Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-24 / 69. szám

DüNÄNTOtl NAH© tgyűnk büszkék rájuk, kövessük példájukat Uj élmunkásaikaíünnepelték az üzemek dolgozói zárdán délután a Dohány- rban és a Bőrgyárban ünne­pe» keretok között osztották íz étmunkás kitüntetéseket. A lánygyárban Felczán Andor :árs, az MDF nágypécsi szer­étének titkára intézett beszédet lolgozókhoz. »vezetőül a dicsőséges Ta »köztársaság 30. évfordulójáról ékezett meg. Győzötf a harcunk- 1919. március 21-én a magyar ttkásosztály beírta hevét a ■éneicm legfényesebb lapjaira, kommunisták vezetésével m.eg »intette a Magyar Tanácsköz »aságot és elindult a szociá­lis építésének útján. A ma­ii munkásság és ezegény- aszteág harcát ekkor idegen vatkozással, katonai túlerővel árulással törték le. Emlékét ellenforradalom szennyes szí­nak és rágalmak áradatával ötté o|, hogy a magyar népben Orz alom érzését keltse fel ■tja egyik legszebb és legeli ’’b emlékével szemben.- lie a Horthy-nmdszer 25 » rágalmai dacára a dolgozók éhen elevenen ólt 1919 emjó Az illegális kommunista párt le számunkra, amelynek hai­tit, sem a bitófák, sem a bőr­ük kínzásai nem tudták meg- »1, Nyíltan és bátran hangoz­ni, hogy a mi harcunk, a mi vnk győzni fog. * ötéves tervről, Fártunk y feladatairól, a falusai ősz- karc kiéleződéséről beszélt kitt Felczán elvtárs. Rátért a tkásosztály áldozatvállalására. Erőfeszítésre, melyet a szocia- *'ts építése érdekében kifejte­A munka új hősei • Ebben « harcban hősök szü- fk: az élmunkások — man­11 — számlik állandóan nő és Ölem 10.000 élmunkást tartunk 'án. Mi- ennek a magyaráza- k’ctncsak az, hogy a legma- lf|b munkateljesítmény' foly- k'gtöbbet termelünk, hanem Is’. hogy dolgozóink átérzik felismerték az ország ópftésé­lerdöntőbb feladatait. Érzik, f ók is a hatalom részesei, és bájukkal saját hatalmukat, -a '^.«osztály hatalmát erősítik > Hatalmunk megerősödése pedig büszkék vagyunk i hogy mi ahhoz a hatalmas ,rhoz tg-itozunk, amely az 12 világon sikeresen harcol a ä érdekében. f 2>itáii átadta az- élmunkás-r etetéseket Kelemen József,} \ Lajos, Kiss Alttal és Újvári # JJ* elvtársaknak, akik példát# 'ltnk ji. munkában és az egész# íar dolgozó nép szereiét és# "Ecslilését kivívták. . ^ MDP vezetésével # bőrgyárban az ünnepély a# jrUsz oléneklésével, majd# e. hangulatos kultúrműsorral # .uött. Szavalatok, rövid jele-# ;ii üzemi dalárda számai# .Csizmadia Ferenc eivt.írs# 1 a dolgozókhoz. Rámutatott# ' demokráciánk fejlődésének# , Eredményeire és azokra a# feladatokra, melyeket ez# Eves terv elénk állít, de me-r 1 Eddigi eredményeink alap-# Az MDP vezetésével meg fo-f l tudni valósítani. Ezek az# ?en.vek elsősorban a mun # lelkes és áldozatos Állának köszönhetők. Amun- rJí-álytól a proletárdiktatúra1 betiiitö népi demokrácia,' !'a is áldozatokat vár. mi 1 hc.tnkásosztály hatalmának# ”'lávii'a az államapparátus# w®.helyét, elsősorban a műn-# ■taly fiaival óhajtja belöl-# ji?*6k a helyek anyagilag af n esetben kevesebb fizetést# f'k, de munkásos'.tályunk# »W ett° feladatait, amit a le^-J ^ rendőrtoborzás is bizonyít,# 26.000 újonc jelentkezett* Jönnek a levelek a DÉFOSz-h&z a kulák kizsákmányolásról a munkásosztály és a szegény- parasztság soraiból. Az eddigi szellemben, példát véve élmunká­sainktól, folytassuk tovább a szo­cializmus győztes építését. Csizmadia elvtárs beszámolója után _a Szakszervezetek Országos Tan '« a nevében Grosz István elvtárs szólt az üzem dolgozóihoz. Beszédében kiemelte, hogy a dol­gozók életszínvonalának, a mun­kásosztály hatalma megszilárdítá­sának elsőrendű feltétele a mun­ka termelékenységének fokozása. Ezekután került sor az élmun­kás kitüntetések átadására. A ki­tüntetett élmunkások: Előd Béla, Egyed Gyula, Gergely György, Horváth Imre. Ilin Mária, Marton Sándorné, Szakaid Ferenc és a kiváló munkáért kitüntetett Kar­úik István, a dolgozók- lelkes tap­sai közben vették át kitünteté­süket. Végül az üzem kilenc munkás­újítójának osztotta ki a pénzju­talmat Szűcs .József vállalat- vezető. A bensőséges ünnepség Vasvári József ÜB. elnök záró­szavaival ért véget. Örömmel fogadjuk a határozatot Elvfársak nyilatkoznak a progresszív tagdíjfizetésről A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége határozatot ho­zott a progresszív tagsági díj be­vezetéséről. Lássuk, hogy vélekednek erről a Párt különböző dolgozó rétegei? — Hogy vélekedik a munkás, a kisfi­zetésű közalkalmazott és a szabad­foglalkozású? DÓBOZSMA ISTVÁN VÁROSI TISZTVISELŐ: Nagyon helyén­valónak találom a progresszív tagdíj fizetést, ahogy a -progresz- szív adózási is állampolgári vi­szonylatból>i. Bár az adó kény-1 szerűségét nem akarom hasonlí­tani ahhoz a bensőséges, kapcso­lathoz, ami bennünket pártunk­hoz fűz. Az eddigi, mindenkire egyformán kötelező egy forintot, mindig nagyon kevésnek tartottuk és örömmel adjuk ennek kétsze­resét, de ugyanilyen örömmel lát juk, hogy a nagyobb fizetésű dol­gozók most jövedelmükhöz mér­ten járulnak hozzá a párt anyagi alapjának megerősítéséhez, amely­ből a sok egyéb hasznos dolog mellett, új eszközök születnek az oktatás szélesítéséhez. DR. STEFANICS JANOS OT1 ORVOS. — Helyeslem a progresz- szív tagsági díjat. Helytelen volt az, hogy a néhányszáz forintos fize­tésű dolgozó ugyanannyit áldozzon a Pártért, mint a kétezer forintos nagyjövede’mű tag. A teljesítőké­pességhez mért áldozat -csak meg fogja erősíteni a Párt és a tagság kapcsolatát. DR. GARDOS ISTVÁN ÜGYVED: — Szívesen és örömmel fogadom a progresszivitás elvének bevezetését, mert a Párt élcsapat jellegét 'ebben is kidomborítva látom. A nagyobb fizetésű párttagra ilyen szempont­ból is fokozottabb kötelességek vár­nak. A Párt együtt nőtt az- ország­gal és a megnőtt feladatokat, csak fokozott anyagi erőkkel láthatja el. A mi dolgunk, és a mi érdekünk, hogy a Párt minél hatalmasabbá le­gyen. SZABADOS BÉLÁNÉ KERES­KEDŐ: Nincs más véleményem, mint a Központi Vezetőségnek. Ezt azzal is alátámász hatom, hogy a, progresszív alapon rám­át, t ■ sági díj mellett fenntartom azt a külön felajánlott ■ összeget is, amit eddig is az egyforintos tagsági díj mellett fizettem. Úgy érzem ennyivel, sőt ennél többel tartozom Pártunknak, amely ezt az nrszáaot trlém.1»tte rom iáiból. HOFFMANN TIBOR ZSOLNAY- GYARI MUNKÁS: — Nálunk a gyárban mindenki helyeslőén fogad­ta a K- V. határozatát. Pártunk az ország gazdája lett és ehhez mérten kell erősnek és teherbírónak lennie. AH, kisfizetésű dolgozók már régen felismertük a tagságidíj fizetés je­lentőségét és valamennyiünk meg­hozta ezenfelül a maga kis áldozatát. A jobb jövedelmű párttagok is mó­dot kaptak most arra, hogy bebizo­nyítsák áldozatkészségüket. A vi­szonyunk csak még szorosabb, még odaadóbb lesz a Párthoz. A nemrég alakult DEFOSz szer­vizelők az egész megyében teljes erővei megkezdték munkájukat- Az ' új szervezelek egyik legfontosabb tevékenysége a kulik ok féktelen kizsákmányolásának kitett gazda­sági cselédek védelme. Ennek a munkának máris mutatkoznak az ! eredményei és a DEFOSz irodave­zetők munkája nyomán egymás után hull le a lejei 3 könyörtelen kulák kizsákmányo­lásról. A cselédekkel való embertelen bánásmód gyalázatos esetei bonta­koznak ki azokból a levelekből, me- i>ek nagy számban érkeznek a DEFOSz megyei titkárságához. Ta­lálomra veszünk kezünkbe egy le­velet. Idős Vágner Adám pócsvá- rad-i szegényparaszt írta. Az egy­szerű szavakból a kulák kizsák­mányolás még ma is szinte minden­napi, de minaennapiságában is felháborító esete bontakozik ki. Vágner Adám leírja, hogy fia két évig szolgált Varga Mihály püspök- szenterzsébeti kuíáknál. A kulák, akinek 42 holdja és cséplőgarnitu rája van, látásiéi vakuláság űzte, hajszolta fiát, kinek hálóhelye az istállóban az áltatok mellett volt. | Az csak természetes ezekirtfe. : hogy az OTI-ba „elfelejtette” be- 1 jelenteni. Két évi «rrberteie« haj- I szolás után végül Varga Mihály 900 forint bértar­tozással elbocsátotta cselédjét, azzal az indokolással, hogy nem tud fizetni. A 42 hold, a cséptőgamriura jöve­delme nem volt elég Varga Mi­hálynak ahhoz, hogy cselédjének megjáró bért kifizesse Kovács Já­nos a DEFOSz pécaváradi irodave­zetőle, mint az a levél további so­raiból kiderül, az ügyet kivizsgál­ta és az eljárást a kizsákmányoló, rendeleteket semmibe vevő kulák ellen megindították. Eddig a levét. Mindennapi eset: 42 hóid, oséplőgarmitura és féktelen kizsákmányolás. A DEFOSz szer­vezetek jó munkája, a munkástagozat megizmosodása az előfeltétele annak, hogy ezek az esetek megszűnjenek . A DEFOSz megyei titkárságának levelezési akciója pedig nagyban hozzájárul majd, hogy ezek az es - tek napfényre kerüljenek és így könnyebben tudjunk harcolni a ki­zsákmányolok eÜen. Már brigádjuk is van ÄZ ÚTŐRÖKNEK SOM MARTON szólalt fel első­nek, a szakszervezeti székház nagy­termében. Az utőrök egyforma szürkészöld esőköpenyben ültek a sorokban, a köpenyeken látszik, hogy vigyáznak rájuk. A demokrá­ciától kapták őket, de munkára nemigen használják, inkább csak ünnepélyes alkalmakkor- Olyankor, mint most: szakszervezeti közgyű­lésre. Som Márton babarci ulőr, Búd n András, Horváth Ferenc, Négler Sándor és a többiek valamennyien a megye faluiból jöttek el, hogy megbeszéljék, mit kell tenni az ül­őtöknek, mivel járulhatnak hozzá az országépítéshez. Délelőtt tartották a közgyűlést, Dalios Kovács elvtárs, a Zsoinay gyár munkásigazgatója adott ré­szükre politikai tájékoztatót. Dali'-s elvtárs a Függetlenségi Népfront­ról beszélt, meg a 30 éves Tanács- köztársaságról. Standovár elvtárs olt az első sorban figyelmesen bó­logatott. KETTEN AZ ÉLCSAPATBÓL! AZTÁN BUDA ELVTARS, i szakszervezet elnöke ezeket mon­dotta: — Esztergom—Komárom várme­gye útőrei munkavesrenyre hívták ki a baranyai utőröket.' Elragadják az eivtársak? — Persze, hogy elfogadjuk — zúgta a szürkeköpenyes utőr-had, és kérték, részletesen ismertesse Buda elvtárs a ntunkavfrseny tér- vét. — Valamennyiüket érdekelte a terv, még azokat is, akik néhány évvel ezelőtt még kétkedéssel fo­gadták a szakszervezet megalaku­lását, meg a FÉKOSz-t. Lassan po­litizálni is megtanultak. Eddig csak süvegeitek a vármegyei urak ko­csiját, mikor az szemükbe port vág­va elrobogatt mellettük, ma már vezetőségi tanok a DBFOSz-ban, kis földjükkel bekapcsolódnak a termelőszöveikezíúbe. Munka ver­senyben dolgoznak és megtanulták, hogy az utőrök is az ország gaz­dái közé tartoznak és a második munkaversenyükben már brigádot is alakítottak A kitűzött célt 116 százalékban érték el, negyven ut­’őr kapott pénzjutalmat is. Egyszerű dolgozó parasztok, ipari munkások kerültek a baranyai földművelésügyi igazgató­ság élére. Az új hivatalban most áj emberek ülnek, kemény, munkás évekkel a hátuk mögött. .1 népi demokrácia biztos abban, ív így ugyanúgy megállják helyüket az íróasztal mellett is, mint eddigi munkahely ükön, a gyárban és a mezőn. Tóth Jánosáé komlói bányász- szülők gyermeke. Édesapja az első világháború­ban elesett. Hatan voltak testvérek, hat éhes­száj várta az eledelt naponta. Tizenkét éves volt mindössze, amikor édesanyjával együtt már munkába állt a bányáitól. Napszámosok, taka­rítónők voltak. — Műnkéi, küzdelem, volt az életünk és ret­tegés. Mert rettegni kellett azokban ez években, amikor a bányászság a leij szörnyűbb elnyomás­ban élt. A harcban mi, asszonyok is segítettünk a férfiaknak, kétszer Fűtöttük ki anyámmal együtt a bányából. .! munkásmozgalomban 1996- tól kezdve résztvettrin én is — meséli. — 1041- ben mi, asszonyok állíttattuk le a, munkát, mire katonaság szállta meg Komlót. A következő év­ben Ki bányászunkat vittek cl a büntető száza­dokba, ahonnan csak hárman tértek vissza. A feltzabiidalús valóban a fclsza- badutgst hozta meg számunkra. Azonnal bekap csalódtam a Kommunista Párt munkájúba, ve­zetőségi tag lettem, Ibii ben megszerveztük az , MNDSz-i, annak is egyik vezetője lettem és részt vettem minden demokratikus megmozdu­lásban. Két év nndoa, 1947-ben kineveztek tisztviselőnek. Kerületi szociális gondozónő tet­tem. Úgy éreztem, nem dolgoztam rosszul, mert Az új munkaversenyben még töb'- #bet akarnak felmutatni. Tudják #már, hogy hol lehet az erővel ta- különben nem biíesiíztattak volna olyan nagy # karékoskcidni, hogyan Iche; h osz- szer etet lel. #tani a munkák hogy ne kelljen 18 —?ü kilométert gyalogolni, egymás között a munkát megpszlani. Erről beszéltek a beszámolók men'otílp-z iCiálah fel Som Múltot, elsőnek. Es hozzászóltak a többiek is, 160 ulőr problémái, közös dob gái kerültek elő. Kerékpárkérdés, amihez gumit biztosít a szakszerve­zet, hogy ne gyalog kelljen útsza­kaszukon közlekedniük. — Lakás­ügyeik rendezése, hogy a munka­versenyben gond nélkül vehessenek részt. Munkájukról beszéltek a DÉFOSz-ban, járási értekezleteik- röl a szakszervezetben. fiyen problémáik vannak. Nem mostohagyermekei, hanem építői asz országnak. Nem kell derekukat meghajtva átírni, tnig a hintó elro­bog mellettük, hanem az alispán- . na!, meg a vármegyei főjegyzővel J személyesen beszélhetik meg dol- \ gaikat # — A munkaversenyből pétiig úgy # vesszük ki részünket — mondotta Papp Imre elvtárs a hozzászólások •.után, — hogy ebben a* onazégban mindenki lássa, az iMŐcok keményen dolgoznak a demokráciává. Ebben egy emberként rrwgegjesett -l ai »tőrök sz3ks*«we®eW»A Mit- f gyűlés®. Tóth Jánosné, mint igazgatósági személyzeti előadó végzi felelősségteljes munkáját. Kiss Antal büszkén hordja kabátján a min- taquzdu kitüntetést. Biharrnegyei kisparaszti csa­ládból származik. Kilencen voltak testvérek. Gyerekkorában már uradalmakban pásztorkodnia kellett, aztán napszámos volt. Huszonnégy éves korában megnősült, a komódi nagygazdáknál tizedéért aratott. A felszabadulás számára is meghozta a szebb életet, mér 1945 októberében ■ nyolcvanegy családdal együtt áttelepültek az akkor még 9tí százalékban volksbundista Bárra. Az agpárprolcíáriáluN harcában megedződoU Kiss Antal. Hamarosan párttitkár left é’s mhtt világnézeti előadó járta a közeli • falvakat. Néhány héttel ezelőtt Dögéi Imre adta át neki a . Mintagazda“ kitüntetést. — A kitüntetést terméseredményeimért kap fám. A jutUdott 14 hold között volt egy hold so­ha fel nem szántott termet is. Én ezt felástam és 16 kilós káposztát, négy és félkilós kalará- hét. másfél kilós zellert, és olyan zöldpaprikát termeltem, amit-- ' négy darab volt egy kiló. Termeltem dinnyét, amiről azt mondták, hogy az itt nem terem meg. Az igazgatóságban termelőszövetkezeti elő adó. Feladata a szövetkezetek szervezése és el lenőrzése. Munkáját már meg is kezdte, falujó bau megalakította az első termelő csoport«> hold földre és 3 hold szőlőre. Határozott kemény egyéniség, aki méUókép)ten képinselt t Uolgozo parasztságot új munkahelyén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents