Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-12 / 36. szám
1949 FEBBUA* IS DUNXRTOt! NÄPtÖ Ünnepélyes külsőségek között megnyílt a Munkásmozgalmi Intézet kiállítása Aczél György beszélt a mag rar munkásosztály győzelmes útjáról Szombat délelőtt nuitoHik meg Pécsett a Magyar Munkás- muegalmi Intézet vándorkiállítását a magyar munkásmozgalom történekről. A MINSZ székháza feli, a kiállítás helyére már 8 óra után népoándorlásszerűen indult meg a látogatók tömege, amelyet a munkásindulókat játszó honoéazenekar sorfala fogadott. Amikor a kaput megnyitották, áhitatos csöndben, tömör oszlopba fonódva, végelithata lan menetben halad’ak felfelé az érkezettek a hatalmas kiállító terembe, vörös transzparensek, a Magyar Dől. Hozók Pártja jelszavai, a magyar és a nemzetközt munkásosztály harcos muí'ját idéző, történelmi értékű falragaszok közölt. Több mint ezer főnyi közönség jelenlétében, a Himnusz és a Marseillaise elhangzása után Aczél György elvi Ars, a MDP baranyamegyei titkára tartott ünnepi megnyitó beszédet. A munkásosztály ás pártunk (Jgye •iváloszlhatatlan a nemzettől fc- Nem pártügy. nemcsak páfft[ ,'y ez a kiáiítAs — mondatta. — eír.csak nekünk, hanem zz egész magyar dolgozd népnek ünnepe és Jelentős eseménye. t megnyitáson, szűrte jelképesen, t munkisoNzitéfiiy tagjai melett itt tannak a dolgozó paraszteág, a hahóé értelmiség és ta becsületes thertberek képvteeiői ta Mi emeli Wl kiáltó tájunkat a párt keretein? Révai efvtárs mondatta: „Nincs «ű'ön nemzeti történetem é* külön története a tnunikársmozgelomnak. k magyar murtkágosztály az utolsó évtizedek »Mt a nemzeti fejlődés Jbpvető kérdéseinek megakiásiáért »tedőtt. ezért története szerve*, rá- ** népünk egész történelmének.” — A munkásosztily ügye el Választ hatatlan a nemzettől. £tafc a munkásosztály és pártja, a Kommunist» Pánt vezethette ki né- Wofcet a történelem zsákutcájából, 6 Pusztulás sorsából. Vásott« ezután AczéJ «tortán, a ?tagyar munkásmozgalom kezdeti Kacajt a Kommunista Párt meg- *teitítáisáig, ameíynek révén «6- **8r lépett fei a magyar munikás- ®5®*á1y, mint ez égé« dolgozó nép Jtartöje. Ezzel magyarázható 1919 jtadfiAtnenete, az egész dolgozó nép Wilmas megmcedulálsa, amikor * Kommunista Párt kibontott Oszlója alá tömörültek a széles tömegek. i.Tanácskőztársiaság Dózisa és Rá- Kooa, Ka with és Petőfi, a magyar .^adságharc éis forradalmának Lenin és Sztálin tanítását előbbre, «zoknak szervet ré -■ folytatása volt. í mozik mai ts hétfői műsora — Apollo * üetc e odett magyar ssabad*ág fúrni« ÍJ MAGYARORSZÁG '^adások i vasárnap 3. 5, 7, 9 hétköznap 5—7—*9 órako> Urania Kiváncsi vö’eoény n*Cyszabáaó zenés fllmoperettl " ödt4*on i vas léi 4, lel 6, lél i léi 6. lél Söradót U ai It L «I 3. saóiTT H K ti ^'rtlmtipér tjübáioa lóiléne*» szír XrtK HÉTFŐI MŰSORA BfcULtI 4. Stem. *'*11« a feliukatUá« a tan 3 ovi kosok lűztünk vannak r,'tá»ofi vasárnap 4 »' — hétköznap; ® — é oroao V 1Uj TaSKACRAMOFON «láger- _ ‘"«kel, ,;ia,|,, Németh né ZriuylU) k, -«k N». Beszéde további részében a Kom muniata Pántnak a 25 éves. elten- forradalmi rendszer alatt végzett munkáját ismertette. Beszélt azokról, akiknek ez idő alatt bitó -s golyó volt a sorsuk, mint Saljainak, Fürstnek, Ságvárinak, Schön hetinek éa a többi áldozatról, akit Horthyék elpusztítottak. Rákosi elvtárs pé’dájo Idézte Ácséi elvtárs Rákosi Má tyásnafc az osztálybiróság előtt el mondott szavalt: ,,A magam személyére nézve ugyanúgy, mint a törvényszék előtt, itt sem óhaj'ok semmi védekezést előterjeszteni, tekinte tei arra, hogy mindazokat az elve. keif, amelyeket 1919-ben vallottam, ma is vallom és azzal fejezem be, hogy nyugodtan nézek a jövő elé. Jöjjön, aminek jönnie kell, a jövő a miénk". A továbbiakban a vérben és szenvedésben született új társadalomról beszélt Aczél György. Uj tácsadaf- munkait, azt a lehetőséget, hogy a szocializmus felé haladunk, a Szovjetuniónak köszönhetjük. Az élésért szovjet katonákat joggal érezhetjük saját hőseinknek. Ninds. olyan faflví.- és városa ennek az országnak, ahol ne folyt volna a szovjet harcosok vére. A Kommunista Pártnak köszönhetjük népünk felemelkedését — De — folytatta —, liogy élni tudunk izzói a tehetőséggel am': a Szovjetunió nyújtott, azt a Kommunista Pártnak, a kom inunista múltnak, mártírjainak, a harcok tüzében megedződött vezetőjének köszönhetjük. — Nem kei! szégyenkeznünk — mondotta. — 1882-bén a pécsvidé- ki bányászok már szírt jldwrcot vívtak, amelyben a munká ság 85 százalék« résatvett. Hiába t'Kották be tíjna és újra szervezkedésüket, hiába bocsátottak el 180 bányászt 147 szolidaritásból ment velük és miután sehol munkái nem kaptak, vándor botot veitek kezükbe és ettől kezdve újra é. újra szétszó- ródt«i. minden sztrájk után. A pécsvldéki bányászok vállatták a börrőnit, a külföldi nyomorusáígot. 1900-tői 1914-ig • z nagy sztrájkot, 1934-íöl )937-ig tizennégy sztrájkol vezettek é. köztük 109 éis 66 óráé éhségsztrákát. Az 1937-es halottak ás sebesültek, a később büntetőszázadokba elvitt bányászok a munkásmozgalom hősei közé tartoznak. A kéi hábo ű között azonban minden I lel yen. Bőrgyárban és a Kokszm Övéknél. a többi üzemekben is mindig voltok sztrájkok, mindenütt ott voltak a kommunisták, a hátoldal; szociáldemokrata munkások kai és nemcsak várták, hogy a jobb idők bekövetkezzenek, hanem igyekeztek tenni is érte. Ennek u küzdelemnek történetét nekünk is kötelességünk helyileg feldolgozni. — Lenin és Sztálin tanították meg tnártirjóinkat, hugy a »»er, (Izmusért hetünket is áSdozol tudjuk, de mege tan Itattak bennünket arra ». hogy éto tudjunk és a hatalmat is tudjuk gyakorol™. Az 5 tanításaik nyomán ameíkedinelk ki az új vezetők, a munkásokból tett polgármesterek, bányálszokból tett főispánok éa váSJatat'vezetők. Ok tanítottak meg bennünket, hogy proletárdiktatúra nélkül nincs szocializmus, hogy a győzelem nem magétól jön, hanem lü kéé harcolni, hogy a ka- pltafizmus nem dől te, hanem meg kell dönteni. Lenin éa Sztálin tanításai Alapján változtattuk meg az ország arculatát. Ok tanítottak meg bennünket gyűlöletre az ellenség, és forró szereteti« népünk Iránt. Előre a lenini—sztálini tanítások, a nagy Sztálin vezetése mellett a magyar miit él«, jelen összefogójával, a mi büszkeségünkkel: Rákosi Mátyás elv-társsal — fejezte be a fel zugó, hosszantartó taps köze. pette Aczél György elMérs. Az Intermaclonálé elhangzása után a kiáiftás gyűjteményes anyagárnak megtekintése következett. Nagyobb gondot a szén minőségére! Horváth János elvtárs nyílt levele a MESZHART üzemek bányászaihoz TISZTELT ELVTARSAK! Sokat intek már az újságok a bányászok szénccatáljárói é» őröm ét büszkeség tölt el valamennyiünket, hogy ezt a szénc salát meg I» nyertük. A megnyert osata dicsősége métert azonban akad még néhány hiba, amikre rá szeretnék mutatni, hogy bányászt ár saim ml- előbb kJ tudják javítani őket Egy példával kezdem, egynapi munkánkról1. Újhegyre 400 vágón nyeneszén érkezik. Ebből kimosunk 98 vágón palát, ami a patahámyóna jut, 65 vágón középterméket. amiből 40 vágón tezánfütésre megy, 25 vagórut pedig kidobunk. 37 vagon szén folyik az iszapba, a végül a nyersezémmék csak « fete, 200 vágón marsd tárta szén formájában. Hatalmas költséget jelent ez midenmap, érdemes fogyatkozni: a kiküszöbölésével. A csiltetötíéttoéi egy csillébe 25—26 százalékos hamutartatom meSett 600 kg -zene1 kell tölteni. Ehelyett gyakran 35-40 százalékos hamu tartatom mefltebt sem érik et « 600 kg-ót. Akaid még a bányánál ezémos ftyem pékWu amiket esők azért so rőtek 1*1, hogy rámutathaasak: („énekből adódott ki a januári 300 ezer forintos többleíktadás. Ha ért megtakarítottuk vOim, felépíthettünk volna 10 új bányáertakóházat vagy egy gyönyörű kultúrházat. E» ez csak egy hónap 3 százalékos, többletkiadásai Ezért keli minden bányásznak fokozott gondot fordítani nemcsak a szén mennyi. „ hanem minőké géné is, ami sei ezeket a kiadásokat meg te. Takarítani. Pernecker András már kezdeményezte brigádjá«-il a szén tisztáfitanmeléséért fo’yó versenyt. Üdvőillöm őt ezért éa arra kérem minden bányászatit áriamat, hogy kövessék pfcdaját. Ígérkezzenek a szén minőségi kltarmeiéséveS csökkenteni « költségeket és ezzel is «őeegitenj a «.zocialjzmus építését. HORVATH JANOS ^ binyliszkerületi elnök 'A Dunántúli Napló örömmel ad I hogy a nyílt levéllel kapcsolatban helyet Horváth elvtárs írásának. I futtassák el hozzászólásukat, észre- Felhívással fordulunk olvasóinkhoz, \ vételeiket szerkesztőségünkhöz. Nagyarányú visszaéléseket leplestek le az fllsódunántúli Kisgazdaszövetkezetnél Nem hiába vök a múltban Baranya Nagy Ferenc és Kovács Béla hazája, az a szellem,, amit ők képviselteik, eluralkodott szőkébb pátriájukon is és itt maradt utánuk átkos örökségül. Csak Nagy Ferencék alatt és csak az ő környeze. ükben történhettek olyan események, amikre mostanában annyiszor derül fény, ée csak az ő nyílt, vagy hallgatólagos támogatásukkal folyhatott van ..közgazdasági tevékenység” a dolgozó parasztság nevében, amihez ennek a réegnek semmi köze nem volt, annál több azonban a nagygazdáknak, tőkés ügyvédeknek, kiuzsorázóknak és mindazoknak, akik mindig abból éltek és arra alapították egész ..politikai“ tevékenységüket is, hogy minél jobban kihasználhas- ik azokat, akiknek nevében a fórumon ágáltak Klikk az álszövetkezet élén Ezt bizonyítja az a szakértői vizsgálat », ami január végén haif napon át folyt le az Alsó- dunántúli Kisgazdák Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet helyiségében Ez a szövetkezet tipikus példája annak, hogy mennyire nem a dolgozó kis- és középparasztok érdekeiért alakult, hanem pénzéhes társaság, jó! <zervezeti klikk saját üzletének tekintse. Csak a legteljesebb, mindenre kkerjedő könyvvizsgálat tudja majd megállapítani, mi minden történt itt a Kazár Andorok, a Beok Józsefek, a Tan'os Jánosok vezetése, irányítása alattFekete boltok Közvetlenül a felszabadulás után a szövetkezet cserekereskedéssel, azaz feketézéssel foglalkozott az 1946 augusztus 1-én megvalósult stabilizációig. A stabilizációkor a pécsi piacon áruhiány mutatkozott és ezt a helyzetet igyekezett felhasználni a sVövetkeze: arra, hogy üzleti tevékenységét kifejtse és amennyire lehet, bővítse. Az árubeszerzés ebben az időben főként a fővárosból történt és ennek előse- gítésére kirendeltséget állí.ottak Jel Budapesten. Tették ezt azzal a célzattal is, hogy a kirendeltség révén a pécsi szövetkezet az export-import üzletbe i* bekapcsolódhat. A kirendeltség működése nem járt * megfelelő eredménnyel, ezért az egyik banknál szövetkezeti kirendeltséget, illetve vezérképviseletet létesítettek. Eltűnik a haszon Az üzleti tevékenységben tehát nem volt hiány, annál érthetetlenebb, hogy a -szövetkezet 1947. évi zárókimutatása szeirnt az üzleti eredmény mindössze 4206 forint volt a többmilliós áruforgalom mellett az elmúlt évről összeállított zárószámadás „fogalmazvány“ pedig már mintegy 80—90 ezer forintos veszteséget mutat ki. A szövetkezet minden bizonynyal a kiváló irányítás és a szövetkezeti eszme szolgálatában jutott el oda, hogy jelenleg hasz- notiiajtő üzlete nincs, fenntartása teljesen órteümettennek bizonyult. A könyvvizsgálat megállapítása szériát kettős könyvvitel folyt a szövetkezetben, az egyes tételek stornirozását, illetve megsemmisítését egyszerű tintaoeruza áthúzással intézték el. Az egyes könyveket 1946 augusztus ekéje óta egyáltalán nem zárták le annak ellenére, hogy 1947 december 31-én mérleget készítetek éa évvégi zárást eszközöl.ek. így az utólagos könyvelést biztosították. Kazár Andor horribilis uliköltségei A szakértői bizottság mint az egyik leglényegesebb hiányt álv lapította meg, hogy a szövetkezet szabályszerű raktárkónyvet csapén az elmúlit évben vezetett, így a szövetkezet üzletkezelésében keresztülment árumennyiségek elszámoláséi ellenőrizni nem is lehet. Teljesen szabálytalanu történt meg az utazási költségek elszámolása Beok József üzletvezető igazgatósági tag é* dr. Kazár Andor ügyész igazgatósági tag részéröl. Beok József 1946-ban o000. dr. Kazár Andor pedig 4000 forintot vett fel olyan nyugták ellenében, amelynek a részletes elszámolást nem larla'mazzák. így azt sem lehet megállapítani, hogy ez az összeget nii'ven utazásokért fuel- te ki a szövetkezet. Ezek a* utazási költségek majdnem mindig kerek összegben szerepelnek . és meghatározott időkben térnek vissz, Igv «*t szabályszerű dotációnak kell tekinteni. Tantos és Czirják néven 400—400 forint utazási költségmegtérU-ée szerepel. 1946 augusztus 1-től december 31-ig az utazási költségek őszszege 15.000 forint. A kővetkező évben erre a célra már 54.143 forintoi* fizettek ki, amelyből Beok József mintegy 28.000 forin tot, dr. 'Kazár Andor pedig 14.000 forintot vett fel. A szabályszerűnek aligha nevezhető nyugtákon sem az utazások időpontja, sem az utazások célja nincs megjelölve. Kazár Andor pénzfelvételeinek dotáció jellegét igazolja, hogy havonta 350, 450, 650, 340, és 40Ó forintos összegek szabályszerűen ismétlődnek. Az elmúlt évben Beok József 11.000, Kazár Andor pedig 10.000 forintot vett fel utazási költség címén. Behajthatatlan kinnlevőségek Ezek azok az állapotok, amelyek szükségessé tették a szakértői vizsgálatot és szükségessé teszik a további vizsgálatokat is. A népi demokrácia nagy súlyt helyez arra, hogy csak olyan szövetkezetek működhessenek, amelyek valóban a dolgozók érdekét képviselik. Nem mondható el ez arról a szövetkezetről, amelynek könyveiben a Babódi Jánosok, a Tantos Jánosok, a Szécsey Bélák, akiknek adós rovatában „behajthatatlan“, „nem hallandó fizetni“ megjegyzések szerepelnek, aligha nevezhető olyannak, amely a do'gozó parasztság érdekeit képviselte volna a felszabadulás óta eltelt három esztendőben. A sú'yos visszaéléseket lapunk folytatólag közölni fogja. A felelősségre vonás nem maradhat el, és ez majd újabb bizonyíték lesz a dolgozó parasztság előtt arra, hogy a népi demokrácia megszabadítja a szövetkezeti mozgalmat a nép ellenségei tői. MA SZTfPICSlXÉL össztánc az *1NDSz s-ókházban(volt Nőegylet). 10636
