Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-02 / 51. szám

1949 MÄBCJUS 2 DUNÁNTOU naalö iözös munkára hívja a falut ' a Népfront Ai iparoskor nagytermében zsi- ongó tömeg gyűlt össze. Minden izéket elfoglaltak, legalább két- aian vannak itt a mágocsiak. iendös párasztasszonyok, kucsmás »asztok. A Népfront Népi Bizott- ágát választották meg az imént s most élénk taglejtesekkel tár- yalják a Népfront dolgát. A BiiotMg nénorá' úgy ál­lották össze: Vass József MDP, teiner László MDP, Csongrádi erenc MDP és Dudás Ferenc II. 'DP, Erős István NPP, Veres Ist­áimé MNDSz, Mohos Mihályné 'NDSz, Czinege Rudolf és Farkas íré DÉFOSz. Úgy volt, hogy a gyűlés kora aktán lesz. Délután kétszer eny- yien sereglettek össze Balogh István egy borosíásarcú faszt egy összeverődött csoport ötepén méltatja az eredményt: ■ Csak természetes, hogy a MDP tyai ilyen számmal vesznek részt Népi Bizottságban, hiszen itt ’ágocson is tudhatja mindenki, °8y az a legerősebb párt. amellett szegény parasztságért a legtöb- st tette. taiinadia lilémé vékony fe­jj8 asszony annak örül, hogy ijz ‘ND$z két tagja is helyet kapott Bizottságban. — Most már mi Előnyök is beleszólhatunk a lalu *k'be, de bele is szólunk, mert ment eddig minden úgy. ahogy I ktt volna- Sokan vagyunk itt “®Sz asszonyok, akik eddig is fékeztünk dolgozni, ahol lehel- De most végre a vezetésben 1 rérzí vehetünk. István parasztpárti, aki ma­* Is tagja a Népi Bizoltságnak D összegezi a Népfrontról kiala J*' véleményét: Eddig mindig hu- ;;vpna volt ha valamit meg kelleti ’nálni. Féltékenyen ügyeltünk ar­■ hogy minden bizottságban egy­számban legyen képviselve “"den párt. I^r»e ment rá sok erő és idő. * megnézzük alaposan a dolgot, ismerjük, hogy a munkásoknak ipönhetjök a földosztást, gép- ■är*äs helyreállítását, meg azt, fi cipő, ruha most már böveb-' í. M., Világos, hogy az MDP-t' 111 meg,,a vezetőszerep. Az min-J . Ind ja mit csinál és amit akar,? keresztül is viszi. nyugod‘aní hetünk utána. \ ,-)íss József a Népi Bizottság el- # !j fontos feladatnak tartja, hogy# c j.Pwtonkivüliek is beleszólhassa-# , *.3 dolgokba, ha segíteni akarják f ( p'mokráeia szocialista építését: # £ j felvidékről idetelepüli magyarok # ; „ 3* sok pártonkivüli van. Gon-# J volt rá, hogy a Népi Bízott-# !|>ari.helyet és szól kapjanak t t I(V mo»t majd sikerül őket isj ; fordítani és belevonni a mun-# 3: 3 kulákok és a klerikális re- # / elleni harcba, meg az egyre# ,e sC1] erősödő szövetkezeti moz-# r '®mha # iw. Bizony ez nem mindenkinek J \ . 'k — szól bele Csizmadia Illési ‘ lv-^nak a módosgazdák közötti * °n.®k, akik fúrják és gúnyolják J í válásokat", arra spekulálnak,i IC nem S'kerül a dolog és — i f az egyik mondta — hozzá'-J ^ i .jgyünk búzáért az ősszel ési ij? fekete áron „segítenek” ki \ tt s_ lJnket_ Most össze kell fognunk J i if.,68 középparasztoknak, hogy nej 0 ' legyen igazuk. Erről külön- J gondoskodik majd Rákosi Má-J n 's. Minket szövetkezetieket ♦ * 38 állam, őket pedig nem. — (! ? ^Piront «)!rlleme behatolt1, földművesszovetkezetbe’, * I munkája sok panaszra^ ^letí t1 ^ Öve]ke* a hibákat most együttes (i. á író i akarják kijavítani. Ahogyan (i n Sjttó el s^'üúzás a do'gozó pa -, i között politikai téren. k Cjnr egységesen kell fe:ké-(i í In,, í a szövetkezeteknek kulák tv5< ellen. a Mostanában tartják meg közgyű­lésüket. Az új igazgatóságban he­lyet kap a DÉFOSz, az asszonyok és az EPOSz-fiatalság is. Azért nem volt eddig jó a szövetkeze­tünk, mert a tagság tömege nem szólhalotf bele a szövetkezet dol­gaiba — magyaráz nekünk Bakó Pál, az igazgatóság egyik tagja. A fáin életében fordulatot jeleni a népfront megalakulása, mert az MDP vezetésével meg­szűnnek a végtelen vilák és meg­kezdődik a tervszerű, komoly mun­ka a dolgozó parasztság felemelé­séért­cA fömí szakmunkám! között A 11—111. és IV. bőripari osztályban technológiai óra van. A táblánál Szopka Elemér — a bőrgyári krómosban dolgozik — rajzolja fel biztos kézzel a cserző kádat, tartozékait. Közben el­mondja . g kádak feladatát, működését. Filrdős Ferenc nagy figye­lemmel nézi rajzot. Talán ő a legfiatalabb az osztályban. Szőke ha­ja rakoncátlanul hull az arcába, pedig Fiirdös Ferkó nem tartozik a rakoncátlanok közé. Komoly kis munkás ő. 15 éves. — A bőrgyárban dolgozom. Most vagyok első évben zz Iskolán. Szí­vesen jövők ide, mert rájöttem, hogy hiába látjuk a gyakorlatban, ha eszünkkel nem tudjuk követni azt, amit csinálunk. Annak, amit itt tanulunk, nagy hasznát vesszük — A III—IV-es lányoknak műhely- gyakorlatuk van. Szőke-barna fejek hajolnak a szövet, selyem darabok fölé. Gomblyukkötést, díszítő ölté­seket tanulnak. A nagy asztalnál virágos selymet szab az egyik kis­lány. Halk beszélgetés folyik köz­ben. Előkerül a kultúrversenyröl is a szó. Színjátszó csoportjuk m’ár ré­gebben megalakult, most várják a nagyobb feladatokat. — Esténként összejövünk a kultúrteremben, próbálunk, éneke lünk. sakkozunk, ping-pongoznnk — mesélik a lányok. Benyitunk a kultúrterembe. Mindenütt jelmondatok, plakátok, termelési kimutatások. Mögötte van a zenekari szoba. Egy szék rényben gondosan éltévé a hangszerek. — A rendőrbajtdrsoktól kapták a gyerekek a hangszereket, az 6 áldozatkészségük segített a zenekarhoz — mondja az igaz­gató. Továbbmegyünk a folyosókon. „Becsüld meg a munkát, hogy téged is megbecsüljenek“ olvassuk el az egyik jelmondatot. Nagy megbeszélés folyik a SZÍT irodában. Hufner József titkár beszéli át, a felelősekkel a ma esti programot. — A kilencszáz gyerek mellé 8 tanár és 2? szakoktató van. Elmé­letben és gyakorlatban is meg­kapják mindazt, amivel jobb, kép­zeltebb szakmunkások lehetnek. Nagy ifjúsági könyvtárunk van, egész új könyvekkel, ideológiai könyvektől az irodalmiakon át egész a szakkönyvekig. Nem sok könyv szokott bent lenni. Sokat forgatják a gyerekeim — vezet tovább az igazgató. A köztársasági induló hangjai visznek az egyik terem felé. A M. élelmi osztályban „Mindennapi kérdések órája“ van. Barlais tanár a Szovjet Kullúrhónapról tart is­mertetést. A jövő szakmunkásai figyelemmel hallgatják. Uj. utakon van szocialista építésünk egyik legfontosabb pillére, a jó, képzett szakmunkások nevelése. Az ipari tanulóiskolákba már nem a mun­ka, a pofozkodó főnök elől járnak a fiúk-Iányok. Elméleti, szakmai képzésükön túl megismerik az őket körülvevő világot, szabad és kell tudniok, mi történik hazájuk­ban. Széles látókörű, jól képzett szakemberekké válnak. (L. T) Minden párttag végezzen pártmunkás A Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata II. fejezeté­ben' így határozza meg a párttagok jogait és kötelességeit: „A Pirt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja program­nyilatkozatát és politikai irányvo­nalát, résztvesz valamely alapszervezetének mun­kájában, aláveti magát a párt- fegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot." Ezek közül a kötelességek közül elsősorban a pártmunka jelentőségét kell szer­vezeti életükben az elkövetkezőkben aláhúznunk. Mi a dolgozó töme­get a párt színvonalára akarjuk fel­emelni. Számunkra a Párt nem alak­talan, szétfolyó tömeg, amelynek határai el vannak mosódva, amely feloldódik az osztálykörnyezetben, hanem a munkásosztály élcsapata, amelynek minden tagja tudatában van a párt célkitűzéseinek, elfo­gadja a párt harci programját és saját maga is céljának tekinti ezen programnak megvalósításáért dolgozni- A felszabadulás után szá­mos pártszervezetben még nem si­került mindjárt a párttagok aktivi­zálását olyan mérvűvé fokozni, ahogyan azt a mi viszonyaink is megkívánták volna, tucatjával, szá­zával voltak párttagok, akiknek csak tagsági könyv volt a zsebük­ben, tevékeny pártmunkát azonban nem végeztek. ( A Politikai Bizottság határo­zatának a végrehajtása azonban ezen a téren is fordulatot hozott. A pártszervezetek élete megélénküli zsúfoltak a pártnapok és a taggyű­lések, meghonosodik a párton be­lüli demokrácia és tömegesen je­lentkeznek a párttagok és tagjelöl­tek pártmunkáért. Sok vezetőség azonban nem tud mit kezdeni ezek­kel az elvtársakkal, nem tudja. hogy milyen pártmunkával foglal, koztassa a kommunistákat. Ennek a helyzetnek véget kell vetni. Min­den pártszervezet elsőrendű köte­lessége, hogy nemcsak a jelentke­ző elvtársakat, de a még passzíva­kat is aktivizálja a párt életében. Nem kell mindenkinek vezetőségi tagnak lennie, hogy aktiv munkát végezzen, osszák be az elvtársakat népnevelő csoportba, végezzenek sajtóagitációt, tevékenykedjenek a termelés ellenőrzésének frontján, osszon be a vezetőség egy-egy párttaghoz három-négy pártonki- vüli családot, akiket a párt tagja rendszeresen lelátogat és Informál a hazai és nemzetközi eseményekről, a párt politikájáról, viseljenek az elvtársak kisebb vagy nagyobb funkciót kulturális és sportegye* letekben, a tömegszervezetekben, gondoskodjanak a párthelyiség fel díszítéséről, rendbentarfásáról, ott­honossá tételéről, készítsenek fali­újságot, foglalkozzanak a fiatalság­gal vagy az asszonyokkal, legyenek tlzesbtzalmiak, vagy szakszervezeti tisztségviselők, vegyenek részi a falun a mezőgazdasági verseny szervezésében, dülőbiztosokkéní. vagy valamelyik népi bizottság tag­jaként és gondoskodjon a vezető­ség ?rról Is, hogy a kiadott mun­kát ellenőrizzék, a jó munkát vég­ző elvtársakat dicséretben részesít­sék és' előléptessék, a hibákat el­követő elvtársaknak pedjg segítse­nek tévedéseiket kijavítani. Az or­szágban ma a munkásosztály van hatalmon, ezt a hatalmat a prole- táriátus a párton keresztül gyako­rolja. Nagy feladatainknak csak úgy tudunk eleget tenni, ha min­denki saját egyéni munkájával is hozzájárul ennek a hatalomnak a megtartásához és továbbfejleszté­séhez a párt és a nép javára­Három új körjegyzőség létesítése az ormánsági járás megszervezese Baranya 1949. évi munkatervében A vármegye elkészítette 1949-re, a hároméves terv utolsó szakaszá­ra vonatkozó munkatervét. A közigazgatás szervezeti kér­dései között legérdekesebb az a rész, amely ebben az évben Megtelik a bányászélelemtár A meszestelepi bányászasszonyok plpnnaszal­ták Ácséi György elvtársnak, hogy a Bányász- szövetkezetnél sok közszükségleti cikkből állana dóan áruhiány van. A meszestelepi ''asszonyok minden asszonytársuk nevében beszéltek, mert a szövetkezet inásik 11 árudájában sem volt. jobb a helyzet. Nem volt áru. nem volt választék. Vár nappal ezelőtt. TEGNAP FELDÍSZÍTETT osszú autókara­ván gördült el a pécsvarau, ám mellett. A ko­csik oldalán tábla: „A bányászok jó ellátását biztosítja a Népbolt"­Bent a teherautókban. pedig ládákban, zsd kokban, dobozokban a zsír, a mazsola, a liszt, a narancs. Színes edényhegyek tövében végszám­ra a textiláru. A Népbolt dolgozói éjszakai rohammunkával tíz teherautót raktak meg, 4—5 ezer tétel áruval, Hegedűs János raktárnak kezében papirköteggel ellenőrzi a szállítást. Este 7 óra óta áll ezen a he­lyen. Mosolyogva mondja: — A MUKKÁSOK ÉRDEKÉBEN boldogan feláldozzuk a szabad időnket. Várnak bennün­ket odakint, hát sietünk. Budapestről megérkezett Mazár Ferenc a Népbolt munkásvezérigazgatója. Aczél György és Lakatos József elvtársakkal útnak indítják az olcsó minőségi árut a bányatelepekre. Mosolygó, integető emberek állnak az utak mentén, merre elrobognak a megrakott kocsik. Már nyitják is a mecsekszabolcsi élelmitár ka­puit. Az első szállítmány megérkezett. A raktárak még üresek. Az üzletben egy vevő sincs. PÁNCZÉL FERENC 42 éve vezeti az élelmi tárat. Mosolyog a szeme a garmadával érkező áru láttán, de elkomorodik, mikor csak a teg napi nairról beszél, — Nem volt zsír, sem liszt. Ruhanemű is kevés. Itt nem volt. olcsó konzervvásdr sem Edényárunk évek óta nincs. Most három perc alatt megváltozott az élet. .nitár képe, de még a környéke is. Az üzletben mind ott van a rakód/isnál. A raktár pedig telik. Nemcsak áruval, asszo nyakkal is. - I — NÉZZE MILYEN SZÉP rózsás vödör — mutatja Jancsi Józsefné. — Látja most szeretjük magukat — mondja nevetve Árvái Antalnak. Árvái tiz éve segéd itt, de most felcsapott ölömében vásári kikiáltónak, — Lehet asszonyok, lehet! Itt az olcsó kon­zerv. Maga is gyüjjgn be Batai néni. Nem mond­juk többé senkinek sem., hogy nincs nullás liszt, menjen haza.... Ilyen üzlet kell... Olyan kira­katot csinálunk , hogy az na... Közben azonban a keze sem áll meg. Helyére emeli a ládákat. —- Bizony —- mondja. — olyan volt már ez az üzlet, mint a halott a koporsóban. Most húzták bennünket vissza a sir széléről. — Lesz^e hitel? — kérdezi Mészáros Józsefné. — Persze, hogy lesz! Csak a jegyes árut kell kifizetni. — AZT KIBÍRJUK - mosolyog Mészárosné. — Nekem babakelengye kell. — Van az is. Hogyne volna! — Mi lesz a részjegyekkel? — kérdi Rozász Józsefné, karján a kis kétéves ifjabb Józsival, akinek fekete bogárszeme csodálkozva nézi a vidám sokad álmát,. — Mindenki visszakapja a pénzét és jöhet vele a Népboltba vásárolni — Gyertek asszonyok, — kiáltja Jancsini — vigyük el a hírt, hogy végre megjött minden. Azonban már elkéstek. Asszonyok, férfiak hada özönlik a kis bányatelepi ideán, mert nálunk végre a jó hír is szárnyakon jár. JÖNNEK, beszélgetve. Megelőzi őket a má­sodik teherautó: ez lisztet hoz. A Párt betartotta szavát. A bányatelepek népe pedig Somogyon, Mán fán, Meszesen, SzabolrsQn. Pécsbánydn, — min­denütt — megindult a szocialista kereskedelem nagykövetségei: a Népboll üzletek felé. (Sz. T. B. latnak), a zalátal és a vókányl lé­tesítését tervezi. Vem kisebb jelentőségű az sem, íogy ebben az évben öttel fogy Ba­ranya községeinek száma Villány és Virágos, Felsőmindszent—Godisa, Slagybicsérd—Kisbicsérd, Püspőkbo- gád—Romonya, Bükkösd és Megye- :a községek egyesítésével. Nem íétséges, hogy a községek őröm­nél veszik az egyesítés gondolatát, mely csökkenti az adminisztráció {öltségeit. Az ormánsági járás megvalósí­tását Is napirendre tűzték. A gazdasági feladatok között sze­repel elsősorban a megye ötéves . tervének egybeállítása. A várme­gyei útalap költségvetésének kere­tében még ebben az évben megépülnek a Hetvehely—abaligeti, Lovászhe- tény—erdősmecskei és Magyar­szék—nagybodqlyai bekötőutak, végrehajtanak 22 kilométer úthon- gerlést és útkarbantartási munká­ját végeznek 84 kilométer bosszú- ■ (ágban. Felveszik a harcot az egyre sú- yosabb baranyai vízhiány ellen is. 3odán és Németbolyban artézi ku- at építenek. összeírják a vízhiányban szen­vedő községeket és a kormány­nál kíeszközlik a további artézi- kutak létesítéséhez szükséges ősz­szegek biztosítását. Megvalósul ebben az évben a vá- negyei szociális otthon felépítése Is felszerelése is, amelyre a társa- lalom áldozatkészsége 400 ezer forintot biztosított. A tervezet szerint három dráva- tienti község; Drávacsehi, Drávacsepely és Drá- vaszerdahely villamosítására is sor kerül ebben az évben. izeknek megvalósítását az OV1RT él biztosítják és a szükséges köz gazgatási intézkedéseket is meg eszik. Az elmondottak mellett egész sót. eladat végrehajtását irányozták 15,. amelyek a megye dolgqzói ér­ekeit szolgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents