Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

• icxxcros v Bon Antali napló a ttggMZ Most hullámzó vonalai kollme húzni, olyat, amilyent láz­ira vezetnek az orvotok. Egy szer fel, egyszer le, úgy, ahogy írttitkár, a vállalatvezető ét az tifí. elnök, akik tíz üzem Tén tartották egy éve a ke/, fi két, megrajzolnák. Mert éppen esztendeje annak, hogy lobogó vörös, meg nemzetisein zdsz- :al, Lenin, Sztálin. Rákosi elvtárs arcképével díszítették fel irgyár kapuját ér, n virágdíszek közé kitették a táblát: „Miénk yirl" Azóta eltelt egy év, gondokkal, küzdelemmel és harc- Most, egy év után számotvetnek az eredménnyel, rnegvizs- ík, hol dolgoztak jól, mikor rosszul. A jobhold IS «zoc; ál dem öli paták bomlu ztó munkája fek/Abaduláskor alakult meg üzemi pánMarvezet. A párt- itőség az üzemi bizottsággal itt nagyszerűen vezette a tő- álta.1 elhagyott gyárat, stán olyan igazgatót neveztek i gyár élére, ak: a paritás > alatt jobboldali szociálde- ratákkal rakta tele a mű- 'eket és megindította a bőm- tó munkát. Meglazult a ikafegyelem, sokam furakod- be a Pártba, kezdték annak «inkáját is rombolni. Csak fetlenül az áíllamosítáh előtt, ét munkáspárt egyesülésekor rULt a munkásság kívánsá- i eltávolítani az igazgatót, akadá'vozni a romboló raun­; Nagy harcaink voltak ak­tán — emlékezik vissza Hro- eK'tars — lassú és szívós lka kéllett ehhez. Az államosítás új c elet teremi e az 'Vámosításkor új vdlln- ezetnt kapott a gyár, Czéh irsat, aki az első pártiitkára az üzemi szervezetnek. Mind­könnyebb lett minden Ma­ian már ott tartottak, hogy lka verseny re merték kihívni iproniekat ■ Lassan észrevehető lett a ikafegyelem megszilárdulása élik, — de még mindig nem ■ kielégítő. Így történt á/tán, y Sopron egy ponttal meg- tic a versenyt. 4 r. államosítás nemcsak a é Ikafegyelem megszilárdulása f ;n hozott döntő vál o/ásokat. f llol gőz ók körül egvrc többen f érték fel új viszonyukat a f ilhöz, az üzemhez, ami most ? t az övék. Megtanulták, hogy J 1 a tőkésnek, hanem saját f luknak dolgoznak. akkor, ’ ikor líj munka versennyel in- IKtk a több. jobb, olcsóbb tér­ésért. Állandóan javult a dől­ik megélhetése, szociális hely* ■ is. felül vÍK«sjál«l ufón új munkaverisent 1 felülvizsgálat nagy szerepet *zott abban hogv a dolgozók S aktívabban, még lelkesebben ^csalódjanak a munkába:- 1 foiilvizsgálat alaposan Püozgatta a párttagságé' fttás után zárták ki a jobb- a li szociá’demokratákat és Gazokat, akiket nem tartót­■ az élcsapatba valónak és * agság mintegy 10 százalékát ’osítették vissza.- A második versenyből az Hg összes sörgyárul közül Aliknak kerültünk ki — Adják. . f Ta!iapélo»»#3l. mozgalom «kor a szocialista munkaver- , Tre került n sor, már egvsé- ( 1 is akív, átütő erejű void a á Szerveret Az elvtársaknnk f 1)1 kellett magyarázni, Hídfők. t miről van szó. Még mielőtt f ''hipari központ kiadta noha t Elhívást a esalakozásrii. vw I I készítették « venenytervet. 4 Legfontosabb pontjai: 1. Sörfő­zésnél a nyersanyag 1 % -ka, jobb kihasználása. 2. Sörapadás csök­kentése 1/2%-kal a megengedett apadás alá. Világítási áram 20%-kai való csökkenése. Mit hozott még az államosítás? A Sörgyár dolgozói líj terveket készí ettek az új üzem a saját üzemük termelőkén yrégének fo­kozása érdekében. A „Miénk a gyár, magunknak dolgozunk“ nem jelszó lett csupán, hanem mindig jobban b'levésődött a munkásság öntudatába­Újabb és újabb észszerűsítő javaslatokkal jelentkeztek a versenytitkárnál, maguk kiszá­mították. melvik javallattal mit lehet megtakarítani, Az ud­varon heverő szénnek jobb el­helyezést talállak évi 8.000 fo­rint megtakar! ásn jelent e szén kezelése. Hatezer forint a palack- mosó gép felszerelése következtr- ben az önköltség csökkentés. Mihály előtár s a szurkolóké szü­léknél javasolt egy megoldási, amivel a gép 50 számlákkal job­ban kihasználható, Klits János pedig egy lift átszerelésén töri a fejét. — A legutóbbi hónapokban megmozdult, u gyúr — mesélik — mindenki pontosan ismeri a tervben rá kiszabott feladatokat és minden hónapban ellenőrzik, hogy mennyit végeztek el belő­le. Tudják a x/állitóumnikúsok, hogy ha lassan dolgoznak, ki­használatlan munkaórákat kell kifizetni feleslegesen az üzem pénzéből, a sajátjukéból. Tudják a gépészek, a pincemunkások, a tisztviselők az irodában. — Volt mit rendbehozni egy év alatt, de már megmutatkoz­nak az eredmények. A párttagok járnak elől mindenütt jó példá­val és mos; mindenki lelkesen készül az új ÜB. megválasztásá­ra — számol bé a legutóbbi ese­ményekről Sohillinger elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. Mar megtörténtek a jelölések, április élőjén lesz a választás. Ügy akarják, hogy a legjobb elolúrsak, a legjobb munkások vezessék mostantól kezdve a gyár életét, hogy még jobb munkát tudjanak együtt végezni. A következő év elé könyebben néznek. Megerősödött, tiszta párt­szervezetei, öntudatos dolgozók­kal készülnek az új harcok meg­vívására. Azt akarják, hogv hul­lámzás, visszaesés már ne történ­hessék. a következő évben . csak a felfele ívelő vonal jelezze a Sörgvár dolgoz óinak or.,zágépítő munkáját. fíphric* miniszter a szovjet közlekedésről Bebries Lajos közlekedésügyi mi- miniszter a Magyar-Szovjet Műve­lődési Társaság előadássorozata ke­retében előadást tartott a szövjet közlekedésügy fejlődéséről. Kiemel­te, hogy a sztálini öléves tervekkel hatalmas fejlődés indult meg a köz. lekedés terén is. Az új vasútvona­lak építésének tempója páratlan fo­kot ért el és hatalmasan fejlődőit a gépkocsigyártás is. Uj hajózható vi- zíutak létesültek. A közlekedés év- ről-évre nő. A nagyfontosságií légi­kikötőket alkalmassá tették az év minden szakaszában a repülőgépek befogadását . amelyből könyv, sport­felszerelés és gyógyszer lesz Délután, amikor ződombok mozdulatlanul állnak a vegyszerillatú teremben kor a festőműhelyben is am.i­abba­hagyják a munkát, nem szűnik meg az étet a Bőrgyárban. A kullíúrhelyiségben néhányat) vá­logatnak a könyvek között, a sportpályán eleven fiatalok rug­dal ják a Io 1 ulét, a bejárat mel­lett libbenő szók n vájó lányok röp labdáznak, a imgyíereuiben Maros Rudolf a dalárdát ve­zényli. nagy igyekezettel. Csak kevés műnk ásnak jut néha eszébe, hogy mindez pénz­be is kerül. Még pedig nem is kis összegbe. Számol unk csak: Hétszáznyolcvan dolgozó egyen­ként 16 forintot'’ kap havonta. Eat az összeget nem írják fel az eflszámol ásóra, nem találhatja meg a borét ék tetejére írva. Ti­zenhajt forintot kap havonta fiz (Vérén kívül, amit akkor érez meg, ha kimegy a sportpályára és az edző vezénylése mellett erősíti izmait, ha lciil sakkozni a kultúrteremben, vagy ha a könyvtárból kiveszi Marx. En­gels. I «nin, Sztálin és Rákbsi m,unlkáit. Közeli negyvenezer forintot jer lent a 16—16 forint egy negyed évben. így egy tételben már ko­moly összeg Nem mindegy, hogy mire fordítják. Ezért ült össze néhápy nappal ezelö t az üzemi bizottság, a nőbízottság, a bér­elszámoló egyik tagja és a fő­bizalmi. Költségvetést készítelek, hogyan osszák el a negyvenezer forintot. * Itt van efiőttiink a legépelt költségvetés. Egymás után következnek a té­telek. Érdemes figyelemmel vé­gigkísérni. Mire fordítják a ti­zenhat forintokat. A labdarugó csapat a második osztály legjobbjai közé tartozik, lehetséges, bogy a következő esztendőben már az , ország első csapataival méri össze az erejét. nagy oner- Ezért nem vételien, hogy a leg­több pénzt erre fordítják, A bét- száznyolcvan munkás egytői­egyilk lelkes szurkolója csapatá­nak, tudja, hogy a pólya fenn­tartása, az edző, a lábdák és a „dressz“ pénzbe kerül. Torna- szakosztály, kosárlabda, aszalt tenisz, sakk, röplabda és «z ökölvívók, is többezer forintot kapnak a tizenhartforintoikból. Kulturális kiadásokra összesen hatezer forintot fordít a költség­vetés. Tételek így oszlanak meg: dalárda ás zenekar 5.782, üzend kultűrgárda 650, újságok, folyóiratok előfizetése 500, üzemi könyvtár kiegészíté­sére 1.200 forint. 1 A jóléti költségvetés 4.516 fo­rintot ad egészségügyi célokra, tizem i orvost rendelőben gyak­ran fordulnak meg a munkások. Orvosságot, tanácsot kapnak, nem kell begy«logoiniok a vá­ródba, ha meg akarják vizsgál­tatná magukat. Május elsején a gyár vendégöl látja a mnnkasokat. Virslit, sört és zsemlyét kap min­denki. A dolgozók nagv ünne­pére 4.000 forintot fordít a B«t gyár. Gergely György elvtárs és n többiek alaposan megvitattak a jóléti költségvetést. Tudnák, lel kiismeretesen kell szétosztani a tizenhat forintokból adódó össze­get. Fejlődik a sportélet, minél több egészséges fiatal dolgozzék a gyárban, emellett ne hanya­golják el a kultúréletet sem. ol­vassanak, a jóhangűaik énekel­jenek*, vigyék hírül a bőrgyári dolgozók optimizmusát. A tizenhat fprinton kívül min­den munkás uán nyolc forintot fizet az üzem ez üdültetés költőiéire. mm Uj csaták hősei, építik a holnapot. Kemény n harc, 'le megéri a cél. Százezrek vállalják és a munkavwsenyben ezrek járnak az álon, akik kar colnak géppel, anyaggal, új munkamódszerekkel, hogy győzelemre vigyék a szocialista építést. GKÓSZ JÁNOS I. negyven éré ■dolgozik a bányában. As. apia is bányász volt és nyomorékká tette a bányáidról: kizsákmányolása. Odahaza öten voltak és Orosz János hamarosan megta­nulta, hogy harcolnia kell a mindennapi kenyér ért. Tizenhároméves volt, amikor először átlépte a bánya kapuját. Nehéz, küzdelmes évek állnak mögötte. 1!) éve tagja a szakszervezetnek. A múltban mellőzték érte. Rajta volt a fekete lis­tán és most élmunkás. — Büszke vagyok a kitüntetésre. Elmondha­tatlan, milyen örömet jelent számunkra, hogy n munka nem szolgaság többé, hanem dicsőség, s hogy akik. szivükéi viszik a munkába, azoknak kijár az egész nép megb< csillése és elismerése, azok kitüntetéseket kapnak — mondja Orosz elv­társ. — A család is — öt gyermekem van — büszke arra, hogy munkám ilyen szép eredményt hozott számomra. A pártiskola napfényes udvara tele van láto­gatókkal. Mittler Jenő élmunkás jelvénye messzi­ről ragyog felénk. Egy szöszke kisfiú kapaszko­dik viselője nyakába, Müller Jánoska, édesapja szemrfénye..-ál- ÉLMU vKÁS LESZ - mondja mo solyogva Müller vlvtdrs. Karjára veszi kisfiát, S halkan mesélni kezd as életéről. Apja vörös ka­tona volt, kitették a pécsi bányáitól és tut ország egyetlen bányájában sem kellett többé. Francia- országba ment a család. Heten voltak. Müller Jenő ott kint nőtt tel, és állt munkába. Szövő gyárban dolgozott, később lekerült a bányába. Jött a háború, az idegeneket internálás veszélye fenyegette. > ,— Akkor hazajöttünk. Először nem akartak felvenni minket, gyerekeket sem a hányába. Is­merték «* áfánkért. Retekig jártunk be, míg végre A nyolc forintok teszik lehftővc, ho>cv ebiven a/ évben i- Fonyó­don, kényelmesen pihenjenek a ^ munkától fáradt lém árok rs a . többiek. J • A költségvetést minden nmn- J kás kezébe kellene nyomni, hadd J olvassa el' és golido'kodiák. LM ( kúpod h fizetéseden kivid, n dnl­Í gőzök állama biztosítja számod­ra, hogv szórakozz, üdüli és fa* 4 nuilj. Mindezt azért tudja meg- f tenni, mert Te szorgalmasan dol- t gozol a cserzőkádak me hát. j ve.gv az irodában és h; kell } niény ököllel megvéded hazádat, í Kitüa?e#ések < az államosítás körüli * érdemekért í Szakasits Árpád köztársasági á elnök szombaton ünnepélyes keretek } között kiosztotta az államosítás elő- t készítése és végrehajtása körül szer­it zett érdemekért adományozott ki- # tüntetéseket. A kitüntetettekhez in- # tézett rövid beszédében hangsúly z- í ta, hogy a két munkáspárt egyesü­lt lése óta ipari termelésünk magas f színvonalra emelkedett, gazdasági r életünk megszilárdult és nyugodt f biztonsággal készülhetünk az ötéves f terv végrehajtására, f A köztársasági elnök ezután át- J nyújtotta a Kossuth-Érdemrend má- ? sód- és harmadosztályát, továbbá a f Magyar Köztársasági Érdemrend < kiskeresztjét, valamint arany* és - ezüst fokozatát a kitüntetetteknek. I A kitüntetetlek nevében Karczag i Imre államtitkár mondott köszöne- \ t*t, kiemelve azt a tényt, hogy egy \ évvel ezelőtt az államosított vállala- 4 tok nagyrészt súlyos terhet jelentet. # lek az államnak, mo azonban az álla* J mosftott nagyipar a szocialisia tőke- a gyűjtés legfontosabb forrása és aj* 4 ^Ilamhéztartás pénzügyi egyensúlya­i rw*k egyik ai*»ja. \ felvettek bennünket. De. mindjárt azzal a figyel mrzfetéssel ..remélik nein leszünk Kommunisták, mint az apánk". Azok leltünk, mégis. — Élen akarok továbbra is jár ni. a termeiéi ben, és példát akarok mulatni a többieknek, hogy minél nagyobb legyen azoknak a száma, akik job ban dolgoznak. Hisz munkánkkal a jövőt, gyer­mekeink szebb, boldogabb életét építjük — mond ja búcsúzóul Müller elvtárs. Hatvan éves már Mészáros István /., de nem hagyja, abba a munkát. Sőt élenjár bányásztársai előtt a termelésben. Haja már ősz, de az wra fiatalos, és erőben is versenyezni tud a fiata­lokkal. — HA A MÚLTBAN ÉHBFJtfRT kellett dolgosai, hát hogyne dolgoznék most a mi köz­társaságunknak — mosolyog Mészáros elvtárs — amikor nemcsak olyan fizetést kapok, hogy szé­pen megélünk belőle családommal, de ki is tün­tetnek jó munkámért. A múltban a megfeszített munka sem. hozott semmi eredményt, csak gyűj­töttünk a lökés rendnek, üli pedig rongyokban jártunk, éheztünk. öt fia van Mészáros elvtársnak.. Mind az öt. bányász. HosszúJ éveken keresztül dolgozott ér­tük, nehéz, verejtéken munkával, ötvenegyéves Izórában elvették kevéske kenyerét is. Mint bal­oldalinak, kommunistának nem volt helye a bányá­ban. öreg fejjel vágott, neki a világnak, hogy megélhetésüket biztoídtsa. Belgiumba ment, ott is bányában dolgozott. A háború kitörése után haza­jött, de nem akartak vele stóbaAHni. Ma tisztelik és megbecsülik az egész üzemben. — Büszke vagyok api rád. hogy öregségedre megkaptad a kitüntetést. — mondta a feleségem amikor megtudtuk a nagy örömhírt — meséli megkötöttem Mészáros elvtárs. Az élmunkdsok tovább dolgoználTanítják, verse,, ebe, harcra hívják többi munkatársaikat, hogy 'lőre vigyék az ötéves tervet és meggyor sitsák u szocializmus építését. L. U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents