Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-19 / 65. szám

Dunán tűi ült III. 19 Szombat fi. ivi. SS. Ara 60 fillér i \ S/alo/ervezeti Tanáé«« ildváxli , a pári*i béliek u»<>re*l»/u«l hiúbb búr anyai iixvmpft esui a kast alt tt műnk« rein>nrh*>& A Népbolt biztosítja a bányászok ' húsellátását ERŐS BÁSTYA Éles tiltakozások Nyugaton az Atlanti Szerződés ellen Növekvő ellentétek a nyugati hatalmak között Kitüntető „megtiszteltetésnek“ is, lehetne nevezni az amerikai külügyminisztérium eljárását, amellyel megtagadja a newyorki kiiltürális és világbékekonfcrcn- ciára utazó magyar delegátusok vízumkérelmét. Mert mi más ez. mint a gyengeség nyílt beismc • ése az amerikai diplomácia ré izéről és hazánk megnövekedőt! erejének bizonyítéka. Akárhogy is c8Üri-c9avarja az amerikai jegyzék a vízumkérelmek megta gadásának indokait, akármilyen erőfeszítéssel próbálja felsorakoz tat ni érveit., amelyek szerint az amerikai eljárás csak válasz arra a_ bánásmódra, amelyben az USA diplomatái Magyarországon ré­szesültek. A vak is látja, hogy az amerikai Góliát nem mer szembe­nézni a magyar Dáviddal, nem mer szembenézni a magyar nép elszántságával é= helytállásával a békéért folytatott harcban. He­lyesen állapítja meg a magyar nyilatkozat a visszautasítás való­di indokait: „Az amerikai kormány nem mert szembenézni azzal a lehető­séggel, bogy a magyar delegáció megmutassa, mi a Víindszenty- ügyben a való helyzet. Ameriká ban ugyanis, nemcsak a sajtó, hanem a hivatalos tényezők is a közvéleményt a Mindszenty-ügy ben félrevezették. A kulturális ép világbéke konferencián 3 sna gvar delegáció felszólalásai nyo­már) kiderült volna az igazság’ és ‘•t az. anritAI az amerikai props- -KUMflfetá* mindenné! jobban fél rek.*‘ Az amerikai háború« uszftófc a «'agyar dolgozó tömegek és a népek megbékélése elleni újabb gálád merénylettel nem érnek célhoz. A világ békefrontjának sokszázmillió híve egyre elszán habban folvtatia 1 maga harcát az imperialisták terveivel szem ben az emberiség szabadságáért Ennek a hatalmas küzdelemnek 'esz egyik megmozdulása az ame rike- kulturális és világbéke kon' reneia is. amelvot hatszáz amerikai kiváló tudós, író és ' müvAfz támogat és amelvre a vi !ág húsz országából érkeznek a delegátusok. Ez a konferencia megszólaltatja nemcsak 3. világ elnyomott népeinek, hanem az amerikai nép igazi hangját is ■im cl vet nem hallgattathat el a háborús gvnjtogatók semmiféle rikácsolása. Es ha a magyar kíil dOttek nem is lösznek ott ezen n megmozduláson. helyettük is “zázRzorosan sfkraszállnak azok a "•Wk nmelvek velünk egv tá Mos/'.'.ar jelentés szerint a Truo Norvégia helyzetével foglalkozva megállapítja, hogy a norvég kor­mánykörök politikája, amely arra irányul, hogy az országot tel lesen alárendelje az amerikai tőkének és Norvégiát egy Szovjetunió elleni hadászati hídfővé alakfisa át, egyre nagyobb felháborodást váll le! t norvég nép széles tömegei­ben A kormány és a norvég képviselő- ház elmére egymás után érkeznek «tok a felháborodott hangú távira­tok, amelyek elítélik az úgynevezel' •munkáspárti” kormány külpolitika» irányvonalát Ebben a tiltakozó had járatban döntően behatja hangját a norvég értelmiség is. borban küzdenek az emberisé"; békéjéért- Ez a harc ma már túl­lépte az egye« országok é• 'rilág- részek határát. A földkerekség minden részén a munkások tud­ják, hogy csak kemény helyt­állással "lehet megálljt parancsol­ni az emberiség íeggyülöltebb ellenségeinek. Tudják, hogy nem elég szép szavakat mondani a békéről, hanem csak tán torit ha- • atlan kemény harccal lehet visz -rászorítani az imperializmus vad állati terveit. Ebben a szellemben hívták issze áprilisban Franciaországba .. békevilágkongresszust is. amely bizonyítéka lesz a békefront nö vekvő erejének,,» munkásmilliók inegnövekedett harckószségének. \ béke hívei világszerte táma­dásba mentek át a háborús Irvuj fogatokkal szemben — mondotta Rákosi elvtárs a Függetlenségi Népfront országos kongreeszu «An. — A demokrácia, világszerte növekvő erői mindent megtesz­nek a béke megvédésére. De óriási hiba volna, ha saját nö vekvő erejük és igazuk tudatú ban lekicsinyelnék azt a ve­szélyt, melyet a mindenre elszánt háborús uszftók jelentenek. Ezért szorosabbra kell fogni nemzet­közileg és az egves országokon belül a demokrácia erőit, mozgó «It-ani kell világszerte a • bék< híveit. Ezzel kell megértetni az imperialista reakcióval. bogv mindcii szándék» halótöréet «zen ved a béke katonáinak elszánt­ságán és megingathatatlan front ;án.“ Természetes, hogv ezt a gigá '■7Ä küzdelmet mi magvar dolgn rók sem nézhetjük tétlenül. Tér mészetes. hogv nemcsak az imne ■ialisfák hazai szövetségeséivé' '»állunk' szembe, nemcsak a bel 1 'öleli reakeiót zúzzuk szét. ha­nem következetes belpolitikánk kai. a Szovjetunió szilárd követé «ével. a szoviet-magvar barátság ■^s a szomszédos néni demokrá -dákkal való szövetség ápolásé •al. a nemzetközi munkásszolida itás erősítésével csatlakoznnk a békefront harcához. Mint Rákos» “ívtárs mondotta: „A mi felada ‘unk. a magyar demokrácia fel idata, hogy a maga szakaszán biztosan és megingathatatlanu' áll ion. hogv az ellenség megértse hogv a mi országunk nem rés » «éke frontján, hanem erős bás tya.“ Eit a bástyái nem ingat hatják meg semmiféle viharok és nem rendítheti meg az impe A norvég lapokban az értelmiség legjobbjai foglalnak állást a kor­mány politikája ellen. Az Atlanti Szövetség cégére alad > különféle zsoldos katonák „átjáró 'vizává" akarják tenni Norvégiát t~- rja Erling Skreiner mérnök. A Trud megállapítja. h"gy s ma gát „munkás” pártnak nevező pár új” támadó irányzata ellentétben áll a Szovjetunió és Norvégia közötti baráti viszonnyá £« megszegi a köietoettsér eket 'melyeket Norvégia váPa'1 az Egye -.fiit Nemzetek szervezetében Az "ovésőit Al'amok és Ang'ia támad •érvéinek báló iában vergődő Nor 'égía vezető körei ezzel a poMf'ká •tikkal veszélyeztetik a? o.-zá üggetlenségóf A MTI párisi jelentése szerint uz olasz nép heves ellenállása az At­lanti Szövetséggel szemben nagy riadalmat okozott washingtoni kor­mánykörökben. A barmadikutas Combat washingloni tudósítója megállapítja, hogy az USA vezetői most már megértették. Olaszország nem lesz megfelelő „paraszt” az USA sakktábláján. A jobboldali nyugati sajtóban nagy csalódást okoztak a/ Atlanti Szövetség eddig nyilvánosságra ho­zott részletei. Spaak belga minisz­terelnök csütörtöki bejelentése to­vább fokozta az. atlanti szerződés hivatásos párisi védőinek kínos helyzetét. Amikor bejelentette, hogy a szerződés kiterjedt Auszt­riára és Németországra, párisi megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy Franciaországot bármilyen „incidens“ jogcímén, amely a nyu­gatiak megszólta területen történ­nék, kalandba tehetne kényszerí­teni. PertinaT a jobboldali francia Soirban megállapítja, hogy ezek után az USA saját belátása szerint szabályozhatja a nyugatiak kato­nai poMkáját . cég arra se kö­teles, hr gy tt.ke’it-ibe vegye szö­vetségeseinek elgondolásait. Németországgal kapcsolatos fran­cia-amerikai ellentéteket egyáltalá­ban nem titkolták eb ami Igen nagy fogyatkozása az Atlanti Szö­vetségnek — Írja Pertinax. A hlumista szocialista Poputaire megállapítja, hogy az észafccurópai államokra kifejtett amerikai nyo­más egyik főcélja a grönlandi tá­maszpontok kisajátítása. Az atlanti szerződés előmozdítói is kénytele­nek elismerni, hogy ez n szerződés nem más, mint a szovjefelienes támadás hadászati biztosítékokká! egybekötött eszköze. Thorez: Siovokci'oIí o békére Párisi jelentés szerint a járási választások alkalmából egyik fran­cia városban rendezeti nagygyűlé­sen Thorez, a kommunista pár! fő titkára többek között ezeket mon dotta: —■ A háború veszélye most újból fenyeget és csak természetes, hogy ebben a helyzetben a dolgozók a béke pártja felé fordulnak. A jövő vasárnapi járási választá­sok a helyi érdekek mellett p há­ború és a bébe nagy kérdéseit is érintik, — Szavazzatok valamennyien a békére — szólította fel Thorez n haligatóságot. Pírisi jelentés szerint a béke és a szabadság harcosainak franciaor­szági mozgalma, valamint a Nem- »efkozi Demokratikus Nöszövetség a? értelmiségiek nemzetközi irn dójának a párisi béke-vflágkong essziiíi meghirdető kiáHvánva ' alóságos népszavazással 'rtérö »ömegmozga'mat indítót,» meg a béke érdekében. A franciák a Trumanhoz intézendő 'eveteí miliiószám írják aTá és a bé- kekongresszusf előkészítő mozga- 'ombor a világ demokratikus szer­vezeteiben tömörült dolgozók tíe- ■»■mv.t csatlakoznak Parisból jeleni! az MTI ;> t*ifác? minden részéből ezrévé érkeznék a levelik év táviratok, amelyeknek küldői bejeientik a béke híveinek párisi kongresszusán vaió részvéte­lüket 5t szovjet tudós biszcnkoval az élen üzenetet küldött a kongresz- szus előkészítő bizottságához. amelyben felkéri a világ minden kulturális szervezetét, vegyenek részt a békekongffesszuson. Bejelen- U’ttck részvételüket a román értel­miségiek, a cseh ifjúsági szövetség é*> több lengyel egyetem tanári kara. Az Humunité megállapítja, hogy a hata'mas franciaországi béke moz­galomnak fontos belpolitikai vonat­kozásai is vannak. — Az Atlanti Egyezmény nyilvánosságra hozata­la után a francia nép most már világ»»- «an lát és híven a francií kom­munista párt politikai bizottságá­nak felhívásához, megkezdi har­cát a kormány háborús politiká­ja ellen. E harc első lépésekért! a vasárnap megtartandó járási választásokon a francia nép széles ré'egeí a béke és függetlenség pártjára, a kom- Ar.OTrtlB pártra fognak szavaid! A finn KP horco» indít q ke rmórty ellen Moszkvai jelentés szerint a finn kommunista párt többnapos érte­kezlete után egyhangú határozat­ban megállapította, hogy a világ legjobbjai síkraszállnak az újabb háború felidézése ellen és a béke­fenntartásáért küzdenek. A küzde lem élén a Szovjetunió SÍI. A firm nép szintén békére tö­rekszik cs a béke védelmezői kö­zé akar é.Hanl. Finnország szabadságának ós füg­getlenségének legbiztosabb zálog- a békeszerződés és a Szovjetunió­val kötött barátsági «zerződés. Mindezt * kormány jelenlegi poli­tikája veszélyezteti, mert a ryugati imperialistákhoz akarja kötni az ország sorsát A határozni kimond ja. hogy erőteljes harcot indil » kormánv ellen és felsztílltja a finn dolgozókat, bar coljának a íiim-szovejt barátság­ért. a békéért c- a nemzeti független­ségért az imperialista nagytőkét kiszolgál») politika ellen. Pohomosow emelkedik Amorilqbon o csődök STÓmq Mirt Páriából felenlik, hivatalos amerikai számadatok szerint a csőribe jutott kis- és középvállalatok száma Amerikában az elmúlt év folyamán hatvankilenc száza'ókka’ emelkedett. Ugyanekkor 4ö= tröszt az ország termelésének T>> száza­lék» felett gyakorol ellenőrzést.. Nlpi fölkelések Déttinóbon Párisba érkezett hírek sterjn* ö' népi -hadsereg az ellcnségt« zsák­mányol; emerlkak fegyverekkel é Qehéz tüzérséggel ’elvonulóban van az arcvonal felé Az United Press nankingi jelentése szerint a Ku • mintang katonai «zóvivője elismer te, hogy a népi csapatok Kína területének több mim a felé» ellenőrzésük alatt tartják. Párisba érkezett hírek szerint » délkinai Junan, Kvantung és Hu nan tartományokban népi felkelés tört ki. Spook ovales A belga páriámén» külügyi t>i zottságában Spaak miniszterelnök röviden beszámolt az atlanti egyezményről, óvatosan tartózko­dott azonban attól, hogy a bizott­ság kérdéseire egyenes választ ad­jon. Az ülés után a külügyi bi­zottság szóvivője csak annyit mór dot». hogy Belga—Kongót nem von­ják be az atlanti egyezménybe. Albaniőbon ♦iloisto ossieeslüvést lepletek le A tiranai rádió jelentése szerte a- albán hatóságok nagyszabású >’ tojsta Összeesküvő és kémszerve- 7“te: lepleztek le. összesen 22 vád- lőtt kerül bíróság elé Vslamerry- nylen az albán államrend megdö" tésére szövetkeztek, terrorista es*_ leleményeket szerveztek, széleskörű kémhálőzafban vettek részt és bi zs' as politikai, gazdasági, katona adatokat szolgáltattak .lugosztáviá- nak. A szervezet vezetője a tíea nai jugoszláv követség egyik tag ja volt. S Tértik His«i»»p» oHombgr) A TASzb nev/yorl-ri jelenté'“ szerint. ’ sslsipl állam szénterme­lése majdnem tel risen megáölri mert négv'“í:zhalvanezer bánvász már negyedik nan ja «?fráikof A meríl<ai >op elismerés'* a Szovj€»tun;ó újjá« 4pítés4'6l Az MTI pánsi jelentése szerint a szovjetellenessé gér 31 köz­ismert Newyork Timesben Harri «on Salisbury n Szovjetúniórót írott cikkében, moszkvai tartóz kodása alapján kiemeli, hogy a Szovjetúnióban meglepően impo­záns újjáépítő munka folyik és a szovjet újságokban erőteljes a béke propaganda. Az iiz'etek ki­rakataiban bőséges áruválaszték van. az árak alacsonyak. A France Soir newyorki tudó utójának jelentése szerint Palis hury cikke valóságos „lélektani megrázkódtatás“ volt a Newyork rimes olvasói számára, mert ezek már hozzászoktak, hogy a Szov etúnióról szóló értesfllésefket a keleteurópai politikai menekül t“ktol szerezzék be. A cikket élénken tárgyalják Newyork politikai és diplomáciai köreiben és minden túlzás nélkül uiesr állapítható, bogy Salisbury cikke «zcnzáclós újságírói esemény az Egyesült államokban. rialisták semmfféle mesterkedése Norvégiát lel esen ki akarjak szolgáltatni az amerikai tőkéseknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents