Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-10 / 34. szám

1 DUNANTOl I Mi Pl O 1949 FEBÍUÁÍ 19 Áz imperialista kalandorok zsákutcába jutott Marshall-tervéről — tartott előadást Vajda Imre elvtárs Szerdán, nyitották meg Pécsett az MDP Politikai Akadémiáját Vajda Imre,eJviálrs államtitkár előadásával Az érdeklődés olyan, nagy volt, hogy e Doktor Sándor kiüt úr hát nagyterme nőin tudta befogadni a hali gat óságot, (gy annak egy része az etöoíamokban és a folyosón szo­rongva hallgatta az előadást. Mun­kások és értelmiségiek, a Párt és a hatóságok vezetői egyaránt fe­szült figyelemmel kiférték Vajda elvtárs szavait, «melyeik az ameri­kai imperializmusról és annak Euró­pában megjelent eszközéiről; a Mar- shali-tervről rántották ie a leplet. Előadáttánck elejéin foglalkozott azzal, hogy a magyar nép az ame­rikai imperializmus és a MarshaW- tarv valódi arcát soha olyan vilá­gosan fej nem ismerte, mint mosta Almdszenty bünper napjaiban és ak­kor. amikor az amerikai elnök és külügyi államtitkár Sztálin ajánlatát ti legégetőbb kérdések megtárgya­lására visszautasította. Vázolta ez­után a népi demokráfcla eddig elért eredményeit és a népi demokrácia liataSmas politikai fejlődésére utal­va párhuzamot vont az 1947-es és a mai viszonyok között­VÍMzaaíasífnüak az amerikai beavat- kozás kísérletet Rámutatott arra, bogy Gerö Er­nő minfezfer költségvetési beszédé­ben milyen, határozottan és önérze­tesen utasította vissza az amerikai tőkések beavatkozási kísér letek. — Úgy gondolom — folytatta Vajda államtitkár — a magyar kormány a Mlndszenty- iiggyel kapcsolatban sem fogja elmulasztani, hogy az amerikai kormánnyal közölje, milyen véle­ménye van egy olyan kormány­ról, amelynek akkreditált követe kémekkel, összeesküvőkkel, va’u- tacsalókkal, a nép ellenségeivel paktál és azokat támogatja. — fTaps.) — A továbbiakban amerikai polgári forrásból vett számadatok­kal o'zktta el a legendát, amely az amerikai tőkés propaganda nyomán ez Egyesült Államokat a demokrá cia. a szabadság, a jóiét és a dol­gozóknak gondtalan életet biztosító d-'Ví-hegyek fogalmával díszíti. — Adatokkal mutatta ki az egyfelől csaknem dup'ájára emelkedő tőkés­profit mffiátrd jait, másfelől a növek vő szegénységet és munkanélküli­séget, mint az amerikai tőkés ter­melés belső ellentmondásait, ame­lyeknek kiküszöbölésére született meg a Marshal! (érv, mint Európa „menrtöangyaüa" A terv csillogása még a kevésbbé fejlett protetirtö- megeket is ingadozóvá tette A szovjet kormány és Molotov külügyminiszter azonban leleplez­ték a ..mentőangyalt", bár a szociáldemokrata murtkásáru lók Leon Blum és Oscar Poliak igyekeztek hizoiyffani ai amerikai töke önzetlenségét­Mear bomlott »/ iperinllsfa <pi>n< Anglia és Franciaország tőkései h régebben volt aranyidők újrajöt- fét várták, amikor zsíros kereste- kei raktak zsebre, a fasiszta Német és Olaszországnak közvetített ame­rikai 'őkéből. A Marshál-!.terv urai «uonhan biz- !r :abb ei-he«y< zési lehetőséget íalál- l-rk Nyugat-Nétneíországhan. ahol ar ellenálló és osztályharcos mun- kásfömegek országai helyett a ná­cizmus izzik a hamu alatt A Marshall terv így egvre in­kább elveszítette „segítség" jel­legét és mind világosabbá vált, hogy az amerikai agresszió esz­köze, «mely a kétes értékű segítségért or. i-rág^k iparát, nyersanyagait és k.ilonai támaszpontokat juttatja az errvrfksl imperialisták kezébe.. 4. i alasz kereskedelmi szerződés megkötésével kapcsola­tosan megállapította, hogy a Szov­jetunió a lenini stratégia alkalmazásával sikeresen bontotta meg az impe­rialista frontot é» használta ki a latrok közti ei­len tétet. » Másfél esztendő fejlődését vizs­gálva, íme a Marsihall-terv mér e­gé: 1. Európa „szovje ellenes egy­ségfrontba" szervezése csődöt mondott. 2 Kudarcot vallott az iro. perialista tábor összekovácsolása is, a „segélyként" imdu ó Marshall- akció nyih gyarmatosttó akcióvá vált. 3. A terv nem enyhítette Nyugat-Európa krónikus dollárhiá- nyál. A doMárhiányt nem pótló szállítások csak növelik a kapj a­7- A tömegek e nyomorodásáhöl származó profitot az amerikai mo- nopólitőke saját! ja ki- A nyugat­európai kapitalisták és az őket kj- szo’gálö dollárszóciaHsták tehá már Amerika számlájára és Ame­rika nevében fordítják fegyverei­ket a forradalmi erők ellen. 8- Az amerikai monopó'tőke Kínában szenvede t sorsdöntő veresége után alig lepleze l rettegéssel tekint az. imperialista front leggyöngébb szakaszaira: Franciaországra és Olaszországra, ahol hatalmas kommunista tömegpár. tok vezetésével a dolgozók mil­liói a szabadság és béke legyőz­hetetlen erőforrásai. Hatatlanul összeszűkült a kapi­talistáik által felosztlhaló világ. Tíz esztendővel ezelőtt még csak a földikerekség egyha oda felett 'A népi demokráciák országairól szóló szemléjében a moszkvai rá­dió megemlékezelt arról, hogg a Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján megalakult az új Függetlenségi Népfront Ez az esemény rendkívül nagy szere­pet tölt be majd az ország további fejlődésében a szocializmus felé vezető úton. A főfeladat a népi demokratikus rendszer további fejlesztése és megszilárdítása, a gazdasági életnek szocialista alapon törté nő építése, a dolgozók élet­színvonalának emelése. Egyik fő­l’sta államok világpiaci e len étéit. 4- A Marshall-éliamok az amerikai ós amerikai-némé; monopó ista szövetségek függvényeivé váltak s nem bírnak megbirkózni ennek a gazdasági egységnek súlyával. 5 A Marshall-erv egyedül a nyu­gatnémet kapitalisták számára je len segí'séget, mert rájuk szükség lenne a Szovjetúnió elleni táma­dásnál 6. A Marshall-terv fokozta a nyugateurópai államo­kat pusztító gazdasági válság bomlasztó hatását. Fokozta a dolgozó tömegek e'nyomorodá- sát és ezre) még jobban kiélezte a kapitalizmus alapvető ellent­mondását. lenget- a vörös Vihogó. Azóta elvesztek a kapitalista terjeszkedés számára Európa je- 'entős részei az európai lakos­ság egvötödével. elveszett a mérhe'etlen kínai piac. Észak- Koreában népi köztársaság ala­kult, nemzeti forradalmak, fel­szabadító szabadságharcok szánt­ják végig Ázsiát. Vajda Imre elvtárs előadását Rákosi e!vtárs szavaival fejezte be: „Az imperialisták kalandorok, akik még sók szenvedést tudnak az em­beriségre zúdítani. Csak egyet nem tudnak: a kapitalizmust többé meg nem menthetik és a kommunizmus ügyének győzelmét többé meg nem akadályozhatják. Az emberi hala­dás útja ma feltartózhatatlanul a szorializmus, a kommunizmus felé halad.“ A moszkvai rádió a Magyar Függetlenségi Néproniró/ mór dolgoznak. Elké*%nlt a vádirat K*sbarnaki Farkas Ferenc ellen A népbíróság elkészítette a vád­iratot Kisbamaki Farkas Ferenc volt vezérezredes bűnügyében, akit többrendbeli háborús büntet­ni vádol. Kisbarnak.i Farkas Horthy vo’t kormányzó egyik leg- megbizihaíóbb hívének számítói; és nagy katonai karriert futóit be. A nyilas-puccs u.án felajánlón a szol­Keréknárl lopott Ralatonyi Gyula pécsi Hal-tér 1. szám alatti müs®erészmeeter kedde- este hét óra fáiban a Koller-ufca 5 számú ház slőt* hagyta motorke­rékpárját, mig a háabar tartózko­dott. Mikor doígát bwégeave az utcára lépett, megdöbbenve látta hogy motorkerékpárját ellopták. A járókelők azt a felvilágosítást adták, hogy egy ittasnak látszó férfi tolta e1 A motorkerékpárt később meg­találták az egyetem központi épü- lete mögötti utcában- A nyomozás megállapított«, hogy a tettes Kis- ander Károly Kferókns u. 17 ez alatti lakos voH. »kit különböző bfl-- cseiekményekért már töbh-aór bűn. tettek meg. Klsandert a rendőrség őrtzetbeyette, feladata, hogy a munkásosztály vezetésével tömörítse az ország de­mokratikus erőit és ezáltal az or­szág nemzeti függetlenségét meg- oédje a nemzetközi reakció táma­dásai ellen. A moszkvai rádió rá­mutatott ezután arra, hogy a népi demokráciák minden országa újabh sikereket ért el a nemzetgazdaság fejlesztése terén. A cikk végén hangsúlyozza, hogy a dolgozók felszabadultak az imperialista elnyomás alól és ma maguknak, népi államuknak rat ne ellen gálatajr a nyila-, kormánynak. Sopronkőhidán tagja volt a nyilas vészbíróságnak és az el'enáfláel mozgalomban résztvevő magasran. gú katonai személvek felett Ítél­kezett. Kisbamaki Farkas megszö­kő'-- a felelősségrevonás elöl. A népbíróság távol-létében tárgyalja majd ügyét. Pórul |áp# cip6#olv»f Agóc6 Pál budapesti kereskedel­mi ufazó feljelentést tett a rendőr­ségen. hogv fekete lakk bőröndjét, amelyet a Kossuth utcai Soós cipő üzlet előtt déltávban letett, mig ő 3—4 percig «z üzletben tartózkodott, vatoki ellopta. A börönd súlya 50 kg volt, férfi, női és gyermekcipő­ket tartalmazott, amelyeknek a tol­vaj semmi hasznát nem veheti, mert nem pár, hanem csak egyes cipők voltak Fenn forog « lehető­ség, hogy a tolvaj egyszerűen el­hajítja zsákmányát. A rendőrség felkéri azokat, akik «z ügyben va­lami felvilágosítást tudnak adni, je. lentkezzenek a rendőrség bűnügyi a^ztáiyáa , A szabadság ós a béke erőforrása; A dolgozók milliói y'Tjollh e (/ifije L~~\ Sztálin három évvel ezelőtt mondta el történelmi nevezetességű beszédét a Szovjetunió győzelméről és jövő céljairól a moszkvai Sztálin kerü­let választói előtt. Az évfordulóval kapcsolatban a Pravda vezércikké­ben rámutat arra, hogy a történel­mi beszéd óta eltelt három év n Kommunista Párt tervei sikeres megvalósításának időszaka volt. Mindaz, amiről Sttálin beszélt, a szemünk láttára valósul meg. A szovjet népnek a háború utáni öt­éves terv teljesítéséért vívott há­roméves küzdelme az egész világ elé tárta, hogy a Kommunista Párt szavait tettek követik. A Szovjct- únió népei Lenin és Sztálin párt­jának vezetésével mindent elkövet­nek, hagy határidő előtt teljesít­sék a: ötéves tervet. Ezen túlme­nően meg kell valósítani a távolab­bi jövőnek azokat a terveit, ame­lyet Sztálin megjelölt, a vas, acél, szén és olajtermelés nagyarányú emelését. A szovjet nép teljes erő­vel dolgozik a sztálini tervek meg­valósításáért és a' Kommunista Párt és Sztálin vezetésével biztosan halad a kommunizmus győzelme felé. A sztálini útmutatás alapján foglalkozott a Szovjetunió minisz­tertanácsa és a Szovjetúnió Kom­munista (Bolsevik) Pártjának köz­ponti bizottsága a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatok elvégzésével. Az elfogadott határozat értelmében a kormány még jelentősebb támoga­tásban részesíti a traktor- és me­zőgazdasági gépállomásokat és a mezőgazdasági kolhozokat. A hek­táronkénti hozadék mennyiségét növelni kell. A Szovjetúnió kolho­zai és gépállomásai az elmúlt év folyamán 23 százalékkal nagyobb eredményt mutattak fel, mint isii­ben. 19i9-ben a kormány és a párt további intézkedéseket léptet életbe a kolhozok és gépállomások fej­lesztése és megerősítése érdekében. A kolhozok folytatják az erdő­védőövezetek kiépítését, valamint hatalmas vizgyüjtőmedencéket és csatornahálózatot létesítenek. Vallomásnak minősítik Párisban azokat • kije- lentéseket, amelyeket Hoffman, » Marshall-terv igazgatója, Harri- man, a terv „bolygó" követe és Acheson amerikai külügyminlsz'er az amerikai külügyi bizottságban tettek a Marshall-terv költségveté­si vitája során. Parisban e kije­lentések alapján hat pontban fog­lalják össze, hogy mit jelent * Marshall-terv Franciaország szá­mára- Ezek: 1 a kommunisták ki' zárása a kormányból, 2. adóeme­lések, 3. munkásellenes megtörté; sok, 4. a biztonsági és Jóvátétel! fizetések feladása. 5. a brüsszeli háborús egyezményhez történ# csatlakozás és 6- a tengerentúli te­rületek nyersanyagainak kiszol­gáltatása. Mindez együtt az *n>e- rikaf monopoltőke uralma alatti rabszolgaságot, a szabadság és füg­getlenség telje« elvesztését is !•- fenti. Kiszakadtunk az imperializmus világgazdasági rendszerének szorításából Rajk László elviárs bűnügy miniszter előadása a magyar külpolitika áljáról A Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Akadémiáján szerdán délután Rajk László külügyminiszter tar tott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást „A magyar külpolitika útja" címmel. Az előadáson megjelentek Dobi István miniszterelnök, Vass Zoltán, Csnla István miniszterek és sokan mások a magyar közélet kitűnőségei közül. Rajk László külügyminiszter elő­adásának bevezetőjében megállapí­totta, hogy a felszabadulás óta el tett négy esztendő alatt hazánkban végbement mélyreható változások alapvetően megváltoztatták a ma­gyar külpolitika jellegét is. A régi úri Magyarország külpoli­tikája Imperialista külpolitika volt a nagybirtokosok és nagytőkések érdekébén és védelmében. Az 1867-es kiegyezést még azzal a mesével próbálták megmagyaráz­ni, bogy a magyarságnak életkér­dése a Habsburg-házra való tá­maszkodás. a német barátság biz­tosítása, mert a maroknyi magyar ság megmaradása ezen áll, vagy bukik „az elnyeléssel fenyegető szláv tenger közepén“. Ennek • mesének a hazugságát miár Kossuth Lajos leleplezte. 1917-ben a cári Oroszország ösz- szerűzásával megszűnt a „szláv ve­szedelem“ s ezzel a szláv veszede­lemről szóló propaganda alapja is. A magyar nagybirtokos ariszto­krácia és burzsoázia hirtelen át­nyergelt a szláv veszedelemből a „bolsevista veszedelemre” és a revlzionizmusra Igv került az ország újból idegen érdekek, mindenekelőtt a bitleriz- mus vontatókötelére, hogy az ismét csak idegen érdekek szolgálatában a második világháborúba rántson bennünket. Rajk László ezután azt vizsgálta, mennyiben sikerült megváltoztatni hazánk külpolitikai elhelyezkedését és arculatát. Megállapította, hogy míg a reakciós fasiszta Magyar- ország nem tudta megoldani né­pi állami szuverénltisunk kérdé­sét, ma önálló, független, szabad állam vagyunk, s. Kis ország, mint mi, önálló, függet­len, szabad ország csak akkor le­het, ha tartósan, sőt véglegesen sikerül kiszakadnia az imperialista világgazdasági rendszer halálos szorításából. Megállapította ezután, hogy a Szovjetunió mint győztes nagy­hatalom nem folytatott annexiós politikát, nem kebelezte be a legyőzött né­peket. Magyarországnak is vissza­adta függetlenségét és segített talp- ráállásában. A Magyar Kommunis­ta Párt és a Magyar Dolgozói' Pártja ma büszkén hivatkozik *< 1945/46. évekre, Amikor szinté «!' szigetelve, áz ár ellen úszva köröm- szakadtáig harcolt az ellen, hogy Csehszlovákia, Románia ellen sovi­niszta követeléseket állítsunk fel. A szabad népek szocialista együttélése — Minket igazolt a történelem — folytatta Rajk László — sike­rült megteremteni népeink közölt art a kölcsönös bizalmat és békés együttműködést, amit Sztálin elv társ a szabad népek szocialista együttélésének megteremtéséhez egyik döntö és nélkülözhetetlen elő­feltételként jelölt meg. Ma orszá­gainkat kölcsönös megsegitési, gazdasági és kulturális szerződések fűzik össze. Ezeket a szerződéseket a népek kormányai kötötték, éppen ezért őszinték, a nép akaratát fejezik ki é$ Időállóik. Ezután a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok között lét­rejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célját és feladatait is­mertette. maid így folytatta: A népi demokrácia külpolitikája a Magyar Kommunáét« Párt, majd e Magyar Dolgozók Pártja vezeté­sével megoldotta végérvényesen őzt, «mit a régi űri Magyarország nem tudott megoldani; áVami szu- vécén it ásunk kérdését, Magyaror­szág függetlenségét, önállóságát éa szabadságát, ,

Next

/
Thumbnails
Contents