Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-31 / 75. szám

m MAjtcn» m ounäntOu napló dio'goző parasztság legjobbjai terülnek a MOSzK vezető állásaiba Ml napig tartó felvétel« vizsga ft le « MOSzK kirendeltségén, «parasztok, újgazdák, mezőgaz- ligi napszámosok, férfiak és n6k SVrészí fiatalok jelentek meg a vétetí vizsgán, mely igen ered- tftyes volt és a jelentkezők kő- ! Szép számban voltak olyanok, fet a bizottság alkalmasnak ta- t, kiskörzeti ellenőri, szervezői termelési ellenőri tanfolyamra. MOSzK-nak az a célja, hogy ei- sorhan paraszt» származású, po. kailag fejlett, a falusi osztályhar- t gyakorlatban elsajátított embe- ket áliiison felelős helyre, akik­nek a szakmai ismereteket az egy­másután rendezett tanfolyamokon adják meg. A szövetkezeti munka tökéletes politikai tájékozoittságot igényei, mert ennék hiányában a szövetkezeti funkcionárius olyan hibákat követhet el, amelyek évek­re visszavetik egy-egy helyen a szövetkezet fejlődését. Ennek meg­felelően a MOSzK szigorú váloga­tással a dolgozó parasztság legjobb, legfejlődőképesebb tagjait állítja be ezekre a munkákra. A felvételi vizsgát sikerrel le­tett jelentkezőket rövidesen behív­ják a MOSzK budapesti iskolájába Megszabadnak végre az összes tótlpijózseíeklőL A gerdei szövetkezet ügyvezetője először akkor tűnt fel, amikor a MOSzK által felajánlott 5.000 fo­rintos áruhitelt határozott levél­ben visszautasította. Az igazgatóság tagjai erről csak jóval később ér­tesültek, amikor már semmit sem lehetett tenni. Pedig, milyen jó lett volna ez a hitel arra, hogy végre kifejlesszék a szövetkezeti boltot, melyre oly nagy szükség volna Gertién. Az ügyvezető úr azonban, úgy látszik ebben nem látott „fantá­ziát“, mert nem sok lehetőség volt arra, hogy valami külön hasznot biztosítson magának, hisz moslmár mindent lehet korlátlanul kapni, minek akkor a szövetkezetnek áru? Más volt a helyzet, amikor még verekedtek az emberek egy kis flanelért. Akkor érdemes volt ilyes­mivel bajlódni, érdemes volt a leg- rászorultabbakni-k küldött 10 mé­ter flanelt saját magának megtar­tani. Hisz az az 50 hold csak nem jelenti azt, hogy ő nem rászorult? Rá van ő szorulva most is sok mindenre. Például a DÉFOSzra is, méh- nem győzi neki a munká­sokat egyre-másra közvetíteni. Mert mind megszöknek tőle. Egy sem bírja ki nála huzamosabb ideig az embertelen robotot, az éhezést. Tóthpál Józsefre, természetesen kivetették a terület utáni zsír- beszolgáltatást is. Mit lehet ilyen­kor egy 50 holdas szövetkezeti ügyvezető? Tóthpál Józsefnek nem kellett ezen sokáig gondolkozni. Érti ő már az ilyesmit. Faggyút kevert a zsírba és azt próbálta meg beadni saját szövetkezeti zsfrgyiij- tőjénck. Az, hogy ezzel egy egész hordó zsfr minőségét rontja el, hogy ezzel a .nemzetgazdaságnak jelentős kárt okoz, hogy a városi lakosság ellátását megnehezíti, az nem érdekelte Tóthpál Józsefet. A szövetkeze^ közgyűlése vetett véget garázdálkodásainak: a dol­gozó parasztok eltávolították az ügyvezetésből és kizárták a szövet­kezetből is. A .szövetkezet megsza­badult Tóthpál Józseftől. Megszabadni végre á drniokr.áría az összes tóthpáljózscfclafől! A jövő útja az, melyre mi léptünk A kormányzat is eröte!je-en támogatja a szövetkezetekbe tömörülő kisiparosokat Csúfolt, levegőtlen kis udvari °ba átalakítva műhellyé. Pol- k, asztalok megrakva szerszá okkal, készülő munkadarabok J- Munka fölé görnyedő, fáradt, 'Odterbelt ember a „főnök“, egy ?éd és egy inas ,az alkalma­sak“. A mester arcára a gon- k szántottak mély barázdákat, ®egélhnté.s nehéz, sokszor sú “6 gondjai. A műhely felszere £ avult, hiányos, nehezen megy '■fik a munka. Az anvagbeszer- •i az értékesítés, az aiimfoisztrá- i gondjai még csak súlyosbít­* a beiyr.etet Gyerekek szalad­jak be a műhelybe, (jó néhány » belőlük) akiknek ennf kell N ós valahonnan a rendes ru­* is elő kell teremteni, hisz nem hatnak rongyokban; „tisztessé * iparos ember“ az apjuk. Bizony nehéz volt a múltban »ég ma is elég nehéz a magá­'°8 kisiparos élete. Hatalmas munkaterem. Bernül berendezve a legújabb !t>tájú szerszámgépekkel. Az Búk sarokban a szalagfűrész sivit, a fa, amott csiszoló *P marja simára az engedetme- ® aJásimuló székláb alakú fa­jhőt Mindenütt a legmoder- gépek, ésszerű munkaraeg- *W*, az emberi munka kímélése "®tt a teljesítmény fokozása, "agytizemi termelés összes elő- 'eit biztosítva, dolgozik a Pécsi **ialosipaji Termelőszövetkezet 1 7~ Maiunk lassan teljesen el- !* 1 gyalu — mondja Czöndör a szövetkezet igazgatósági Kla — Igyekszünk mindent JPel elvégezni, amivel sokkal ™rsabbá és olcsóbbá tudjuk a termelést. Olyan munkát ?? gyaluval két ember egy i végzett el, nálunk egy em i ÜT hét alatt elvégzi — teszi i ^megyünk ». kézi műhelybe.( 5y»ék Voilman János, az egyik 1 jjjW'b pócsi bútorasztalos a fo J y Hogy munkánkkal mindenütt j ^ vannak elégedve, — mondja ( jj*1 a, jó gépi berendezésen ( jjJ annak köszönhetjük, hogy ( Ijj^ükamegosztäs lehetővé tette: ( jJ^gyikünk azzal a munkává1 ( tj Akozzék, amihez legjobban ( yes amit a legjobban szeret. , jutóban nagyon szép bútorokat ( t^Jjnak most is. A harkányi ( jJ“ berendezésére kapták egy ( megrendelést i t A kormányzat mindenben ( >I?®Sat bennünket — jelentik ki ( Ätetüen. Az ' anyagellátás, a < labilitások tarén minden p>l- 4 ,W “ati érezzük. hogy nem "a- # l^k^ mostoha gyermekei a de- 4 A többiek? Mindennap itt J i«l MßMk nyolc-tíz. Körülnéz f ijí tájékozódnak, többször is J ij^AJöntjek, kicsit még bizony- J tusodnak, de egyro többen “ Ith., k rá, hogy a jövő útja az,# ly {re mi léptünk óe egyre töh- 4 ^ határozzák el magukat, hogy# ilynek bennünket ezen az# A CIPÉSZ KISIPAROSOK már régebben, 1984-ben ráléptek erre az útra. Az akkori világválság, a nagytőke féktelen kizsákmányolá­sa kényszerítette rá őket, hogy megoldást keressenek a védeke­zésre. .'14-től a felszabadulásig tok osetbon megpróbálták tönkre tenni őket. g bizony nem egy osetbon esak a legnagyobb nehézségek árán sikerült visszaverniük a tőke támadásait. — Ma gyökeresen má* a hely­zet — mondja Papp István ügy­vezető. — A bőriparban a leg­nagyobb probléma az anyagbe­szerzés s ezen a téren mi nem pa­naszkodhatunk. Anyagunk és munkánk állandóan van s a mun­ka állandóan szaporodik. Problé­máink inkább az értékesítés vona­lán vannak, ezt a nehézséget azonban központunk, az OKISz rövidesen teljeseu le fogja venni vállunkról. A CIPÉSZEK UTÁN meglátó gátjuk még a vasipari termelő szövetkezetét is, amely jelenlo, átszervezés alatt áll. — .Most tárgyalunk a MOSZK- ka.1. — mondja • az igazgatóság egyik tagja — nagyobb szállítá­sokról. Reméljük, hogy ezek tárgyalások eredményesek lesznek és teljes erővel megkezdhetjük a munkát. Azzal az érzéssel fejezzük be kőrútunkat, hogy a pécsi kit-ipa rosok megtalálták a helyes utat. Meglátták, hogy a fejlődés a nagyüzemi termelés, a szövetkezet felé vezet. Bátor kezdeményezésük megjelöli az utat az összes becsű letos kisiparos számára. » SEGÉLYT KAPNAK a napközi otthonok A népjóléti miniszter értesítette Baranya vármegye vezetőségót, hogy 12 olyan községben, ahol a napközi otthon Óvodával is egybe van kötve, edények és felszerelé­sek beszerzésére 600—3000 forintig terjedő, összesen 14.025 forint se­gélyt utal ki. A megye területén lévő gyermek- védelmi intézmények március havi dologi kiadásainak fedezésére pedig 5.760 forint segélyt folyósított az­zal, hogy a baranyaszentgyörgyi és mágocsi, valamim vókányi napközi otthonnak 750—750, az újpetrei, hi- mesházai, lánycsóki és nagynyárá- dinak 600=:600, a majsinak 660 és a szederkényinek 450 forint segélyt utaljon ki a vármegye vezetősége a rendelkezésre bocsátott összegből Jelentős kedvezmény a dolgozóknak a kislákásápilási váliságból Az építési és közinunkaügyi mi­niszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben .elrendelte a kislakásépl- tcsi váltsás öszegének megállapítá­sához szükséges adatok összeírá­sát.. Kislakásépttési váltságot köte- 'csck fizetni tudvalévőén azok a háztulajdonosok, akik a FAKSz, az OLHSz, az ONf.sA és a Köz­jóléti Szövetkezetek kölrsöneibőt építettek lakóházai js tartozásukat 1945 január 1-ig nem törlesztették. Vidéken a községi elöljáróságok, illetőleg városokban a polgár­mester köteles beidézni az érde­kelteket adatszolgáltatás végett. A A kitöltött íveket minden egyes esetben el kell juttatni a községi, illetve városi népjóléti bizottsá­gokhoz. K bizottságok a vállság- fizetésre kötelezett személyek szo­ciális helyzetét állapítják meg s ennek alapját) javaslatot tesznek a kedvezmények mértékének megha­tározására a kislakásépítő vált súg \uegállapitó bizottságnak. Sokgyr raekes családoknál, ipari és föld­műves dolgozóknál a váltság ősz- szegének 70 százaléka is elenged­hető, 25 százalékig terjedhető ked­vezményben részesülhetnek azok is, akik a megállapítottnál rövidebh határidőn belül teljesítik váltság fizetési kötelezettségüket Terhelő vallomások hangzottak el 2 Dőry konzervgyári szabotízs vádlottal ellen A pécsi munkásbtróság szerda délelőtt folytatta a dombóvári Dőrv-féle konzervgyárban történt félmillió forintos szabotázs bün- perének tárgyalását. Az ‘ügyészség vádat emelt a konzervgyár üzem­vezetője és felelős gyárvezetője, Majnaíich Milán és Göbcl Ferenc, továbbá Körösi László é.s Virágh László • központi főtisztviselők el­len közellátás érdekét vcszélyezletö bűntett miatt. Az első főtárgyaláson — mint annakidején már beszámoltunk róla — a vádlottak csak részben "»mérték cl bűnösségüket és a kon­Munkaversenyben a SzIT brigádoki: eddig 5.40—2.50 kvadrát. bőrt használtunk, fel. most 2.00—2.05 k vadrútból hozzuk ki azokat. Megnézzük a. brigádnaplót is. „Késés nincsen, munkamenet, jó“. Ez ismétlődik többnyire. Egész hónapban két késes volt, mindössze. — De még ennyi sem lesz a jövőben. ugy-e fiúk — mosolyog a brigádosolcrá fíyörkő István. Hetenként brigádértrkezletct tartanak. Látni akarják miképpen állnak, hol kiéli javítani az ira­mot, megbeszélik a munkamenetet, kicserélik ta­pasztalaikat. Wittenberg József kezében gyorsan fut a ,.dulirrízó“. A „Hámori“ felnőtt brigádból kerüli át a SZlT-esekhcz. — Remélem jó eredményt tudunk a hónap végére felmutatni. Mindegyik brigading lei akar tenni magáért. A normát általában én is 100— 702 százulckban teljesítem. IV AGY i»!V SZI R E l NÉNK MEGMUTATNI az újpestieknek, hogy nálunk Pécsett is van jo brigád mozgalmi élet. Az újpestiek kihívásukban versenyfeltételül tették a Munkáig. Harcra Kész mozgalomban való részvételt is. Ebben sem maradunk el — mondja Undo István. '— Minden brigádtag beadta mar nevezé­sét és hamarosan megindulnak az edzések is. örömmel fogadtuk a kihívást és remélem, hogy meg is nyerjük — fejezi be bizakodó nyilatko tatát. A brigád tagjai érzik a diósgyőriek által megindított szocialista miiitkaversrny nemzetgaz­dasági és politikai jelentőségét, látják azt, hogy a szocialista munkaveiscny az egyedüli gyors és eredményes út az életszínvonal, az általános jólét emelkedéséhez és ifjúmunkás lelkesedéssel és öntudattal fogadták el a versenykihívást és telje­sítik annak minden feltételét. i zerválóanyag hiányára hivatkozva menteni igyekeztek magukat a vád és következményei alól. Körösi és Virág a fokozottabb ellenőrzés mu­lasztását ismerték csak el. A szerdai fötárgvaláson a bíró­ság tanúként kihallgatta Négycsi Gergelyt, a kecskeméti konzerv­gyár uulpmcstcrél. Négyest kifej­tette, hogy Majnaíich és Göbcl rom­lani hagyták a jelentős értékű nyers és félkész anyagot, elmulasz­tották évente a tavaszi idényben a kénsavkezelést és a hordók feltöl­tését. F.z nagyban hozzájárult az anyag pusztulásához. Á munkástanács ezután s/.ik értőként kihallgatta Morandini La­jos üzemvezetőt, a Gschwind gyár gvártAsvezetőjét. A szakértő sznk- ]ívéleményében kihangsúlyozta: fe­lelősség terheli a gyárvezetőket, l'iyrt tudomásuk volt arról, hogy „ Ipülpkészlet jelentős része megrom­lott. Ezt bizonyítja az anyaglároló (| hordók meglékelése. Elutazott Budapest sak csapata Moszkvába Budapest válogatott saÜicwpata szerdán dóliben repülőgéppé elin­ti dúlt Moszkvába, hogy lejáísza a ('Budapest—Moszkva váJoga.olt #sakkcsapa‘.-mérköz»s második for­# dúló j át. A sakk csapa: búcsúzta tá- t’sána megje'ent a budaörsi repülő­# téren Kossá István ipar ügyi mi- #nisz:er és Mimov, a saovjét nagy- l'követséq tanácsosa. ____________ Meg ölte felrobbant gránát községben Balta József főldhözjuUatott szegény- 'pai.uzt szántás közben egy olyan # terület faié ért, amely a háború fóla nem volt megmunkálva.' Az Jegyik fordulónál az eke egy aknát Jérintelt, amely felrobbant s a sze- Jrencsétlen embert a szörnyű rob- Jlv-inás darabokra leple. A rendőri 'nyomozás megállapította, hogy a ( Karasíca folyó méíe-lt Baitla .ló- (z'.ef földje közelében a németek t 1944-ben kél vngon aknát raktak , kt- így került a földibe a halálos szerencsétlensége! okozd akna. 9Ü # Vókány k #66 éves fö #paraszt szár I A hosszú szabaszmuhely vtddtn beszélgetés­► tői hangos. Az ebédszünet vég efelé. jár. Még egy­► két nevetés fut szét az asztalok között, azután ► mindenki a munkája után nyúl. Egy pillanatot • sem veszítenek. 1 — Teljesen ki kell használnunk a munkaidőt., • ha meg akarjuk nyerni a versenyt az újpestiek­• kel szemben — néz fel munkájáról Györki} Jó- ' :sef. MÁRCIUS ELEJÉN JÖTT a Pannónia Szőr- i mcárugyar N. V. újpesti tizem „Ságvári Endre“ i ifjúmunkás brigádjának versenykihívása a Uu- i mcrli SzlT-csekhez. „Kérjük a pécsi Hamerli bőrgyár ifjúmunkás brigád tagjait, hogy jelen /• Ihívásunkra közöljek velünk verseny kiegészítési feltételeiket és 4kihí­vásunkra szóló azonnali, igenlő válaszukat" — szólt a komoly jegyzőkönyv. Vauimként futott végig a kihívás az üzemen. Az ifjúmunkásoknak még vem. volt brigádjai:, más „felnőtt" brigádokban dolgoztak. De hama­rosan összeültek és megalakították a Hamerli „SZÍT“ brigádot: Nagy lelkesedéssel és harci kedvvel, fogadták el a brigáiltngok a kihívást. .4 nersenyfeltételt kben üzemi vonatkozású változ­tatásokat tettek csupán, miuUín a. Hamerli ellen­tétben az újpestiekkel, nem börkészítö, hanem feldolgozó üzem. Elkészítették és elküldték a brigád gyűlési jegyzőkönyvet a „Ság vári“ brigádnak. Most már a munkaverseny szellemében dolgoznak az ifik. Al ö MiÖLTSÉGCSÖKKE'TÉS. munkafe­gyelem megszUardltasu terén minden rendben van — mondja Kótai István brigádvezető. — Eddig majdnem mindenki teljesítette a reá kiszabott feladatokat. Önköltségcsökkentés terén komoly eredményeket értünk el A női kesztyűknél, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents