Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-22 / 67. szám

DUNANTOlí NAJHG 1949 MÄSCTDS 23 1939 TAKÜLSAGÄI Rudas La#*lí* bmxédiből ax MDP budapesti nagy aktíváján A Magyar Tanácsköztársaság­ról, rrü kommunisták a le- olyt három évtizedben soha egy lUanatig sem feledkeztünk meg, lindíg büszkék voltunk arra, hogy magyar nép a legújabb kor törté. .etében kétszer is az első sorokban arcait a haladás táborában. A Szov­jetunió es a Magyar Tanácsköztár- aság példája lelkesítette a kommn- Istáirat, az illegális periódus nehéz nmkájóban, az első magyar prole- ár-forradalom mártírjainak példája ilágította meg nehéz, sokszor a értanúsághoz, majd a győzelemhez ezető utunkat. A Tanácsköztársa- ág tévedéseiből okultunk és tanul­unk. Lenin az 1905-i orosz forradalmat z 1917 októberi forradalom „föpró- ájának” nevezte. Ilyen „főpróba" olt számunkra az I919-es proletár orraclalom. Arait ma teszünk és «pi­tink. szerves folylatása "annak, amit í< 19-ben megkezdőink. K özben megférfiasndtunk, ta­pasztaltabbak lettünk, a kapi- alizmus bomlási folyamata óriás éptekkeí haladt, a nemzetközi heb et javunkra megváltozott A halai nar, Szovjetunió közvetlen szomszé tunk lett és segít bennünket építi munkánkban. Népi demokráciái' ■esznek bennünket körül, amelyek- ;el testvéri egyetértésben megyünk »lőre a haladás útján a szócializmu.« elé. Nem nehezedik ránk gazdaság dokid sem. Mindez azt jelenti logy ma sok tekintetben kedvezöbt -örülmenyek között haladunk, mini 919-ben. 1918 októberében győzött a pol­gári demokratikus forradalom. A -zociáJdejiiokrata párt jobbszárnys s centruma azonban a polgári pár­okkal koalícióban az országon belül i régi uralkodó osztályokkal igye- rezett megegyezni, külpolitikájában >ecSg a nyugati demokráciákra fá- naszkodott A Szociáldemokrata ’árt egy része maga is az ellen- orradalomra és a kommunisták vé es letörésére vette az irányt. A kunkásosztály dőlt crak egy u olt: előre az *&■ ntpköztiisa^ágt'.V z igazi népköztársaság fe'é, am; kkor nttt'l lehetett más, mint a pro- itáriátus diktatúrája, a Tanácskoz­ni saság. , A magyar munkásság az egye­dül iiyitvaóiló, az egyedül elyes utat választotta, éppen úgy, unt több mint két és fél évtizeddel esőbb a mai magyar munkásság, íegteremfve Európában a második inaceközfársaságot. A magyar iunkásság jól választott, még ha állalkozása nem is járt sikerrel, ál választóit mindenekelőtt azért, iert. az egész nemzetközi munkás- lozgaJou? és a forradalmak tőríéne- : azt bizonyítja, hogy egy vesztett uradalom hasznosabb a munkás- sztály számára, mini a tunya meg- áskodás, az oporfunizmus álla' rdeteít (de a valóságban lehetet­ni megegyezésre törekvés elnyo- otval. Így 1919 harcai nem voltak ába valók. Mindezd alá keljeit húzni, mielőtt okról a hibákról beszélünk, ame- eket a kommunisták elkövettek cs ne'vökből okulnunk kellett. Tudvalevő, hegy a diklalura elö­lsz! tő szakában a Kommunista ári éles harcot vívott a szociál- ■mokrafa járttal- Két munkáspárt it egymással szembm. Az ellen- t a két párt között folyton mé- ült. 1919 február 21-én a Kom unisía Párt vezető embereit bőr- nbe zárták és pontosan egv ho­ppal később a két párt egyesült. i egyesülés mélyebben fekvő oka volt, hogy a Szociáldemokrata írt egész eddigi politikája telje, n csődöt mondott. Sem politikai- 7 , ideológiáéi?, de még szerveze- eg se.m volt ez Igazi egység, lint azt a későbbi fejlemények zzel foghatón igazolták. — Az 'yesülés h'riye nagy aggodalmat ített Leninben. Erről tanúskodik a 'rádiót áviral. amelyet Kun ‘Iához Intézett: „Közölte vetem — távirato*la Le- i — m«y*n téaylec« bltonyi­tékai vannak arranézve, hogy az új magyar kormány tényleg kom­munista kormány lesz, nem pedig egyszerű szocialista, vagyis szcciál áruló kormány?” L enin e láviratából kétségtclc- Ifinül megállapítható, hogy előre látta a szociái-árulási, anieiy a szocialista nép mögö.l lappan­gott. De biztosítékokat Kun Béla nem adhatott, mert nem is voliak. Vátasztáyiraíában arra hivatkozott, hogy o Marx és Lenin tanítványa. Kesébb kiderült, hogy ez sem Igaz, mert Buc.harin és Trocítlj tanítvá­nya és híve volt. Az egyesülés nem a munkásegység megteremtése voll forradalmi alapon, hanem a Kom­munista Párt likvidálásának sajá­tos, leleplezett, de annál hatható­sabb formája. De a Kommunista Párt feléledt rögtön a bukás után. A föld alatt ezernyi üldöztetés között, börtön­né.! es bitóval dacolva küzdött kommunista pártunk tovább és megvétellé az igazi munkásegység alapját még a Vörös Hadsereg be nulá'sa elölt. A Vörös Hadsereg ■ohne ezután lehetővé tette, hogy a kommunisták Rákosi Mátyás bölcs vezetése mellett megteremt­sék azt a munkásegységeí, amely az évtizedekig harcban álló két munkáspárt egyesülésével végző­dött. ivem látszaiegység az, ame­lyet elértünk, hanem a két mun­káspárt egybeolvadása egy egysé­ges párttá, igazi ősszel orrás a kommunista ideológia, a marxz- mus, a fbhiuizmus elmélete és a bolsevik szervezeti elvek alapján. A MDP kommunista pprt és mind­inkább azza 'esz a magyar mun­kásosztály egyetlen és egységes politikai párt ja és ezt az egységet senki és semmi nem zavarhatja többé. ^ , A diktatúra agráípoütÜcájáDan a löntő hiba az volt, hogy eJmuasz- íolluk a földoszlást- Tanultunk a leckéből. Felosztottuk a földet. — Meghódítottuk, magunk mellé állí- ctíuk a dolgozó parasztságot. Mos; )7on munkálkodunk, hogy a közép- jarasziot i? megnyerjük szilárd ízovetségesünknek. Megteremtet - ük a munkás—paraszt szövetséget. >oha senkinek nem engedjük meg őbbé. hogy megingassa ezt a szö­vetséget, hogy éket verjen a mun- cásosziály és a dolgozó parasztság cözé. A míg a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetői arra ve- emedtek, hogy a Kristófiy-öra alatt HahsburgOKka’ szövetkeztek és lettek az osztrák császár képvise- öje kezébe letenni az esküt, addig ni kommunisták erélyes harcot olytatlunk nemzeti függetlensé­günkért és önállóságunkért. Nem vittük bele a nemzeti öntudatba, hogy a kommunisták jó hazafiak is, hogy ők az igazi hazafiak, mert hazaiiságuk mente« minden sovinizmustól és nacionalizmustól. Tanultunk. A második világhá­borúban oly gyönyörű virágokat hajtott szovjet hazaíiság lett rain- lakeptink. Megteremtettük nemcsak a műnkárósz,í!y_, de a nemzet egy­ségét. A nemzet minden becsületes fia láthatja, hogy amig a nemzet árulói, Nagy Fer.ncek, Súlyokok, Barankovicsok. Mind.széntyk idegen imperialisták zsoldjában árulták el a hazat, addig mi kommunisták ernyedetlen harcot folytattunk nem­zeti függetlenségünkért és hazánk szabadságáért. Ezt megmulatuk, amikor a dicső Vörös Hadsereg oldalán küzdöttünk az idegen ne­met. fasiszta elnyomás ellen és megmutatjuk, ha rá kerülne a sor,- ha újra fegyverrel támadnának szabadságáért. Fzt megmutattuk, iák ennek a harcnak a nemzet sza­badságáért az éKn fogunk járni. Legnagyobb fogyaté.kosságunk 1919-ben természetesen az volt, hogy nem voltunk felfegyverkezve :i marxizmus-lertmizinus elméletével. Fiz nem a mi hibánk volt. Egyszerü- m nem álltak rendelkezésünkre azok i források, amelyekből meríthettünk volna. Az oroszországi hadifogság, tói visszatéri kommunisiák nem vol- :ak műveltebbek, mint a hazafiak. Kun Béla maga nemcsak, hogy nem volt leninista, de egyenesen bucha- •inista-trockista ellenzékben vett •észt Lenin ellen a bresztlitovszki teke kérdésében. I tt is győlp&esen megváltozót' a helyzet. Pártunk élén ma Oly érfiak állanak' :-s élükön szeretett Rákosi Mátyás «Ívtársunkkal — ikik hosszú évtizedeken keresztül ;ajátítotlák el á marxlzmus-leniniz- iius elméletéi, akiknek egy része l.vnin és Sztálin közvetlen közeié­in- saiá'ítoffák azt cl. Ehhez járul tártok fa lás unk széles hálózata, iniely» rendszeresen neveli párttag - águnkat a proletárforradalom el- néicférc cs gyakorlatára. Amikor hitet teszünk a demokra­ta, a béke, a szocializmus mellet!, mikor Sztálin vezetése aiaít cs a nü idles Rákosi Mátyásunk irányítása ne'letl ép’tiiik a szocializmust és lüzdünk a Féke ügyéért, adjon erőt s elszántságot nemcsak az a tudat, ogv az az ügy, amelynek Sztálin s,a Sztálin-vezette Szovjetunió áll z élén, győzhetetlen, de lelkesítsen finnünket a Magyar Tanácsköziár- r.ság nagy forradalmi hagyománya I röűllheqqif í>í | London keleti ^»gyedében a Moslry-féie angol fasiszták tüntető felvonu­lást rendeztek vasárnap. A ménéi mindössze 200 főből állt cs hogy a tüntetés sikerét biztosítsák, rendőri kíséret mellett haladtak végig a& utcákon. A városrész munkáslakossága heves eUentün- trtrssel felelt a kihívásra. „Le a fasisztákkal, csatornába a patká­nyokkal'“ kiáltással fogadták a fasiszta csoportot és hiába védte a rendőrség, a munkások meg­akadályozták a felvonulást, amely így csúfos kudarcba fulladt. A rendőrség, az áruló munkáskor- mánytól kapott hatáskörében a munkások ellen fordidt és 24-et letartóztatott közülük. Azokat a munkásokat, tartóztatják le, akik a Mosley-fasiszták tüntető fék vonultatásából is egy jelét látják annak, hogy Angiiét mai vezetői a fasizmus felé akarják vinni, és tCj háborúba taszítani. A Mosley- féle fasisztákkal szembeszállva, az angol munkásság a béke mel­lett tűntetett és erre mutatott rá Pollitt is, az Angol Kommunista Párt főtitkára, DélwaUesben ni on dntt beszédében. Élesen támadta az Atlanti Szövetség tervét. Ha az angol nép — mondotta — nem utasítja vissza az Atlanti Egyez­ményt, az amerikai diplomaták háborúba sodorják az országot.. A munkásságnak és a béke min­den hívének szembe kell. fordulnia az egyezménnyel. Hiába bizony­gatja Benin as éllcnkezőjéf,, az Atlanti Egyezmény az európai népek Men irányuló háborús szö­vetkezés. Az angol né.p barátsá­got kíván minden, más néppel, főleg a Szovjetunió népével. Ez biztosíthatná azz iigazságas és tartós békét. Az angol nép soha­sem fog háborút viselni az ame­rikai milliomosok érdekében és a Szovjetunió ellen. Bevi-nék ezt. még a Mosley-féle. fasiszták pro­vokáló felvomdtatásával sem fog­ják elérni. A Mundo Obrero megdöbbentő beszámolót közölt a spanyol parasztság helyzetéről. Eszerint a közel négymillió föld­munkásból mindössze a'ig több mint félmilliónak van állandó mun­kája, a többi évente csak 70—80 napig dolgozik. A fasiszta politi­ka ezeket a tömegeket a legborzal­masabb nyomorba kény szeri ti. Több mint hárommillió földmunka* az év killene hónapjában még ke­nyeret sem tud venni magának- A mezőgazdasági termelés teljes egészében a fasiszta áitanj ellenőr­zése alatt van és a paraszt ne1« edhatja el szabadon termését, A fasiszta sajtó is kénytelen elismer­ni, hogy a talvak lakossága egyre jobban c'lonáU Franco rendszeré- nck és az elégedetlenség állandóan fokozódik. A. parasztság rakotr szenwet fogadja és támogatja a partizánokat. Az eUenál'ás és a demokrácia eszméje mindinkább tért nyer a spanyol falvakban és a parasztok egyre világosabban látják, mit kell tennlök érdekeik védelmében. A dolgozók miíliói magukénak vallják a Tanácsköí társaság örökségét Nagy Imre beszéde as országgyűlésin nak as előzetes letartóz.a.-tásána i* kiterjedő halúilyal való felfüggesz­téséről. Kovács Józsefet tiltott határátlépés megkísérlése közben tetten érték. Kádár János beiügymiiois-ileír be­nyújtóira a Magyar Köztársaság és a Román Népi; ö z társ a súg között az éliampo gáTság egyes kérdései­nek szabályozása tárgyúiban Buka­restben aláirt egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavas atoí­Kádár János beszélt a kommunista mártírok emlékünnepén A Magyar. Tanácsköztársaság tto. évfordulóján u magyar dolgozók kegyelettel emlékeztek me;; azok­ról a kommunista mártírokról, akik életüket a munkásosztály, a dol­gozó nép. a szocializmus .nagy ügyéért áldozták. A Kerepes től'- tőben hétfőn délután ezrek gyűllek össze, hogy a mártírok sírjánál le rójják hálás kegyeletöKct. Jelen Íz smarifcaiak mon akar áh I akadályoznia franciakiHdíftíséu Nawyorklia utazásál Az amerikai bMó.sigok meg akarják akadályozni, hogy a (’m.neta. értelm'íégiek rénzfvegve nek az Egrc.riih Államok béke kongresszusán - írja az Hum;1- ni hé. Az amerikai hatóságok tnlndczide- ig nem bocsátották rendelkezésük, re a beutazási engedélyeket a március 25-i IjNtekungresszus- ra meghívott francia »ze-mélyn*- gté. své.amj a. voltak *l ünnepségen Nagy Imre »z országgyűlés elnöke. Kádár Já­nos. Farkas Mihály. Kossá István. Rajk Lászlé), Kállai Ovula és Erdei Ferenc nrniszlerek Marosán Tivörgy, az MDP fűlitkárbelyettese, n honvédség és rendőrség tiszti küldöttsége, a lömrgsr.er- eze!ek. ke­rületi pártszervezetek és az üzemek küldöttsége:. Kádár János belügy­miniszter mondott cmlékbeszédet.' 196 leJ|«M]áfat A toron óra* bcérkeae t 325.990 tze’vénv. Tlzenké'. ta «totót 196-an é-tek e] é-.- 9M forinV ov«r eV- Tizenegy «'.«latot 29fi4-«n. ‘íz ta­lálatot' 16.906-an értek Nyere­ményük 60, ;I e ve 10 forintt Eredmónyek: Csepel • -Ui-tses' l--8 |2i, Kispe;'—Vas’r; 2:0 (1). MA TEOSz—GSE 7:0 fi).. Soroksár— ETO 4:1 (1). Sz.. Lokomotív—Sa. BTC 7:1 (1), ETC—Cáwryáv 2:8 (2), UMTE—M. Aofl 4:1 fi), ID. kor. —SMTK 2:0. ft) PBTC NI. MA-, ŐRT 1:0 (1). Sz. VSE--S. VSE 5:1 j (1). D. S*MTE—Nv VSE 3:2 (1). MM TE Ózd 0:1 (2). 1 Az. országgyűlés hétfői ülésén Nagy Imre e nők ünnepélyes ke­retek közöl: emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiá- ásán-ak 30 évfordulójáról. Ez a nap — mondotta — piros belükkel van beírva a magyar dolgozók szí­vébe. 1919 március 21-én a magyar munkásosztály íorrado-.lnii lendü- ' eltel megragadta a hatalmat, széttörte j> kapitalizmus bilin­cseit ós az Orosz Tanávóköztár S'.-.ság után elsőnek lépett a szo- daifIzmus útjára. A Magyar Tanácsköztársaság t*6' pümk á-dozato* szabadsághAreaána*. és íonadaonamak me,ió örököse és folyta.ója voát. Tapaszba alai hibádnak ia-radságai az ot.erttorra- drf cxn 25 esztendején &'■' auiamdo erőforrása-j vo lak a nragyar mun- l-.ásoszr.ály harcainak és nemcsak a komjngnjsták. de velük együtt a magyar dolgozók truuioi is a Tanácsköztársaságot kimagasló 'eUoivel és .évedéseive, eme.’i fővel vállalják és ma­gukéul ok vallják. Nagy Imre hos4»zanlar.ó, le ük cs apssal fogadói:' ünnepi uiegem.é- kezése után beje «»létté, hogy Kunszery Gyula és Rácz Lajos képVjZslők »eiinondtak nundá.u- mokról. Elejeien tette hogy P. Abra­ham Dezső kilépett a Független Magyar Demokrata Pár.bó. Inmer- tetle ! a budapesti föállarmigyész megkerore^éí, Kovács József pár- ‘onJttvütt kóovtt r.ö mcnleími jogá­Azután a Mübizojnányok meg­szüntetéséről szóló törvényjavas­latot tárgyalták. Seregé yj János, az MDP szónoka kiemelte, hogy a h-i-tbizományi rendszer az arisztokrácia vagyoná­nak megőrzés é-j szolgál;«. vEz a lörvényjávaalat a jogrondszerünk- ben még meglévő feudális marad­ványok eltör ését célozza. Nagyistók József (FKG) rámu le­jött arra, hogy a hi'tfbiaományj bír tikosok hatalmas vagyonukat a nép rahs/olgasorsban tartására használták iel. Az országgyűlés ezután a tör­vényjavaslatot általánosságban és részletedben elfogadta. A Ház hozzászólás nélkül áita á- nosságiban és rósz!etedben rrrarsza­vazta. az á lannügyészségj elnö ci és aoluölc.i állá-sol. szervezéséről s#>lo lörvéoyjavas alól. 4.2 milliárd forint beruházás 1949-ben Az Országos Tervhivatal nemzet gazdagunk sryors fejlődésénél* nicsrtelclöen az előirányzott 2.6 mi liiárd forint helyett 4.2 ir.ilttárd forintban áilapílotta meg a hároméves terv utolsó évének beruházási összegét- Ezt az tette lehetővé, hogy az államosítások és a munka­versenyek jelentékenyen meggyorsították Iparunk termelésének fej­lődési ütemét. Ez év márciusában 278 millió forintot fordítunk nétn­:»:ttgazdaságunk további építésére.----Ebből 73.4 millió forintot k»p o mezőgazdaság, 83.4 milliót at Ipar, 73.3 műfűit a körfekedfe, nrtg a szociális és ktdtúráMs bemhástáankra 47 mMKt íordítanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents