Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-31 / 75. szám
m MAjtcn» m ounäntOu napló dio'goző parasztság legjobbjai terülnek a MOSzK vezető állásaiba Ml napig tartó felvétel« vizsga ft le « MOSzK kirendeltségén, «parasztok, újgazdák, mezőgaz- ligi napszámosok, férfiak és n6k SVrészí fiatalok jelentek meg a vétetí vizsgán, mely igen ered- tftyes volt és a jelentkezők kő- ! Szép számban voltak olyanok, fet a bizottság alkalmasnak ta- t, kiskörzeti ellenőri, szervezői termelési ellenőri tanfolyamra. MOSzK-nak az a célja, hogy ei- sorhan paraszt» származású, po. kailag fejlett, a falusi osztályhar- t gyakorlatban elsajátított embe- ket áliiison felelős helyre, akiknek a szakmai ismereteket az egymásután rendezett tanfolyamokon adják meg. A szövetkezeti munka tökéletes politikai tájékozoittságot igényei, mert ennék hiányában a szövetkezeti funkcionárius olyan hibákat követhet el, amelyek évekre visszavetik egy-egy helyen a szövetkezet fejlődését. Ennek megfelelően a MOSzK szigorú válogatással a dolgozó parasztság legjobb, legfejlődőképesebb tagjait állítja be ezekre a munkákra. A felvételi vizsgát sikerrel letett jelentkezőket rövidesen behívják a MOSzK budapesti iskolájába Megszabadnak végre az összes tótlpijózseíeklőL A gerdei szövetkezet ügyvezetője először akkor tűnt fel, amikor a MOSzK által felajánlott 5.000 forintos áruhitelt határozott levélben visszautasította. Az igazgatóság tagjai erről csak jóval később értesültek, amikor már semmit sem lehetett tenni. Pedig, milyen jó lett volna ez a hitel arra, hogy végre kifejlesszék a szövetkezeti boltot, melyre oly nagy szükség volna Gertién. Az ügyvezető úr azonban, úgy látszik ebben nem látott „fantáziát“, mert nem sok lehetőség volt arra, hogy valami külön hasznot biztosítson magának, hisz moslmár mindent lehet korlátlanul kapni, minek akkor a szövetkezetnek áru? Más volt a helyzet, amikor még verekedtek az emberek egy kis flanelért. Akkor érdemes volt ilyesmivel bajlódni, érdemes volt a leg- rászorultabbakni-k küldött 10 méter flanelt saját magának megtartani. Hisz az az 50 hold csak nem jelenti azt, hogy ő nem rászorult? Rá van ő szorulva most is sok mindenre. Például a DÉFOSzra is, méh- nem győzi neki a munkásokat egyre-másra közvetíteni. Mert mind megszöknek tőle. Egy sem bírja ki nála huzamosabb ideig az embertelen robotot, az éhezést. Tóthpál Józsefre, természetesen kivetették a terület utáni zsír- beszolgáltatást is. Mit lehet ilyenkor egy 50 holdas szövetkezeti ügyvezető? Tóthpál Józsefnek nem kellett ezen sokáig gondolkozni. Érti ő már az ilyesmit. Faggyút kevert a zsírba és azt próbálta meg beadni saját szövetkezeti zsfrgyiij- tőjénck. Az, hogy ezzel egy egész hordó zsfr minőségét rontja el, hogy ezzel a .nemzetgazdaságnak jelentős kárt okoz, hogy a városi lakosság ellátását megnehezíti, az nem érdekelte Tóthpál Józsefet. A szövetkeze^ közgyűlése vetett véget garázdálkodásainak: a dolgozó parasztok eltávolították az ügyvezetésből és kizárták a szövetkezetből is. A .szövetkezet megszabadult Tóthpál Józseftől. Megszabadni végre á drniokr.áría az összes tóthpáljózscfclafől! A jövő útja az, melyre mi léptünk A kormányzat is eröte!je-en támogatja a szövetkezetekbe tömörülő kisiparosokat Csúfolt, levegőtlen kis udvari °ba átalakítva műhellyé. Pol- k, asztalok megrakva szerszá okkal, készülő munkadarabok J- Munka fölé görnyedő, fáradt, 'Odterbelt ember a „főnök“, egy ?éd és egy inas ,az alkalmasak“. A mester arcára a gon- k szántottak mély barázdákat, ®egélhnté.s nehéz, sokszor sú “6 gondjai. A műhely felszere £ avult, hiányos, nehezen megy '■fik a munka. Az anvagbeszer- •i az értékesítés, az aiimfoisztrá- i gondjai még csak súlyosbít* a beiyr.etet Gyerekek szaladjak be a műhelybe, (jó néhány » belőlük) akiknek ennf kell N ós valahonnan a rendes ru* is elő kell teremteni, hisz nem hatnak rongyokban; „tisztessé * iparos ember“ az apjuk. Bizony nehéz volt a múltban »ég ma is elég nehéz a magá'°8 kisiparos élete. Hatalmas munkaterem. Bernül berendezve a legújabb !t>tájú szerszámgépekkel. Az Búk sarokban a szalagfűrész sivit, a fa, amott csiszoló *P marja simára az engedetme- ® aJásimuló székláb alakú fajhőt Mindenütt a legmoder- gépek, ésszerű munkaraeg- *W*, az emberi munka kímélése "®tt a teljesítmény fokozása, "agytizemi termelés összes elő- 'eit biztosítva, dolgozik a Pécsi **ialosipaji Termelőszövetkezet 1 7~ Maiunk lassan teljesen el- !* 1 gyalu — mondja Czöndör a szövetkezet igazgatósági Kla — Igyekszünk mindent JPel elvégezni, amivel sokkal ™rsabbá és olcsóbbá tudjuk a termelést. Olyan munkát ?? gyaluval két ember egy i végzett el, nálunk egy em i ÜT hét alatt elvégzi — teszi i ^megyünk ». kézi műhelybe.( 5y»ék Voilman János, az egyik 1 jjjW'b pócsi bútorasztalos a fo J y Hogy munkánkkal mindenütt j ^ vannak elégedve, — mondja ( jj*1 a, jó gépi berendezésen ( jjJ annak köszönhetjük, hogy ( Ijj^ükamegosztäs lehetővé tette: ( jJ^gyikünk azzal a munkává1 ( tj Akozzék, amihez legjobban ( yes amit a legjobban szeret. , jutóban nagyon szép bútorokat ( t^Jjnak most is. A harkányi ( jJ“ berendezésére kapták egy ( megrendelést i t A kormányzat mindenben ( >I?®Sat bennünket — jelentik ki ( Ätetüen. Az ' anyagellátás, a < labilitások tarén minden p>l- 4 ,W “ati érezzük. hogy nem "a- # l^k^ mostoha gyermekei a de- 4 A többiek? Mindennap itt J i«l MßMk nyolc-tíz. Körülnéz f ijí tájékozódnak, többször is J ij^AJöntjek, kicsit még bizony- J tusodnak, de egyro többen “ Ith., k rá, hogy a jövő útja az,# ly {re mi léptünk óe egyre töh- 4 ^ határozzák el magukat, hogy# ilynek bennünket ezen az# A CIPÉSZ KISIPAROSOK már régebben, 1984-ben ráléptek erre az útra. Az akkori világválság, a nagytőke féktelen kizsákmányolása kényszerítette rá őket, hogy megoldást keressenek a védekezésre. .'14-től a felszabadulásig tok osetbon megpróbálták tönkre tenni őket. g bizony nem egy osetbon esak a legnagyobb nehézségek árán sikerült visszaverniük a tőke támadásait. — Ma gyökeresen má* a helyzet — mondja Papp István ügyvezető. — A bőriparban a legnagyobb probléma az anyagbeszerzés s ezen a téren mi nem panaszkodhatunk. Anyagunk és munkánk állandóan van s a munka állandóan szaporodik. Problémáink inkább az értékesítés vonalán vannak, ezt a nehézséget azonban központunk, az OKISz rövidesen teljeseu le fogja venni vállunkról. A CIPÉSZEK UTÁN meglátó gátjuk még a vasipari termelő szövetkezetét is, amely jelenlo, átszervezés alatt áll. — .Most tárgyalunk a MOSZK- ka.1. — mondja • az igazgatóság egyik tagja — nagyobb szállításokról. Reméljük, hogy ezek tárgyalások eredményesek lesznek és teljes erővel megkezdhetjük a munkát. Azzal az érzéssel fejezzük be kőrútunkat, hogy a pécsi kit-ipa rosok megtalálták a helyes utat. Meglátták, hogy a fejlődés a nagyüzemi termelés, a szövetkezet felé vezet. Bátor kezdeményezésük megjelöli az utat az összes becsű letos kisiparos számára. » SEGÉLYT KAPNAK a napközi otthonok A népjóléti miniszter értesítette Baranya vármegye vezetőségót, hogy 12 olyan községben, ahol a napközi otthon Óvodával is egybe van kötve, edények és felszerelések beszerzésére 600—3000 forintig terjedő, összesen 14.025 forint segélyt utal ki. A megye területén lévő gyermek- védelmi intézmények március havi dologi kiadásainak fedezésére pedig 5.760 forint segélyt folyósított azzal, hogy a baranyaszentgyörgyi és mágocsi, valamim vókányi napközi otthonnak 750—750, az újpetrei, hi- mesházai, lánycsóki és nagynyárá- dinak 600=:600, a majsinak 660 és a szederkényinek 450 forint segélyt utaljon ki a vármegye vezetősége a rendelkezésre bocsátott összegből Jelentős kedvezmény a dolgozóknak a kislákásápilási váliságból Az építési és közinunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben .elrendelte a kislakásépl- tcsi váltsás öszegének megállapításához szükséges adatok összeírását.. Kislakásépttési váltságot köte- 'csck fizetni tudvalévőén azok a háztulajdonosok, akik a FAKSz, az OLHSz, az ONf.sA és a Közjóléti Szövetkezetek kölrsöneibőt építettek lakóházai js tartozásukat 1945 január 1-ig nem törlesztették. Vidéken a községi elöljáróságok, illetőleg városokban a polgármester köteles beidézni az érdekelteket adatszolgáltatás végett. A A kitöltött íveket minden egyes esetben el kell juttatni a községi, illetve városi népjóléti bizottságokhoz. K bizottságok a vállság- fizetésre kötelezett személyek szociális helyzetét állapítják meg s ennek alapját) javaslatot tesznek a kedvezmények mértékének meghatározására a kislakásépítő vált súg \uegállapitó bizottságnak. Sokgyr raekes családoknál, ipari és földműves dolgozóknál a váltság ősz- szegének 70 százaléka is elengedhető, 25 százalékig terjedhető kedvezményben részesülhetnek azok is, akik a megállapítottnál rövidebh határidőn belül teljesítik váltság fizetési kötelezettségüket Terhelő vallomások hangzottak el 2 Dőry konzervgyári szabotízs vádlottal ellen A pécsi munkásbtróság szerda délelőtt folytatta a dombóvári Dőrv-féle konzervgyárban történt félmillió forintos szabotázs bün- perének tárgyalását. Az ‘ügyészség vádat emelt a konzervgyár üzemvezetője és felelős gyárvezetője, Majnaíich Milán és Göbcl Ferenc, továbbá Körösi László é.s Virágh László • központi főtisztviselők ellen közellátás érdekét vcszélyezletö bűntett miatt. Az első főtárgyaláson — mint annakidején már beszámoltunk róla — a vádlottak csak részben "»mérték cl bűnösségüket és a konMunkaversenyben a SzIT brigádoki: eddig 5.40—2.50 kvadrát. bőrt használtunk, fel. most 2.00—2.05 k vadrútból hozzuk ki azokat. Megnézzük a. brigádnaplót is. „Késés nincsen, munkamenet, jó“. Ez ismétlődik többnyire. Egész hónapban két késes volt, mindössze. — De még ennyi sem lesz a jövőben. ugy-e fiúk — mosolyog a brigádosolcrá fíyörkő István. Hetenként brigádértrkezletct tartanak. Látni akarják miképpen állnak, hol kiéli javítani az iramot, megbeszélik a munkamenetet, kicserélik tapasztalaikat. Wittenberg József kezében gyorsan fut a ,.dulirrízó“. A „Hámori“ felnőtt brigádból kerüli át a SZlT-esekhcz. — Remélem jó eredményt tudunk a hónap végére felmutatni. Mindegyik brigading lei akar tenni magáért. A normát általában én is 100— 702 százulckban teljesítem. IV AGY i»!V SZI R E l NÉNK MEGMUTATNI az újpestieknek, hogy nálunk Pécsett is van jo brigád mozgalmi élet. Az újpestiek kihívásukban versenyfeltételül tették a Munkáig. Harcra Kész mozgalomban való részvételt is. Ebben sem maradunk el — mondja Undo István. '— Minden brigádtag beadta mar nevezését és hamarosan megindulnak az edzések is. örömmel fogadtuk a kihívást és remélem, hogy meg is nyerjük — fejezi be bizakodó nyilatko tatát. A brigád tagjai érzik a diósgyőriek által megindított szocialista miiitkaversrny nemzetgazdasági és politikai jelentőségét, látják azt, hogy a szocialista munkaveiscny az egyedüli gyors és eredményes út az életszínvonal, az általános jólét emelkedéséhez és ifjúmunkás lelkesedéssel és öntudattal fogadták el a versenykihívást és teljesítik annak minden feltételét. i zerválóanyag hiányára hivatkozva menteni igyekeztek magukat a vád és következményei alól. Körösi és Virág a fokozottabb ellenőrzés mulasztását ismerték csak el. A szerdai fötárgvaláson a bíróság tanúként kihallgatta Négycsi Gergelyt, a kecskeméti konzervgyár uulpmcstcrél. Négyest kifejtette, hogy Majnaíich és Göbcl romlani hagyták a jelentős értékű nyers és félkész anyagot, elmulasztották évente a tavaszi idényben a kénsavkezelést és a hordók feltöltését. F.z nagyban hozzájárult az anyag pusztulásához. Á munkástanács ezután s/.ik értőként kihallgatta Morandini Lajos üzemvezetőt, a Gschwind gyár gvártAsvezetőjét. A szakértő sznk- ]ívéleményében kihangsúlyozta: felelősség terheli a gyárvezetőket, l'iyrt tudomásuk volt arról, hogy „ Ipülpkészlet jelentős része megromlott. Ezt bizonyítja az anyaglároló (| hordók meglékelése. Elutazott Budapest sak csapata Moszkvába Budapest válogatott saÜicwpata szerdán dóliben repülőgéppé elinti dúlt Moszkvába, hogy lejáísza a ('Budapest—Moszkva váJoga.olt #sakkcsapa‘.-mérköz»s második for# dúló j át. A sakk csapa: búcsúzta tá- t’sána megje'ent a budaörsi repülő# téren Kossá István ipar ügyi mi- #nisz:er és Mimov, a saovjét nagy- l'követséq tanácsosa. ____________ Meg ölte felrobbant gránát községben Balta József főldhözjuUatott szegény- 'pai.uzt szántás közben egy olyan # terület faié ért, amely a háború fóla nem volt megmunkálva.' Az Jegyik fordulónál az eke egy aknát Jérintelt, amely felrobbant s a sze- Jrencsétlen embert a szörnyű rob- Jlv-inás darabokra leple. A rendőri 'nyomozás megállapította, hogy a ( Karasíca folyó méíe-lt Baitla .ló- (z'.ef földje közelében a németek t 1944-ben kél vngon aknát raktak , kt- így került a földibe a halálos szerencsétlensége! okozd akna. 9Ü # Vókány k #66 éves fö #paraszt szár I A hosszú szabaszmuhely vtddtn beszélgetés► tői hangos. Az ebédszünet vég efelé. jár. Még egy► két nevetés fut szét az asztalok között, azután ► mindenki a munkája után nyúl. Egy pillanatot • sem veszítenek. 1 — Teljesen ki kell használnunk a munkaidőt., • ha meg akarjuk nyerni a versenyt az újpestiek• kel szemben — néz fel munkájáról Györki} Jó- ' :sef. MÁRCIUS ELEJÉN JÖTT a Pannónia Szőr- i mcárugyar N. V. újpesti tizem „Ságvári Endre“ i ifjúmunkás brigádjának versenykihívása a Uu- i mcrli SzlT-csekhez. „Kérjük a pécsi Hamerli bőrgyár ifjúmunkás brigád tagjait, hogy jelen /• Ihívásunkra közöljek velünk verseny kiegészítési feltételeiket és 4kihívásunkra szóló azonnali, igenlő válaszukat" — szólt a komoly jegyzőkönyv. Vauimként futott végig a kihívás az üzemen. Az ifjúmunkásoknak még vem. volt brigádjai:, más „felnőtt" brigádokban dolgoztak. De hamarosan összeültek és megalakították a Hamerli „SZÍT“ brigádot: Nagy lelkesedéssel és harci kedvvel, fogadták el a brigáiltngok a kihívást. .4 nersenyfeltételt kben üzemi vonatkozású változtatásokat tettek csupán, miuUín a. Hamerli ellentétben az újpestiekkel, nem börkészítö, hanem feldolgozó üzem. Elkészítették és elküldték a brigád gyűlési jegyzőkönyvet a „Ság vári“ brigádnak. Most már a munkaverseny szellemében dolgoznak az ifik. Al ö MiÖLTSÉGCSÖKKE'TÉS. munkafegyelem megszUardltasu terén minden rendben van — mondja Kótai István brigádvezető. — Eddig majdnem mindenki teljesítette a reá kiszabott feladatokat. Önköltségcsökkentés terén komoly eredményeket értünk el A női kesztyűknél, ahol