Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-12 / 36. szám

1949 FEBRUAR 12

DUNANTOll NAPI 0

s

jfon wdcáify hyúwzák má\> a ^zeg^CHi^a^aszioi

! Törtüvegű petróleumlámpa pis- ‘(’Só fényénél, orrán vastag pápa- bemmel tanulmányozza Hermann ’ános a Népnevelő legújabb füzetét.- Rossz már a szemem — mond- ■3 és mintha egy kicsit szégyenen* is emiatt — de azért így t't*. mikor ráérek, mindig olvasatok. Most is itt van ez a kínai tyőzeletn. A kínaiak csak úgy egykebbe elzavarták az urakat, meg s gazdag parasztokat, akik a sze\ tények vérét szívták, nálunk meg ®ég mindig akad egy-kettő.

~ Itt Piskón is vannak? Tudna "’ondani egy párat?

— Hogyne tudnék- mondja és rögtön fel is sorol v,ty öt nevet. Piskói kulákokat, •jók munkabérrel, lakbérrel nyúzok a szegény-parasztot. Persze, tkil legjobban ismer cs akire leg Jobban baregszik, az Iván János,

1 házigazdája. A haragra van is (|'a Hermann bácsi Iván Jánosok a házában lakik* és a lakást 'laposan meg kell fizetnie. Nem Pftizben, mert Iván János olyan jiószivű“ volt, hogy tavaly kijelelte, ilyen szegény embertől íeht fogadhat el pénzt, inkább dol- Sozza le.

" be aztán tudja, hogy tett? — J11*® Hermann bácsi, — úgy, mikor a legnagyobb dologidő amikor a saját 12 holdunkra é'zülődtem, akkor jött ő: beko* fogott az ablakon íaz udvarba néni f1®! bejönni, mert igen mérges *u|yánk van) és azt mondja:

„János, ébren vagy \ ‘

#,fmdotn, hogy igen. erre csak azt nundja, hogy holnap munkára, k? 'öli akkor is, amikor éppen a l“'0rré|>ál karóztnm ki. Abba kel- . hagyni a saját munkámat. A !Cíl'geni nem bírta nézni, hogy a földünk munkálallanul marad, mondta, hogy ö megy el Iván- ’ dolgozni, én meg csináljam a t] '«iket. Dolgozóit is. amíg vért |lk|° köjiotl. mert tüdőbeteg, de ,ar) úr nem dolgozott, csak nézte It>6t gúnyolódott is, mert kedé- j^tmber Jánosok vagyunk mind v kttleij és csak úgy „te János" .’!yt>k neki. meg ö is nekem és l‘v gondoltam. hogv tia mér úgy 'Ciliik meg, ledolgozom neki

aüí a 36 napot

össze ue vesszünk rajta, ő I 8 könnyen tréfálhat, nem is lát- i(ni dolgozni Egyszer aztán azt ,'‘deltám, hogy ha már így meg h lakbért, akkor hozza (..o* legalább a kéményt, mert ^dit tóles agyunk füsttel. Meg "l|dtarr1 neki, erre azt válaszolta, jól vari. meglesz a kémény, gJl hozzak hozzá téglát. Mikor a (i,*3 fnegvolt, azt mondja, hogv a ,_l*oki>t meg a meszet is én hoz- , I *1- Az ó kocsija a színben áll, hiv°VS' ”z 'Mállóban bíznak, de én Vj.hozzak az. agyondolgozolt lo- HrJtJtial. Hát akkor komolyan ^haragudtam rá.

Vs h'ftnann János nem hiába ol- |{| a Népnevelőt, tanult is be- Ht •''•'Rlaniilla, hogy Iván János, l5,,r®ennyire jóbarátnak akar mui, “'Hi, kiiláli, aki öl kiuzsoráz- ‘Önkrcteszj a lakbér-napszámi»,,.*5 roég a házát is vele akarja di|VlavUlatai. Arra is rájött, hogy ^ÜVen ez ellen.

^ fiépi bizottsághoz Urduit,

j. ( ’

bej? Alapítsa meg pénzben a lak- *2tán majd azt fizeti.

H,;® Hermann bácsi lesz az első, liew1' így állapítják meg a lakún' katona Mihályék tavaly ösz- l| #7 napszámot dolgoztak ijj#i Jánosnak a ház béréért,

1 ‘,üogy háromszobáz, két kony- j lakiak éa hgaználjá^jg

fel,

Hl

f,rii

istállót, pajtát, disznóólakat, gyű- mólcsöskertet, míg Hermanuék egyszoba-konyhás lakásért adják a 30 napszámot. A 67 napszám 1.050 forint lenne átszáraflva, havonta 90 forint, de ennél is többet jelenteit az, hogy éppen dologidőben kellett ledolgozni. Most a bizottság 10 forintot állapított meg Kalo míék házbéréül.

Hermáim János szomszédja. Köves' János is kérte, hogy

pénzben fizethesse a lak béri.

Havi 20 forintot fizet, de annyit sem kellene azért a szűk és oniió- vakulatu lyukért, ahova csak oldalvást lehet bemenni, olyan keskeny az ajtaja. Eddig ö is .36 napszámot dolgozott érte. ami dó forint lenne havonként.

— Azt hittem, — mondja Kövcsi János — hogy majd minden hónapban lefizetem a 20 forintot és rendben vagyunk, de Iván úr azt mondta, hogv majd ö jön, ha szüksége lesz pénzre. Tavaly fgv fizet lem egyszer negyven és kétszer 100 forintot. Alig tudtam élőkaparni idén is már akartam fizetni, de tudom, hogy Iván űr éppen akkor fog jönni, mikor nincs pénzem.

Kövesi Jánost más úton is meg próbálták megbosszulni a ku'ákok.

Erőökitermelésen dolgozik, a Dráva melletti ártéri erdőben, bérét a község fizeti. A községi erdőbirto- kosság vezetője, Badi Lajos, a ku- iák Badi Péter testvére és a teljesen tőle függő „Cigány“ Sándor, akinek a becsületes neve Sámodi (volt Petrovics) Sándor lenne, de csak a Cigány néven ismerik, mert a drávamenti cigányok közűi való. Ezek ketten állapították meg Kövest János bérét, naponta 6 forint ban így aztán még 20 forintos lakbér is bárom és félnapi napszámot lesz ki havonta.

Kövesi János azonban, akár Katona Mihály és Hermann János, tudja már, hogy kihez forduljon panaszával. A Magyar Dolgozók Parija helyi szervezete már tud a panaszokról és orvosolja is. Nem megegyezéses alapon, mert azt Iván János, Horváth János, Badi Péler és Lajos, Boliár Dezső, meg a több: piskói kulák úgyis kijátszana. hanem gyökeresen. A közeli Kapókban lesz a községi elöljáróság választása és akkor ezeket az uzsorásokat és hantijaikat kisöprik a község vezetéséből. Az új elöljáróság, amely már becsületes dolgozó parasztokból, a Népfront párt- iaimik tagjaiból fog állni élükön a kommunistákkal, nem tűri tovább a „kedélyes kizsákmányolást és baráti uzsorát". Mészáros Ferenc

OlI K«ro/> t*lr>ift .%•

A demokratikus Vöröskereszt az egészségügy szolgálatában áll

ȣ4g

A Magyar Vöröskereszt pénteken országos értekezletet tartott, amelyen megjelent Szakásits Arpádné elnökasszony és Olt Károly népjóléti miniszter is.

Szakasits Arpádné elnökasszony az értekezletet megnyíló beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Vöröskereszt a jövőben n rnnr/i^ir nép egészségvédelmében fejű ki munkásságát.

Ezután OH Károly népjóléti mi niszler beszélt. A jövőben a Magyar Vöröskeresztre hárul az a feladat, hogy népünk egészségügyi tudását felvilágosító munkával emelje — mondotta. — Munkát kell vállalnia az elsősegélynyújtás tudatosítása és ismertetése terén, meg kell szervezni az esti önkéntes első segélynyújtási tanfolyamokat, bogy fi kiképzett népegészségőrők száma legalább veggnenezer főre emelkedjék. Gondoskodnia kell arról, hogv a dolgozó asszonyok minél nagyobb számban nyerjenek kikép zést a házi betegápolásra. Az önkéntes Vöröskeresztes ápolónők kiképzése ,3 hónapos tanfolyamokon történek, évenként legalább ezer ön kéntes ápolónőt kelt adnunk a dolgozók soraiból. Közölte a miniszter. hogy folyamatban van nz országos vérellátőközpont felállítása és g: önkéntes véradáshoz o Vöröskereszt mozgósítja majd a dolgozok széles rétegeit. A Vörös- keresztre szociális feladatok is hárulnak, amennyiben a kiképzett egészségügyi önkéntesekkel nz elemi csapásoknál és tömegszeren- csétlenségeknél a lakosság segítségére kell sietnie. Foglalkozik majd a gyermekcsereakciók és üdültetések lebonyolításával, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt révén az egyrs országokkal való Vöröske resztes kapcsolatok ápolásával.

A miniszter beszéde után a MINSZ kiküldöttje bejelentette, hogy a jövőben az, ifjúmunkások, parasztifiak, az. úttörők és a MÉHÉSZ az újjászervezett Vöröskereszt irányításával hathatósan kiveszik részüket az egészségvédelem munka jóból.

Az irodák dolgozóinak - wj helyzete az üzemekben

Írlat Getier B. Mikié*

Nemzetgazdaságunkban végbement döntő szerkezeti változások, a szakszerveze'ek XVII. kongresz- szusának határozatai és az új kollektív szerződés, az ország midden, dolgozójának a figyelmét a terme'ési feladatokkal kapcsolatos kérdések felé irányították. Természetes, hogy ily körülmények között az irodák dolgozói, adminisztrátorok. bérelszámolók, statisztikusok. könyvelők stb. érdeklődése is — a változott helyzetnek megfelelően — egyre erősebb a termelés problémáival szemben. Ezt a rendkívüli érdeklődést bizony!.ja a magána kalmazotlak szak- szervezetének szakmai tanfolyamán való jelentkezés és az alkalmazótok tömeges részvétele. Ötömmel állapi'.hatjuk meg, hogy irodai do'gozóink közül több mint 500-an vesznek részt szakmai továbbképzésen é« az új üzemi könyvelési tanfolyamra több mint lüO alkalmazott jelentkezett.

Ez azt jelenti, hogy a „fnagán- alkalniiizottak“, precízebben a nemze i vállalatok irodai dolgozói kezdik felismerni hoi a helyük a termelésben, mert a feladat, ame- 'yet a népi demokrácia rájuk ruházott, nem lebecsülendő. Kezdenek megismerkedni a szocia ista vállalat fogalmával, feladatával, szervezetével és felismerik, hogy a nemzetgazdaságnak az üzemgaz- daságga: — szervezési formákon keresztül — szoros kapcsolatai vannak, amelyeknek végeredményeként a termelés adatai számokban kifejeződve :elennék meg.

Az irodák dolgozóinak köteles sége a 'ermelés menetet számokban kísérni, illetve kalkulációs vonalon azt megelőzni. Az irodák dolgozóinak felada a a vállalatok pénzügyi é6 kereskedelmi kö'e e- zettségeit, szállítási határidő t s'b nyilvántartani, megszervezni. A bérelszámolók feladata a válla átvezető! is és a munkásságot is a ricrma kiszámításának kérdésében támogatni Ezek a feladatok egész világosan azt jelentik, hogy a fizikai és az irodai értelmiségi dolgozók összefonódása a szocialista

államban természetes és szükség- szerű folyamat. Jelenti azt is, hogy az irodák dolgozói felismerték a munkásosztály vezető szerepét a szocialista társadalom megépítésében és szakszervezetünk feladata, hogv ezt a felismerést valósággá váltva tudatosítsa. Az alkalmazottaik kötelessége pedig az, hogy ezt minden tudásukkal alátámasszák és a maguk vonalán még jobban megerősítsék.

Az a harmonikus munka, amely a nemzeti vállalatok munkásigazgatói és alkalmazotti kara között' kialakult, bizonyítéka a fejlődő, egészséges szellemnek. Az a munkaverseny, amely az irodák dolgozói közt az önköltség csökkentése. a szervezés, az adminisz ráció olcsóbbítása terén folyik, mutatja, hogy az irodák dolgozóinak helye a termelésben élesen meg van világítva és csak reakciós gondolkozású tisztviselők lehetnek az'ok. akik kétségbevonják az önköltségcsökkentés adminisztratív megtakarításokból eredő vol- tá t.

Az üzemi vezetés szocialista módszereinek kialakítása, amelyben a vállalat vezetőjének gazdasági és politikai támogatást nyújtanak az irodai dolgozók, m ir az úi szocia'ista értelmiségi dolgozók típusának kialakulását jelzik. Szakszervezetünk tevékenyen foglalkozik az új típusú, a fizikai dolgozókból képzett alka mazoHak beállításán, amivel még ‘óbban fokozni lehet az öntudatos szocia lista szellemet. Az irodák dolgozói a szocialista termelési formák közt a szociális a munkaversenyben ismerik már a helyüket és azok az eredmények, amelyek az üzemi könyvelés töltéletesítésében, a pénzügyi és kereskedelmi feladatok megoldásának javulásában és az irodák dolgozóinak helyes politikai szellemében jelentkeznek. mutatják, hogy szakszervezetünk munkája az MDP irányítása meLe.t nem vol'. hiábavaló.

4 banyászassiony ok mer; alják

AZ ÚJ VILÁGOT

BANYASZASSZONYOK ülnek a Magyar Dolgozók Pártja meszes- telepi kultúrházában. Egyszerű, fejkendős asszónyok. akik azért jöttek össze, hogy problémáikról, életükről beszélgessenek egymás között és a Párt megyei titkárával, Arzél elvtárssai.

A beszélgetést Aczél elvtárs kezdi, a szocializmus egyik központi kérdését veti fel, az asszonyok szerepét az épitő munkában. Közvetlen szavakkal beszél Aczél elvtárs, az. egésznapi munkától fáradt asz- szonyok felfrissülve hallgatják szavait. A kultúrház zsúfolásig megtelt asszonyokkal, akik közül nem egy kilométereket gyalogolt, hogy el jöjjön a megbeszélésre.

*

AZ ELKOMOLYODÓ ARCOK emlékeznek n múltra, az asszonyok- nnk eszébe jut a sok nélkülözés, hiábavaló harc nz élettel. .4 sok ngomoráság, n kétségbeesett erőfeszítések. amelyekkel sorsakon próbállak könnyíteni, az imák. melyek nem segítettek, a könnyek, amelyekből sose lett ennivaló, nem lett ruha.

— Egyenként nem lehetett az asszonyok sorsán segíteni, csakúgy, hogy mindannyiunk sorsún.

JJítgkíaá

i. hő /9-en tartandó HUSzhARl BAhY A-I5A2.5A1 OŐAG

cuLauxu hál^dr-OL

a Munkás Kaszinó összes helyiségeiben Kitűnő bútté -■ da. - szórakozás - le/mezversrnv «nnz egész munkásosztály problémáin segítünk — mondja Aczél elvtárs.

ES AZ ASSZONYOK a jelenre gondolnak. Hogy mennyit küzdött, harcolt értük a Párt, hogy nemcsak jobb megélhetést, több fizetést hozott számukra a demokrácia, hanem embert csinált a bányászból, akinek a munkáját megbecsülik és az elsők közé helyezik.

Aczél elvtárs a munkásosztály vezetőszerepéről beszél. Elmondja, hogy az ország vezetöpozicióiba egyre nagyobb számban munkásoknak kell kerülniök. A pécsi bányászok közül már eddig is számosán kerültek a legfoiitosabb funkciókba. Az elmúlt napokban került a vármegyeházára, az egész megyére kiterjedő személyzeti osztály vezetőjéül V'írth elvtárs és a pécsi bányászok közül szívesen megy el akármelyik elvtárs, akár kisebb fizetéssel is bárhová, ha azt a Párt úgy kívánja. Es sokat hfv majd a Párt. bányász kerül majd a közeli napokban a népi demokrácia egyik legfontosabb őrhelyére, az egyik bánvászelvtársat főispánnak javasoltuk. Pártfunkciónériu- sok, katonatisztek, községi, városi főtisztviselők kerülnek ki soraikból, íz ország jövendő vezetői, irányf- ói növekvő mértékben a munkások soraiból kerülnek ki — mondotta.

*

,4 MUNKÁSOSZTÁLY VEZETÖ- SZF.RE.UERGI., a ■ bányászol; nagy ‘elíidalairól elhangzott szavakat ko- riwly figyelemmel hallgatták- végig a bányászasszonyok. Aztán ők vetettek fel problémákat, beszéltek az

MNDSz székházról, az árak csökkenéséről, nz életszínvonal emelkedé- séröl, az egyház és a demokrácia viszonyáról, csupa olyan kérdésről, amely életüket közelről érinti.

*

EGY BESZELNEK Aczél elvlárs- sal, mint a legjobb barátjukkal, akihez minden kérésükkel bátran mehetnek, aki velük érez a gondban és mindenbe. i segít. Úgy beszéltek, hogy érezni lehetett szavuk nyomán: nincsenek egyedül, a

Párt mindenütt, mindenben velük van és segít nekik megerősíteni azt, amit férjeik lejin a bánya mélyében munkájukkal építenek: a szocializmust.

Az osztrék ól'am szerződés csütöröki tárgyalása

Berlini jetaratés 6«*rint a kül- iigyminj'sa.jerheiye:i.esek londoni értekezletének csütörtöki ülésén Za. rubin -zovjei kiküldött ifimét site szitu* Juíjosztévia képviselőjének megtwílipa' isiér* az Ausr'riáYal kiapcsolaitss Jugoszláv területi kö- ve telesek kérdésében.

A nyugati hatalmak megbízottai azonban mereven elzárkóztak Jugoszlávia képviselőjének 'nagld- vasától.

Az értekezlet megvitatta ezután az fcuwzitrfai honidon fifceméóyek sorsét. Zaíburin utatt arrn a közismert tényre, hogy Ausztria területén még mindig 523 ezer hon- tiaűan saoméiy éi és ezek eíiátá-a igen súlyos terhet ró Austria gazdasági életére. — Az értekezfetet pénteken folytatják.

A PISKÓI LAKASÜZÉREK