Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-23 / 68. szám

teueres 33 IMüfiavasfa! a népnek a féüsslefé igazság­szolgáltatásban való részvételéről és a felleSAvItel egyszerűsítéséről Btesz István igaz-ságiigy miniszter •r. országgyűlés elé terjesztette a épnek a büntető igazságszolgálta- : jjban való részvéte'éröl, valamint fellehvítel egyszerűsítéséről szóló érvény javaslatot. A javaslat biztosítja a nép kikül­döttéinél. közvetlen részvételét a büntető Igazságszolgáltatás egész területén, tehát nemcsak a politi­kai, hanem a gazdasági és a kö­zönséges bűncselekmények elbírá­lásában Is, még pedig nemcsak az alsó, hanem a IcUobbezési fóru­mokon is. Az also világháborúig Magyaror- • ragon fontosabb ügyekben az es- Üfltbíróság Ítélkezett. Az esküdt­nek intézménye azonban nálunk em vált be, mert az esküdtek nem ettek részt az ítélkezés egységes folyamatában, liánom a bírói tanács megszövegezte kérdésekre kellett igennel vagy nemmel válaszolniok. Ilyenformán a nép bevonása a bí­ráskodásba lényegében csak szem­fényvesztés volt. A felszabadulás után a demokra­tikus ’ jogalkotás életrchívta a népbíróság intézményét és a népbíróság, valamint a mun- kásbiróság tagjai az ítélkezés egész folyamatában együtt vesznek részt a hivatásos bíróval. A javaslat ren­delkezése szerint ezentúl a járás­bíróságnál háromtagú, a törví • /- széken pedig öltagú bifnletőtanáe ítélkezik. A járósbirósági büntető tanács egy hivatásos bíróból cs két nomjogász ülnökből, a törvényszéki büntető tanács pedig kél hivatásos bíróból és három ülnökből alakul, vagyis az alsófokú bíráskodásban a népi elein a többség. A? ülnök a bíróságnak teljes jogú tagja, akit ugyanazok a jogok illetnek meg, mint a hivatásos bírót. A feifcbbvi­leii lanács öc tagja közül három hi­vatásos szakbíró, kettő pedig ülnök lesz. A javaslat eltörli a kétfokú peror- vcstat rendszerét, ezentúl az alsó. fokú ítélet ellen csak feJlebbezés- nek lesz helye, amit a legfonto­sabb ügyekben a Kúria, egyébként pedig az ítélőtábla fellebbezési ta­nácsa intéz cl. Ezáltal egy-cgy ügy időtartama lé­nyegesen megrövidül, de egyszerűb­bé is válik, mert a fellebbezési eljá­rásból a javaslat kiküszöböl minden olyan tormalizinust, aminek nincs különösebb jelentősége. A teljesen új bűnvádi eljárás meg­alkotása a törvényhozás későbbi feladata lesz és ennél már hasznosan lehet majd értékesíteni a most»-' javaslat kö­rül szerzett gyakc,: \,.tl tapasztala­tokat is. Az üzemek dolgozóinak ünnepségei a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A budapesti Szemek dolgozói sadden ünnepélyes keretek kóréit 1 -.-e! ék azték meg a Tanácsközt ácsa 'ág évfordulójáról. Mindenütt lat- -es hangulatban ü nép ették meg a Tanácsköztársaság hőseit, átlőtték ■ Szovjetuniót és nagy vezérét, Sztálint és « magyar nép bölcs ve­ret fiiét Rákosi Mátyást. A Tanácsköztársaság em'ékün- n*p* alkalmából por került az új élmunkás és kivilómunkás kilün- ‘«•Ifce.k átadására i*. Az űzőmét dolgozói forró hangulatban ünne­pekék a munka, a szocializmus hő­seit. A csepeli Wejss Manfréd-gvá' pártszervezete ünnepélyes pórjnap keretében emlékezett míg .’. proletárdiktatúra, kikiáltásának .iarminí»<ük évfordulójáról. Vas ZattA» miniszter is* «idolt, na- rnfit be.,sédet. Bevezetőül liiefcira- ,ékezett a Tiriácsköztársaság i*eg Taksájának körülményeiről, majd hangsúlyoz1 a. hogy a rnagyw dol­gozók felismerték, hogy a szabad­ság mtndex nép számára egy és nerthatíflan. Vas Zoliin ezután az illegális kommunista mozgatom kfizde mei- rői »rámolt be, Hnwrteft# a tel- szabadulás étin elért eredményei­ket, ametyelrt * elsősorban a Szov, Muniónak készöníietünk év annak, hogy a Magyar Kommunista Párt 'anult » Magyar Tanácsköztársaság hibáiból A sz.ociaiizrmi.sban rejlő erőtaratékok mozgósitáisával pár­tunk nemesik megvalósította az eléjük szabott feladatokat, hanem szoknál jóval többet teljesített. Az ötéves terv megvalósítása pedig közgazdaságunkban példátlan a*á nyű fejlődést fog jolertloni. A terv < -dekébsn mozgósítanunk keli köz­gazdaságunk mindért erőtartalékét. M -jósitanunk Vril az ország s/A les dolgozó tömegeit. Majd bőszé, de végén hangoztatta, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyásnak vezetésevei szorosan felzárkózva a Szovjet­unióhoz további harcot hirdetünk a békéért, a szocializmusért, har­cot a magyar nép szabad és bol­dog Jövőjéért Vas Zoliin nagy tap-sal fogadott beszéde urán Meíds .Wpef. a Va -a# Siaksz&rvezet főtitkára, a Moszkvában járt szakszervezeti küldött*«* v*z«tőj* átadta a csepeli dolgozóknak a moszkvai „Vörös PreíetAr” sierssáimkésztlősyár dol­gozóknak harcos üdvözlőié!. Mekis József ezután a többeze-r főnyi munkásság hatalmas tapsa kőmbe» Átadta a Szakszervezetek Orszégoa Tanácsa nevében a cse­peg Welss Manfréd-gyár 95 új H­.nmtkásának^^hau^tlváíó munkáf­A HOFHBFR GYAKRAN Ha­i ust.vák József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke em­lékezett meg a Tanácsköztársa­ságról. a. harmincadik évforduló alkalmából. — A magyar proletariat«* lei­kébe — mondotta lángoló be tűkkel vau beleírta a, Magyar Tanácsköztársaság neve. Hangoz­tatta ezután, hogy u magyar mun kásosztálj: álcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja, vezetésével har­col a szfuializmusért és épít.i fel a szocializmust- Ezután kiosztotta az új élmuukánoknak és kiváló munkásoknak a kitUnteütseket. A EANG GÉPIjVARRAN tartott ünnepségen kiosztották az új ól­munk ás jel vén veket. Az üpnepsé- '011 Vörös László, az MDP kt’- küldött* megemlékezett a Tanács I ölt,árvaság haroőncadik évfor­dulójáról és hangoztatta, a. hafal más S»övjrtúnió Vörös 11 arise r fi gdsie.k köszönhet lök aza-hadsáprun- kat és ezt a szabadságot ha kell. élet ónk árán is magvédjük. Ezutáu Gács fÁszló, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. — Azok a kiváló munkások mondotta többek között ‘ beszédé Elfogadta az a választási törv Az orsziggvilléj keddi ülésén Mihályfi Ernő elnüklésóvej az or­szággyűlési választásokra vonat­kozó törvényes rendelkezések mó­íto*(tásáró| szóló lörvúnyjavastatol tárgyalták. A javaslatot Földes László «lőadó ismerlello. Dúlt* •Jenő (EKG) hangoxlatta. hogy a javaslat szélesebbkörü választó­jogot biztosit, mint az alkotmri nyosságával és demokratikus szet­temével kérkedő fingot választási törvény. Vészi Mátyás fpártnn- kfviili) a javast«! ellen szólalt fel. Az országgyűlés ezután a törvény­javaslatot áltwlánnssügbau és rész­leteiben Is elfogadta. Schiffer Pál előadó ismertette a Magyar Köztársaság és a Román Népkftzölrsaság között st egyenes adók, valamint m . öröklési lllclé- kejt tekintetében a kellős adózta­tás elhárítása tárgyában kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, molyét a Ház hozzászólás Hóikul általánosságban és részleteiben Is elfogadott, Dabronaki Gyula (MDP) uz or­szággyűlés inenl«]«ni bízóiUnitának jelentését iaoicrtntte Kovács József purtonkívüli képviselő ügyében. ■Ait tiltott határátlépő* elkoveté­het) — akik élmunkáé je-lvópyt kaptak, tovn.bbra is tegyenek élen­járók a. munkában és * többi dol­gozóval együtt fejlesszék képes­ségeiket, tapasztalatok kicserélé­sével, új munkamódszerek elsajá­tít ásával újra és újra javítsák munkájukat. Vegyenek példát a Szovjetunió Rztahanovistáiról. A dolgozók szűnni nem akaró lelke­sedéssel éltették Sztálint, Rákosi Mátyást és ünnepelték a kitünte­tett új élmnnkásokat. GÄH7, HA,Hőéi VAKBAN tar­lón ünnepségen -Innzn Károly innnkásigazgató méltatta i Ganz hajógyárnak ar. I!>1!> ee Tanács köztársaság ideje alatt szerzett érdemeit, majd dísze* keretben levő Leóm képeket adott át a gyár négy dolgozóiénak, akik a Tanár'köztársaság idején a gyár­itól kik érül ve vezették a mun­kásosztály harcát. Ezután Lakatos Kóla, mondott ünnepi beszéd«!. Dolgozóinknak ■jt kell venniük —- mondotta — él to un kosaink módszereit és a termelésben fokozottabb erővel kall részt venniük, hogy a három­éves tervet sikereseit fejezzük he. Ez lit,ip kiosztotta az ólipiin- kás és kiváló munkás ki.üntoté- svkei­országgyűlés ény módosítását-ének megkísérlése körben le.llen- értek. Kővár* József mentelmi jo­gát előzetes letartózlutásárn is ki­terjaclő hxliillyal felfüggesztette az országgyűlés. Az elnök napirendi javaslatára a Ház legközelebbi ütését szerdán délben 12 órakor tartja, napirend­jén a községi vállalatról szóló tör vónyiavaslat, valamint a Magvar Köztársaság és a Komán Népköz- társaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tár­gyában kötött egyezmény becikke- iyezéséről szóló törvényjavaslat szerepel. Ezzel az ülés három­negyed 12-kor végeiért. NCV Ka1« btintA’éss«| »ujiqH «siy gyilkos b eretlfi-gényt . Tóth János korefegény 1944 de curnber 21-én hednuivcleli területen 20 mur.kaszoltfálatost kísért hómun­kára. Útközben egy Fischer nevű munkaszobája tost a többiek szetue- If.ttára agyonlőtt. A népbjrósftg ha­lálra itylte is bilplpf-'sét a NOT Aradi- tanácsa kedden jogerőre emelte. A M é MB etorsxáu i I tréssel fogadták a 12 német ipan w I iMuscfő kinevezését, mert az an­ti merik ai katonai kormOKysaf d‘r<- zölte a brit és francia katonai kormányzatokkal azoknak a nyu- gatnémetországi vas. acél és más gyáraknak a jegyzékét, amelyek mentesítendők mindenféle lesze­relési intézkedés alól. Az indo­kolás szerint ezekre a gyárakra nagy szükség van Európa „talpra állításánál“. A jegyzék közel 150 nehézipari vállalatot sorol fel. Ezeknek egyharmad része a Ruhr vidékhez tartozik. A mentesítendő vállalatok között szerepelnek az egykori Göring-művek egyik tar­tozéka, továbbá a Thyss'e.n-kohó, a krefcldi acélgyár, végül n Man nesmann, a KÍoeckner és Hoesch- tnüvek teljes egészükben. Az amerikaiak szándéka nyilvánva­lóan az. hogy érintetlenül hagyják azokat a gyártelepeket, amelyek nagymértékben hozzájárultak Hit­ler fegyverkezési tervének meg­valósításához és a Krupp müvek­kel és a Farben Industrievel kar. öltve vezető szerepet játszottak u német, imperializmus hódító vál­lalkozásaiban. Ugyanakkor az an­golszászok közismert nácikat He­verjek ki a ru.hrvidéki ipar vezető állásaiba. Az újonnan kinevezett I? ipari vezető nagyrészt a szov­jet. övezetből meneküli a nyugati övezetbe, mert. tudta, hogy csalt ott szabadulhat meg náci mivol­tának következményeitől. Francia hivatalos körök leplezetlen nehez­; gotszászok nem tartották szüksé­gesnek előzetesen meghallgatni « franciák véleményét. így zajlik •az élet Nyugatnémetországban. A szovjet sajtó megem'ékezfk árról, hogy harminc évvel ezelőtt alakult meg a Ma­gyar Tanácsköztársaság. Zaszlav- szklj a Pravdában irt cikkében rámutat arra, hogy a Tanácsköz- t'árseoágoz a magyar munkásosz­tály önfeífáldozóaiTi támogatta és rövid idő a'atl sok mindent sike­rült megvalósítani. A Magyar Ta­nácsköztársaság 1919-ben dicsősé­ges, hősies küzdelemben bukott el- Lenin mondotta altkor a Magyar Tanácsköztársaságról: ,,Az első el- bnkottat követni fogja a győztes második." Ez a jóslat megvalósult. A magyar népj demokratikus köz­társaság folyta#] a a Magyar Ta­nácsköztársaság müvét. Harminc évvel ezelőtt az orosz nép az új szovjet államért vívott küzdelmé­ben, sajnos nem tudott segítséget nyújtani a magyar testvéreknek, a második világháború után azonban erős baráti kezet nyújtott a ma­gyar népnek. Az imperialisták kí­sérlete, hogy megismételjék azt. enni harminc évvel ezelőtt sikerült nekik, dicstelen kudarcot vallott. A Magyar Köztársaság, ame'y s» lárdan a szocialista fejlődés útjára lépatt, él és élni fog. A népi demokrácia agrárpolitikájának hű Ifikörképe a mezőgazdasági kiállítás Szerdán dé e’.ó it ünnepé'yes he­re ek közölt nyitják meg a Mezó- g-azuJaÉBkjd ki átlátás! és tenyész- ál'a-vdsárv A kiállítás és a vásár anyagéi Keresztes Miháy földmű­vé és-ügyi á'Manvtikár jelenlétében kedden bemutattak a sajtó kép­viselői nők. A kiállításra az áTamj gazdasá­guk. a terme’öszö vet kezetek és a füldművesazövetkezetek logjai több mint kétezer elsőrendű le- nyfezálatot kübLek fel az ország minden tájárók Érdekes színfolt ja a kiállílásna-k a vadaak^-'. amelyben szarvasokat, özeket, nemesí'eit fácánokat, sőt vaddisznókat 1* láthatnak a tátogat ék. Kü'ön csarnokban mutatják be az Al­föld erdősítésének terveit. Mezőgazdaságunk fejlődéséi is gaz­dag dokumen ácíós anyag mutaija- Ennek az anyagnak veréng-ond-o'a a a szövetkezeti mozgalom esnméje- A kiáiit'ás bemutatja a .teravTó- szövetkezet három fő típusát. Az rwri dolgozók és a mezőgazdasági dolgozók megbon.íhatatj«n anövol* ség ét jelképezi a kiállításon be- rnu-a'-ott íjaktoráJjoc’á*. Ar- ipar dolgozóinak mezőgazdaségunk fej- les-zí'ése érdnkéhen végnél, ored- ményes munkáját mutatja * mező- gazdasági gépipari ki Altit ás. A moszkvai rádió a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról Drajescv, a moszkvai rádió hír­magyarázója a Magyar Tanácsköz­társaság rnegaJaku'-ásának -10- év­fordulója afinalmábó hosszabb e ö- adás keretében méltatna a 30 óv előtt 1 események jelníAségé-. Har­minc évvel ezoött a magyar mun- kisosz'tá y először vett® kezébe a halaimat cs *- Seoarjetúnió példáját köve Ve, hozzáfogó ! a szociatiz- mue építéséhez. A Magyar Tanács­köztársaság feniná-'-ásának rövid ideje alatt komoly sikereket ért el az ország szociá-.s étaÁldtás* te­rén. Harminc év murán a magvar nép győz ősként ünnep.r az első szocialista forrad-almá.. a szovjet hadsereg viisatudfa « magyar nép szabadságát és füngellenságét. Ha­talmas tendüeitel indufri meg * munka a m-agyair aemze'.gazdiaaifl újjáépítéséTe. A nemzetközi reak­ció meg akarja fosztani a magyar népet nagy vívniáayaii'lió!, de ma már nem olyan idők jármaik, tni»> harminc évvel ezelőtt. A világ na­gyot változott. A dórnak ralikul erők mérbet e lenül nagyobbak, mirtb béke e lemségeinek 'erő',. A felaetbadSto'J: magyar nép a Magvar Dolgozók Pártja vezetése alatt- folytatja a hanmiinc év előtt meg­kezdett: munkát a szociálisra -Ma­gyarország megteremtéséi. Mikor kel! és mikor nem kell feltüntetni a kereskedőnek az árat az árun A Kifli (fást Tanács elvi jal«fl- töségű határozató hazo t . arról, hogy vtt'kor nem ke l az üzletek­ben a kereskedőknek az árukat eladási árral megjelölni. peSf.i Kihá.íá«i lanécs elé. mc szöveten nem !&ntei|':ék fel a- adási árat és oz.ér! a büntető sá(t megbüntet e őket. A Kihalási Tanács feJmen a terhe ' ere . merj me^lUpH h0ÄV./-nf.5-Ve d‘be M eladási az előullito áyár mAjr beleÄZ Ilyen csűrbe® » kiskereskedő nőm kell újból falrünt*4ni az adási ára'-. Ettyóbkáót az 01'Uä, vagy burkolatán füjWAíetfjfyel. ii" letvc más alkalma« módon min­den ősében merj kel'l jelölni *• árat. métfoedíd űíy. bojíy az af Rsazetf kétsátíat Irizáró módon meg' állapíthaíó legyen. Ha a kereskedő vagy ipar«« olyan árjegyzékkel rendelkezik, amelyből ralit ári szám a'Iaipján 3* éadási ár msgillapnka 6. csak >z ára raktári asánváa kőtelet a* áron fcMutetei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents