a németországi szovjet megszálló oarancsnokság egyetlen alkalommal sem avatkozott be. Ugyanakkor a .nyugatnémetországi helyset az, hogy nemcsak az alkotmánytervezetet készítették el a nyugati megszállók főparancsno kai, hanem a bonni parlamenti tanácsnak minden vonatkozásban követnia kell a főparancsnokok utasításait. Az állandó beavatkozás lehetetlenné tesz bármilyen önálló német kezdeményezést. „Alkotmány“ mellett is soha nem alakulhat ki ilyenformán önálló né met állam Németországban és ez kervező helyzetet teremt az an gol-amerikal Imperialistáknak, mert mindaddig, míg ilyen állapotok uralkodnak, kezében tartja a nyugatnémet ipart és felhasználhatja saját céljaira. Alkotmánytervezetre is csak azért van szükség, hogy ezen keresztül is újabb és újabb zsarolási manővert hajthassanak végre a nyugati hatalmak Németországban és megakadályozzák Németország demokratizálását és talpradtUtását.

Az aíomerö

ellenőrzésére és az etomlegyv« megtiltására gyakorlati intézkedések kido'gozására tett szovjet javaslatot az angol-amerikai tömi1 ellenzi. Ez tűnt ki az atomeró bt' zottság ú] ülésszakán Is- A bízott’ ság munkájában eltelt kllenehóM’ pos szünet után tehát nem változott a helyzet: a szovjet Javssl*| újabb bizonyítéka a Szovjetunió békeszerető politikájának. Ai angol-amerikai tömb pedig Ionét leleplezi támadó politikáját »*•*• hogy görcsösen ragaszkodik ** atombombához, a támadás fegyveréhez- A vtlág népei felháborodással utasítják el az új háborút e1®' készítő atomimperialisták tervei* és egyre tevékenyebben küzdeni a demokratikus békéért, s uépel1 biztonságáért.

A magyarbBiyi szövetkezet do gozó paraszt ai versemre (ívták a megye termelő csoportjait

A tavaszi mezőgazdasági ver seny célja az előirányzóit szó“' tás-velcsi terv minél pontosabb végrehajtása. Így a verseny mfn. szélesebb alapokon való megindítása érdekében áll minden dóig019 parasztnak. Ezért nagyjelentőségű a magyarbólyi tábláscsoporl^1' szövetkezett dolgozó parasztok elhatározása Legutóbbi megbéeszé!e* sükön, amikor a szerződéses termelés tervét és a lekötések na£V’ ságát letárgyalták, egyhangú határozattal versenyfelhívást m°v*" geztek meg. Ebl>en Baranyamegve összes táblásgazdaságát verseny* re szólították. A verseny pontjai között szerepel a vetési terv vég’ rehajfása, a mennyiségi és minőségi termeié*, az állattenyésztés le,‘ lesztése és a munkafegyelem betartása. A magyarbólyi tábláscso- port versenyfelhivását eljutatta a MOSzK-hoz, hogy az továbbíts* megye többi táblás csoportjához.

Révai József elvtárs cikke a Mindszenty-ügyről

„A tartó« békéért, népi demokráciáért" lagutóbW «lámában Révai József hosszabb cikkben számol be • Mindweaty-üggyel kapcsolatban a magyar Köztáisa- *ág eű en iaftézet-t imporiali**« ra- ga-ombadjára^ó'.. l

A magyar dolgozók — Írja Révai — tisztán lárjáfk az angol imperialisták és az esztergomi prímás kapcsolatait. A cikk réssaete. *€a beszámol as ország do gozó!nak imperialistaelleoas töuieggY1’ léseirő'. A magyar dolgozók n*®. engedik megsértetni az ország verenitásáP és függő: eoaég«1’ magyar demokrácia — dŐapvl. meg a cikk — súlyos C*aP"? mért a tekete reakció felgönflv; Ütésévé a háborús ussdtók a«®’ aetközi táboréira és Nyugat doW_ zól, va amdnt becsületes ’

tái ezek után még etátyesa^T küzdenek majd az ipiperi*11’ háborús uszííók ellen.

NAQY IMRE ELŐADÁSA

a világ legfejlettebb mezőgazdaságáról

Ar MDP politikai akadémiáján I lágy Imre, ar országgyűlés el- | öke tartott előadást a Szovjetunió agyüremi mezőgazdaságáról. Isisre tes — mondotta többek körött - hogy a Szovjetunió mezőgazda- . iga jelenlegi színvonalán a világ . '^nagyobb méretű, 'egnagyobb * zemű’és legfel jettebb mezőgazda- í' ága. A szovjet kolhozokkal össze- asonlítva az Egyesült Államok irmpazdaságát, azt látjuk, hogy b gy-egy kohoz szántóföld területe e 4-szer, szarvasmarhaállománya hat k s félszer, traktor-lóereje pedig ti- k enötször volt nagyobb 1938-han, “ lint az Egyesült Államokban. Ez a b: ehány adat is mutatja, hogy a ■' tociallsta nagyüzem mennyivel na- yobb arányú, tökéletesebb, mint a « igfejlettebb kapitalista ország me- J1 Sgazdasága,

Nagy Imre ezután az oroszországi A )bbágyfelszabadításról beszélt. A ti irradalom győzelmének napján a p< zovjetek kongresszusa nemcsak $: slszabadította a jobbágyokat, de ki legváltás nélkül a parasztság kézé- rí e adta a földet, 150 millió hektár sí incstári, egyházi és földesúri föl- rí et osztott ki, ezenkívül felszaba sí ította a parasztságot mintegy 500 it u'llió rubel évi haszonbér fizetése- k ül is. Az októberi szocialista for- zi •dalom egyik agrárfeladata volt a a

zik. A kolhozok száma 1029 é* között 37.000-röl 242.000-re ««*! kedett. A cári Oroszországban egy. kőzépparaszt gazdaságra L púd árú gabonatermés jutott, ben egy-egy kolhoz családra ■ púd. Az állattenyésztés terén is. , talmas emelkedés tapasztalható kollektív gazdálkodásban. a

Bebizonyosodott, hogy az «65% parasztgazdaságokkal szemben kolhozrendszer olyan hatalmai ső erőtartalékokkal rendelkezik.11; lyek képessé teszik minden n* ség leküzdésére. A háború alt".■... (ehet a traktoráüomások mennyisége 41 százalékkal kent, a kolhoztermelés vált°z%j2 nul emelkedett a háború után hamarosan helyrehozták a „loflO fasiszták által tönkretett "8' kolhozt és 1900 szovhozt. ^-r A kapitalista országokban ^

fejezte be elödását Nagy ellentétben a Szovjetunió tn*%fas daságával. a felbomlás és » vm,n- jelzi a mezőgazdaság útját, ekkor nélkülözés és nyomor a ^ gozó parasztság osztályrés1*, Ql. néz kf a kapitalizmus élen szágának, az Egyesült ABaO*** $tl mezőgazdasága és ezzel a Szovjetunió szocialista m*z * # dasávának hatalmas fejlőd«'«

•asztgazdaságok 80 százaléka, > amint a szántóterület 80 száza

<a kollektív gazdaságban volt.

A szovjet mezőgazdaságban 1 őcsoport különböztethető meg. , >gyik az egyéni csoport, amely Szovjetunió mezőgazdasági terrr lésében semmi szerepet nem j; izik és lassan felszámolódik, a rr iodik 'S szocialista szektor, és pec íz állami gazdaságok: szovhoz« valamint a kollektív gazdaságok: (olhozok. A szocialista szektor fi ödése 1929-től 1938-ig 6.7 száz ékről 98.8 százalékos ugrást m :at Ilyen fejlődésre a vflágtörtér emben még nem volt példa. A ki lozokban megvannak az egyéni < ajdon bizonyos elemei is: mind jarasztcsaládnak van házkörüli gz íasága, amelyen saját magának"* nel és amelynek termelvény naga értékesíti. A kolhozban v izővetkezeti tulajdon Is, mint a I itbb gépek és felszerelések, mely set a kolhoz a maga tőkefelhalm sásából vásárol magának. A nai jépek állami tulajdonban vannak izokat a traktoráUomások kölesé

idális maradványok megszünte- le, a birtokviszonyok demokratiisa és a merőgazdaság szocla- a átszervezése.

A forradalom első évét a falvak- i Is az osztályharc élesedése jel- rrezte. A kulákaág kezébe akarta parintani a volt földesúri földe- i, a szovjet kormány ezért 1918* a életre hívta a szegényparaszt- ottságokat A Szovjetunióban 21-től 1925-ig a helyreállítás idő- ika zajlott le a mezőgazdaságban.

idő alatt a mezőgazdasági ter- ilés fellendülésével megindulha- t az állami ipar helyreállítása is. kulákság felszámolásával nieg- emtődtek a fejlődés gazdaságié« iti kai alapjai A mezőgazdaság dialista építésének szakaszán a lektív gazdaságok szervezése te- i a döntő feladat a kőzépparaszt- j megnyerése volt a szegénypa- ntság számára. A középparaszt- jót bevonták a szocialista építés inkájába és külön választották a lákságtól. 1929-től kezdve a kő [»parasztság tömegei tömörültek kolhozokba é« rövidesen a pa-