Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-26 / 71. szám
Dunántúli 1949 Ilk. 26 Szombat fi. eVt. 71 lire 90 fillér A pécsi MOSzK versenyre hívta az összes kirendeli bégeket 4 népi b;70*'«iá«; rf-nde# teremt « serlésliixIaiáMrk körül Dolgozók a műnkaversenyrőt Minden Igaz magyar cs béke és a szabadság zászlaja alá tömörül Révai József elvtárs beszéde a sportcsarnok* héhegyülésen rÁ magyar értelmiség, n nők és a munkásosztály, a dolgozó 'parasztság, az ifjúság legjobb fiainak többezer főnyi tömege gyűlt ösz- tze pénteken délután a Sportcsarnok hatalmas termében, hogy hitet tegyen a béke és a szabadság szén1 ügye mellett, felsorakozzon az amerikai, a nyugati imperialisták háborús politikája tflen. öt órakor a jelenlevők hatalmas tapsa és éljenzése közben vonult be az elnökség. Az elnöki emelvényen ott látjuk Dobi István miniszterelnököt, Rajk Lászlót, Farkas Mihályt, Olt Károlyt. Ries; István, Rónai Sándor. Kállai Gyula és Ortutay Gyula minisztereket, valamint a magyar szellemi élet számos kiválóságát. szövetség a Szovjetunió és a népi demokráciák bekerítésére, az Egyesült Államok diktatúrájának megvalósítására saját „szövetségesei fölött is”. Ezeket a törekvéseket világosan bizonyítják az Atlanti Szer ződés egyes cikkelyei — Az úgynevezett Atlanti Szerződésbe meghívták Olaszországot is, amelynek semmi köze az Atlanti Tengerhez. Az angol külügyminisztérium erőszakot tesz á földrajzon, „az Atlanti'Óceánt Görögországig, sőt Perzsiáig akarja meghosszabbítani”. Az északatlanti térség védelme csak ürügy és az igazi szándék: a világ minden részén támaszpontot teremteni a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadásra. N'em mi mondjuk, hanem a Was- hington-Post, az Atlanti Szerződés célja széles katonai szövetség létesítése a Szovjetunió határain. At imperialistáit a* égés* Világot Görögországgá szerelnék változta*ni gei és azokat is. akiknek élethiva tása a szeretet hirdetése, a keresztény egyházakat. \ béke védelmének ügyével szemben el kellene lörpiilnie minden múltbeli és jelenlegi vitának es nézeteltérésnek. Ha a keresztény egyházak komolyan veszik saját hitvallásukat, akkor nem habozhatnak ők sem, és oda állanak a békéjét és szabadsá gát védelmező, népek nagy nemzeti egységfrontjába. Nem lesz háború, meri az egyszerű dolgozó emberek nélkül, a népek nélkül, a népek ellen, nem lehet háborút csinálni. A magyar dolgozóknak meg keil mutatniok, hogy ott állanak a békefronton éppen olyan egységesen, éppen olyan szilárdan és keményen, mint a többi országok dolgozói Ha ezt megmutatjuk, teljesítettük a ma gunk iránti <js az emberig iráni kötelességünket a béke védelmében. Révai József1 szűnni nein akaró lnll.-ec »-pecinl fogadott beszórje után Meki? József, a magyar ipari munkásság csatlakozását jelentette be a párisi- vi lágértekezlet céljához. Mekis József: A békét nem adjak ingyen A magyar ipari munkásság lelkes ölömmel jelenti be csatlakozását a párisi béke-világértekezlelhez és harcos üdvözletét küldi a békeszerető dolgozókn k. A., imperia isiák gazda névkül csinálják számlása: kát, anvikoi háborúra spekuláltak A tőkés országok dolgozói* e5 vannak szánva jogaik megvédésére és erejük feltartóztaíhala! ianul növekszik. A magyar ipari munkásság meg bélyegzi az Atlanti Szerződést, a háború előkészítésének a szabad népek szolgásáéba hajtásának ez* a I sötét tervS- Tudjuki hogy a békét nem adják ingyen. A magya; mun. kásság ktßjottn fiai* küldi ('»ttokra . : UK"* hadseregünkbe és el vannak ! szánva, hogy« a békét minden esz- i közzeä megvédik. or^ri Imre: A dolgozó para^zSájj üdr5rll u párifi héUekongrewsirnfl A Himnusz elhangzása után Joboru Magda, az MNDSs főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. majd hosszantartó viharos taps közepette Révai József emelkedett szólásra, — Azért jöttünk ma össze, a Magyar Értelmiség Nemzetközi Bi- íoitsága és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége felhívására — kezdte beszédéi Révai József —. hogy az egész ország, de a nagyvilág számára is hallhatóan felemeljük szavunkat a háború ellen és a béke melleit, Ezekben a napokban az egész vflágon balalmas minden országot és népe! 'előlelő békemozgalom bontakozik ki és szólítja csatasorba a dolgozó embereket Vflágmozgalomról van szó, amely nem szorítkozik egyes országokra, hanem kiterjed minden or szápra. Azért lőttünk ma össze, hogy megmondjuk: » magyar nép. a magyar dolgozók helye olt van a világ nagy békemozgaimáiban. A béke ■veszélyben »»n Nyíltan kel beszélnünk, nincs komolyabb ügy a béke ügyénél és éret; néppel komoly kérdésekre1 komolyan kell beszélni, kerteiés és szépítés nélkül A béke veszélyben van. Tudjuk, hogy népünk és demokráciánk ellenségei az igazságnak ezt a nyilt kimondását rémhírterjesztésre fogják felhasználni. ez nem ok arra, hogy elhallgassuk a való helyzetei. Biz osan tudjuk, hogy a magyar nép túlnyo mó többségében a nyilt beszéd az imperialisták háborús uszítok állá felidézell veszélyről elszántságot és szilárdságot fog kiváltani a béke védelmében. A békét azonban nem elég csak kívánniA háborús úszftók gonoszsága fölötti siránkozás és sopánkodás nem segít. kell ismerni honnét, milyen erők részéről fenyegeti vészéy a békéi és tudni két mi a teendő a veszély •«»küzdésére. A tolvajok régi és sokszor t>fcváJt tak'ikája, hogy fogják •begel kiabálnak, hogv eltereli k •hagukrói a figyelmei. A háborús ösziiók minden! elkövetnek, hpg - * népek te tudják meg a háborús tfŐkészflés boszorkánykonyhájának Bikáit. Támadó háborúra készülnek és Kézben torkuk szakadtából kiabálóit, hogy ők csak védekeznek és a kékeszerető nőnek az ina/.i támadók jlyen vflágpolilikai képmutató- és Ködösítés az úgy nevezett Atlanti Szerzőmé*. De az imperialista hazugságokkal szemben a lények beszét- hvk ó» azt mond iák hoev az Atlanti Szerződés re n egyéb mint egy háborús tömb, támadó Az Atlanti Szerződés az Egyesült Államok világuraltni törekvéseinek eszköze, nemcsak a Szovjetunió és a népi t! akráciák rovására, hanem saját csadósainak rovására is. Ezt még az amerikai lapok egy része is elismeri. Ez a szerződés: az amerikai fí- nánctőke vezetése alatt véd- és dac szövetség a dolgozó tömegek ellen, amelyek lázadnak a reakciós nagyfoké uralma ellen. Acheson és Bevin készek fegyveres segítséget nyújtani a francia nép Sllen, de Franco el lenforradalma idején bezzeg nem segítettek beavatkozni a spanvo! bel- ügyekbe. A forradalom számukra külügy, az ellenforradalom belügy. Ez a szerződés nem a béke, hanem a polgárháború szerződése. Az amerikai imperialisták az. egész Ha tisztán látjuk, hol-vannak a béke és hol vannak a,háború erői, altkor nem nehéz levonni a következtetést Magyarország, a magyar nép számára Hogy a mi helyünk a béke táborában van, az nem szorul bővebb bizonyításra. Békeszereletünk azonban nem a bárány butasága, nem is a struc öncsalása, élni akarunk szabadsában & függetlenségben, de ha szabadsá gunkra és függetlenségünkre törnek, akkor életünkkel is helyt állunk érte. A háború erői, az imperializmus erői a mi szabad; életünket is fenyegetik A béke védelmére éppen azért vagyunk elszánva, mert el vagyunk szánva népköztársaságunk, demokratikus vívmányaink, a mi földünk. a mi gyárunk, a mi iskolánk, a mi felemelkedésünk feltételeinek védelmére. Nem egy rezsim önvédelme ez. hanem egy nemzet önvédelme, meri ha az imperialista tervek megvalósulnának. népünk szoiganéppé, országunk gyarmattá süllyedne. A békét veszt yeziotik az imperialista gyújtogatok, de a veszélyt le lehet küzdeni, a háborút el lehet kerülni A harmadik világháború elkerülhető, és el is fogjuk kerülni, ha egységesen, elszántam bátran, széles nemzetközi fronton helyí- á ltunk a háborús úsz:lókkal szemben. A béke biztosítására (is megvédésére minden népnek a maga helyén, a világot egyetlen nagy Görögországgá szeretnék változtatni. Nem mi, hanem az Egyesült Nemzetek szervezetének főtitkára, Trygve Lie állapította még, hogy az At anti Szer ződés az amerikai imperializmus filial vezetett katonai háborús blokk, az alapokmány betűjének és szellemének megsértése. Az Atlanti Szerződés tehát háborús szerződés, az agresszív amerikai imperializmus merénylete tj világbéke ellen Dullest. az amerikai republikánus párt egyik fő külpolitikusát nem lehet az- 7.al vádolni, hogy a Szovjetunió barátja, de ő jelentette ki. hogy egyetlen niagasrangú személyiséget sem ismerek Angliában, aki hinne a Szovjetunió állítólagos fegyveres hódító szándékában. maga országában kell megtennie a tőle telhetőt. Mit keli -tennünk nekünk magyaroknak? Mik a mi feladataink? — Szilárdan helyt állatti a Szovjetunió vezette békefroniban. Rákosi Mátyás szavai szerint — megmutatni, hogy Magyarország nem rés, hanem bástya a békefrontban. Dolgoznunk kell gazdaságunk megerősítésén, hogy erőssé, ellenállóvá tegyük országunkat. Fel kell ébresz fenünk és fejlesztenünk népünkben a bátorságnak, és helytállásnak, a haza védelmére irányuló elszántság nak erényét és szellemét. Meg kell szilárdítanunk nemzeti egységünket a békét, a munkát, a felemelkedést akaró magyarok tö- möriilését demokratikus kormányzatunk mögött. E négy feladat teljesítésével vesz- szük ki részünket abból a nagy vi- lágmozralomból, amely ma a léke megvédéséért folyik, Ami a magyar munkásosztályt illeti, ami a' munkásság vezető pártjai, a kommünikékat illeti: Mi meg fogjuk tenni kötelességünket. A nemzetközi békemozgalom élén is a munkásosztály, a kommunisták haladnak, mini ahogy ők állottak a fasizmus elleni harc élén is. A béke ügye azonban nemcsak kommunista ügy, és nemcsak a munkások ügye. Ogye ez minden becsületes embernek Ezért hívjuk a mi nagy békefrontunkba az asszo- nyokat. az ifjúságot, az értelmiséT.)ögei Imre. a DEFOSz ügyvezető-elnöke, a. dolgozó parasztság nevében szólalt fel. A Magya: dolgozó parasztság jól tudja, annak köszönheti szabadságát, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította . hazánkat a hitleri fasiszták és magyar cinkosaik elnyomása aló! és lehetővé tette, hogy széttörjük a feudalizmus bilincseit, hogy á magyar löld végre azé a paraszté legyen, aki azt megműveli 'A dolgozó magyar parasztság most szabad, független országban él, amelyben a dolgozó népé a hatalom. A magyar nép békében akar élni, hogy megvalósíthassa a hároméves terv befejezése után az új ötéves tervet. A dolgozó parasztság a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozik a párisi kongreeszus felhívásához, mert meg van győződve, a kongresszus megmutat ja. hogy a békp erői, mélyeknek- élén a hatalmas Szovjetunió áll, mennyivel hatalmasabbak. a világuralomra törő amerikai imperialisták és csatlósaik , erejénél. Lelke-' tetszésnyilvánítással ki sérte a nagygyűlés a protestáns egyházak nevében felszólaló Re reczkv Albert református püspök Bercwlív 4fher* a mairviir nép harcáról A magyarországi protestarriizmu« mély meggyőződése, hogy kö*eles sége a békéért való harcban részt venni. Tudom, hogy erre igent mond velünk együtt sok-sok roma ka'olikus hivő lé'ek is. Mi a békét mint magyarok is meg akarjuk őrizni, mert mérhetetlen pusztulás után csodáraios erőfeszítésekkel tudott ez az ország nemcsak lábra állni, hanem építeni és fej'ődni is. ITgyancsak lelke« taps fogadta dr Oillemot fÁszló Kossnth-dijas műegyetemi tanár felszólalását. Mi magyar mérnökök és kifta tók, akik átéltük az ország pusztítását, az újjáépítés hőskorát és a külföld elölt is büszkén mutathatunk rá a magyar társadalom min den dolgozó rétegének emberfeletti .teljesítményeire eég összehasonlító alappal rendékezünk arra hogy a háború vagy béke kérdésében ái- Iá»1 ffialhassunk. Minden rönkkel a békét, a békés fejlődési és az emberiség haladását szolgáljuk. Hon Gyfírjgy: A «/ovjet If|6s% példáját követtük Az ifjúság nevében Non György a MTVS7. elnöke heszólt. Az AWanti Szövetség terve az ifjúság miKióinak tiltakozását váltotta ki szerte a világonMi magyar fiatalok a többi demokratikus országok fiataljaival együtt azzal szolgáljuk legjobban a béke Ügyét, hogy a szovjet ifiúság példáját követve fel- készü'ünk a béke védelmére \ b-'t.-n Így gyűlést Joboru Magda zárta be. — Az amerikai impe.ia'ísták há borús előkésziTe'-eiket az utóbbi napokban felfokozták és meggyor sílolták. Ebben a légkörben születet? meg a Nemzetközi Dómokra tikus Nőszövetség é az Értelmiségiek Nemzetközi Összekötő Bizottságának javaslala egy nemzetközi Wkekongresszus őszehívására. — Forrón üdvözöljük a békekongresszus gondolatát, mi a népi demokráciák dolgozói, akik féltő gonddal őrködünk országaink felei* amelyek végre igazi hazánkká váltak. A mindvégig izzó, lelkes han rulatú békegyűlés, amely kifejezésre juttatta az egész magyar dolgozó nép egyöntetű síkraszál- lását a párisi hókojcongresszu» céljai mellett, a Szózat hangjai vaj ért véget. El vagyunk «?ánvn a béke ved«*1 mere!
