Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-18 / 64. szám

Dunántúli IMS HI. 18 ti. *Vi. 64 Éra 60 fillér NAPLÓ Híatekm uyüatkomat delegátusaink vbmmkéretmének amerikai elutasításáról Baranya dolgozó parasztsága a tavaszi munkákban Megkezdi működését Pées szemét fuvarozási üzeme Történelmi felemelkedésünk távlatai A M*gyw ÍAolfa«ók Pártját ve- Sé« ér HnjrltáM alatt alakult «eg a* ország ősarc í épttó «rői- •ek minden eddiginél szélesebb és fegyelmezettebb összefogása: a Ma 17 ar Függrtlettségi Népfront. A Vépfzoot országos kongresszusán Kikosi Mátyás cdvtirs beszámoló Jából bontakozott ki eancJL az egy­ségnek. demokratikus «rónak áj. »a eddiginél szorosabb egybefogá- sáaak bálja is tartalma. Beszéde Iráéppomtjába* ötéves tervirak és * béke védelme »flott A jóvá építés© átjárnak megnyi­tása előtt Bákosi elvtárs külön ki- •melte a munkásosztály elévüihs- fetfen érdemeit, amelyeket az eb »iu!t négy esztendőben szerzett politikai tudásának, szervezettségé­nek, áldozatkészségének és hiva- tottságának napról napra való bi­zonyításával. A magyar dolgozó «ép meggyőződhetett arról, hogy * munkásosztály és pártja álltái- vtas s vezetésre, hogy nála jó kéz' ben van sz ország kormánya. Rá- «mtstott Rákost elvtárs arra. bogy * jövőben is a magyar, ipari műn Aátság — szoros szövetségben i dolgozó parasztsággal .— lesz a biztosítéka annak, hogy minden célkitűzésűnket, amelyeket w dob !ozó nép érdekében felre Kinkr«! cg h fogjuk valósítani. A végrehajtssr* váró nagy fel Matok ismertetése során Rákosi dvt.árs megnyitotta előttünk terv- gazdálkodásunk következő szaka­rának, ötéves tervünknek mérhe­tetlen távlatait. Történelmünkben Péld* nélkül álló gazdasági, s/o- eiális és kulturális fejlődést hoz ez s terv, »mely öt év alatt 35 mil­liárd forint —• 3 milliárd dollár befektetést ír elő, sajál gazdasági erőforrásainkból. őz amerikai íyarmatosítás híveinek tegcsúfo Mbb vereségéi is jelenti ez. Saját erőforráMinkból értük el, hogy hároméves tervünket az idén hét hónappal a kitűzött idő előtt tói fogjuk teljesíteni és sajat erőnkből, éppen az eddigi cre/tjnén vekből fieri i ve, növelhetjük majd öt év '!*tt *0% -tál nemzeti Jövedelműn k»t, amelynek -megfelelő részét dolgozók életszínvonalának tovább tttielésérf: fordíthatjuk. Azoknak leverése, akik semmit Sem akartak tenni amerikai köl- '■■sőrt nélkül, s nem az ország felpraíjllitasa, a nép felemelése felé 'ették. az irányt de tervgazdálko­dásunk felépítése sem történhetett vobi;, meg a magyar kommunisták '•'nmtatása nélkül Vem beszéthet- bénk a legközelebbi ot esztendő folyamán hazánkat és népinket évtizedekkel eiöbbrevivö szín vonat' ’'«letkedésről hanem olyan viszo­nyokkal ,alaIko*hatnánk, mint az »rnertkai kölcsónrn 1 ..tguttogalott •homokban, «melyei: a marsba..i- fással a csőd felé haladnak förókország iskolapélda arra. h<>gy szemléltetően mutathassuk ezeknek az államoknak u sor­ját. tOlf. lmn még "0 millió dollar 'elcsiegröi szamoinatoti be hfthség- ’ttésében hitelezője vo.t az Egye- S,'1| Allamoitirat ÍW’-ben, a klar ‘bail terv evében már adósa cit: 'Kvettc-n év alatt megháromszoro- Jüdor* az Amerikai«! szármázó **bozata Az amerikai Itnpoz. f ^kkeny része olyan áruból •!> •tneiyy, Törökországnak nlirs ÍRiksége. gépkocsiból. amiKor Tbrok országnak ügy szólván fim- Jfettek országút ja i. gyaptubé’ am’ l">r Törökország az angorokecske A**jt Ugyanakkor, amikor a tfl- jk ez por' fő cikk*, n dohanv a monopolizáló amerikaiak ák ii piacokat az atnévikai tóke».ek megnyitottak s tehetőséget Tórokorsrághsn való terjeszke­désre ée a profit szabad kivitelére. A Truman-eáv arra is jó volt, hogy kormányt kéayszerftbessék: az állami bevételek felét fordítsák katonai kiadásokra, a nevelésre, közegészségügyre, társadalmi szol­gáltatásokra pedig alig jusson már valami. A fizetési és kefeskedelrn’ mérleg deficitje és vele a dolgozók nyomora egyre nő ebben az állam­ban, amely hasonlóan a többi Mar shaU-államhoz, az USA gyarmati terjeszkedésének áldozata lett. Ugyanekkor hazánkban a nehéz­ipart, vaskohászatot, a vas-, fém­es gépgyártást meg fogjuk két szerezni az ötéves terv végrehaj­tásával. Éppígy Vém'ai és ruhá­zati iparunkat is. Amíg az Ame­rika által gyarmatosított európai és más országokban az amerikai mnnopoltőke terjeszkedés érdeké­ben leépítik, 1e.szcre.Tik az iparokat és napró' napra szaporítják munkanélküliek seregét, a népek nyomorát, mi iparunk megnövelése és decentralizálása folyamáé leg alább oOú ezerrel növeljük ipari munkásaink számát, amiből az is következik, hogy elhelyezést talál aj. ország mezőgazdasági lakossá gának munkásfeleslege. A Marsh all-államokban a pusz­tulás, üt Magyarországon a virág zás indul meg: ój városok és vá rosrészek nőnek ki és az iparo sodó mezőgazdasági országból, fej­lett mezőgazdasággal' rendelkező ipari állammá növő, ötéves tervét végrehajtó Magyarországon a szo­cialista fejlődés meghozza nemcsak a városi dolgozóle. hanem a pa rasztság életszínvonalának emelke­dését is, ugyanúgy mint a Szov­jetunióban Míg a kapitalista or szágokbnn fokozódik a mnnkanél küliség elárverezett földjein tönkremegy a paraszt is. mi úgy teremtünk hazánkból gazdag ipari országot, hogy a szövetkezés útján a dolgozó parasztság élvezhesse mindazokat az előnyöket, «melye két a nagyüzemi mezőgazdasági termelés nyújt. Fiai és leányai, akik azelőtt napszámosokként, vagy mnnkanílkfil nyomorogtak, most szervezetten állhatnak njun kába a demokrácia különböző frontjain, az iparban, az értelmi ségi pályákon, vágj’ az állami szer­vekben. Ezért nem sajnálja Százmilliós tömegeket mozgósít béke megvédéséért folyó küzdelem Általános sztrájk Olaszországban — Népmozgalom Franciaországban az Atlanti Szövetség ellen ötéves terv a beruházásokat a rno den» mezőgazdasági gépesítés, az öntözés, műtrágyagyártás, falusi útépítés, a szövetkezetek timuga lasa területén sem, hogy a város falu Közötti korlátok fokoza losan ledőljenek 'és a talu szín- onala egyre kö/elebt* kerüljön ■/ varoséhoz. Rá Kosi elvtárs meghatározta, meiyck az őtéw.s tor', végrehajtá­sának legfontosabb feltétele' A egfontosabb a demokrácia Cilii­nek szorosabb összefogása a l-iig- gpllenségi Nepfron-ban a munkás­osztály és pártunk vezetése matt. \ munkásosztály oári latiak szövet­ségesei meggyőződhetlek arról, hogy a helyes -*s egyedül . nrh.-uó ut az voll amelyet ,i 'mngvár kommunisták mutat tar:. Hogv kflz- •ársaságunk valóban népköztársa­sággá válhass ék meg kellett szi­lárdítani a demokrácia fegyelmei r z együtt lehetővé teszi, hogy j Fuggettenseg: 'Népfront egységes »tv" alapon állva. szorosabban togja össze a nemzet erőit Fz' a szóró» fegvehiH-l megkövetel: 3 oep ellcnséciitiek az » törekvése is hogy befolyást gyakorol innak ‘i Népfronttá Hiba lenne t-liá »a a i magjitt rlcmokrái'.ia csökkentené Párisi jelentés sserittt as értei­iTiisógiek nemzetközi összekötő bizottsága, valamint a Nemzetközi Demokratikus Nöszőveíség kezde­ményezésére taagindutt ivScemoz­galom az emítere.lf siáztniOntt mozgó- sffotta az imperialista reakció háborús törekvéseinek meghiúsí­tására. Párisha. az áprilisra terveaett vi- lágkongrei«za- székhelyére napon­ta tömegesen érkeznek a csatla­kozást bejelentő táviratok a világ minden részéből. BouKer abbé a Renault gyár munkása előtt mondott beszedőben élesen elitőKe a háborús uszítást Legfőbb ideje — mondotta —, Srogy visszavágjunk a háborús uszítókra.'Láttam a háború sújtotta Magyarorsz&eo* és Lengyelorszá­got és láttam a magyar és len­gyel nóp lelkesedését és éfeiaka- rását. Lát fám, hogy ezek a népei: sza­badon cinek országukban. Ezek ellen a népek eilen akarják háborús uszítok Franciaországot kalandba kerge’nl. Nem lehetünk bűntársak ilyen gaztettben’ — mon­dót»« az abbé. % A franc a nép mxqnvndu'qsa A nyugati államok kormányai Be­in ’itjáo „türelmi határidőt” kér­ek az Egyesült Államoktól, hogy megpróbálják közvéleményüket job­ban előkészíteni az AtlanM Szövet­ség tervezetének elfogadására. Az alázatos kérelmet Acheson külügyminiszter kereken vissza­utasította. ) A nyugati államot: közül a francia kormány a-: amerikai parancsra a francia nép óriási többsége ellenére és a nemzetgyűlés megkerülésével napirendre tűzte és behódolva az amerikai imperialis­táknak, elfogadta az Atlanti Szer­ződés tervezetét. Noha a francia népnek nincsenek Illúziói az ország jelenlegi vezetői­ről, a kormány elhatározása mégis mély megdöbbenést és felháborodást keltett T-nnek a hangulatnak kény­tetett hangot adrJ még a harmadik utas Franc Tireur K Aj Humanité megállapítja, hogy az Imperialisták az Atlanti Szer­ződéssel válaszolnak a Szovjet- ontő bckepqfltikájára, éte szerencsére a béke hívei elég erősek ahhoz, hogy eüiáritsák a ve­szélyt. Az Humanité a továbbiakban azt írja, hogy a CGT valamennyi szervezete fel­hívta a munkásokat, sorakozza­nak fel tömeges megmozdulások­ra a béke zászlaja körűi. Ennek a felhívásnak minden fran­cia dolgozó de get fog tenni. A* o'ost nép fal- üorolcwfik oa imp®riol;zmus ©P»n Az olasz parlamentben ^ égé** éjjel folyt a vrt.a az Atlanti Szer­ződésről ’. Valamennyi kommunis­ta. és szocialista képviselő egy­más után szólalt fel. hogy tiltakozzék a kormány ama szán­déka ellen, amely az olasz népet az amerikai háborús gépezetnek vett oda. Amikor hajnali Pél kettőkor p.-j Gasperi befejező nyilatkozat­ra készült, a kommunista és szo­ciálist* képviselők soraiból ban­kos zúgás és „Le a háborúval!** kiáltások fogadták. A baloldal De Gasperi ellen tüntetett és az In tér náci on álé -hieklösébe fogott, úgy hogy a ház elnöke felfüg­gesztette a* ülést Amikor újra kezdték a vitát, T)e Gasperit, oly sokszor szakították félbe, hogv érákig tartott amíg pár szavas bejelentését meg tndta tonni. A vi?a során az olasz nők szö­vetségének elnöke kiemelte, hogy a világ 85 miffió szervezett asz- szonva nemmel válaszolt a hábo­rús törekvésekre. Az egyik olasz kommunista kép viselő kijelentette, hogy Terűiben egy halottja és négy ' scbesültje van az Atlanti Szerződés elleni tiltakozásnak a csendőrök fegy­verhasználata következtében. A kommunista képviselők „gyilko­sok“ felkiáltásokkal fordultak a kormánykoalíció képviselői felé. A miDd viharosabb szócsata ve­rekedéssé fajult A riasztó szíré na működésbe lépett és az elnök eltávolította a közönséget A leg­újabb jelentések szerint péntek reggelig nem várható szavazás az Atlanti Szövetség kérdésében. Rómában öt és hat óra között ál­talános sztrájk volt. Washingtoni jelentés szerint Acheson külügyminiszter rendkf vilii megbeszélésre kérette magá. hoz Spellmann npwyorki érseket. A megbeszélés tárgya az volt., hogyan távolítsák el De Gasperi olasz miniszterelnököt és leszerelt kos.lieiéjAt, mihelyt sikerült ke­resztül hajszolnia az olasz kép- Yisclőházban az Atlanti Egyez­mény megszavazását. Az Egyesült államok hivatalos köreit valósággal megrémítette a liáborúellenes olasz nép» mozga­lom ereje. Ennek a felismerésnek a követ kezmépj-py. hogy De Ogsperi hely zete a lYiishingtoni ktliügyminis’z- térl ómban moírneesétplődött. A Manchester Guardian római tn- dósitőja szerint az olasz nép leg­szélesebb köreiben komoly aggodal­mat kelt az Atlanti Egyezméov A* ongol nép s#»m kíván háború* A washingtoni angol nagykövet Acheson külügyminiszterrel folyta toft megbeszélése után a sajtó kép­viselői előtt bejelentette, hogy megvitatta a külügyminiszterrel Bevln washlngfoni látogatásának részleteit. Bevin az Atlanti Szerződés aláírásé cél iából utazik Washingtonba, de nem lenne meglepetés, ha az Atlant* Szerződésen kívül másról h» tár­gyalna Washingtonban. Londoni jelentés szerint Tatjana Zu java, a Szovjet Köztársaság közoktatásügyi minisztere, aki _ a szovjet nőküldöttség élén Angiié vidéki városait látogatja végig. Manchesterben a küMöttség tiszte letér© adott fogadáson Így nyilat kozott: Tudjuk, hogy éppen úgy. mint a Szovjetunió népe, az arten’ nép sem kivan háborút éberségét és elfelejtené., hogy a harcot a reakció behatolása ellen i Népfronton belül is folytatni kell. A tervnek, az anyagi és kulturális felemelkedésnek másik fontos elő­feltétele: a béke. A magyar nép békevágyából folyóan utasít cl mindent, ami egy újabb háború veszélyét felidézné. Ezért harcol a sovinizmus, a faji gyűlölet minden megnyilvánulása ellen és ezért tesz meg mindent arra. hogy szomszé­daival a legjobb viszonyt alakítsa ki. A megegyezés és megbékélés müvét fejezzük be a közeljövőben Csehszlovákiával is, a megkötendő barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződéssel. F.zzel még erő­sebbé válik a szabadságukat és függetlenségüket védő népak front­ja a világuralomra törő, háborúra úszftó nyugati imperialistákkal szemben. A béké,ért folytatott har­cunkban gondoskodunk arról, hogy demokráciánknak erőteljes, a doí­s mivel nem akarjuk, hogy hazánk ‘uiperiaUsta kalandorok játszó­tere legyen, hadseregünket a béke érdekében igyekszünk olyanná tenni, hogy dolgozó népünket szö­vetségeseinkkel vállvetve meg tud­juk védeni. „Szorosabbra kell fogni nemzet­közileg és az egyes országokon be­lül a demokrácia erőit, mozgósí­tani kell világszerte a béke híveit Ezzel kell megértetni az imperia­lista reakcióval, hogy minden szán­déka hajótörést szenved a béke ka­tonáinak elszántságán és meg­ingathatatlan frontján“ — mon­dotta Rákosi elvtárs Magyarország, történelme folya­mán először, önálló független ál­lami életet élve. szabadon szentel­heti erőit annak a feladatnak, hogy pótolja elmaradottságát és felsora­kozzék « haladó népe.k élvonalába A mngjar dolgozó nép végre tagja lehet a szabad nemzetek nagy szö­vetségének. A szabadság és a füg­iímó népe» védő hadserege legyen,getlen.ség »Úját a Szovjetunió nyi­totta meg előttünk. Ennek mind tudatosabb felismerése még szilár dabbá teszi helyünket a békefron­ton, mert velünk, együtt a Szovjet­unió, a béke legfőbb oltalmazó.?:» felé fordul ma milliók és milliók tekintete minden országitól. A Szovjetunió hazánkat é* né­pünket felszabadító szerepe nélkül nem érhettük volna el eddigi sike­reinket sem. Ebből folynak el­jövendő sikereink is, a demokrn tlkus erők minden reakciót lekiizdö további erőfeszítései arra. hogv a munkásosztály és a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével megváló sit.suk a magyar dotgozó nép min den törekvését Rákosi Mátyásnak a magyar nép vezérének beszéde olyan iránymutatás, amelyen «’ indulva nemzeti, történelmi fel emelkedésünk távlatai jogos bits? hőséggel tölthetnek cl mindenkit, megacélozzák, az ország demokra­tikus erőit, céltudatosságot és szer \>-zeft összetartást biztosítanak a Népfronton belül

Next

/
Thumbnails
Contents