Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

Dgmaniűii 1848 III. 27 Vasárnap Vi. avi. 72. Ára 60 iUlér Sieidón nagygyűlésen tiltakoznak a pécsi dogozók a háborús uszítások ellen Megkezdődik az ünnepélyes MDP ingkönyv-kio&ztae Mt*g?ei .«szociális otthon épül Keresztes-pasztán Az államosítás diadala E gy esztendővel ezelőtt a gyártulajdonosokat néhány munkái várta a bejáratnál. A tő kés riadt arccal vett tudomást arról, hogy többé nem lépheti át üzemének kapuját: a gépek, a gyárépület, minden a munkások kezébe került. 1948 március 26-án következett be az év egyik leg­döntőbb politikai és gazdasági eseménye: az államosítás. A kor­mányzat gyors intézkedése meg­akadályozta a tőkéseket abban, hogy értékeiket kimentsék, hogy az utolsó pillanatban szabotázs- ssa! megnehezítsék a termelés további menetét. Egyetlen egy üzem sem akadt, ahol megakadt zolna a munka. A dolgozók ősz izeverödtek néhány percre, lelke­sen üdvözölték a kormány rendel­kezését és köszöntötték a soraik­tól kijelölt vállalatvezetőket, az- ttán dolgoztak azzal a felemelő Srzéseel, hogy most már övék az izem, vége a tőkés kizsákmányo- ásnak. Nem véletlen, hogy az államo­sítás az elmúlt év tavaszán kö­vetkezett be. Ezt a nagy lépést Begelőztók azok a harcok, áme­neket Pártunk a felszabadulás Ha folytatott a tőkés kizsákmá­nyolás korlátozásáért, a reakció­lak a politikai életből való ki­bontásáért. Az összeesküvés le- eplezése, a stabilizációért foly­atott küzdelem, az 1947 es vá- asztás eredménye és nem utolsó »rban a jobboldali szociáldemo­kraták veresége, előfeltétele volt a államosításnak. A z elmúlt esztendő tavaszán a két munkáspárt vezetői, 1 párttagság őszinte lelkesedése hellett már elhatározták az egye­sülést. Az országgyűlésből kizár­ok Pfeifferéket, a Kisgazdapárt Í8 a Nemzeti Parasztpárt egyre borosabban csatlakozott a demo­krácia táborához. A reakció felett íratott nagy győzelmek után ke Ülhetett csak sor a döntő gazda iági kérdések megoldására, a nemzetgazdaság szocialista szek­torának további megerősítésére. _ Az azóta eltelt idő nagy poli- ikai és gazdasági eredményeit Esősorban annak köszönhetjük, logy a cMgozó nép harcát a hünkásosztály és annak élén a kommunisták vezették. A kom hunisták mozgósították a dolgozó lép legjobbjait az államosítás jikeres végrehajtására, a Magyar kommunista Párt, majd a Magyar dolgozók Pártja irányításának és Ülenőrzésének köszönhető Ma- fvarországon a szocialista, gazdá­ig nagy diadala. Az államosítás­ul az üzemek élére új emberek kerültek. A kizsákmányoló kapi- -ulista. helyére, aki csak a saját profitját akarta^ növelni és a hunkásság kiszipolyozására, el­bontására törekedett, a dolgozó )®P küldötte: a vállalatvezető ke- 'ü]t. akinek feladata volt meg­hozni épségben az üzemet, to- 'tbbfolvtatni a termelő munkát !a túlszárnyalni a szocialista lektorban a kapitalista korszak "rmelési eredményeit, ugyanak­kor megfelelőbb egészségügyi és '/oei:ilis körülményeket biztosíta- 1 a dolgozók számára. Jfevés kivétellel ma is azok , *■* a munkásokból lett vállalat­iét ők irányítják ^^^nielést, i az Államosít,•Ü^^HUieri'é- !'tztak meg riel^^^Mla’nk- Bizonvítja ez m|Hwskáde- 'nk fejlődését és megnfzhatósá- A vállalatvezetők egy része •omi bizottsági tagként már be­rnit a termelés irányításába, ' ht okozott meglepetést szárnuk- amikor felelősségié Hó gtelfes. munkakörrel bízták ön- m eg őket. A vállalatvezetők munkáját a dolgozók erőteljesen támogat­ták, ez megkönnyítette számára az ügyek intézését. A műszaki értelmiségiek legjobbjai szintén dicséretreméltéan támasztották alá a vállalatvezető tevékenységét alapos szakismeretükkel, lelkiis­meretes munkájukkal. Egy esztendő eredményeit ki­értékelni nemcsak számokkal és adatokkal lehet. A termelés fejlő­dése mellett lényeges kérdée. hogyan alakult át munkásságunk az államositáe óta eltelt idő alatt. Éppen azért, mert a dolgozók ön­tudatosodását elsősorban a terme­lés számszerű és minőségi válto­zásai fejezik ki. Rákosi elvtárs március 5-én, a Központi Vezető­ség előtt mondott beszédében megállapította: „A magyar mun­kásosztály egyre inkább belenő a dolgozó népet vezető szerepé­be.“ A diósgyőriek versenyfelhí­vásában ez érződik: „Tudjuk, hogy nemcsak jogaink, kötele­zettségeink is vannak. Miránk hárul elsősorban a szocializmus felépítésének feladata.“ A változás a munkához való viszonyban mutatkozik leginkább. A termelést a dolgozók nem érzik csupán mechanikus te­vékenységnek, minden adatnak, számnak értelme van számukra. Élmunkások, újítók, brigádtagok ezrei mutatnak példát a többiek­nek. Egyre nő a számuk az új- tipusu munkásoknak, a lelkes és önzetlen embereknek. Ez is. az államosítás egyik diadala. Üzemeink képe egy esztendő alatt jelentős mértékben megvál­tozott. Csak néhány adatot erről a változásról. A Zsoínay-gyárban a/ egy munkaórára, eső termelési érték 7.60-ról 12.88 forintra emel­kedett. A szigetelők gyártása ne­héz feladat, mert a próbánál az előtt jelentékeny selejt keletke­zett A gondos munkát, a lelki- ismeretes termelést mutatja, hogy a motorszigetelőknél 60 százalé­kos kiesés helyett alig 5—6 szá­zalékos kiesés mutatkozik. A tő kések nem törődtek a munkások egészségével, az államosítás óta számos fürdőt építettek, porszívó berendezéseket szereltek fel.' Az államosítás ellenzőit legjobban az a tény cáfolja meg, hogy 1948 márciusától decemberéig a gyár közel félmillió forint haszonrésze­sedést fizetett be az állam pénz tárába. A pécsi Bőrgyárban az államo­sítás után fokozottabban tértek át az ásványi cserzésű bőrök gyár­tására. Minőség tekintetében Í5— 25 százalékos javulást értek el. A termelés fokozása mellett szén- fogvasztásukat 25 százalékkal csökkentették. Uj, háromemeletes boxosüzemet létesítettek az álla­mosítás után, amely egyike a leg­modernebbül felszerelt üzemek­nek. Munkásüdülőt létesítettek az elmúlt esztendő nyarán Fonyó­don, üzemi konvhái állítottak fel és orvosi rendelőt rendeztek be az (izem területén. K i tagadná az államosítás nagyszerű lendítő erejét, ha összehasonlítja a Kokszművek adatait az államosítás előttiével. A koksztermelés, napi 14 vagonról 19 és fél vagonra emelkedett. Az­előtt havi 260 ezer köbméter gázt adtak le a városnak és az üze­meknek. most 400000 köbmétert. Kátránytermelésük egv harmadá­val növekedett. Amonszulfát-flze- met létesítettek és megkezdték ennek az értékes vegyianyagnak az exportálását. Most folyik a kénkivonatolás kísérlete, amelv ha sikerrel fejeződik be, újabb nagy nyereséget jelent a nemzeti Nyugat-Európa április 4-én saját halálos ítéletét írja alá Washingtonban Az an°ol kormány felelősségre vonását követelték az amerikai szenátusban a keleteurópai szállítások miatt Párisi jelentés szerint a dolgo­zók tömegei világszerte tüntetnek az atlanti egyezmény ellen. Oslóban a villamos és társasgépkocsi válla­latok alkalmazottai sztrájkba lép­tek tiltakozásul a norvég kormánynak az • atlanti egyezményhez való csatlakozása ellen. A Ce Soir megállapítja, hogy még maga Acheson külügyminiszter is rácáfolt az atlanti egyezmény állítólagos védelmi jellegére, ami­kor kijelentette, hogy az egyez­ménnyel egyidőben az amerikai kongresszus elé terjesztik a nyu­gateurópai államokba történő fegy­verszállításokról szóló javaslatot Washingtontól Londonig a háború­ellenes megmozdulások azt mutat­ják, hogy a háborút előkészítők helyzete na­gyon Ingatag — Írja a Ce Soir. A Liberation élesen támadja az atlanti szerződés tervét. Amerika magának akarja megtartani a kor­szerű fegyvereket és repülőgépeket, a nyugateurópai államokban vi­szont a hadseregeket valóságos csendőrséggé akarja átalakítani a belső megmozdulások fenntartá­sára. A lap megállapítja, bogy áp­rilis 4-én Washingtonban Európa ünnepélyesen aláírja majd saját halálos ítéletét. Az USA felu virsgóljq Angiig külkereskedelmi politikáiét Washingtoni jelentés szerint az Egyesüli AMamok szenátusa csü­törtökön megkezdte a Marshall- terv további 15 hónapra szóló sza­kaszának vitáját. Mialatt Connally sssnálor megnyitó beszédében az előirányzott összeg megszavazását ajánlotta. Knowland Izgatottságtól remegő hangon ki jelen le tie; az an­gol kereskedelemügyi miniszter azt mondta, nem hajlandó olyan sza­bályt elfogadni, amely szerint a Szovjetunióval és keleteurópai országokkal folytatott kereske­delmet politikai elvek irányítsák. Ez más szóval azt jelenti, Anglia nem hagyja, hogy megakadályoz­zák, vagy korlátozzák abban, hogy ipari felszereléseket küldjön Kelet- Európába. Követelem, hogy a kü!-’ ügyminiszíériumot sürgősen utasít sák, vonja haladéktalanul felelős ségre az angol kormányt, vájjon megváltoztatja-e politikáját. A bejelentést óriási igzgalom követte. Egyik szenátor a másik- titán emelkedett szólásra. Azzal vádolták Wilson angol kereskede­lemügyi minisztert és az angol kor­mányt, hogy a Marshall-segéllyel járó keres­kedelmi tilalommal ellentétben kereskedelmet folytat Kelet- Európában. Connally szenátor az egyórás iz­galmas vita után végre ismét szó­hoz jutott és kijelentette, hogy nem ért egyet Wilson angol kereskede­lemügyi miniszter nyíatkozatával- Vandenberg szenátor kijelentette, a maga részéről helyesli azt az el­vet, amely szerint az angol kereskedelmi politikát feiül kell vizsgálni. A londoni Daily Worker az ügy- gyei kapcsolatiban rámutat arra, hogy az Egyesült Államok gazda­sági poli Ilkájának tulajdonképpeni célja a KeleíeurópávaS való keres­kedelem kiküszöbölése. Az ongol nép o háború ell*n A newyorki békeértekezlet meg­nyitása alkalmából rendezett vacso­rán a világ minden részébői érke­zett üdvözlőtáviratokat olvasták fel. Joliot Curie Nobel-díjas francia tu­dós üdvözlő táviratában ezt írja: biztosak vagyunk benne, hogy a newyorki értekezlet megerősíti a világ haladó tudósainak azt az elhatározását, hogy nem engedik a tudományt a halál szolgálatába állítani. A vacsorán a szovjet küldöttség névében Sosztakovics, a világhírű zeneszerző üdvözölte az amerikai ha­ladó kultúra képviselőit. Hangsú­lyozta, hogy tnegvédjük a békét minden ellenségeivel szemben. Ez­után a külföldi küldöttek köszöntöt­ték az értekezletet. Közöttük Stap­ledon, Anglia kiküldötte közölte, hogy csak azért érkezeti Angliából egyedül, mert az amerikai külügy­minisztérium több kiküldöttnek nem adott beutazási erigedélyt. Hangsú­lyozta, hogy a szovjetellenes pro­paganda ellenére az egész angol nép a leghatáro­zottabban a háború ellen fogta» állást és baráti érzülettel viselte­tik a szovjet nép iránt. A francia járási választótok második fordulja Az MTI párisi jelentése szerint' vasárnap zajlik le a franciaországi járási választások második forduló ja. Az első forduló alkalmával 723 mandátum sorsa dőlt el és 785 sorsa felett döntenek vasár nap. A páriskőrnyéki Issy-ben. ahol szer dán gauüeista provok3tőrök támad­ták meg egy baloldali gyűlés rész ­vevőit, pénteken Thorez mondott be szédet. A jobboldali választási ma nipulációval kapcsolatban többek kö­zött ezt mondta: Van valami, amit soha nem ve­hetnek el tőlünk s ez a dolgozók szive és a belénk vetett bizalma, Mi szabadon akarunk élni, szabad országban. Különösen azokhoz for­dulok most, akik még nem gondol­kodnak úgy, mint mi, a szocialista dolgozókhoz és a gaulleista tömörü­léstől megtévesztett Randákhoz, akik csak úgy, mint mi. szabad or­szágot akarnak. Szavazzatok ti is a haladásért és igazságért, szabadság­ért és békéért Uiobb bír óv q-qot font leértékeléséről A párisi Figaro értesülése szerint szó van arról, hogy az amerikai ár­zuhanások következményeinek elke­rülése céljából Anglia leértékeli a fontsterlinget A font leértékelése következtében az angol áruk jobb helyzetbe ke­rülnének a külföldi picokon, ezenkívül a leértékelés megakadá­lyozná az USA-bó! Angliába irányuló kivitelt vállaJat és az ország számára. Déldunántúl többi üzemében is hasonló fejlődést látunk. A ka­posvári cukorgyár az elmúlt év őszén országos teljesítményévé’ az elsők között volt A szigetvári cipőgyárban nagyarányú átalakí­tások történnek, az üzem az egyik legjobban felszerelt cipőgyár lesz Magyarországon. A tolnamegyei gyárakban is megmutatkozott az államosítás eredménye. A bony­hádi zománcedénygyárban új gé­peket szerelnek fél, a cipőgyárban pedig egymás után alakulnak meg a brigádok. Az államosítás egy éve megrou- *atta a hibákat is. A tervszerű gazdálkodás még nem folyik min­denütt a legtökéletesebben. A belső munkanélküliséget sem szá­molták fel tel lesen és korántsem lehet azt mondani, hogy a terme­lékenység fokozásában nem érhe­tünk még el további ugrásszerű eredményeket. in jennek ellenére az elmúlt év megmutatta az államo­sítás hallatlan embert és történel­met formáló jelentőségét. A há­roméves terv sikeres végrehajtá­sa, majd az ötéves terv elindítása és befejezése elsősorban az álla­mosított üzemek dolgozóinak mun­káján nyugszik. Soha Magyaror­szágon még nem készítettek oly hatalmas tervet, mint az ötéves terv. A 85 milliárd forintos be­ruházás legnagyobb része iparunk fejlesztését, elsősorban a magyar nehézipar megerősítését szolgálja. Mialatt a kapitalizmus járma alatt szenvedő nyugati országok ipara elsorvad, mert ki van szolgál­tatva az imperialisták kénye-ked- vének, addig az államosított ma­gyar ipar fejlődése nemzetünk függetlnn.ségónek tani«*, alapja. Iparunk továbbfejlesztése egyben azt is jelenti, hogy a munkás- osztály növekvő segítséget tud nyújtani a parasztságnak, trakto­rok ezreinek gyártásával fegy­vert ad kezébe a kulák kizsákmá- nyolók ellen, szerszámok, mező- gazdasági gépek tízezreinek a dolgozó parasztsághoz való jut­tatásával hozzájárulhat a szoeia- 'izmus építéséhez a falun. A nö- vekvő_ magyar ipar ugyanakkor ’olenti a város és a falu dolgozói életszínvonalának további emelé­sét, több ruhát, több cipőt, több. bútort, több ipari cikket az ország népe számára. Nemzeti vállalataink az. elkö­vetkezendő időben még nagyobb mértékben megerősödnek, a mun­kások pedig mind jobban és job­ban látják el feladatukat: építőivé válnak a Jelennek 1 lövőnek. KAT KO ISTVÁN*

Next

/
Thumbnails
Contents