Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-30 / 74. szám
Dunántúli IMS Ili. 90 Szarta fi. ®ft. 74. Ara 00 Öllé* M«i MkegytVSsre »orahmmak fW Pécs dolgozói A dolgosé parasztok folrasxtk a harcot a szabotáló ku'ókok «Ilon A Kokszmú veknél választotfálc meg az első új üzemi bizottságot HÁBORÚS PAKTUM ÉS HARC A BÉKÉÉRT trt B*vhí kül&gymlníeater ér u angol ateóhásba* m Atlanti Pakturoof. ~* legkomolyabb íépée- *ek“ növést*, amelyet a« első Úlágháború óta a világbéke feli tettünk, Ar. angol reakció# lapok Vról Írnak, hogy aj éseakatlanti szerződés jjtöbb mint hárommillió Wnber f»lé hásott totót.“ Acheeon »merik*! külügyminiszter arról bestéi, hogy „a* emberiség a 8ie,r tödé? aláírásé után elérkezett s kike és biztonság korszakába.“ Így vélekednek a* atlanti eg ver, menyről a nyugati háborús bujto- futók. Vájjon m. a szerződés való kaa as emberiség békéjének és »fogalmának őrzője. a világ »épei biztonságának elősegítője? Vájjon n a szerződé# valóban art a célt »Olgái ja amelyet bevet elésében jgy jelöl meg: „A szerződő felek ismételten kifejezik erős hűségű két as Egyesült Nemzetek alapokmányának céljaihoz és alapél - veihez és ama kívánságukat, hogy minden néppel és minden kor mánnyal békében éljenek." A világ dolgosé millióinak egész más a véleménye. A világ népei megtanulták a* simult néhány esztendő alatt, hogy ** imperialistákat nem a béke megőrzésének hanem at amerikai kflsstvezérek céljai érdekében ki- Mbbantandó áj háborúnak a poétikája vezérli. Es hs a avugati politiknsok eddig a béke hívatott Angyalai is lettek volna, akkor » leleplezné igáid arcukat ez a Paktum, amelynél szégyenletesebb okmányt nem írtak »Já államférfiak, amelynél gyalázatosabb támadási még nem intéztek ar. Emberiség történelme során a béke és * szabadság gondolata ’ifién. „Ha as atlanti szerződésnek v*n történelmi hasonmása, — állította meg Révai e1vtá,r# * ma- íyar dolgozók nagy békegyiilésén " akkor Hitler antikomintern Paktuma az, amely ajrra szolgált, bogy a német fasizmus világuralmát segít,se elő azzal az ürüggyel, kogy Hitler a nemzetközi kapitalista reakció védelmezője & Szov- jstúnióval, a demokratikus és szocialista, mozgalmakkal szemben." É s valóban, h* az aláírók mások te. ha a történelmi beiyzet azóta — nem éppen az "nperialisták szája íze szerint — Másképen alakult, lényegében itt * ugyanazokról a célokról van **ó. amelyekbe már Hitler és gonosztevő társai is bcletSrték a focikat, Keli-e világosabb beszéd »nnál, mint az az ellentét, amely * szerződés szövege é6 ar. amerikai külpolitika gyakorlata, között fennáll? Hiába ír az első cikkely trról, hogy „az aláírók tartózkod »ak az Egyesült Nemzetek céljaival ökst.p nem férő fenyegetéstől. vagy erőszak alkalmazásától“, »mikor amerikai fegyverekkel gyilkolják a görög férfiakat, és »»szonyokat, amikor az angolszász imperialisták aszisztálása mellett •olytatia népelnyomó háborúját a holland kormány az indonéz szabadságharcosok ellen, amikor „fe fe!Ssu amerikai politikusok és kannák nap, mint nap nyilatkoznak fe cikkeznek a Szovjetunió váró •»inak atombombával történő eb pusztításáról, a világ nekik nem fetsző részének a föld színéről *p'ó eltörléséről B ékés eszközökről írnak, ugyanakkor egvmásközt sem Estije meg az erőszakot, mint f^ánia esetében, amelytől Amerika »Irahoita Grönlands, vagy Fran- áÜMMMáf; «s-aUbeia. aaneiywfc afrikai gyarmatait AeheMn egyáltalán npra akart* felvenni * biztonsági övezetbe, végül hős?, szas alkudozás után egyedül Algírt vet,tói. fel. ugyanakkor Tunisz és Marokkó kérdésében „szabadkezet“ hagytak maguknak az amerikaiak. Az atlanti szerződés abból indui ki, hogy a nyugati országok területét valamely más hatalom részéről támadás fenyegetheti. Ebben sem különbözik ez az okmány az antikomintern paktumtól, amelyben Hitler a Szovjetúnió* vádolta agresszióval, hogy leplezze saját hódító terveit. Most sem más a helyzet, amikor az amerikai tolvajok kiáltanak rablót, hogy közben ők nyugodtan lophassák #* rabolhassák el Európa ée a többi földrész népeinek a függetlenségét. Az atlanti szerzó dée nemcsak törvényes alapot próbál teremteni a nyugati országok fegyverkezése számára, hanem szentesíteni kívánja ar, ame rikai imperialisták beavatkozását a szabad országok belügyeibe is. Ezután „törvényesen“ mi sent* akadályozhatja meg Washingtont abban,'hogy szükség esetén fegyvert szegezzen a* olasz, vagy francia dolgozók mellének, akik nem akarnak véres háborúba sód ródni, akik nem amerikai szolgaságban, hanem békében és szabad Ságban kívánnak élni. A z imperialisták azt szeretnék elhitetni a világgal, hogy az atlanti paktu.m egy védelmi szerződés ér. a Szovjeténió a támadó, a Szovjetuniótól kell félteniük a kis népeknek békéjüket és függetlenségüket és az ameri kai imperialisták azok, akik híva tottak a békének a megvédésére. De vájjon a Szovjetunió fordítja-* költségvetésének több mint felét hadi kiadásokra, a Szovjet- únió hiúsította-e meg ar, atombomba nemzetközi ellenőrzését és az atomfegyverek használatának megtiltását, a Szovjetunió épít e támaszpontokat^ a világ minden részén, a Szovjetunió politikusai fenyegetőznek-e más országok elpusztításával?! Nem, nem ' á Szovjetúnió az, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Az amerikai imperialisták nyilatkozatai és cselekedetei azok. amelyek mögül napról-napra nyilvánvaló az a szándék, hogy lángralobbantsák az új háború tüzét. Ezeknek a szándékoknak az elősegítésére kényszerítették be szép szóval és erőszakkal a nyugateurópai orszá gokat az atlanti paktumba. Az Egyesült. Államok igazi magatartásáról magának a szerződésnek a paragrafusai rántják ’e a leplet. A 10. cikkely arról szól. hogy új államok csak úgy csatlakozhatnak a paktumhoz, ha a. csatlakozási okmánvt letétbe he lyezik az amerikai kormánynál. Ugyancsak Washingtonban helyezik el a szerződés eredet? ratifi káoiós szövegét Es a leg jellem több a 13. cikkelv. amely így szól: ..a jelen szerződés érvénybelépésétől számított 20 év elteltével bármelyik résztvevő hatalomnak módjában áll kiválni a szerződő felek sorából egy évvel azután, hogy x szerződés felbontására irányuló óhaját közölte ás Egyesült Államok kormányával.“ Fogy Washington mit válaszolna ilyen kilépési óhajra“, azt nem nehéz kitalálni. Ennek a szerződésnek s szövege is <~#*t megerősíti a Szovjetúnió külügyminisztériumé nak megállapítását. amely sze rint ~#t. atlanti paktum' célja, hogy ** Egjresüil Á Iktatok és A népek könyörtelenül lesújtanak az új háború kezdeményezőire Fagyejev hatalmas beszéde a newyorki békeértekezleten Megfálasrtoltáli i Vilá^béke Kralt uráli* é* Tudományos Bizottságát A newyorki békeértekeziet »«vérnapi ülésén Fagyejev szovjet kiküldött nagy beszédet mondott. — A Szovjetunió népei békét akarnak — jelentette ki. — A szovjet állam alkot, terveket kovácsol. ! 049. évi hatalmas költségvetési kiadásainak 40 százalékát fordítja a nemzetgazdaság helyreállítására. 30 százalékát kulturális intézményekre és éi js azt kívánja, hogy e béke mellé álljon. A világ bókéjének kulcs* mr, dmerlkai-tjzovjert viszony megjavul áea és egyezmény kötése « két nagy álam között legfőbb nemzetközt kérdései ben. A szovjet nép a maga részéről mindenképpen arra törekszik. Sztálinnak, országunk nagy vezetőjének legutóbbi nyilatkozata békeegyezmény aláírásáról országaink között, a szovjet nép békevágyát fejezi ki. A jóviszony megteremtésének elvei Fagyejev ezután emlékeztetett arra, hogy a két ország között hosszabb ideig v,.?t jóvistony, mint rossz Megemlékezett * hosszá ideig tartó jóviszony kölcsönös kapcsolatairól, majd idézte Lincoln elnöknek lítft3 hjin az akkor; orosz külügyminiszter, hoz Intézett levéléit, amely többek között ezt írj*: „Mi mindig olyan területen találkozunk, ahol érdekeink azonosak és pedig a külügyi bc-neni-avatkozó- területén. Ez az elv ar alapja hagyományos külpolitikánknak és elhatároztuk. hogy mindig hűek ma- radnnk ehhez az elvhez.“ — Lincoln régi jó elvéről elmondhatjuk. hogy a* Egyesült Államok és a Szovjetunió közöli) jó viszony megteremtésének döntő tényezője lehet — mondotta Fagyejev —. A szovjet és az amerikai nép együtt ontotta vérét a világhatalomra törő német nácik elleni küzdelemben. Különös lenne, ha ez a két nagy én erős nép nem találná meg a közös hangot * béke biztosítására. S annál különösebb lenne ez. mert valamennyi lényeges nemzetközi ellentéte? ezeknek Nagybritannia vezető körei minél nagyobb számú állam irányítói legyenek. hogy megfosszák őket a független nemzeti kül- és belpolitika lehetőségétől és ezeket az ál tárnokát, felhasználják segédeszközökként támadó terveik megvalósítására az angol-amerikai világuralom érdekében“. A z atlanti szerződés aláírása óta eltelt idő eseményei azonban bebizonyitMt.ák. hogy” a világon nem minden az amerikai külügyminisztérium urainak akarata szerint történik. A háborús okmány aláírói terveztek — végezni azonban azok a dolgozó milliók fognak, akik világszerte hatalmas megmozdulással mutatják meg elszántságukat az emberiség békéjének és szabadságának megvédésére. Az atlanti szerződés aláírása utáni napokban tartották a járási választásokat Francia^ országban, amelyek a háború elleni harc zászlaját vivő francia kommunista párt előretörésével és megerősödésére! végződtek. A. nyugateurópai országi A vároaai a népeknek * vezetői már megoldották Teheránban, .Faltában és Potsdam ban a két nép közötti más- félévszázadé# barátság hagyományai alapján. Ezt a barátságot amerikai és szovjet katonák vére pecsételte meg! — Sokszor kérdezik, mi a szov- jet nép álláspontja ar amerikai néppé! szembeni —- Erre a kérdésre Fagyejev a saját érdeklődési köréből vett példákkal válaszolt. Kimutatta, hogy például 1917-től, 1948-ig 2245 amerikai könyvet fordítottak le a Szovjetunióban orosz és más nyelvekre. Ezek * könyvek összesen közel 40 millió példányban jelentek meg. Er is bizonyítja, hogy milyen igazságtalanok azok az állítások, mintha a szovjet nép elutasítaná az amerikai kultúrát és általában nemz.eti kultúrájába zárkóznék. A szó v Jól nép természetesen büszke a maga nemzeti kultúrájúra, de emelV.l tisztelettel viseltetik minden haladás iránt, am «ivet ni-is népek és nemzetek kultúrája képvisel. Megdöbbentő veil a ..Star“' című washingtoni újságnak a hírhedt Északatlanti Szövetségről írt egyik közleménye, amely szerint a szövetség első lépés az „Európai Egyesült Államok“ felállítása felé. A közleménv sürgeti az európai népeket, „felejtsék el nemzeti büszkeségükéi“ és lenézi a ank évszé zados kultúrájú európai országé kát. — Ml. * szovjet kultúra dolgozói, — mondotta Fagyejev — az ilyen egyezményekben a népek nemzett függetlensége elleni támadást, nemzeti kultúrájuk megsem misftését, nemzeti politikájuk alárendelését látjuk valamennyi világhatalomról álmodó1 nemzet kapzsi emberei érdekében. Szemben “állunk a faji megkülönböztetés irány zatával, amelyet Churchill hirdetett meg F«Ilonban — Azt mondják, hogy ezeket • szövetségeket és tömbökéi olyan támadások megelőzésére hívták életre, amelyekkel a Szovjetunió fenyegeti állítólag egyidőben Európa, Ázsia és Amerika népeit. De elég egy pillantást vetni a világ térképére, hogy megértsük: az ilyen beszédek az elvakult emberek táborából származnak, akiknek céljs a félrevezetés. Uj háború nem s Szovjetunió részéről fenyeget! A világ különböző országaiban a kapzsi emberek érdekében á'l az új vére® háború kirobbanása, de a háborút kirobbantani akaró embereknek jusson eszébe, hogy • népek nem akarják a háborút. Ha megkísérlik erőszakkal beáerántani ókét, a világ népei könyörtelenül lesújtanak az új háború kezdeményezőire-. Megnyílt a Kom szomol-kongresszus A moszkvai rádió jelentése sze rini a Komszoinoi tizenegyedik kongresszusa kedd ' délután, moszkvai időszámítás üzenni 5 órakor nyílót! meg a Kreml palota nagytermében. A szovjet nőküldöttaég. amely f az orosz szocialista szovjet kőz'tár saság minisztertanácsa mellett mű ködő kulturális és nevelésügyi bizottság elnöke vezetett, ma vissza érkezett Londonból. Halálos Ítélet Tito kémeinek tiranai bSnpertbeo A tiranai rádió jelenti: Az áruló jugoszláv vezetők áltat szervezett albániai kémkedés ügyében a tiranai katonai törvényszék kedden délután hirdetett ítéletet. Huss zein Szeidlni fővádlottal hallóira ítélték, tiz vádlottat pedig 4—20 évig terjedő börtönbüntetéssel, lilévé kényszermunkával sujtották. Két vádlottat a katonai törvényszék bizonyítékok hiányában felmentett nak utcáin munkások milliói tüntetnek az új háborús gyujtogatók ellen. Amerikában most, fejeződött be nagy sikerrel, minden terror és szégyenletes megfélemlítő rendszabály ellenére, az ötszáz amerikai tudós és művész által összehívott békekonferencia, amelynek résztvevői nyíltan megbélyegezték az amerikai kormánv háborús 'politikáját, A párisi vi- !ágbékekongres»zus előkészítő bizottságának felhívására ^zerte a világon százmilliók állnak sorompóba — asszonyok, férfiak, ifjak; fehér és színes népek, munkások, parasztok és tudósok, akik a. viliig lelkiismeretét képviselik, akiknek emlékezetében még elevenen él az utolsó háború borzalma, akik- látták milyen szenvedést és pusztulást hoz a háború és a kapitalizmus az emberiségre. — ÖLDÖKLÉS — írják az amerikai dollármilliomosok megvásárolt újságjai. — HÁBORÚ — lihegik a. tőkészsoldban álló politi kunok. - PUSZTULÁS - rikácsolják * háborús gyujtogatók szert* a világon — SZOLGASÁG — mondják a gyarmatosítók, a ki zsákmánvolók és elnyomók. — BÉKE, SZABADSÁG ÉS JÓLÉT — mondják együtt a világ sokszázmillió dolgozójával a magyar munkások és parasztok akik ott állnak bástyaként, a Szovjetúnió által vezetett hatalmas békefrontban, s a nemzetközi proletárszoli- daritás erősítésével, munkával, a külföldi és belföldi,reakció elleni harccal védelmezik az emberiség jövőjét A világ népei nemet, mondanak a háborús gyujtogatók terveinek. És nem elégszenek már meg egyedül a békeszólamokkal, nem elégszenek meg ar. imperia listák terveinek lelepi eaésével. Tudják, hogy az emberibég elpusztítására törő őrülteket és vadállatokat csak a kemény helytállás és a szilárd, rendíthetetlen erő fékezheti *meg. És a béke erőinek hatalmas összefogásában, eltökélt harckéezségében ott rejlik az atlanti szerződés aláíróinak csúfos kudarca, a háború iigynö keinek elkerülhetetlen vereségeit.
