Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-08 / 32. szám
1949 PEBBUAl B ÖUNANTÜLI NAPLÓ 3 A szocializmus építésében a munkásosztály fokozott felelősségéről tpssélt Ácséi György a komlói bányásstgyülésert Kedves Elvtársik, Elvtársnők! — kezdte nagyszabású beszámolóját Meieg szeretettel üdvözlöm Komló dolgozóit a Magyar Dolgozók Pártit Wanyamegyei bizorisága revében és külön üdvözlöm a bányász- asszonyokftMl ma ünnepelni jöttünk össze. Ml kommunisták nem úgy ünnepelünk, hogy üres szavakat, nagy frázisokat mondunk, hanem megnézzük. mit végeztünk a hétköznapokon és mit kel) végeznünk a jövőben. Az eiső három magyar köztársaság összesen nem élt többet, mint egy évet, a ná feladatunk, hogy a 4 köztársaság ne csak egyszerűen, formálisan meglegyen, hanem olyan- aá kovácsoljuk, hogy ne egy év, ne egy évtized, hanem évszázadokon keresztül legyen a magyar nép államformája, amely ntpról-napra hónapról-hó napra fejlődik, — Sokan elfelejtették már a Horthy-rendszert, amikor a munkás alacsanyaöbrendű, alig embernek nevezhető pária volt Magyarországon. Efelejtették az időt, amikor nü, az ország dolgozói sehhonei bitangok voltunk, akiket spiclik é- rendőrök vettek körül, akiknek élete rettegés volt, a rnunanélküliség- tői, a nyomortól, akik nem ülhettek feí az autóbuszra munkaruhában, akiknek a verejtékéből kastélyt és palotát emelte'', de akik ebbe a kastélyba As palotába nem juthatlak be mátekép. csak cselédként. Ennek az országnak joga nem volt, de kötelessége milliónyiRésze a nyomor, munkanélküliség, korai öregség, asszonyainak szenvedés, gyermekeinek a korai elpusztulás idegen célokért folytatott háborúban, vagv a nagybirtok hálójában. A falu nincstelen dolgozóit a tfldővész, a bányát a szilikózis tizedelte. Sokan elfelejtették ezeket az időket és apró nehézségek láttán visszarettennek. Nem árt, ha eszünkbe jutnak ezek a régi idők. Nem árt, ha eszünkbe jut a felszabadulás utáni inflációs időszak, ha visszaemiékszünk a nélkülözés és szenvedés idejére és lát. ink mMyen eredményeket értünk el Emelkedik a dolgozók élet- színvonala Ma a nehézségeken túlvagyunk, örvendve, büszkén nézheti a munkásosztály az eredményeket Is. Engedjék meg elvtársak, hogy néhány adatot Pécs város életéből mu assek be- i -lesett, amelynek 81.000 ■-.kosa van, 805.325 kg sertéshús ngyoti é a műit évben, 764.800 kg 'izrhahűs, 51.300 baromfi, 318.000 •g hal, du(. ja az 1947-es évnek •-i> ehhez hozzé kell még számítani cég főbbezer sertést, «mit otthon ágtak \ gazdag Angtfáhan a havi húsúja dag 1.20 kg, nálunk a tavalyi úsfejadag csecsemőket is be- z ámítva 2.90 kg.v Nehézségek és hajok vanns-k, de .számok mutatják a gyarapodást. Nzánmk mutatják és az ». hogy alatt nem volt annyi befektetés, mint 1948-ban. — Mi az 1949-es évben 4.300 millió forintot fordítottunk beruházásra. Uj ipartelepek, kórházak, iskolák, új traktorok, mezőgazdaságunk gépesítése és már most készülünk elő az 5 éves terv- re, ahol 25.000 millió forinttal építjük teljesen újjá alapjaiban iparunkat é® mezőgazdaságunkat (Éjen! taps.) Franciaország széntermelése 23 százalékkal a békebeli alatt van, mlnálunk, a ml széntermelésünk 17 százalékkal múlta felül a békebelit, hála bányászaink hősies munkájának (élénk taps). De van egy kis szépséghiba is. Ez a 17 százalékos felülmulás 36 százalékkal magasabb munkáslétszámmal jött létre. Sztálin azt tanítja, hogy a politikai szabadság önmagában nem sokat ér, mellé nagyobb darab kenyér, jobb ruha, szebb élet, jobb lakás, vidám, boldog étet, jólét szükséges. A magyar népnek, ha ezt meg akarjuk valósítani, többet és olcsóbban kell termelnieA munkásosztálynak nem szabad elmerülnie a kicsinyes anyagias ságban, Mindig az egyéni érdek mellett a közérdeket is kell néz nie, híven nagy feladataihoz. Feladatunk vezetni az egész országot, vezetni i munkás—paraszt szövetséget- — Hiába dolgozunk jól csak az üzemekben, hr a falu még messze áí a fejlődésben. A parasztságot meg ke!) győzni, hogy önként jöjjön velünk a felemelkedés, a boldogulás útján, saját üdvére segít em nekünk csapást csapás után mérni a kulákra, segítsen a szocializmust építeni a város után a falun is. így valósulhat meg a parasztság jóléte, szocialista felszabadulása. (Éljeni Taps.) Mindszentinek cl kell nyernie büntetéséi Két év alatt gyökeresen megváltozott a helyzet Magyarországon. A munkásosztály szerepe hatalmasan megnőtt az államhatalomban, ma már az egész államhatalom a munkásosztály és a szövetséges dolgozó parasztság kezében van Eltűnt a reakciós jobboldal és eltűntek a munkásáruló jobboldali szociáldemokraták is. A reakció utolsó bástyájaként már csak Mindszenty, : Barankovics és társaik maradtak ; meg. Nem jő idők járnak ma a re- I akcióra — mondotta Aczél elvtárs Mindszenty ma a bíróság előtt felel bűneiért. Mindszenty elárulta nemcsak az rszágot, a dolgozó népet, hanem 77. egyházat is. Kóiházaknak, cse -rsemögondozóknak egy fillért sera volt hajlandó adni, de bőven adó i kémkedésre, megvesztegetésre Vlindszenty-bem csalód ak az amerikai imperialisták is. A hfrósáf előtt megtört, szánalmas emberré letit, aki aláza os hangon ismeri bt bűneit és árulja el külföldi cinkosaitA Hámok, Kollontcs és Scitov szky érsekek kora e'mult már Mindszenty, a hazaáruló nem bújhat a vallás álarca mögé, el nyeri méltó büntetését. Mindszen yék köréhez tartozót! dr. Barankovlcs István, aki mos külföldre szökött és „fe'ed’ékeny- ségfből a pár1: pénztárát is magával vitte. Pártja politikai bizottsága kim on da a párt feloszlását és a „Hazánk” című, az amerikai hazát hirdető szennylap beszflnte- ésé:. Barankovics kiegészítette az eddig kiszökött reakciósok sorát. Ezeknek a kiszökőí>: hazaárulók- nak a. sora kü földön nem valami fényes. Az ellopott p&r'kassza idővel kiürül, az imperialis t nem ■ártják érdemesnek őke: támogatni, munkához sohasem szoktak, így hamar lerongyolódnak és éheznek, szabályosan nyomorognak, sót egymással is fo'yton veszekszenek, Sajnál ju*e őket ezért? Kár volt az 1910-es évek ben az országiból kitán orgott 2 és félmillió parasztért, kát volt a 20-as években kivándorolt emig teásokért, de neim kár ezekért a hazaárulók ■ ért, A ellenség még nem tette le a fegyver, s a régi időből itrmaradt elemek, akik egyre jobban gyűlölik az új rendet, amely miatt eh vesz ették vagyonukat, azt szeretnék, ha ez az ország nem lenne a dolgozók hazája. Ezért ke'l a munkásosztálynak ébernek tennie. Mindazokra a helyekre, aho: eddig a régi rendszer emberei ülnek, egyre több és több dolgozót, munkást és dolgozó parasztot kelt helyeznünk. Itt Baranyában százszámra kel adnunk megfe elő em bereket a honvédséghez, a rendőrséghez, a közigazgatásba és gépállomásokhoz. A Párt járási bizottságaiban és más vezető helyeken máris 30 bányász dolgozik és vezeti a dolgozók harcát, gépállomások vezetői, katonaiig, íek, századosok, ezredesek ettek bányászainkból, s ebben az évben egyre fokozott ütemben kerülnek munkások a fontos pozíciókba. Bányászok a népi demokrácia legfontosabb tisztségeiben A Magyar Függetlenségi Népfrontról beszélve Aezél elvtárs., megái -píiotta, hogy a Magyar Függe enségi Front alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek szőve'-sége. A Magyar Függetlenségi Nép- írontban a vezetésnek a munkásosztály kezében kell lennie. Végűi a Párt kérdéseiről beszél; Aezél elvtárs. A felülvizsgálat lefolytatásával a megyében is megnőtt a műnk ás ősz: ály szerepe. A Pái-. vezetésében a felülvizsgálat biztosította a proletár1 öbbséget a párton belül a munkásosztály és a dolgozó parasztság jobb viszonyát. Legyenek büszkék — fejezte be beszédét — párttagok és párton- kívülek is, hogy ilyen páTt vezeti őket és emeljék magasra a párt zászlaját, amelyhez annyi véT és veritek, mártírjaink százezreinek vére apad, népünk millióinak verejtéke, egyenek büszkék erre « zászlóra és vigyék előre együttes erővel a szabad, bo dog szocialista Magyarország felé. (A nagygyűlés résztvevői helyükről felállva, hosszantartó üte me* tapssal és éljenzéssel köszön lék meg Aezél elvtárs beszámo’ó ját.) Ezután az általános iskoláso énekkara a köztársasági induló énekelte, majd Tárnái János mon dott záróbeszédet. Záróbeszédébe a munkaversenyben való fokozot ;abb részvételre, erős munkafp gyelemre hfva fel Komló dolgo zóit, hogy az 1949-es évben való ban a szocializmus erős alapjai rakhassák leA nagygyűlés az Intemacionálr e’áneklésével fejeződött be. Vajda Imre államtitkár előadása az MDP Politikai Okadémnián A Magyar Dolgozók Pártja megyed bizottsága február 9-i kéz detiel Politikai Akadémia előadássorozatot Indít. Az e'öadássorozat 8 előadás keretében felöleli a legidőszerűbb politikai kérdéseket, bel- és külpolitikai vonatkozásban Az előadásokat a legjobb központ} és helyi előadók tartják. A Politikai Akadémia előadássorozata azzal, hogy a napi életünkben legnagyobb szerepet játszó politikai kérdéseket tisztázza és útmutatást ad a napi politikai ese- uények helyes értékelésére, a legnagyobb érdeklődésre tarthat szá mól. A Politikai Akedémia e’sö előadását február 9-én, délután 6 órai kezdettel a Munkáskuldúrházban Vajda Imre államtitkár artja „Amerikai imperializmus és a MarshaT-terv" címmel. Átadták a juta m^t a Hamerli gyár legjobb do’gozóíáoak A Hamerli Kesztyűgyár dolgozói zsúfolásig megtöltötték hétfőn dé" után az ünnepi díszbe öltözött ku ■ túrtermet. Az egybegyűltek érdek lődése a jó munkájukért megjuta! marásra kerülő munkatársaknak szólt. Az üzemi kultúrgárda kedvelés hangulatos bevezetője után Szűcs József elvtárs mondott ünnepi beszédeit. Hang-úlyozto, ha a szocia lizmust akarjuk építeni, akkor töb bet, jobbat és olcsóbban keil ter melnünk, mint 0 kapitalizmusban Elvtársaink bebizonyították, hogy egy rombadőlt országból is tudnak virágzó államot teremteni, mert bizonyságot tesznek arról is, hogy munikaversennye! szolgálják a szocializmus megvalósítását. Szűcs elvtárs ezután átadta a Szaktanáce 1000 forintos jutalmát Vehovetz János elvtársnak. A (eltörő taps azt mutatta, hogy Veho- vecz elvtárs valóban megérdemelte a jutalmat. A kővetkezőkben Cserháti Lajo- elvtárs ÜB elnök ismertette a bri- gádók munkáját, és kihirdette az első hónap eredményét. E szerint a legjobb brigád Poz.-gai elvtárs brigádja, amely az anyagmegtakaritás terén 2.6 százalékot, minőségi téren 93 százalékot ért el. A brigád méltán büszke arra, hogy iegéőször nyerte el a vörös-zínű brigádzász lót, amely egy hónapig Pozsgai elv- társ munkaasztalán hirdeti a brigád jól végzett munkáját- Azért egy hónapig, mert a- vándorzászlő út eredmények után esetleg más bri gádhoz kerül. Amelyik brigád egy má-után háromszor nyeri ei, annak örökös tulajdonába megy át. A gyűlés telkes hangulatábó, ité ve az élenjáró dolgozók megjuta mazása még több munkakedvet é- verseny szellemet éleszt mindékesztyűgyár! dolgozóbaj. Dr Hajdú Gyula politikai beszámolói Mohácson A Magyar—Jugoszláv Társasé, pécs-baranyai csoportja, február hó 13-án, vasárnap délelőtt lt órakezdettel Mohácson, a városháza közgyűlési termében nagygyűlést tort,, amelyen Hajdú Gyula, a pécs- baranyai csoport diszeinöke tar1 nagyszabá ú politikai beszámolót Dr. Hajdú Gyula beszámolójára Pécsről is épes- küldöttség utazik Mohácsra. a oution vasárnap atiei orr narmmas tu meg varia aczcr uyurgy i’iáriat, hogy politikai beszámolóját meghallgassa. A nagygyűlést a ■ nyászzenekar a Köztársasági Indulóval vezette be, majd Deák Jó ief mondott bevezető beszédet. Beszédében megemlékezett a köz ársaság kikiáltásának harmadik évfordulójáról, méltatta demokráci mknak a negyedik köztársaság fennállása alatt folytatott eröfeszi (seit és elért eredményeit. Megállapította, hogy eddigi fejlődésünk so ■in olyan halaimat erőre tettünk szert, amely erő az imperialistái ninden atombombájánál erősebb, mert a proletáriátus vezetése alul valamennyi dolgozó összefogásában rejlik, s ez az erő biztosítja nem :sak nálunk, hanem az egész világon a szocializmus győzelmét. A be vezető után a komlói általános iskolások az „Ifjak előre“ kezdetű in lulót énekelték, majd a SzlT egy tagja, Kuchta Péter „Béke" című vertét szavalta. Ezután a nagygyűlés lelkes éljenzése és ütemes tapsa közben emelkedett szólásra Aczél György elvtárs. I kevés olyan házban voltain, ahol ne ! vágtak volna legalább egy malac- j kát, kevés helyen nem tapasztalhatják m&guk a munkások az élelmezés javulását. Ezt a javulást mutatja a dolgozó parasztság helyzete is Ebben az évben 2,501.000 forintért marhát, lovat, 1,661 000 forintért kisebb mezőgazdasági gépeket vásároltak Baranyában. — Több mint 1 millióba került a községek villamosítása, két és fél millióba a falusi házak építése. Horthyék Magyarországában 10 év Minden munkás érezze magának az üzemet, az országot Ezért keli csökkenteni az önköltsé- ■ get, megszüntetni a pazarlást, el kell érni, hogy ahogyan a jó házlasz- szony otthon spóroi a villannyal, úgy spóroljunk a bányánál is az elektromos árammal, vagy a sűrí-1 tett levegővel, a selejt tá, a hulladékkal. El kei! érnünk, hogy ahogyan magáénak érzi a munkás la . kását, úgy érezze nugáénak az üzemet, az egész országot. (Helyes. Taps.) Ezért kell köszöntenünk és megbecsülnünk a munkásűjítókat, 6 innen üdvözlőm Komló új újítóját. Salgó elvtársat, aki egy ötletévei, újítá- > savai évente több mint 17.000 fo- i rint jövedelmet szerez a munkás- osztály államának. 17.000 forint azt jelenti, hogy fel tudunk építeni egy bányá-szlakási, új gépet tudunk beállítani. Ezek a I7.0-.0 és 170 ezer forintok milliók lesznek és az ország jövőjének alapját rakják le. Mindenkinek tudnia és éreznie kell, hogy a gyáraik, üzemek, bányák nekünk dolgoznak- Nekünk fog dolgozni a mohácsi nehézipari kombinát, 20.000 munkással, amelyet a mi megyénkben ebben az évben elkezdünk építeni. (Zúgó taps.) Nekünk fog termelni gépeket, a mi gyermekeink jövőjét, magunk jövőjét építjük vele. Feladatunk a falu szocialista fejlődésének előrevitele
