Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-18 / 64. szám

ram mjosotk * DUMÁNTOl! NAP10 5 A mezőgazdasági versenytől a tagfelvételig A szövetkezet igazgatósága megvitatja a tervet Mir ouk beszélgető vr.ndécck «woak « szövetkezet nyiltárualtásí Szletéhr.n. Bocstetedett. Az óra- nmtító egyre közeledik a hete»' her. — Hát, ba nem haragszanak, ikkor bezárom az üzletet — for­dul az ott levőkhöz Mecseki he­reof, üzletvezető. Azok kiballagnak lassan és bezárul mögöttük a Uárke aj tő. Fölötte a hold ezüst sugarainál szépen el lehet olvasni: Jwdősmecskei Földroűvesszövct- hiot Főszerkereskedése '. Az utcán lépteket hallani. A hiúból jönnek erre felé. Az itt lé- 'ék közül kettő marad és míg tgvmással beszélgetnek, megérke­zik Szűcs György ügyvezető is. — Menjünk be a Mecsekihez — hívja fel egyikük valamennyi fi- OfelméL Miért várjunk itt kint. Vid betalálnak ők is. Mecseki Ferenc clvlár* konyhájában napi dolgokról folyik 11 beszéd. Közben gyakran nyílik •z atjö. Megérkezett már D. Varga ■Anos, a szövetkezet elnöke is. Be­kapcsolódott a vitába Lórene Jst- ’kn, Lénárd István, Nagy Gyula és * többi igazgatósági tag ' is. Kgy- JJ*r csak benyit a termelési fele* “* ózv. Kinszíer Jánosué is. — I'gy látom, mind itt vagyunk "y néz körül Vörös Márton. Hát **W el is kezdhetjük az. igazga- ‘osági ijlöat. íszüc-s "György tneg- í*zítj» maga előtt a központból '•patt tfttvnyumtatvinyt. Kissé ide. JJo tologatja, roe.rt a villany fénye J*SÄve.rSdik rajta és nem lát" ■Via jól a rovatokban elhelyezett Jmíésáket. Körülnéz és megkérdi, •ennyi napraforgóra kötnek szer­zést a tavasszal. — Már ezideig leszerződtek a ^veikczetnél 10 hold naprafor­gó 27 hold olajlent, egy hold Iö,p-st és 28 hold szarvaskelepet a y^dasági Nemzeti Vállalattal — *?oli be özv. Iünszlér Jánosné a ykvetkézet termelési felelőse. Ez "dig akkora területet tesz ki, ^ekkora a község tervében elő írva. Wémokat iucj[gfonioi­JJlU rajtolja he a rovatokba az Vezető. A termelési felelős lo- Olvftssä: " Borsóból 47. lencséből 33, h'ólábói 4, relékből másfél és "‘Mlcnböl «5 bold . - többiek mind Szűcs Gyurka J'íéhe.n öiózó ceruzára figyelnek '* v,;gzett a Ileírással. Felegyéne ydelt. Pár percig néma csend üti * 'eremre, Marján Júnósné törte *fS » nétníK'VgOl. Menjünk további Mi kövclke- 'Ut? Az ügyvezető ismét a tervezet 'll1* bajok Tágra nyílt szemekkel**. » táblázat fölötti feliratot:\ . ~~ Műtrágya felhasználás. Azt? ,u(‘fidoni nem lesz sók ha halsz»/, J .'dji vésniük Eddig is már? ’íhMadUlk uz ötszázat. I?' Hova gondolsz? Talán még a» j'jAre ts azt hintünk. tnnvlt? link amennyit biztosau tol-r £‘>*ni j., tudunk. Azt gondolom. J mázsa {«Lhaswt'ü sás nem j I -jetlenség — szó! közbe kHk igazgatósiigl tag. lets h ha* J«nki beszél. Az ü »jh vet végét a hangz vetnek S2ő mázsában, tfra kerül a csépiés. Ij-■**'**. o gabona felvásárlás. ’ i h4en kérdést a legnagyobb ala- t,l'sAggal beszélnek ál A gabona» j, .•■tárlásr* majd háromszázezerJ \*«A irány óznak elő. Nem bor-J tj'k 4? Idén egy szemet setnJ (I. *v^fadr*. Mind llthort értékeid-/ l^énk vita alakul ki a kőzszük-í cikkek vásárlásának mér-a o? körül is. Erre a célra szintén* l^" Wlnt százéger forintot tervez*/ IjI?* utolsó oldalra értek el. A / ‘ 'r:i már elütötte a tizet. j En azt mondom, hogy leg-/ I .3 kétszeresére fel kell emelni/ létszámot. * •ölé — Elég lesz száz tag is. Mindenkinek van egy megjegy­zése. Száz szónak is egy a vége. A végszót, egy 90-est Sziies György rajzolja be a kockába. Kilencven tagja tesz a szövetkezetnek, persze a jelentkezőket alaposan megvizs­gálják, csak dolgozó kis- és közép parasztot engednek soraikba. Vé­nép­lar gül a mezőgazdasági verseny szerűsftésére negyven gyűlés tását tervezik. 1 — .Fő éjszakát! — Jó éjszakát! — nyújtogatják egymásnak a ke­zükéi a kapuban. Nyugodtan men­nek pihenőre; alapos munkát vé­gezlek. A nagy tervből ők is cl készítették a rájuk eső hányadot. LAKATOS ELVTÁRS tanácsot ad a kőfejtőknek Lakatos elvíárs kiszáll! az autó­ból és elindul a gyalogösvényen. MoTeHe a körzőit párt-szervezet1 titkára és a szent-lőrinci járási pártbizottság két tagja. Egondol- kozrva nézik a meredek sziktaol- dalt és a kis faházikót. Lakatos elvtárs üdvözlésére előkerül az üzemi bizottság elnöke és együt­tesen járják végig a megyofai kő­bányát. Lakatos e víárs a szakszerveze­tek megyei ‘Ilkára évekkel ezelőtt kőműves volt. Hosszú éveken át rakosgatta ö is a köveker a házak alapzatán, tsraert is a kőfejtők mainikáját.. Elégedetlenül rázza a fejét, amikor a félköra akú bányát alaposan megtekinti. Eossz a mun­kamódszer — gondolkozik el hosz- szasan. A meredek sz.ür.keszínü kőfal előtt körülveszik a munkások La­ka !ős elvtársit, akj beszéni kezd: Javítani kell a munkamódszereket — Nem vagyok kőfejtő, de úgy látom rosszul dolgoznak. Helyte­len a fejtési módszerük. Ilt-o:t „gyalulnak !e" egy-cgy darabot a szút'ékból, ahelyet, hogy rendsze­resen dolgoznának. Mindenki kíváncsian jön köze­lebb. Lakatos elvíárs e őveszi a jegyzetfüzeté* és néhány vonalat rajzol, — Fent elkezdi a robban ást eay A MIJ HELY BIZ ALMI mint eddig. A kőfej'ök he'ves’ően bólogat­nak. — Fent js állítsanak fel egy sín' párt — folytatja Lakatos elvtárs. Meg'átják eltűnik ez az összevisz- sziaság. A kifejtett köveké: le ki- ismerlesebben kell osztályozni, így senki sem ismeri ki magát, nem beszélve arról, hogy a halomra doháig kövek akadályozzák a to­vábbi munkát. Kpül a niQtdó és az öltöző A beszélgetés után az irodában részletesen átbeszélik az üzem tér vét. öltöző és jobb mosdó kellene a munkásoknak. A kőbányát éve ktg elhanyagolt ék. Mióta az állam tulajdona le:1*, megkezdődtök a változások. Először is a dolgozók szociális gondoskodását kívánták fokozni. Ezer: építik a mosdót és az ö'tözöt. A beszélgetős ulán a munkások elégedetten rémek vissza. Hango­sabban csattog a nehéz kőfejtő kalapács. Érzik, hogy Lakatos elv- társ javasla a után könnyedén túl­teljesítik a napi 11 esi!'és fej e je- sírményt Több kő kerülhet ki a baranyai országutakra é* több ke­resetei vihetnek haza a hét végén. Lakatos elv’.'árs üzemlátogatása: nak jó eredményei vannak. Nem ez az első eset. hogy észrevétele­ket lesz a muniká-a vonatkozóan. A szociálist* munkaversenv megindulása óta sok szó esik az élmunkásokról, az újítók­ról és a munkahrigádok tagjairól. A műhelyek bfzalmlairó! aránylag keveset beszélünk. t’edlg tevé­kenységűk jelentős módon hozzá­járul a termelés növekedéséhez, a legfontosabb feladatok egyikét végzik. A bizalmi közvetlenül részl- vesz a termelésben, alaposat» is­meri :» hozzája tartozó dolgozó­kat. A bizalmi tapasztalatai elen­gedetlenül szükségesek a hibák kijavításához, a jó eredmények el­mélyítéséhez. Kgy-egy iizrm rész­ben képviselője a szakszervezet­nek, nevelője műhelye munkásai­nak. A társadalmi fordulat elölt * bi­zalmi szerepe főképpen a bérköve­telések megszervezésében, tagsági díj befizetésének ellenőrzésében merült ki. Nehéz feladata volt, a tőkéssel sokszor egymaga állott szembe, sztrájkoknál pedig lelkesí­tenie keltett a dolgozókat. A há­ború alatt Horthyék büntetőszá­zadba szedték össze a bizalmifér­fiak százait cs küldték a biztos pusztulásba. 4 felszabadulás után az üzemi bizottságok megalakulásával a bizalmiak szerepe érezhetően csökkent. Az üzemi bizottságok új működési szabályzata azonban fe­lelősségteljes feladatokat szab meg a bizalmiak számára. A feladatok sokrétűek, kicsiben mindéit bi­zalmi az egész üzemi bizottság fel­adatát látja él a műhelyben. Néz­zük meg, mit tartalmaz a 10 pont­ból álló szakasz. A bizalmi első­sorban tudatosítja a munkások kö­zött a »rakszervi--rét cALkitűzAsenS és felvilágosítja a kollektív szerző­désben foglalt jogsikról és kötele­zettségeikről. A bizalmi tehát elsősorban 8 szakszervezet agitátora, .ló harSj!* munkástársainak, kérdéseikre vá­laszt ad, eligazítja őket a rendel­kezések között, olvasnivalót ajánl az üze,mi könyvtárból. Közkedvelt és megbecsült ember. K1 llenörzi a bizabni, vájjon J tcljesíti-e az üzemvezetőség a műholyben a kollektív szeriéi désben vállalt feladatokat, meg hallgatja a dolgozók panaszait és kötelessége elintézni a vitás kér­dést a műhelybizottságnál vagy az üzemi bizottságnál. A szervezet­len munkások között elsősorban a bizalmi végaz felvitágösító mun­kát. Az ő javaslatára veszik Te! tagnak a dolgozókat. Gondoskodik arról, hogy a tagsági dijat rend­szeresen fizessék, ő készíti elő ;» szakszervezeti gyűléseket, termelési, vagy kulturális értekezleteket. A szocialista munkaversenyben a bizalmi kezdeményező szerepet tőit be. Tudatosítja a munka ver­senyt, a brigádmozgalom szerepét a szocializmus építésében és ter­mészetesen saját munkájával is példát mutat. ■aVok a bizalmi új feladatai.-*"* Az üzemi bizottsági v.»!a z- fás után sor kerül majd a bizalmi választásra is. Bizalminak a mű hely legjobb dolgozóit választják meg, akik lelkes tevékenységükkel elősegítik műhelyenként * Szocia­lista munkamódszer kialakítását é* a szervezli élet fellendülését. Vasutas brigádok i ohammunkával építik újjá az összedőlt főpályaudvari nagy raktárt Nyolcvan eve állt már helyén s ki. tudná elsorolni mennyi milyen árakat látott a MÁV. pécsi. állomásának raktára, míg a március eleji szélorkán belekapott és a rakodó sínekre borította. Az összedőlt raktár nem solidly maradt romokban. Négy vasúin britiád Hő tagja egy reggel rohammunkával nekilendült a dél felé már alig roll hulladék as 5ü méter -hosszú raktár helyin. Rákosi Mályás eiviáfs március 15-1 beszédében többek között be­jelentenie. hogy az öléves lerv kérőién belül tízezer lakóház épül a magyar dolgozók részére Ezze.i kapcsolatban Sebestyén üvu !a, az Építéstudományi In-ézet be lv*tl*s vezérlö'S/.i’atói» úgy nyi litkozot:, ho$v a Szovjetunió példájára mi is arra törekszünk, hogy g házakat lehetőleg gyárilag állítsák elő. Az Ö'cve? lerv keretén betű1 már készül RuH:'pesten a Soroksári ülőn építendő házgyár terve. (íz a gvár egyé őre « házak íőhh építési szerkezeiéi! és epűleta'katf észéit fogja stőálJiani Derékban kettétört geren­dát rak a maga# Halomra két brigád tag. — Mi a vh»részeket hón- tottuk le. csavarokat, eresztéke­ket szedtük szít ** törli meg izzadt hornlokát, Halász Béla, a lakatosmílhely tfehőnhérez brigád tagja — utána tervszerűen jött ;iz á■•». köiníi'é» brigád. Vé­kony fiatalember Halász elvtárs Később megtudjuk: hamaroSdü (’etőfí akadémiát.-» les». Lelkesen, vidáman végzi mostani munkáját. Éle majd ha az akadémiára kerül, ugyanilyen öntudattal lát a tanu­lásnak, ’ mint mart as összedőlt épület bontási munkájához;. Egy nehéz ajtót emel vállára három „pouondi“. így hívják a brigád vezetőjükről. Eőttendi dá­nosról, a Fürst brigád tagjait. Tíz négyméteres kö h szedtünk szét réggé/ öt a. ^ Magunk emi% akartuk el­hinni, hogy ilyen hamar ment. Elkapott bennünket m igazi munkáld? — mosolyog Pót- Atendt brigáivezátŐ és mór nyal is a kővetkező gerendavég után. f A síneken, melyet, legelőszót * szabadítottak fel, k(t kocsi áll. J tele cserepekkel. i — Közel hatvanezer estire p 1 ment tönkre —* mondja Molnár í Károly löpaJynnnstar. — Arim. ■ lehet megmentettünk, hogy minél r kevesebb anyag kelljen az új rak­S tár felépítéséhez. A légiós kocsik már egymás­után fordulnak be az új raktár / helyéhez. r — Szükség megoldás a nyitott, f volt régi vámhelyiség oldalfallal f való ellátása, <íe ideiglenesen r mégis lesz zárt raktárhelyiségünk J — magyarázza a munkát. Irányi- ? tó mérnök. 3 ““ A régi raktár heiyeu a használható anyagokból két héten belül elkészül az új. Kettős oszlopokkal erősítjük meg, kicseréljük a kor­hadt gerendákat, ne kívánkozzék többet magaslati lévegőre. a ko­moly értéket jelentő raktár — tájékoztat Molnár föpályaüiestur. Brigádok végezték a" bontó«' munkát, brigádok végzik majd az ideiglenes és az ú j raktár fel- # építését is. A vasút dolgozói nem f nyújtanak be torveket nőm vár- ? nnk arra. hogy majd „toMlről' t jön utasítás. Építeni kezdennk. A tanulás kis élmunkásai V A kilem aga csillag közepén nyitóit könyv, keresztbe fektetett vonalzók l’dos fehér-sofV szalag tort la a „Jölannlasi érát int <jm/"-ot. link dóig tulajdonosa, (jlith Margit, a gyár Várost általános iskola Vili o tanulója büszkén mu tatja /elénk. — Jó tanulásért és , « közösségért végzett munkámért kaptám. A .Szeretet" őrsvezetője vagyok, Sokat dolgoztai*• mért a pajtásokkal, hogy uz egész őrs tanulási százaléka minél jobb legyen. SlkUVÜI-1 IS F.LÉMM uz állag IMt sza zaléliöt. Amikor Szirmai központi kiküldött. pajtas itt volt, minta-gyűléseket vezettem te, mint őrsvezető, és Slármay pajtas igen megelé­gedett vőlt az eredménnyel — meséli komoly­kodva. — Öcsémmel irtunk tégy színdarabot is. „Úttörők győzelme." a címe. Hamarosan elő fog­juk adui. Már alig várom. Nagyon szeretek út­törő lenni. Olyan jó és olyan szép ~ folytatja lelkendezve. — De továbbra is szeretném meg­tartani tanulási eredményemet. Én tőlem most már sokkal többet várnák a pajtások. Hartmann lakab pajtás lőő szándékot ért el u tanulási versenyben. Fitos orra, homlokára hullik szőke, haja s alóla vidáman nevet ránk kék szeme. — NAGYON ÖRÜLIEM ennek az ér­demrendnek. Nem is számítottam ni, hogy meg­kapom. Nagyon lelkesít és büszke vagyok rá. Szeretnék elérni év végére. 200 sittemékor, s ha jól megfogom a tanulást, nem is lesz nehéz, Édesapja bányász. Amikor hazament as ér- renddel. megsituogtiUn a fejét, és au mondta, y „Csak így tanulj tovább is. mert ti cagy- a jövő biztosítékai." Az Agnston-téri általános iskola udvarán nagy zsibnngás. vidám gyerek kacagás. A sok szóké, harna fejecske között, megkeressük Ge­lencsér Erzsikét. Kipirult arccal sialod fel, két barna copfját viszi a szél. — A f A ML 4SI Vl RStáVBIA 7 7 j szá­zalékot értem el, és az őrsömben lévő pajtiknak is segítettem tanulókörökön, hogy minél jobb legyen az átlagos Százalékunk is. Szívéseri tanú lók és tanítónő szeretnék lenni. Édesapám kő­bányában dolgozik, de az igazgató bácsi azt mondta: a jól tanuló pajtásoknak az Ollóm Se­gíteni fog, hogy tovább tanulhassanak —- A pajtások most lelkesednek a példámon és nagy tanulási láz van, mert minél több paj­tás akar ..Jótanulási érdemrend,"-et szerezni — fejezi be komoly nyilatkozatát Erzsiké. Nagyot fordult a világ. A kicsik is érzik. Ma már nem kényszerűségből tanulnak és lel­kes tanulásuknak. ' stép eredményeiknek fényt adnak tt „Jótnnulási érdemrend"-eh, élismerése komoly, derék, becsületes munkájuknak. L. M,

Next

/
Thumbnails
Contents