Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

5 m FEBfiuAa í D UNANTOLI NAPLÓ 1944-ig csillés 1946-ban segédvájár 1949-ben vájár Rajnai József éieie Közalkalmazottak a nép országában A BIZOTTSÁG ELŐTT Húsz éve dolgozik a bányában. Szeme körül 'emoshatat'an nyomo­kat hagyott a szénpor, vékony bö­te alatt kidolgozott, kemény iz­mok feszülnek. Épületlakatos volt a mestersége, de nagyapja, apja ts bányász vol't, ő is odament- Megszerette a munkát a föld alatt, wla tartozik, a bányáihoz köls húsz év verejltéke, küzdelme. — Négy évvel & Idiz a IxcuJuJmj eJo it sutén teán csMéemiek — mondja Rajnai József. Nem volt idegen számára a munka, sokat tanult, tóttá hkatoekorában, hogyan kell ostnáfmi. Csillés leüt, 3' pengő 50 fiiért kereset)* egésznapi megfesz- ‘ett munkával. Ezt „uraságd" mű- ‘mtoiiak hívták, akárhogy dolgo- Mtt, egy fillémret 6em kapott töb- bú, Többet? Még ebből is levon­ok mindenre, nemcsak OTI-ra ■»eg az adóra, hanem a. Imlönjélt böjitdheJct u. tóogy miért büntették? Sokszor ne°1 is tudta. Csak félt, ha a ben- tialámpa megjelent a vája ba.n, 'd’a, hogy szómba on jön a bün- tótés, jön a levonás. De nem te­hetett ellene semmit, inkább fizet­te az egypengőket, minthogy elve­szítse a nehezen megszerzett kis keresetet. — Nehéz volt az étet — emlékszik vissza. — Aztán jött a felszabadulás, én meg segédvájár lettem— foly­tatja. Látszik, hogy errö! szívesen beszél, szavaiból dtíuiLk a kjuwŰAÁq,, mikor meséli: — A mi üzemünk már az első időkben olyan körül­mények közé körülit, mint más vállaltatok a.z államosítás után. Rendet esinátak a fizetéseknél, be­vezették a teljesítménybéir-rend- szert. Amennyit dolgoznunk, any- nyit kerestünk- Megszűnt a „ló­gás", most már nem volt mindegy, hogy dolgozunk-e, vagy. „urasá- gitoan" megvárjuk, mig eltűnik a felügyelő lámpája. Más lett a ke­reset is. 16—18 forint tett a napi fizetésem, kön,ny.eÁl) lett a dudádnak. Mikor megindul' a széncsata, nem keilet tek mögénk hajcsárok, úgy dolgoztunk, mint még soha. Tud­tuk, hogy miért dolgozunk, mért termelünk. Nekünk kommunisták­nak nem kellett sokat magyarázni. Három éve, mikor kikiáltottuk a köztársaságot, akkor fejezte a segédvájárságot. Vájáir let“.. Szerc- ett dolgozni, így hát a normával sohse volt baj, kereset js szépen- — Átvészeltük az inflációt, lassan- lassan vásárolgatni js tudtunk. Az első bét évben még nehezebben, de tavaly már ani/uji mindmt od ttunk, ruhát, cipőt, fehérneműt a felesé­gemnek, a fiamnak, na m.eg ne­kem is, mint amennyit három év alatt sem vettünk soha — büszkél­kedik. Most Sudár elvtárs csapa­tában dolgozik, aki élmunkás, de meg is fogják a dolog végét. A múlt héten 33.50 volt a napi ke­resete, mos: még az a tervük, hogy megalakítják a brigádot, hadd menjen még jobban a munka- Fejtési bizalmi, tudja, hogy mj a termelési verseny. — Tervem? Jó vájár akarok lenni, talán lőmester is lehetek egyszer. Rajnai elvttárs 37 éves. Saját sor­sán keresztül tapasztala, hogy a nép országa új életet teremte: a dolgozók számára ... LAKY TERÉ2 MEGINDULT a Magyar Dolgo­zók Pártja városház; szervezet­nek tagfelüvizsgálata is- A város­háza kistanácstermében működik a bizottság. Künn az ajtó élőt, a folyosón 15—20 ember várja, hogy a felülvizsgáló bizottság e é kerül­hessen. Csendes zümmögő beszél­getés közben telik az idő. Meg­kérdik a ki jövőktől: — Mit kér­dezlek I HANGULATUKBAN van btzo- nyosfokú e'fogódoftság De az ön­kritika is jelentkezik: — A párt­napokon és a taggyűléseken jelen voltam mindig, de elég-e ez, ami­kor nem végeztem semmi párt­munkát? — aggódik S. B. ellenőr. M. J. NYUGDÍJAS valamikor a huszas évek elején, mielőtt a vá­roshoz kerüli, résztvett a munkás- mozgalomban- — U a torony ahH azonban nem lehetett ilyesmit csinálni. Emlékeztek'— kérdi tár­saitok — Imiré* elbocsátották, csak azér', mert nem elég mélyen emel­te meg kalapját e tanácsnok úr előtt. Ma inkább a gerinces em­bernek van becsülete, mint a ge­rinctelennek. M. J. afeél tart, hogy elméleti képzettsége elmaradott és ezért lehet, hogy tagje'öitté mrpő- slttik át- — Pedig olvasom minden­nap az újságot... — mondja, mintegy önmaoái bátort va. S. B- ELVTÁRS számot vetve önmagával, úgy vélekedik, sok a hivaiali elfoglaltság, sokszor még este is tant, de a Jövőben minden­képpen módot keres, hogy a Párt­ért dolgozzon valamit. KOLLEGÁJA N. Z. ezt mondja. Tudja milyen sz®p dolog a tagje- löltség is abban a Pártban, ahol a munkások és értelmiségiek leg­jobbjai vannak bent. Ha tagje­löltté minősítik át, ez azt jelenti, hogy nem elég képzett és fejlett az elvtárs, de a Pánt bízik abban, hogy még pótolja az elmulasztót-, taka'.. Most a felülvizsgálat után még nagyobb tisztesség lesz a Pár: tagjának, mert méginkább élcsa­pat lesz belőle­A FELÜLVIZSGÁLAT NAPJAI során a közalka’mazották ú| erkölcse alakul ki. Mind na­gyobb mértékben értik meg az elvtársak, mit jelent kommu­nistának lenni, milyen más ma- gasabbrendü ember a kommu­nista és igyekeznek magánéle­tükben és hivatalukban is ezt az eszményképet megerősíteni. Ezekben a napokban sok-sok elvtárs folytat önvizsgálatot, mielőtt a bizottság elé kerül vagy azután, végigtekint eddig munkáján és kijelöli saját út­ját. Ez az út elősegíti az újti- pusú kommunista közalkalma­zott kialakulását, olyan embe­rét, aki nem görnyed felfelé és nem tapos lefelé, akinek van meggyőződése és gerince, aki kiválóan képzett nemcsak a marxista-leninista tudomány­ban, hanem szakmája szakkö­rében is és szívvel-lclekkel a népeit szolgálja. R. E. táhJÁs miuxttb mdhJt dűritőJbdt o fejlődő Eszterág-puszta újgazdái _ Eszteré« puszta z felszabadulásig 1 Mékesk'áptaJan birtoka volt. Az ^«dahnj cselédek és hónaposok se- dolgozóit itt és hajtotta a toMnot azoknak, akik ezt a munkát ts* úgy becsülték meg, ahogy ez 6 CagyWrtokokoin történni szokott. Aí ’Ráz, hogy kaptak egy nagy ká- Pplnát, de a gyermekeknek Szatén­ig* kellett iskoláiba járniok, hosszú ■tenéteroket kellett gyalogolniok, ,?s*z időben pedig nem is juthattak T. ezért maradt annyi írni. olvasni eV tudó gyerek a a régi pusztán. új­gazda mond­ja magáénak Eszterágot. A volt cselédek kaptáik meg a ,.|.?f- de kapott itt Hartl voit in- 20 *s 15 holdat, azonkívül & káp­M°st huszonegy hat j.snniak maradt vagy 100 hód .TjJ®, amin a- kishaszonbérleti tör- életbelépő'© óta mint bérlő ugyancsak az újgazdák fi ^alkodnak- annak ellenére, hogy ,'?Ték mindent megkíséreltek * da-s Zerón.yiiinek. Mindez & föld'bér’ő- csoport jogos tulajdona és a bírói eljárás után bizonyára tényleges tu­ti-jdonosa is lesz. A vol« cselédek kifogásta­lanul mű­velik meg a földet. Jól ismerik a íáblás gaz­dálkodást és úgy döntöttek leg­utóbb, hogy áttérnek a fejlettebb művelésre. Az elmúlt éviben alapo­san kivették részüket a szerződé­ses termelésből és a beszolgálta­tásból. Darvas György ötgyerme­kes újgazda, a helyi pártszervezet titkára csak nemrég jött háza Ga­lyatetőről, ahol két hétig üdült be- szolgál tatád .eredmény© jutalmául. Esz terág pusztán nagy szerepe van a Magyar Dolgozók Pártjának, min. den megm^zdiüáisb-n a kezdemé­nyező és irányitó. A Pártnak kö­szönhetik a gyerekek, hogy többé nem kell SzaJántára gyalogolnak. Ä2 új iskola mert egészséges, szép és modern iskolát ailakftot'tak át abból a hét­szobás lakájból, amit azelőtt az in­téző lakott feleségével, kettesben. mellett kul- t úr házat is építettek itt az EPOSz szervezet színdarabokká' éis kuli úrest ék rendezésével szóra­koztatja és műveli az egész kör­nyék lakosságé,. Külön helyisége van a 22 tagú pártszervezetnek, ahol most folyik a tjagfelülvizsgálaí. Egymásután je. lennek meg a bizottság előtt az asszonyok és a kérges kezű dolgo­zók, akik nagy hálát éreznek a párt iránt. Ezt lehet kiolvasni egyszerű szavakkal elmondott gondolataikból. Hálásak, mert földjük, otthonuk van és nem hajija őket többé Hartl ur, hanem rövidesen a szövetkezés se­gítségével még nagyobb jólét leié indulnak. Lorencsics Kálmán Báta község új élete Ég a villany, épül a fürdő és a vízvezeték A népi demokratikus állam edia lehetőségek mellett egy évszázad alatt akkoia fejlődés nem volt Bé­tán, mint a felszabadulást követően és különösen az utóbbi évben. — Több, mint kétszáz házban kigyrnt a fény Bátán. Száznegyvenezer fo­rinttal járultak ehhez a község dol­gozói és 300 ezer forint ái'amköl- O'önböl is százezret már visszafi­zettek. Március végére z- szabad községi kutakat 21 ezer forinttal modern! zálják a közegészé giigyi menyeknek megfelelően. Újabb és újabb kuMúrkövetelményt kívánnak megvalósítani ebben az esztendő­ben. Az Egésziségházhoz a zuha­nyozó és kádfürdőt 1300 méteres vízvezeték építésével állítják üzem­be Az állam 60, a község 10 ezw forinttal és fuvarral, kézierővel já­rul a vízvezeték építéséhez. A bá- faiak a termelésben is kimagasló eredményt értek el .Az elmúlt év­ben 2400 hízott sertéssel segítették az ország közellátását. A gabona- beszolgáltatást 135, az őszi szán­tást 128, a vetést 102 százalékkcs teljesítették. Most, a téli hetekben kettőzött szorgalommal készülnek a tavaszi munkaiatok maradéktalan végrehajtására. Megs sir vésik a hsiovák iskoláztatást föld megtartása érdekében. * ^ volt papi birtok meg kell állapítani igen szépe: eszkő Az élelmiszerüzem három esztendeje A Nase Sloboda írja, llógy a követet- “Magyarországi Szlovákok Demo­kratikus Szövetségének vezc ő kúltúráliis előadója a kultuszmi­nisztérium nemzeiségi osztályának vezetőjével együtt sorra látogatja Magyarország szlovákiait a vidé- keit, hogy megszervezze a szlovák iskoláztatást. Eső útjuk az Al­földre vezelett, meglátogatták Me­zőtúrt, Szarvast, Kondorost, Új­kígyóst, Ambrozfalvét, Békéscsabát. Tótkomlóst stb. Céljuk mindenütt szlovák iskola felállítása, ahol /«^^^^^%^.szükség van rá, legalább is szolvák ^nyelvnek tantárgyként való beveze­tése, a magyar tanítási nyelvű ál- \ (alános iskolákban. S , szeretve gazcasagi eszKO- t aÍk6E Ha nem így lett volna, nem t frJu^t volna- eJ Hartl intéző egy ffwt a szálá ni * Jánosnak, 'y? eKy vü-lany te ijesztő < íj;/ uteres drótkölelet is. 1^ pusztáról 50 ezer darab tég vj],7 darab ötméteres gerenda, a telő ’ hef, í maimosnak, ugyan 3 veit dinamót. De el-. .sommások zománcedény feAsze-*1 «tu ’ *0 darab két és félméteres^1 Pítu s°< eladott Hart! egy fejsze-(' ls a puiz la malomi 100 ha -1 Puskin levele bá) őz'ársasógi elnökhöz|| A köztársaság ttnnepe alkalmá­pfest Pu*ktn, a Szovjetúnió buda- vsift ,n*ffykövete a következő le-l1 tifT intézte Szakasits Árpád köz-l1 elnökhöz: ^ ..................... inV * I“kívánságaimat, önnek sze. é 5szl!?en és a népnek • “"int ° Ivánok gyümölcsöző t ti» < , * magyar népi demokré-r '^virágzására. * Bgyar Köztársaság kikíáltá-l harmadik évfordulóján fo-i FEBRUÁBT ÍRTAK akkor is hnromév elölt. ,4z infláció kezdett szédítöbb arányokat ölteni és a pénz, mint csereérték nem jelentett semmit és a dolgozók éhségtől szédülne végezték munkájukat. Akkoriban jelent meg a kalória rendelet, amely a munkaadókat kötelezte megszabott mennyiségű és tápértékü élelmiszert adni a végzett munka egy részének ellenértékeként. A VÁROS VEZETŐSÉGE is mergszervezti „kalória-hivatalát", hogy közigazgatási és üzemi alkalmazottait ellássa. .4 „kalória-hivatal" sokszor egészen fantasztikus módon tudott csak szerepének megfelelni. A „kalóriák" beszerzését végző tisztvi­selők ma is derülten emlékeznek meg egy-cgy jól­sikerült beszerzési csereberéről. Ezek közül az egyik így zajlott le: Sikerült szerezni egy tétel petró­leumot, ezt elcserélték egy vágón búzáért, amit el­cseréltek 75 mázsa sóért, a sót 12 mázsa talpbőr­ért, ezt 36 mázsa rézgálicért, amit végül is három és félvagon különböző élelmiszerért. Volt benne 20 mázsa finomliszt, 50 mázsa burgonya, 100 mázsa zöldbab és tök, 40 mázsa bab és ugyanennyi pa­radicsom. A DOLGOZÓK a munkaidő telelte után hosszá sorokban jelentek meg a kalóriahivatal Majorossy- utcai helyisége előtt, hogy átvegyék „fizetésüket“ Erszény helyett kosarakba rakták, nagyobb család­nak még targoncát is vittek magukkal. Később ez a hivatal kiterjesztette műkdését n város alkalmazottain kívül az ellátatlan közönségre is és így vetette meg alapját a Községi Élelmiszer- üzemnek, amely formaszerint is megalakult 19ifí augusztus elsején, a forint bevezetésével. Alaptőkéje amely mindössze egy forint volt, és kifejezte ezt a formalitást. NEM EGY FORINTTAL kezdték tulajdonképen, hanem a forinttal. A beszerzést n forint felé meg­nyilvánuló bizalom megkönnyítette, de a későbbi időben a reakció forintellenes támadása miatt hullámzó lett a felhozatal és emelkedtek az árak Ezeknek kivédésében tett jó szolgálatokat a Köz­ségi. Megszervezte a döcögő felhozatalt és letörte az árakat. Egyre másra létesítette a különböző osztályait, a sütő- és húsüzemet, a fűszer- és textil- osztályt és legutóbb a termény osztályt. Hasznot nem hozott a városnak, de nem is volt ez a fel­adata, hanem a dolgozók ellátásának biztosítása téli beszerzésének megkönnyítése, a spekuláció le­törése. AZ FGY FORINTTAL INDULT üzem, ma a vá­ros által kölcsönként rendelkezésre bocsátolt 800 ezer forint forgótőkével és 20 milliós forgalmi előirányzattal dolgozik. Alkalmazottainak száma 36. Három évvel ezelőtt indult és megerősödött, mert a közösséget szolgálta és nem a profitszerzést Most a hároméves múlt után előkészületben van n Népbolt Nemzeti Vállalatra vidd beolvadása, hogy n nép államának irányítása alatt mégjobban szolgálja a dolgozók érdekeit. | Mérlegképes könyvelői i tanfolyam , A Majránalkalm«íotttk S*aks2«rvfzet* i a« p$\etemen február 15-éo roérlepke ipeg könyraMw tanfolyami Indít. Je. I lenikc/ui tehet a Majjaualk«lm«jtott»W " Szakszervezete titkárságán (Maria n e.J vagy ai egyetem .logikára dékáni ima- . taiában. Mindkét helyen az érdeklődők ’írásbeli tújrkoy ötöt kapuak. jeleutke^é- rí batet idé tebniár 7. A mérlegképes könyvelő, bi/onyitvány a hite:» könyv szakértői vágóra bocsátás tekinteteben — a jóváLag>d> alatt álló kormányren­delet sztriit — a főiskolai oklevél l«i egjeiiér'ékfi és az azzal járó kedve* menyeket biztosítja. — Egyidejűleg tel­jesen kezdő háiom hónapos könyvelési .tanfolyam i* ji-dul fizikai dől go fzók szamára. Lnnék havi tandíja 20.— furintj lcckckoayv egyeszer 3.— forint jibe. I» — A Magyar Ifjúság Népi Szö­vetsége a Magyar Függetlenségi é N ép front m eg a! ak u! ás a alk a lom áh ó! iüdvözüő táviirat-o: küldött a Nép- é front ideiglenes országos tanácsi, inak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents