Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-29 / 73. szám

t donAktOli napió MAScroS » „Ne Magyarországon vagy Bulgáriában, hanem Biregországban tiltakozzék az angol kormány“ A MTI londoni jeüentése szériát t Daily Wecker írja: Görögország­ban két év alatt 1500 embert vé­reitek ki, közülük a legtöbb az ellenállási harcok hőse volt- A náci megszállás idejében miért nem lépett közbe Anglia? Miszen angol csapatok állomásoznak és angol rendőri bizottság működik Görögországban. Bevin azonban azt mondja — nincsen joga közbe­lépni. Magyarországon életfogytig, tani fegyházra ítélték Mindszentit miután okiratokból bebizonyosodott, hogy hazaáruló tevékenységet fej­teti ki. Athénben januar 26-a és február 16-a között 55 férfit és nőt lőttek agyon. Vájjon az áSitólagos ‘»vasfüg­göny" melyik oldalán tapasztalható nagyobb emberiesség és igazsá­gosság? Az angol külügyminisztérium vak a görögországi bünperekke] szem­ben, ugyanakkor azonban egysze­rűen az emberiesség ellen elköve­tett bűnnek minősít minden, ami Magyarországon, vagy Bulgáriá­ban történik. Ándics Erzsébet a Történelmi Társulat új feladatairól A Történelmi Társulat, amelynek régi vezetősége lemondott, vasár­nap délben ünnepi közgyűlésen vá­lasztotta meg új veztőségét. Dísz­elnök Révai József, elnök Andies Erzsébet, alelnökök Ember Győző, Kosáry Domokos, Pacb Zsigmond Pál, főtitkár Vigh Károly. Andics Erzsébet, a Társulat áj elnöke, székfoglaló előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar tör tenettudomány — különösen az utolsó bárom évtizedben — telje­sen kiszolgálta a népellenes rend­szert. — A magyar történetfrás — folytatta Andics Erzsébet —• eddig a legmerevebben elzárkózott a mariista történelem szemlélet elöl. Pedig ez a történelem-szemlélet mutatta ki először, hogy van egy szükségszerűség, amely a történe­lemben minden véletlenen kérésziül is érvényesül: a gazdasági szükség­szerűség. A marxista történelem tudomány nem szubjektív, éppen az a nagy érdeme, hogy meglaláljn a történelmi fejlődés objektív fel tételeit a társadalom technikai fej lődésében és termelési viszonyai­ban. Ezenkívül optimista tudomány is: nemesak a kizsákmányolás okait fedezte fel, hanem a kizsákmányo­lás megszüntetésének lehetőségeit is. A hatalmas tapssal fogadott elő­adás után a közgyűlés egyhangúan elhatározta, bogy csatlakozik a párisi világkongresszushoz. Végül kimondották, hogy táviratban üd- vözlik Rákosi Mátyási. Az amerikai katolikus egyház és az imperializmus szövetsége Szülői értekp/let az általáno* iskolákban A héten az ország általános isko­láiban szülői értekezleteket tarta­nak, ahol tájékoztatják a szülőket azokról a lehetőségekről, amelyek az általános Iskola elvégzése után nyílnak gyermekeik e'őfl. A tanu­lók szülei eddig is nagy számban látogatták ezeket az összejövete­leket, de az e heti értekezieleken küiönöse-n kívánatos a szülök rész­vétele, tekintettel arra, hogy olyaif kérdésekről lesz szó, — az általá­nos iskolákban tapasztalható le­morzsolódás kérdése, az új népi értelmiség kialakítása — amely kö­zelről érinti gyermekeik jövőjét. A TASzSz moszkvai jelen lése szerint a Trud vasárnapi számában Vozcsíkov beszámol a katolikus egyház reakciós tevékenységéről. Rámutat arra, hogy az Egyesült . .miokban a katolikus egyház a xg tevékenyebb szövetségese az imperialistáknak. A Wall Street támogatásával a katolikus egyház beavatkozik a különféle kapitalista országok po­litikai és gazdasági életébe Is. Az Egyesült APIamok támogatásá­val katolikus kormány alakítását tervezik Nyueat-Németországban A miniszterelnök jelölt az Egyesült Államokban élő' Brüning, a weimari köztársaság jóVismert sírásója, az amerikai csapatok nyomában Euró pába beszivárgó katolikus papok elősegítik a helybeli reakciós erők egyesítését. A Vatikán hálából négy amerikai érsekei bíborossá avatott és egyre több amerikai prelátust hív meg, hogy felelős állást tölt­sön be a Szentszék vezetésében Különösen figyelemre mélló, hogy a vatikáni diplomaták között sok amerika preiátus van, akik első­sorban Kcleteurópában működnek. Truman és a demokratikus párt enye ien választási Ígéretet sem te iesített Moszkvai jelentés szerint a mosz­kvai rádió hírmagyarázója az ame- ikai kongresszus munkáját így jel­iem ez te: Több mint két és fél hónap telt el, hogy az új amerikai kongresszus megkezdte munkáját, de Truman es a demokratikus párt egyetlen Vá­lasztási ígéretét sem teljesítette. A mai napig sem törötték el a Taft-Hartley-féle munkásellencs törvényt, nem fogadták el a la­kásépítkezés fejlesztéséről szóló állami programot, nem emelték fel a közoktatásra és az egészségvédelemre előirányzott összegeket és nem adóztatták meg a mammut nyereségeket. Nem tár gyalták a közegészségügy és köz­oktatás megjavítására irányuló ja­vaslatokat, pedig még hivatalos amerikai körök is sötét színb n tün­tetik fel az ezen a téren uralkodó állapotokat. Az amerikai nép jelentős része nem részesül orvosi kezelésben, a lakosság egyhatod része, mintegy luszonöt millió, ember idült beteg­ségben szenved. Az igazságügymi- • liszt er is elismerte, hogy húszmillió amerikai nem tud irni-olvasni. Az iskolaköteles gyermekeknek egyötöd része nincs abban a helyzetben, hogy az iskolába járhasson, mégis közok­tatási célra a kiadásoknak még egy százalékát sem fordítják. Ugyanakkor a kongresszus btrto ellenes tevékenységet vizsgáló bi­zottság még erélyesebb munká­ját, tevékenységének központjában pe­dig ezenkívül a további militarizá- lásra, fegyverkezési hajszára, ame­rika támadó trrveinek megvalósítá­sára. új háborúra uszító tervek sze­repelnek. A demokraták és a köz­társaságpártiak a világhatalmi ter­veket szövő monopolisták érdekeit fejezi ki: egyforma igyekezettel tel- jesítik a dollár urainak parancsait. A nép igazi képviselőinek pedig alig jut hely a kongresszusban. R d ót a dolgozóknak Ortülay Gyula vallás- és közok tatásügyi miniszter béli ön este nyitotta meg a Magyar Rádió „Rádiót a dolgozóknak" hárornhó napos kampányát. Hangsúlyozta a rádió jelentőségét nem csak a fel­világosítás, de a nevelés és szóra­koztatás, az új szocialista kultúra megteremtésében is. Mint mondot­ta. a rádió elviszi az ország min den részébe a színházat, az operát, az iskolái, a kultúra minden terü­letén hatalmas jelentőségű tevé­kenységet fejt ki. 28 telitalálat a totón A legutóbbi embersportfogadúsra 312.886 szelvényt küldtek be, fel osztásra kerüli 516.261 forint. A 12 talúlatosok száma 28. ezek fejen­ként 6145 forintot nyerlek. Tizen­A szegényparasztsóg védelmében egv találatot 664-cn értek el, nvr­remönvük fejenként 259 forint. A tizfklálatos szelvények száma 5916, a nyeremény 29 forint. t Vasas Csepel 3:1 2 GSE—Soroksár 0:1 x FTO—Szombathely’ 1:1 1 Kispest—SzAC 4:0 1 MTK—MATEOS/ 3:1 2 Ny. Lók.—Ny. SzDSE 0:2 2 P Lokomotív—Dinamó 0:2 t Kaposvári MTE—N V.NL 3:0 1 Sooroni VSE—PBTC 4:2 x F.MT K— Dorog 1:1 1 FSE—Pécel 4:2 1 Orosháza--Békéscsaba ■ 4:0 * Magyarország egyéni kardvivó­bajnokságát Brr** !1v Tibor (OíMTK nyerte, második Kováé* PiU (Ganz), har. randik Gerevlch Aladár fCsMTK), ne- gyedik K.aj<",an.vi (Va*ast. ötödik Munz- lajr (OUTK), hatodik Papp (OaMTK), hetedik Kárpáti (Vaeas). nyolcadik Pcsthy (Ganz). Paris nem vár eredményt a londoni Hzhatalmi értekezlettől Párisi félhivatalos körök ború­látással tekintenek a Londonban megnyíló tízhatalmi értekezlet elé, amelyen az Európai Uniót kellene tető alá hozni. Párisi megfigyelők kiemelik, hogy a nyugateurópai politikai légkör nagyon nyo­masztó. A Belgium és Hollandia között folyó tárgyalások ercdményUfjc- nül végződtek. E két állam képviselői heves szó­csatákat vívtak egymással. Az Olaszország és Franciaország kö­zötti vámunió aláírása Nagybritan- nlában meglehetős hűvös fogadta- huszonnégy deka friss húsban és Út*« ‘ kűíucrvhúsban állapította meg. Polliikat életünk előtereiben a szocializmus épí :*és*e, fajún a ki- zsáfaná-nyőló kulákság hát.érhe szorítása áll. A harc megindult, a győzelmet a dolgozó parasz‘> ság a, munká&oszláiy támogatá­sával vívja ki- De a-népi de­mokrácia konmáivyn felülről is erőteljesen segíti a fan dogo­zó inak ezt a harcát a. kizsákmá­nyolok ellen. Az utóbbi hóna­pokiban megjelent korlátozó rendekezósek mind ez*) céőz* ták. Erősen sújtotta a kulákságot az a rendelet, amely bevezette a mezőgazdasági fejlesztési hoz­zájárulást, a progresszív beszol- gátatási rendelet tg a „fizesse­nek a gazdagok" szellemében született meg. Ezzel sikerű! t megakadályozni ezt, hogy a küák felesleges termékét feke­tén hozza forgalomba és tovább /pirosodjék. Nem maradt halás nélkül &7. a rendelet sem, amely megszüntette a kulákokmak a szerződéses magtermé ésben ve­to részvételét és ezzel a kor­mány a dolgozó kis- és közép- paraszság számára bz to sí tolta a nagyobb jövedelmet. A ku- lákság halalmának, gazdasági erősödésének megnyirbál'ás át célozta és eredményezte leg­utóbb a területi zsírbeszolgél­tetés is. A dolgozó parasztság mind szélesebb tömeged válnak lelkes katonáiévá az egyre fokozódó osztály harcnak. Ez * harc ja­nuár közepe, a DÉFOSz szerve­zetek megalakulása óta meg­élénkült nagyobb lendüetet vett Dóidonániúl falvaiban is. Ebben a ha.rcban az irányító munkásosztály meíett a föld­munkásoké, a kozák kizsákmá­nyolás alatt nyögő gazdasági cselédeké és kowvencitosoké a vezető szerep. Fokozza az ősz-, táyharcot az a körülmény, hogy a DÉFOSz-szerveze'Jek repü’.őbizottságaí megkezdték a földmunkások be'yze.tének felül- vizsgálaté:,, ami természetesen újabb megszorítást jelent a ku- lákság számára. A mindig kibúvó:* kereső ku­íáfcság most azzal akart bo sz­ögűi át'tni mezőgazdasági mun­kásain és a népi demokrácián, hogy a rájuk vonatkozó meg­szorító intézkedések, a kollek­tiv szerződés szerinít járó bérek nem fizetése miatt leszabott sú­lyos büntetések következtében egyre nagyobb számban mon- .ctanak fel gazdasági alkalmazot­taiknak. Űjubban dto'gozé parasztnak szere'.nék magukat álcázni és mindent elkövetnek, hogy maguk iránt szánalmat keltsenek & dolgozó kis- é* kö- zé*pparasztság körében. Hiábavaló azonban a kul'ák- stog minden ravaszsága, újra rá kelet: jönniök, hogy nem jár­hatnak túl a népi demokrácia vezetőinek eszén. Az a minisz­tertanács; határozat, amely a kn Üköket el tikja mezőgazda­sági munkásaik elboc.sájt'ásá'to, újabb vereséget jeden* a falt) kizsákmányoló: számára*. Az ál pendeleI* döntő jelentőségű terv­gazdálkodásunk szempontjálbó is. A mezógazdaságj munkások elbocsátása ugyanis nemcsak a munkavállalók érdekeit sér­tették, hanem népgazdasági szempontból js mérhetetlen ká­rokat okozhattak vonia. Mun­kaerő hijján a karakók csak külterjesen tudnák megművelni földjeiket, ami szemben áll terv­gazdálkodásunk. céljai* vat Szükség volt erre a rendelet­re kettős célból: biztosi‘«ni lervgazdáik ,dósunk sikerét, ugyanakkor megvédeni azoka' a mezőgazdasági dolgozókat is. akik eddig óbbérért, lerongyo­lódva, kemény verejtékes mun­kával segítetlék efő a falu tő­késeinek, a kizsákmányoló ku- Jákoknak érdemléten gyarapo­dását és akiket a küák abban a pfiManaBban, amikor emberibb bér fizetésére kötelez:ék, lényé­nek és lelkületének megfele­lően, könyörte'enül az utcára dobott volna. A terv csődöt mondott. A mr nisztértanáos határozata újabb fronton tette 1 eh te-lenné a ku* lákok népelüenes tevékenységét. Ott ezt a szerződést zavartkcltő- nek bélyegzik. A német kérdés legújabb fejlemé­nyei szintén kedvezőtlen hatással vannak a nyugati államok össz­hangjára. — A BUDAPESTI VERSENYRŐL Moszkvába hazaérkezett, szovjet «akk- koeók a szovjet sajtóban nagy elje- toer«aeel nyilatkoznak a magyar sakk közökről. — Heti harminc deka az angol húsadag. Londoni jélénltés szerint az angol kormány a húsadagot heti Atombombát gyártani minden ország tud kuváciD István dr műegyetemi tanár előadása A Magyar Dolgozók Pártja kul­túrpolitikai akadémiájának tudo­mányos előadássorozata keretében hétfőn délután dr Kovács István műegyetemi nyilvános rendes ta, nár nagyszámú hallgatóság előtt tartott előadást „Az atomenergia felszabadítása“ címmel. Előadásának első részében az atomenergia felszabadításának tu­dományos kérdésével foglalko­zott, maid áttért az atomenergia felszabadításának politikai jelen­tőségére. Az atomenergia felszabadításá­nak politikai szerepe a Japánra ledobott két atombombával kéz dődőtt. Az amerikaiak szerették volna elhitetni a világgal, hogy az atombomba titka egyedül az Egyesült Államok kezében van. Másrészt pedig az atombomba hatását olyan szörnyűnek é*s min­den képzeletet fölülmúlónak igye­keztek beállítani, hogy azt a hi­tet keltsék, mi szerint Amerika minden országot, beleértve a Szovjetuniót is, pusztán atombom­bák segítségével.. harc nélkül, bármelyik pillanatban térdre kényszeríthet. Mindkét állításuk a legteljesebb mértékben hamis. Először is nem igaz, hogy egyáltalában létezik alomtitok. Minden ország fizikusai isménk nz atomenergia felszabadi tálénak lényegét és ezt felhasz­nálni és akár atombombát gyár­tani, minden olyan ország tud ahol kellő számú fizikus, kémikus I és kcilö számú szakember, vala­mint a nyersanyagok megvannak. Ami a Szovjetuniót illeti, ebben a kérdésben elegendő a Bay Blaeket angol fizikus könyvéből idéznünk: Már most Oroszország tudomá­nyos és technikai eszközei bizo­nyára nagyon megfelelők arra* hogy az atomenergia feltárása te­rén gyors fejlődés következzék he. Langmuir kiváló amerikai fizi­kus, amikor visszatért a .Szovjet­unióból, kifejezte azt az állás­pontját, hogy n Szovjetunió igen ” könnyen utolérheti nz Egyesült Ál­lamokat az atombombakészitésben. Kr. atombomba mindent elpusz­tító szörnyű hatásáról terjesztett amerikai propagandáról kifej­tette Kovács professzor, hogy kel­lően megszervezett védekezés ese­tén az atombomba hatását lénye­gesen csökkenteni lehet és részben a földben lefelé, másrészt kellő módon szétszórtan épített gyárak esetében az atombomba jelenlegi előállítási költségét figyelembe véve alkalmazásának kifizetőség# is nagyon kérdéses. Akik ma titkos fegyverekkel vég­rehajtott villám háborúra számíta­nak, úgy járnak majd, mint „tisz­teletre méltó“ elődjeik. Szakasits Árpád köztársasá­gi elnök hé.tfőn délben ünnepélyesen átadta Dobi István miniszterelnök­nek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkal­mából a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása körül szerzett ei- óvülheteflen érdemeiért adományo­zott kiDüntelósC

Next

/
Thumbnails
Contents