Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

feVNANTÜU NAPLÓ I iiiHlli H""» i> i, » I' 'V l'.Mil'Mlin Jttft MAuBCLLS T .egdrógább történelmi örökségünk cMán bdmvMapiéfáUL 9>A Magyar Tanácsköztársáság 1919“ megjelenésére A proletárdiktatúra kihidUásának harminca­ink to fordulóján a Magyar Munkásmozgalmi In- létet — a StUcra könyvkiadó kiadásában — ki­bocsátotta „A Magyar Tanácsköztársaság MM“ tímü albumát. Az album nyers valóságában, szin­te fctografikus hűséggel mutatja be a proletár- diktatúra keletkezésit és küzdelme,it, egyúttal legvilágosabb és legiAjesebb cáfolatát adja min­den múltbeli rágalomnak és hazugságnak, amely a Magyar Tanácsköztársaságot az elmúlt, évtize­dekbe, s körülvette. Réti László, <i Magyar Munkásmozgalmi Itt­létet igazgatója, eszel kapcsolatban írja a könyv előszavában: „Harminc évnek kellet/ eltelnie, hogy megmutathassuk a magyar népnek a Ta­ntól. köztársaság igazi arculatát... Ami hnzngsd got, szennyed, fbrtinelemhnmisitdst ki lehr tett gondolni, azt mind rdzáditották u legyőzőn pro­letárdiktatúrára. Nem elégedtek meg természete­sen a terrorral,, elnyomással, a forradalom hívei­nek üldözésével és megsemmisítése vei. Meg akar­ták semmisíteni a kommün ragyogó emlékét, ki akarták törölni a magyar dolgozók agyából a természetes vágyakozást és törekvést arra a tár­sadalmi rendszerre, amelyben a hatalom a dolao- sók kezében és csakis o' dolgozók kezében volt..“ A felszabadulás óta eltelt négy év alatt elő kerültek a harminc év előtti küzdelem Írásos do­kumentumai, történelmi bizonyítékai „A Magyar Tanácsköztársaság Ml!)“ nem kerek elbeszélést, történelmi leírást ad a múlt nagy eseményeiről, hanem a műitől eredeti bizonyítékok, visszaemlé­kezések és fényképek beszélteti, A kötet alapján élére Rákosi Mátyás elvtnrs irtó a következő sorokat: „A magyar kommunista mozgalom be csiilet-beli tartozása, hogy a kommün emlékét megszabadítsa, attól a moesoktöl és rágalomtól, melyet az ellenforradalom oly szívósan szórt rá, s kijelölje helyét a magyar történelem legfénye­sebb eseményei között Rákosi Mátyás előtárt, dolgozó elleni megvédésében is. Rákosi tfm népünk nagy vezére kimagasló sze- társ évtizede* munkájában ét repet töltött he az MM-es Tanges- harcaiban a munkásosztály pyó- köztársaság idején. A; októberi for- veiméért számtalan alkalommal for­radalom győzelme után tért haza dúlt a Tanácsköztársaság példájá­ét Szovjetunióból, ahol megismerte hoz, kielemezte az akkori sikereket az orosz bolsevikak harcait és azokat a gazdag tapasztalato­kat, amelyet Lenin és Sztálin pátija a szovjet hatalom meg­erősítéséért és a pro IctáráUdm felépíté­séért folytatott küz­delemben szerzett. A Kommunista Párt megalapítói közé tar­tozott, a párt leg­kiválóbb agitátorának tartották és köz­ponti vidéki titkár­ként hatalmas mun­kát fejlett ki a párt­jfedüh, ** •f&«A*L£f;esnni, ~ | . -rA?. <*•- -diók, föxKSixzfioct&rnAlBL AjxAo* -rrv^ébSt- attfl ksn <7ÍCÁ^f sznciál- és levonta a következtetéseket a A kötet, első fejezete megmutat- h szc-Uemj munka felé. A gyermek Lenin: Magyarország példája (.4 Mmzkt'ai Szovjet ülésén 1919 április 3-án mondott beszédből) .4 m^nt ’i byrcaoj h<»1yore a parii' világ vjet h i t.»! cn * lóp. amely mir Meghódítom minden mánkig rokon­szén vét. mert ex 9 dolgo­zók hatalma a millióké, akik inaguk uralkodnak, magul kormányoznak. Le­het, hogy ro«6zul kor­mányoznak. miként mi Oros/orszÓKbun. de mi képtelenül nehéz viszo­nyok közótt vagyunk . . . Mi még nehezebb utat is meg fogunk tenni. Hadd jusson O-nv.országn: több áldozat, mint más orszá.- gokra. Y.r. nem meglepő, amikor ránk csak egy ócska romhalmaz maradt örökségül. Más országok mis, emberibb úton men­nek át én jutnak et ugyanahhoz — • ***ov|rt­hátalomboz. íme azért vau Magyarország példájának dnntö jelentősége. Az emberek tapasztalai útján tanulnak. A szov- jetbaíalom helyessipét szavakkal bebizonyítani nem lehet. Egyedül Oroszország példája még nem volt érthető az egész világ munkásságának . . . Magyarország példája döntő a proletárság szá­mára. az európai proleta­riátus és a dolgozó pa­rasztság számára, mert nehéz pillanatokban a szovjethotalmon kívül más nem tudja kormáuyozni az országot. Öreg emberek mondo­gatják: ..Felnőttek * gyerekei, emberre let­tek, most már meghaik'' tűni.'" „Mi nem kép­iünk meghálál, mi half- dunk a győzelem fölé, de amikor oly»« gyermeke­ket látónk, mint Szovjet- magyarország, akkor só mondjuk, hogy mi tusi megtettük a magánké', nemcsak orosz. ban«® nemzetközi méretekbe».1* és, hogy mi kiálluuk min­den kétségbeejtő nehézét get, hogy teljes győző­met arassunk, hogy •* orosz és magyar szovjet- kör társaság hoz csatlakat zék és meglátjuk, fog |S csatlakozni — « Nemre*' köti Szovjetköztirsaság­Kérte és fogyassza, mert tápláló és egészséfles b 160 éves Pettrits Cukorkaüzem tíi higeniku« eljárással készült elsőosxlálau príma cukorkáit; édes, savanyú •rás és töltött selyem jönnék. Kapható minden üzletben Szckszárd, — Széehenyi-n. I. 109-c TÓTH ÁRPÁD: AZ UJ ISTEN Nem teinplmriok setét hajóin úszó Tömjén között ragyog fel Uls-szemc, Barnult szentkepek arany-keretéből. Nem oltárok gyertyái közt fehérük, Alabástrom közönnyel, hallgatag. Hívők csókjától koptatott szobor: Nem méla, hosszú, vont litániák Cukros hullámál untán szürcsölő Egek lakója! Nem! tlj isten ez! Üj isten szól hozzátok emberek! Nem ég szülöüe ö! Nem mennyben cl Nagymessze tőlünk, titkos ismeretlen. Ki arca elé vonla az eget. Mint egy hűvös, nagy kékselyem palástot, Nem! O, de nem is föld bálványa Ö, Mini ama Mammon, aki ült, hfxott Gőggel rajtunk s szájától millióm flösdi csáp kígyózott szerteszét, S a szürcsölő, szívó karok befonták A szüzek testét s feltörték finom Velőért a kö'tö zengő agyát, S a gyárak vak, mély kéményén benyúlva, Átkúsztak a robotos termek odván, S felltták mind a könnyel és az átkot S a lomha Rémben mind aranyra vált ez, £s új éhséggé, bár a telt belek Már a nehéz aranytól eldugullak, S a rothadó nagy testre már kiültek Fételmes és aranyló hullafoltok... Most új isten szól nektek, emberek! A véres tőidnek vére szülte öf! A sok kiomlott, sűrű. keoeru Vér összeállt a fájó földeken. Testté dagadt, alakká tornyosult, Vérszínű, nagy mezítelen alakká. Ki országiépó’-tigra tárja libát S földet rengésre tépő hangja zeng Piros Kéjétről a sápadt Nyugatnak: „íme eljöttem! Eljött a Vörös Isteni" Es megy s döngö léptére metssze reszket A sárga Szajna s medréből kicsap, Jerichos visszhangot ver vén Westminster, S az Óceán zöld üvegén vörösen Előre rezg ezer mérföldet árnya, S átfogja a Fehér Ház falát... Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Ismerj meg minket, tléid vagyunk! A szíved hajtó, élő, drága nedv, A diadalmas vörös lüktetés, A mi bús vérünktől Is gazdagult, S világra ömlő harsonád sodrában Gyötört torkunk reszkető hangverése. Szerényen s mégis segítve simul: A klcaíny, árva magyar jaj-patak A messzezengö, nagy moszkvai irha, Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Legyen szavad teremtés új Igéje, Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk, Mit elrontott sok régi, úri Isten, Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pörölyŐ6 kezeddel, — Emelj minket roppant tengereidre És magad képére gyúrj át mlnkctt (rttá) Lenin és S tólin utal- mutat A kötet, eW fejozrt.o megmutaJ- ia, hogy a magyar kommün * Vagy Orosz Októberi Forradalom orméke volt, tea* váré M Orosz ranácakőztársasámMk. Ami Orosz­országban történt 1917-ben, nem maradt hatástalanul » magva-r munkásmozgalomra, Rakó« Ma, tyáe elvtár» é* Révai elvtágs be- «ódénak ógry-egy részlete. Vu Zoltán «lvtXr* visszaemlékezéne, Lándor Bála. cikke, az tifolíó ki­rályi kormány miniMtertanáceó- uak UH8 Jtíniu« 21-i jegyzőköny- ▼o föltárja, hogy a nagy szocia­lista forradalom puszta hír« rnog- indifoWA hasinkban a forradalmi erők tömörülését, ée áj korszak keletkezett a magvar munlásmoz- i'alom életében. Ssainuelly Tibor ■ikke, a nemzetközi proletariátus vezéreinek, Leninnek, Sztálinnak fa Kari Liehkneobinek a Kommu- riisták Magyarországi tártjának megalakulását üdvözlő lato lói hi- fonyítják. mennyiben Járult hoz- rá a közös cél, a szocializmus el­éréséhez a magyar munkásosztály 'orradaJmi fellépése. A nép o kommunisták me"é óli Már az októberi forradalom ide­án a kommunisták mutatták a »elves »itat, küzdelmük azonban» mmO súlyosabb volt, morf, inog Lallet hirkósniok i jobboldali szó- iildemokratékkal. akii nőm .karfák óizrevőnui, hogy a vaun fiúosztály hatalmas töm* igei ok :or már a kommunisták oldalán 'oltak ás felismerték, hogy az i&ztrák iga alól felszabadult ma- yar nép a nyugati i imperialisták - ó) semmi megértést, nem várhat s csak a szovjet, forradalomra imaszkodhat.ík. A magyar ellen- orra dalom a jobboldali szoeiálde- i okra fák segítségével fegyvers­en akarta letörni a kommunista íozgalm&t. börtönbe vetette a ommunisták vezetőit, ez azonban i sak sietteti* az események mé­rtét. A kétkulaesos októberi kor- ány helyett a magyar nép var i xü munkástanácsok;)t, követelt. I kepei munkásságának határozata i izonyitja legélénkebben a nép i razi hangulatát és törekvéseit. ^aayarorsióg: Tanóc'körtár1 as«Ag r A soronkövetkező fejezetek he- * ■itatják, mit Jelentet,f. a magyar j épnek a Tanácsköztársarág ki- a iaJtáza. Először nyílik alkalmunk -ra, hogy eredeti dokumeutu- j okból meggyőződhessünk arról, j. it hozott az az idő. amikor a j( unkások kezébe jutott a hatalom ! irazságMolgáltatáe. a rend é? igyonbiztonság, a közigazgatás, lain építés területén. A Tanács innány gazdasági munkásság,l 1, a proletariátus szükségletei- sk blitoeításáról, a forradalom “ Jóban népfelszabadító uzerepé- 1 kapunk tiszta képet. A Ta- ti assköztársaság nem feledkezett 1 tg a lakáskérdée, az egészség- h ügy, a sajtó, a kult.ura, szlnha; iskola, li. tudomiinyok fejlesztést ről. Szemben egyik legfőbb rág; lommal, kiderül, milyen megbecsf léscel fordult a prolétárdiktatúr a szellemi munka felé. A gyermek védelmi és a, nők jogait biztosit rendelkezések, a. 'Íaa.ícsköitárfa »ág égési alkotmánya az igaz fig; hij bizonyítékai. A port o proletórciikta^úróban A Magyar Munkásmozgalmi In tézot kiadványa alkalmazza a kri f.ikát, is. A párt szerepe vizsgál* fánál, az eredeti Írások, felszóla lások igazolják, milyen súlyos hí ba volt * két párt akkor lielyte lenül végrehajtott egyesülése ami az adott körülmények között a kommunista párt féloszlatásá vaJ volt egyenlő. Nem sikerült ki küszöbölni a jobboldali szociálde­mokraták káros behatását, a pro letárdlktatúván belül meghúzód h,ittak és folytathatták tevékeny­ségük* t a nép ellenségei. „A j»a ras*f*ág és az új rend“ című fe jezst nemcsak arról számol be hogy a szegény parasztság is a proletárdiktatúrában látta felemel kedésének biztosítékait, de feltár ja a, parasztpolitikában elkövetett hibákat, is. a földosztás elmúlás i fásának súlyos következményeit. Egy eddig nálunk alig ismert írás: „Leóin megjegyzései Varga •fenő könyvéhez . az agrárpoliti­kában ma is hasznos és ügyünket előbbre*.ivó tapasztalatai útmuta­tásokkal gazdagít br-oftijnket. A Mcuyar Váró*hadsereg harcai A proletárdiktatúra egyik leg- 'licíöhb tette az a hatalmas küz­delem volt. amelyet Magyaror­szág megvédéséért kellett, foly tatni*. Nemcsak a belső, a külső ellenségek, a, proletárforradalom ellen összefogott imperialista be­avatkozókkal szemben is hadsere­get kellett felállítani, hogy vissza verjék a betolakodókat, megvéd­jék a prolctárhazát. A magyar, munkásosztály fogyvert, vett kézé-, be és megszületett az orosz Vö-, rös Hadsereg első szövetségese, a ( mai magyar néphadsereg elődje.! A magyar vörös katona: a népi volt. A népfelkelés erejével aU-1 kulfak meg ;i munkászászlóaljak,| a. vörös ezredek. Amikor Salgó | tarján védelméről volt szó, a bá | nyászok maguk ragadtak fegyvert | és nemcsak puskával harcoltak,! ahogy lehetett, megindítói tik ai termelést, is. Miskolc visszavétele.-f a munkásság fegyverténye > olt. f ..A kiilső és belső ellenforrads / lom“ című fejezet rámutat arra,í kik ■ oltak a magyar nép igazi el-j lenség-i. Felfedi .r mays sr ural-f kodóosziályok hj*aáriilá*át. j 1 * A proiefarforroda'om i remzekózi j*»lentőséae A kötőt egyik legszebb feji'te-^ íében bizonyítja, hogy a Magyaré I'anácRköztársaság fennállásával,# harcaival, néhány hónapos létével £ z. is segítséget nyújtott az akkor í élet balál harcát vívó orosz pro- i- le t áj-ff) r rád alomnak. Hozzájárult, a i- nemzetközi munkásmozgalom erő a södéséhrz. DokumcntumokkAl iga- zol ja, hogy a világ proletariátusa ó a Tanácsköztársaság mellett állít, ic Lenin beszédei- a magyar prole- y Uríátushoz intézett írásai. Kirov l*eszéde TanácemagyarorSzágról: ma is erőt nyújtó történelmi és nagyjelentőségű politikai útmu­tatók. Mai harcaink „főpróbája“: a Magyar Tanácsköztársaság törté- . nelnii tanulságai, eseményei, dicső léte kötelezet,tségeket ró ránk na­pi munkánk mellett. Meg kell őriznünk a Tanácsköztársaság emlékét. Ma. amikor a Szovjet,- tinié felszabadító tevékenysége következtében és az MDP vezeté- [ se alatt újra a munkásosztály ve­zette dolgozó nép az ura az or­szágnak, amikor azt a szocialista társadalmat építjük, amelyért a Magyar Tanácsköztársaság harcolt — ismételjük meg Rákosi clvtár^ szavaival: különösen fontos köte­lességünk és tisztségünk kijelölni ;i komin (in helyét ;i magyar tör­ténelem legfényesebb eseményei - között. ■ I ,.A Magyar Tanácsköztársaság 1.119“ című kötete kötelesség!eljo- sitóshez járni hozzá és nyújt se­gítő kezet.. A könyv kiállítása, ha­tártalanul gazdag dokuraentum- és képtáj-a, gondos szerkesztése teszi még értékesebbé tartalmát. A magyar dolgozó nép harcaihoz nélkülözhetetlenjió válik majd ez a könyv, a kommunista sajtó újabb és midig nagyon hiányolt leim óke. és levonta a itivetkeztr.tfsckri ' fiatal hommunl*ta mozgalom hibái' bői is. Börtönnapliijo, amclybM *» mellékelt részt kérőijük, az 11)19-** választásokról tele non feljeguzé> sekkel, a magyar proletárt rítus ha- tolomrajutásrítól és útmutatásokkal a jövő győzelmei felé. ése terén. A jobboldali szórtál lemokraták őt is börtönbe vetették 1 tanácsköztársaság gyözelmt itán népbiztos lett és fontos szere >et töltött be a magyar proletár illám vezetésében és később a ma­tyót vörös hadsereg egyik parancs- inkaként az imperialista támadók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents