Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-20 / 66. szám
ym HAMCSÜ& * DUNÁMTÓL! NAPLŐ Bokor János megtalálja igazságát «.Candoskodni hell róla, hogy a wagányparautsag. a f&ldinunkás- rt*, lepton-nyomon, naprol-napra tniM, hogy u ipari munkásság St tartja legmegbízhatóbb haroos- társának a lalun ás ennek megfelelően bánik vele. Gondoskodni kell, hogy a szogényparasztság kapja mindazokat az előnyöket, melyeket a demokraoia a falu dolgozd rátageinek nyújt ós különösen a földmunkások lakásban, bér ben, szociális juttatásban, szabad, időben megkapják mindazt, amit a kollektiv szerződés számukra biztosit" (■Rákod ftlrt.fí re Központi Vtmtöeég Didóén elmondott beszédéből.) —- Hova megy fiatalember? — szól égésen a „gazdag" Kovács Sándor Pia Dússá Ferenc, elvtárs, a 'EFÖSZ megyei szervezete föld- inaltástagozatínak felelőse után, mint 8 kulák Bogdá.sa község 63. sámli házának tágas udvarán fekszik keresztül. Az udvart hatal- ias. vagy húsz méteres istálló vá- iszlja el a kerttől. Ott van Bokor inas és szorgalmasan rakosgatja * évelt trágyát a kocsira. Fiatal aber. Talán 22 éves lehet. Nagy »yerél azonban már vastagon botja a kérges bőr, ami sok munkául tanúskodik. Az istálló lakója — Mennyi fizetési kap? Hogy >n megelégedve a gazdával — teli fel sorra a kérdéseket Dusza elvit?. A legény villáját a trágyába túrja, sapkáját feltolja homlokán i gyors beszéddel kezd panaszolni. A falu másik kulákjától, 1*1du Gyulától jött ide, mert ott dr nem bírta az embertelen bá- ismódot.-—• Nem vagyok bizony mcgelé- «dvn «.*•*- jelenti ki határozottan. Onyj munkáért sokkal több járna, sáz forintot kaptam erbllg egy hö- ípta t és ellátási. ~ ffol #l»aik? — Az Istállóban — válaszolja 8&iz természetes hangon. Mit gonál talán eltűrnének engoiu a la «isiAri, Jöjjön csak nézze meg, mi J áh « fekhelyem. Ewel karonfogjaj i bevezeti az istállóba. Meleg állat J ág és csípős trágyaillat csapjai * belépőt. J — itt oil — lebbenti fel a bor-á •i. lábánál elhelyezett prin sröl mA «fcladw.ó pokrócot, amely alóli UTVa lenvászon sárgállik elő. —# finí a kutyának — teszi hozzá in-a Diai osan. f —• Tudja mi járna magának? — # ’fául felé Dusza elv tár*, Erre. uyilik# * ájlő é,s . Kovács József lép be# ijt» feszes testtartással, llgv néz# BFfOSZ kiküldöttjére, mintha ke # etetői akarná szúrni. # A ku ok hexe <* nem biztosíték tot é.s nadrágot — mutat valamenv- nyire, ahogy sorolja őkei. — De az árát levonta a béremből — szólal meg Bokor János. — Az természetes — magyarázkodik a kulák. Mit csinált volna azzal a pénzzel, hisz itt meg van mindene, nem kell neki semmire sem pénz — lesz egyre szemtelenebb. I.légedet! ez, örül. hogy kenyeret adok neki. így beszél a nyakas kulák, aki az OTI-illetéket is levonta alkalmazott ja bércből, mert mint az időköziién megérkczelt fiaiul gazda mondja; „az ő érdeke, hogy- bent legyen az OTI-ban és nem az enyém“. — Majd mi gondoskodunk róla, hogy megkössék a szerözdést és az alkalmazottnak megfizessék a kollektív szerződésben megszabott bért — adja a kulák tudtára Dusza elv- társ. — Én pedig 280 forintot nem fizetek — kiabál a fiatalabbik kulák — inkább elküldöm. Annyit nem ér a munkája. — Jó, de előbb majd mi megköf- letjiik a szerződést, aztán majd felmondhatnak neki. Maga pedig nyugodtan menjen tovább dolgozni, hamarosan megkapja azt, ami megilleti. — Holnap pedig elmenjen ám a DÉFOSZ alakuló gyűlésére. Este fél hatkor lesz — szól vissza már az átlói Dusza elvtárs. Bokor János ott lesz, meri tudja; a DÉFOSZ ő érte és a többi szegényparasztokért küzd. Baranyai dolgozó parasztok a Tenyészállatvásár kiállításán Március 23-án' nyílik meg Budapesten az országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. A kiállítás súlypontja az állattenyésztésen van. Dolgozó, parasztságunk itt mutatja be ezen a téren elért eredményeit. A kiállításra az ország különböző részeiből 554 szarvasmarha, 315 sertés, ezenkívül számos ló, juh és kecske is érkezik. A kiállítók között méltóképen szerepel a baranyai dolgozó parasztság is. A múlthoz viszonyítva ezen a téren is jelentés változások történtek. Ma már nem . a kulákok és a kupe- cek hajtják fel alkalmazottaikkal állataikat,' hanem a dolgozó, kis- és középparasztok. saját munkájukkal nevelt tenyészállataikat mutatják be. • A kiállításon a megyét 17 község képviseli. A tenyészállalvásárra leg nagyobb számban bikákat hajtanak lel. Kétesd 3, Kisherend 3, Pécsba- gota 1, Dinnyeberki 2, Csonkamind- szent 1, Kacsóta 1, Cserti 1. Pellérd 1, Aranyosgadány .2, Görcsöny 6, Jágónak 1, Szénilőrinc 2, Herceg- töttös 1 és Vásárosdombó 1 bikát kíván a kiállításon bemutatni. Ezenkívül a mohácsi földműves szövetkezet öt kocával, a püspökbólyi állami gazdaság egy kannal és öt mangalica kocával jelenik meg a nagy bemutatón. Az állatok egyreszéf már a pénteki nap iolyamán vagonokba rakták,' többségük ázbnban csak szombaton került - elszállításra. A tavasz! munkák és az osztályhare falun A magyar falu dolgozó parasztsága soha még nem készült fel úgy tavaszi munkáira, mint az idén. Soha nem várták még any- nyira falun a szántás-vetésre kedvező időt, mint most, amikor pedig a tél meglehetősen mostoha volt a földhöz. Soha eddig nem fordult elő az, ami az idén, hogy a dolgozó parasztság február közepén pontosan tudta volna, miből mennyit kell vetnie, hogy eleget tegyen annak a kötelezettségének, amit rájuk ró az új jáépítésben szinte csodáhaillő teljesítményeket produkáló ország. p zűrt történt aztán, bogy a ■*"* február közepetáján megtartott községi népi bizottsági üléseken ős termelési értekezleteken csak egészen lényegtelen kiigazításokat kértek a községre kidolgozott tervben és ezek a kiigazítások majdnem minden esetben indokoltak' is voltak. Pedig nem egy község gazdáinak eddig számukra ismeretlen növények termesztésére is kellett vál lulkozniok. A dolgozó parasztok mégis megkötötték a termelési szerződéseket még akkor. is. ha nemcsak az elavnlt ..hagyományok' tömegével, hanem a kulákrémhir- terjesztéssel is meg kellelt 'küzde niök. MintÍPz csak azért volt elér betű, mert minden dolgozó paraszt tudta, hogy a tervszerű termelés elsősorban az ö érdeke. A z előkészületeknek ehhez nem remélt sikeréhez nagyban hozzájárullak a téli hónapokban megtartott ’ szövetkezeti közgvűlések. Ezeken a majdnem mindenütt népgyűlés jelleget öltött gyűléseken zárta ki a dolgozó kis- parasztság a soraiból eddigi haszonlesőit és kizsákmányolóit. Ehhez járult a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége helyi szervezeteinek a megalakulása is, amely éles fegyvert adott a kulákok elleni harcra. A knlákság megkísérli, hogy megakadályozza a termelés fokozását. Nem teljesítik a vetéstervet, dologidőben hevertetik fogataikat és hazug úszítással akadályozzák meg a békés termelő munkát. S ok községben arra biztatják a szerződést kötött parasztokat, hogy adják vissza a szerződést. Ezzel azt remélik elérni, hogy vagy ők köthetnek előnvös szerződéseket a nemesített magtermelésre az állammal a dolgozó parasztság helyett, vagy pedig kisebb lesz a szerződéses termelés sikere. Ezt állapította meg a hét utolsó napján Baranyában és Somogybán járt DÉFOSz repülőbizottság. De meg állapította azt is, hogy az öntudatra ébredt dolgozó kis- és középparasztok nem hallgatnak többé halálos ellenségeik szavára. A kulákok minden mesterkedésére egyre keményebben válaszolnak a szoros egységbe tömörülő kis- é.s középparasztok. És legcsaltanósabb válaszuk a szántás időbeni gondos és lelkiismeretes elvégzése. A tavaszi munkák megindulásával megkezdődött a falusi oszlálvharc újabb szakasza. Nem kétséges, hogy ez a harc ismét a dolgozó parasztság győzelmével végződik. Termelési koherenciát rendez a DÉFOSz Még be sem fejeződtek terjesen Baranyában a DÉFOSz helyi szervezeteinek alakulásai megyei szervezet máris konferenciáira hívja össze a megye falszántanak a traktorok — Havi 2K0 f>.rin! készpénzben, inként egy öltöny rubii, egy pár “Saties talpalással. ötszöri étkezés, fielyhö] háromszor melegnek ke!! (nui, A fiatal munkás szeme felcsillan. 1 választófalnak támaszkodó kulák *éig idegesen mozgatja szcmpillá-«! it és nyugalmat igyekszik magára«! éltetni. (I .— Mennyit fizetelt maga eddig«! b*kor Jánosnak? <* Száz forinlol meg huszonöt«! Griiit OTl-t. Háromszor kapott«! tini.' «! ~~ Hol kötött ilyen szerződést? — 1* 1 *vgezi mellének Dusza clvlárs ni* övetkezö kérdést. Sehol! Megegyeztem én ezzel '•‘tetesé&escn. Minek mindig szerző- «st kötni. Elég az OT1 könyv. Ke- *' szorítottunk egyezéskor, h«ít az. "itiini? — kezd fölényeskedni af perccel előbb még félénk kulák A kulák keze nem biztosíték felül még mit adott ennek aa ébernek. Vett neki valami ruhái **» egyebet? —■ Pűrsaet Eat a bakancsot, kábé í! Her/yszcntuujr/oii felni pénteken vegyek éppen csqk a perein? látszott még a felkelő napnak itt Ózdion, a szélső háznál, ahol rövid éjszakai pihenőjét. tartotta az idcvezényelt traktor. Csütörtökön este jó érd hat óra alán pöfögött végig a falun az egyik határrészből a másikba, hogy elvégezzen még egy darab földet. Itt kötött ki Raff ni. István udvarán, amikor már sötétbe merült a. határ és hit hatatlanéi váltak a barázdák. A megállapodás úgy szólt, hogy „kora reggelé‘ Xlcnyhár Sándor két. holdjára kerül a sor. — Ml AZ A KORA REGGEL? — kérdezte Meny húr útközben, amíg egy percre leállt a Hof- herr a faluban. • — Pirkadásknr kezdünk! válaszolta Kovács fAt jós traktoros a !,'ormány mellett ülve vi/uirkabálbaii és kesztyűben, ami nélkül, különösen kora reggel és napnyugta után lehetetlen lenne még dolgozni. Pénteken hajnalban nem kellett ébreszteni Kordes Lajos traktorost. Mire Menyhár gazda idaért. már begyújtva várta m indulást, hogy írszántsa az első két holdat ebben a kőtárban; ami összefüggő táblában megmunkálásra vár. — TE ej NAP MINDÖSSZE csak négy és fél holdat tudtam, szántani. — mondja a fiaitól traktorvezető — mert nadrágszí) földeken dolgoztunk. Volt úgy, hogy 130, aztán löt) négyszögölet kellett csak szárítani, aztán továbbmenni másik kis- paraszt félhold földjére, ami három tagban feküdt, meglehetős távolságra egymástól. Ma már könnyebb lesz a dolgunk, mert először felszántjuk Menyhárék egy tagban lévő két holdját, utána Rnffaiék két holdjára megyünk rá. Ennek inkább van értelme. Szívesen elvégezzük ml a kis földeket is, de az embernek fáj a szíve, hogy annyit kell üresen mennie a traktorunk és munkátlanul fogy az, üzemanyag. ' ’ — Jövőre már, ez sem lesz így, mert most sokat tanultak á. dolgozó parasztok — mondja a szomszéd községbői való Pál fános, aki ugyancsak traktorügyben jött át Ózdra már kora reggel. KOVÁCS LAJOS indulásra kész. Körüljárja a ftofherrt, megnézi a hármaseke kapcsát, aztán a hozzárrösíMt boronát, felpattan a traktorra, hogy induljon Menyhár kíséretében. — Kicsit ugyan hűvös van még, a föld csúszós, de azért megy már a munka. Nagyszerűen hasad a föld. Kán hogy a félen nem volt hó, mert akkor sokkal jobb lenne a talaj a szántáshoz. vaina«k legiobbjwH. Kedden, 22-én, délelőtt 9 órakor a Mun- káskas^inó nagytermében ü.1 össze a DÉFOSz első baranyai termelési konferenciája.. A konferencia résztvevői már meg- kapták u küldött jegyeket és lázasén készülnek az. értekezletre, ahol részletesen megbeszélik a tavaszi munkákkal kapesolailos teendőket és a megye dolgozd parasztsága előtt álló bnfn'lmfls feladatokat, az osatályharc kér. (léseinek új formáit. A termelési konferencián nem# csak a közel háromszáz dolgozó p paraszt, hanem a demokratikus pártok képvwcJői, vezetői, a »kiművelésügyi igazgatóság c* z összes mezőgazdasági szak# hivatalok küldöttei is megjelenőt! lesznek a Gcpál.l<»máa Mezőgazdasági Nemzeti , állata tok és a termelő szövet- kezöti csoportok vezetői is. \ d par # fal« # az # hiv,.. ly an # r.ok. Mrs v sok, Iják. # Válla cipőt, textilt, fi edényt, iivegérút élelmiszert. HtÍMJÍ£érf~ Menyhár Sándor hásseenfi mélyre rendelte a szántást. A hármaseke belevág az alul szikkadt i földbe. Mire a teljest nap felmerül a hegystent- mártani dombok mögött, már négyszer fordult a traktor. Ekkor érkezik motorján Molnár István, «I n páprádi gépállomás vezetője ellenőrző útra. Hibát, nem talál. Motor és üzemanyaguk rendben, a szántás kifogástalan, s régre egyszer nagyobb f lesz a teljesítmény is, meri négy holdat kell f szántani egymás mellett. if — AZ ELŐJEGYZÉSEK nagy része olyan ^ közép parasztoktól van — mondja Molnár elvtárs f — akiknek pedig fogatjuk is van. Azt. mondják. € olyan olcsó a traktorszántás, hogy ennyi, pénzért nem érdemes a lovat hajtani. Eddig' már 1500 < holdat kötöttünk le tavaszi szántásra a gépállomás *. hoz tartozó 43 községből. Legtöbbet. Luzsók, Ili * rics és Pisf;ó dolgozó parasztjai jegyeztek. ' — A szervezés most még úgy történt, hogy a a beérkezeti adatokat feldolgoztuk és dűlőnként + szerveztük meg a munkát, csak Így tudtuk némi- j leg csökkenteni az üres járatok nagy számát. A leszerződött dolgozó kis- és középparasztok ma ,| guk voltak ebben segítségünkre. A munkát a gép á állomástól legtávolabb cső falvakban kezdtük meg f és igg jövünk befelé. Jelenleg egy traktor dolga á zik Piskó, Luzsok, IIiric.% Vajszló, Páprád, Uj- i falu. Hegyszcntmúrton és ózd határában, három « pedig az almáspusztai állatni gazdaságban. « DE NEMCSAK SZÁNTUNK, hanem tárcsa- .( sank is és az eddigi beszélgetések alapján nem i pihenünk majd a nyáron sem, mert lesz csépelni- < valónk fa éppen elég. A környék falvainak dől < gozó kis- és középparasztjai megszerették a gé l péket, azt hiszem, legközelebb már kevés lesz mos * tani tmktoráUományunk. t Míg a beszélgetés tart Ózd hajnali határában. 1 már újaltb fordulókat tett a gép. amelynek nyo- <j műt, büszkén járja Menyhár Sándor dolgozó pa- j raszt. Mindössze, három órai munka a gépnek az, ! ami neki napokat jelentene. Két kerékpáros ér-. ( kezik, Molnár elrtársat keresik. Azt,:nkarjáki;s hogy még néhány napig maradjon a traktor eb-ÍA ben a határban, mert nekik is van szdntanlvalójuk. * ÍGY HÓDÍTJA MEG faluról-falura, barázda- J ról barázdára a traktor a magyar dolgozó, parasz- ] tokát, akik látják, hogy a gépesítés a „mezőgazdaságban nemcsak a kulák-uzSbrától szabadítja. \ meg őket, de egyre szebb és jobb életet is hoz ' számukra.
