Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-20 / 66. szám
Dunántúli w' IMS Ut. 20 vasárnap ii. évi. 66. Ár o 60 fillér NAPIG Szakosíts Árpád beszéde o lanácskdsiársasás emlékkiállításán A s20vjet sakkozók Pécsett Modern ipán varossá fejlesztik Komlót Baranyai él mii né ások kitüntetése V-v, ^ i- ^ woíia még világosabbal) tieiu iíltak népünk előtt felemel Kedésünk történelmi távlatai. suba olyan tisztán uem érezhették át a magyar dolgozók, hogy a nemzet Kórsa jó kezekbe van letéve, iiogy országunk helyes irányba!) lé úton halad, mim ezekben a na pókban. Vájjon minek köszönhe tő, hogy a magyar munkások és parasztok nemcsak helyesléssel kisérik népi demokráciánk bar eát. hanem tevékenyen részt is «esznek az országépítés minden öapj munkájában és valóba! iRyre inkább az ország gazdája éak érzik magukat? Elsősorban innak, hogy a dolgozó nép ma már látja, bogy az az út, ame fret a kommunisták mutattak a nemzet számára, az egyedüli be fres, az egyedül járható kivezet? érvény volt a szakadékból és »tisztulásból ahova a Horthy itttdszer taszította a nemzetet. yA magyar dolgozó nép az el Búit esztendő során — mondotta Rákosi elvtára a Függetlenség Népfront országos kongresszuséi *■ uapról-napra meggyőződét' árról, hogy a munkásosztály és Pártja alkalmas és rátermett a «etetésre, bogy nála jó kézbet tyngszik az ország kormánya. Ez * felismerés és meggyőződés ve **t oda. hogy ma már senki sem ’itatja mindenki elismeri; ennek fi országnak vezető ereje, motor •►és irányítója a kommunista ve nté* alatt dolgozó munkások “Wtáiya." A mnnkm>osztály ereje azon ban nem utolsó sorban tébaa rejlik, bogy egyre növekvő férték ben tudja maga köré tó '“önteni. harcábaD maga mögr ‘“fakultatni a dolgozó paraszt ®4Sot és más dolgozó rétegeket **ek a tömegek meggyőződhettek Jfról. hogy országunkban szilán! 65 megdönthetetlen a munkás ““ztály hatalma, és hogy a mun “ásság vezetésével nemzetünk “'■fn a kalandok útján, nem tév “•“kon. hanem a felemelkedés é> “ jobb jövő útján halad. Á Függetlenségi Népfront erős szilárd egységbe kovácsolja a “stnzetet. amikor a Magyar Dől ?°tóh Pártja vezetésével mindet ““•adó demokratikus erőt moz «őt»» a szocializmus építésére. A ““Husii crőkDek ez a nagy ősz '“»fogása, a dolgozó népnek ez J. harci és építő szövetsége jelen “P fegyverünk nemcsak a nép ."»nségeivel szemben folytatott j^fcban, hanem a jövő építésében A proletárhatalom egvre kér ju zelfoghatóbb valósággá vá a munkásosztály és a dolgoz? “D számára Nehézé meggvőzn' uépi demokrácia igazi tartat '•fői azt a munkást, akinek fi» »“Pi kollégiumba jár vagy a .“ssurh Akadémián készül az ú '“védség tisztjének akinek t“nkatársából vállalatvezető les? tj&y főispán aki előtt mindéi <?pQ megnyílt a fejlődés, a fel ^»Ikedés útja. Nehéz-e meggyőz J“k azt a dolgozó parasztot ar , *■ hogy a proletárhatalom jó a "mára. akinek olcsón felszánt Ük' se a földiét a gépállomás trak aki egyre növekvő mérték * jut olcsó ipari cikkhes és a “ögazdasági felszereléshez aki- megvéd a kólák ki f-bihánvnlásától és akinek » .'Itrifl vesszővel kezet biztosítja Jjúfodt és szilárd jövőjét? Nr u*'“ rneggvőzni a népi demnkrá 4? htjának helyességéről azt a? Uh^ttiiségit.' akinek nem kell a * kissákmányolókat szolgál ERIK A JOVO uta. akinek munkásságát a nép állama hatalmas anyagi segítség jel támogatja ós megbecsüléssel veretette) övezi? A munkásosztály hataini» azonban nemcsak ebben 'tílentkezik a dolgozó nép száma rx Az új világról beszélnek s oőséges kirakatok, a részletr<- vásárolt típusbútor vagy kerék oár és a dolgozók egyre biztosabt «orsa. Az új. megváltozott wlág eljutott a dolgozók min dennapi életébe közvetlenül meg lavítja helyzetüket. Ezért van az hogy az országépftés kérdése ma már nem kiválasztott kevesek ügye. hanem az egész nép köz ügyévé vált. Ezért fogadta olyat nagy lelkesedéssel az egész ma gvar uép azokat a ragyogó pers pektívákat. amelyeket Rákosi elv társ az ötéves terv ismertetést •során a dolgozók plé tárt Ennek a tervnek minden egyes sora minden számadata ogy-egy hatal más lépést jelent afelé, hogy fel számoljuk az országban a múlt minden örökségét és jólétét gondtalan, nyugodt életet teremt -iink a dolgozók számára, jt/f ialatt a gazdag nyugati tő kés országokban állandóan ■•sökken a nemzeti jövedelem e. ez a csökkenő nemzeti jövedelem a kapitalisták profitjának mérhe tetlen növekedése mellett a dói gozó nép nyomorát és elszegé nyedósét jelenti, addig nálunk ö> esztendő alatt 60 százalékka •melkedib a nemzeti jövedelem és ez a jövedelem többé nem » kapitalisták és földesurak gazda rodását. hanem a dolgozó milliók életszínvonalának emelkedését biztosítja. Mialatt a Marshall „se gély“ által támogatott országok ban munkások milliói kerülnek egyik napról a másikra az nt cára és állandóan növekszik ;» munkanélküliség, addig Magyar országon öt esztendő alatt leg alább 300 ezerrel fog nőni at ipari munkásság száma. Mialatt az amerikai kapitalisták leállásra kényszerítik az olaszországi franciaországi óe belgiumi üzeme két, elsorvasztják „szövetsége seik“ iparát, addig nálunk az öt éves terv során 35 milliárd forin rőt fektetünk be és ennek az összegnek jelentős részét a ma gvar ipar újjáteremtésére fordít ink. A haldokló kapitalista viláe csak a pusztulást, a sflllye ■lést és összeomlás perspektivá iát tudja nyújtani a tömegek számára nálunk az épülő szoria 'izmus valóra* váltja a magyar nép legjobbjainak álmait Ma gvarországhól: a mnlthan «zegénv A magyar értelmiségi bizottság harcba szólítja a magyar értelmiséget a világbéke megvédésére Részívcszünk a párisi világkongresszuson A, Magyar Értelmiség Nemzeti Bizotíüága szombaton üíesi tartott Az ülést Losonczy Géza államtitkár nyitotta meg és bejelentette nogy a Magyar Értelmiségiek Nemzeti Bizottsága meghívást kapott az április 20-án kezdődő párisi békekong resszusra Az ülést tárgya, hogy a meghívással kapcsolatban határoza főt hozzon. Lakáéi Gyürgjy az érfeimiáéj! feladatáról S' 1 Azután Lukács György professzor mondott beszédei Rámutatott arra. hogy a világértelmiség legjobbjainak a Wroclaw' kongresszuson elindított békemozgalma széleskörű népmozgalommá vált. Azzá vált a nyugati imperialista álamokban is Különösen Pranrianr- «zágban és Olaszországban százez rek és milliók csatlakozták j rpoz galomhoz Az imperialista, háború? úszltók szervezkedésének á* a üéljá hogy „szent szövetséget” hozzon tétre a Szovjetunió ellen »■ Az amerikai imperialisták vezeté se alatt állé reakció« háborús úszttók ina már nyílt katonai készülődést folytatnak és cinikusa^ hirdetik a Szovjetunió elleni háború tervét. A béke és szabadság táborát a? tióbbt időben két nagy nemzetközi esemény ielentékenv mértékben érő sítette meg Ezek az események a 'inai szabadságmozgalom győzelme •eylelől. a francia és olasz prnlptá •átus kiváló vezéreinek határozott ■ellépése a békpfront oldalán más •elől Kiderüli hogy az imperialistáknak háborús tel készülésük számára Nyugateuró aában nincsen felvonulási tere oük. mert az olasz és i randa dolgoz» nép a Szovjetunió hadseregébe' sem ellenséget, hanem leiszabadi át lát. A magvar értelmiségnek ebben <■ ’elyzetben az a feladata hogy a? gés? dolgozó nép éberségét felkeli “ hogy ki-ki a maga területén, a maga munkájában jól vigyázzon: ne váiljék többé fcJfctővé olyan ellenforradalmi szervezkedés Ma gyarországon, mint amilyenről a Mlndszenty-per világosan lerántotta a leplet. Ne ringassuk magunkat abban a? illúzióban, hogy az amerikai impe rializmus ügynökségének felgőn gyölitése után nem tesz kísérletei egy másik ügynökség megterem lésére és arra, hogy tömegbázisokat tpremtsen a maga számára. A mi feladatunk hogy mindenütt tnég keletkezésükben, ideológia harccal, felvilágosítással is meg akadályozzuk, hogy a dolgozó nép elmaradt rétegeiben, valamiféle támaszpontot teremtsenek az ellenforradalom, a háborús úszitás szá mára. Az ülés résztvevői azután egy hangú lelkesedéssel határozati ja vaslatot fogadtak el, amelyben lel kesedéssel üdvözlik a békéért hat eoló Értelmiség Nemzetközi Irodá iának és a Nemzetközi Demokra rikus Nöszövetségnek a párisi béke- világkongresszus összehívását célzó kezdeményezését A bizottság ünnepélyesen he leien ti hogy résztvesz a vílágkong resszuson. Az új ötéves terv történelmünkben “ddig páratlan ütemben fejleszt majd országunk gazdasági és kul •urálls életét. Az ötéves terv egvhen békepro gram is. megvalósításának tehá’ egyik legfontosabb teltétele a tar tós béke. Harcolunk a háború» uszítok elfen Ezért szövetségesének tekint min denkit. aki kész harcolni a háborús úszítók ellen. Legfőbb reménysége pedig a nagy Szovjetünk) a világ békeszerető erőinek hatalmas bástyája A ma gyár értelmiség újból kinyilatkoz 'alja. hogy aktív tényezőié akar (enni a béke és a demokrácia nagy nemzetköz' táborának. Ezért üdvözli a párisi békekong esszust előkészítő bizottságot és •elhívja az egés2 magyar értelmi -éget. legyen meg mindent a masa munkaterületén a párisi béke világ kongresszus sikere érdekében. A világuralomra sóvárgó amerikai 'mperialisták és csatlósaik azonban nem békét, hanem háborút akarnak Evröl-évre fantasztikusabb össze •>eket költenek fegyverkezésükre Országunk növekvő anvagl jóléte nemzetünk okozódó erkölcsi és po ifikai egysége biztos menefelésün« a szocializmus felé az imperialisták ból egyre vadabb gyűlöletei váll ki Losonczy Géza a párÍNÍ bét ©értekezlet jelen tőségéről Losonczy Géza államtitkár a ha 'ározati javaslat elfogadása után nangsúlyozta. hogy a párisi béke •congresszus jelege gyökereset más. mint a wroclawj békekong resszusé volt. VVroclawban értelmi -égi kongresszus volt. a párisi kong resszus előkészítő bizottságábar pedig az Értelmiségi Nemzetköz1 Bizottság mellett helyet foglal a Nemzetközi Demokratikus Nősző vétség is. Joggal feltételezhető, hogy a vi 'ág demokratikus és békeszeret? erői döntő ütközetnek tartják a Párisban összeülő békekongresif szust. A Magyar Értelmiség Nemzeti Bi /.oltsága rajta le«z. hogy értelmisé günk méltóképen kivegye részét eb bői a munkából. A Magyar Értelmiség Nemzet, Bizottsága elhatározta, bogy a jövő net második felében impozáns fömeggyOlést rendez a Sportcsarnokban és a nagygyűlés szónokául Révai Józsefet kéri fel pzenklvfi) a következő hetek sorár -íz egyetem) városokban és Mlskoi •on nagygyűléseket rendeznek, ame .veken a párisi béke-kongresszus je lentőségét méltatják. és elmaradt agrárországból a népi demokrácia egy virágzó, fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országot teremt „Túlzás nélkül el lehet mondani — hangoztatta Rákosi elvtárs — hogy nem lesz hazánknak egyetlen faluja, egyetlen polgára sem akit az ötéves terv és annak eredményei közvetlenül ne érintenének, ne járulnának hozzá életszínvonalának megjavításához.“ Cs az ötéves tervben létesülő új, hatalmas üzemek, az új lakótelepek, szociális intézmények és iskolák, a kultúra felvirágzása és elsősorban a város és a falu közötti korlátok fokozatos iedölése. minti a népi demokrácia győzelmén.;, utunk helyességéről beszélnek majd. A nép ellenségei minél é!e- sebben akarták meghúzni 2 határvonalat a város és a falu között Azt akarták, ha már a város fejlődését nem tudják megakadályozni. legalább maradjon meg a falu elmaradottsága, legalább maradjon meg a reakció terveinek kiszolgáltatva a sötétségben tartott parasztság. Mi a falvakban a kultúrá világát, az év, százados sötétség után a demokrácia fényét és életet adó levegőjét akarjuk bevinni. Tudjuk, hogy ingatag talajon épülne a vá- rosoD a szocializmus, ba a falu továbbra is a kapitalista úton. a kulák kizsákmányolás útján ba- 'adna. Ezért biztosit az ötéves terv hatalmas támogatást a szövetkező dolgozó parasztságnak, elsősorban a termelőszövetkezeteknek. ezért tűztük ki célul, hogy másfélmillió falusi lakós kapjon villanyt, hogy 500-ra emeljük a gépállomások éa 21 ezerre az állami traktorok szamát, hogy 200 ezer holdat öntözünk az ország csapadékban legszegényebb területein, hogy millió métermázsa számra gyártunk műtrágyát a dolgozó parasztság számára. A megerősödő magyar nehézipar gépek tízezreivel látja majd el a dolgozó parasztságot, amely mindinkább meggyőződik a gépi művelés előnyeiről és arról bogy csak a modern technika és tudomány "ívmányainak felhasználásával. a szövetkezetek útiára való rátéréssel tudja gaz- laságát felvirágoztatni E zeket a perspektívákat nyitja meg népünk előtt az Ötéves terv, és nem kétséges, hogy dolgozó népünknek látnia keil az összefüggést az építés sikere *s politikai előrehaladásunk között Minden dolgozónak tudnia kell, minél szilárdabb a népi demokrácia. minél nagyobb sikerrel '■éri vissza a nép ellenségeit, annál biztosabban haladhatunk a gazdasági megerősödés útján. Ea tudnia kell. bogy a győzelem még nincs a zsebünkben, hogy a pép országát súlyos harccal kell megvédeni a külső és belső ellenség- jel szemben és kemény munkával kell megteremtenünk a* éplés sikerének előfeltételeit. Győzelmünk záloga, hogy egy táborban áfizdhetflnk a béliéért a háborús uszftók ellen, a nagy Szovjetúnió- val és a békefront sokszázmillió hívével. Ma a nép otthonra talált ehhen az országban. Nem kell meg- rörhltenie derekát, emelt fővel árbat az utcákon mert ö a gazda. az ő számára épülnek az újl rvárak feszülnek a folyók felett az új hidak, robognak a fénye« «inpárokon az új vonatok. Éa aa Ő számára érik a jövő.
