Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMS raUDAX • Együtt a középparasztsággal Irta: Novié» János 4 magyar nemzetgazdaság to­vábbfejlödésének egyik íegdóntőob kérdése • falu «zocitr dsta átalakulása a nagyüzemi gaz. iálkodás bevezetése a mezőgaz­dasági termelósbe. — Ezen áll vagy bukik nemcsak a magyar né­ni demokrácia továbbhaladása, ha­nem a magyar dolgozó parasztság jövője js. Mint Rákosi e>lvtárs mondotta a dolgozó parasztságnak választania kell, vagy íolylatja a álságosán egyéni módra vitt gaz­dálkodásit és egyre növekvő mér. tékben a kulákok hálójába kerül, vagy rátér az általunk megmuta főtt útra, a szövetkezeti termelés útjára. fi zővetkeaeíj mozgalmunk ^ egyik legfontosabb alappil­lére, hogy a szövetkezeteiken be­lül megvalósuljon a szegény- éa középparasztság egysége, hogy a szövetkezetekbe a legnagyobb vámban bevonjuk a közép paraszt, agot, de kiszorítsuk onnan a falu i.ízsákmányoló nagygazdáit. Lenin éa Sztálin arra tanítottak benn Un ■.vöt, hogy a középparaszt a ml ál­landó és tartós szövetségesünk, aki együtt jön velünk a szocializ­musba. Ebből következik, hogy nekünk különös gonddal kell log. átkoznunk a középparasztság kér. léseivel és egy pillanatra sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a falu szocialista átalakításába a középparasztságot teljes erővel bevonjuk. IV álunk Baranyában az ellen- L' ség tudatosan igyekszik összekeverni a közép parasztot a kukákkal és gyakran még saját sorainkban is ingadozás mutatko­zik ebben a kérdésben. Sokan nem tátják, hogy a nagygazdák szán- ’ékosan hívják a középparaszlot h kuliknak, hogy - vele fedezzék -aját hátukat, szándékosan Igyek­vőnek kizsámányolő ttzelmelket a tözépparasziság háta mögött foly­atni. Nekünk éles határvonalat kell vonnunk a nagygazdák és középparasztok között, mfq az dőbblek ellen a szegényparaszt- ág jogainak védelmében tántorít- íafatlan harcot folytatunk, utób- ,jakkal szoros szövetségben ha­jdúnk előre a jövő utján. Sokan 7V különböztetik meg a közép- iarasztot, bogy az összes újgazdá- rat szegényparasztnak, a régi gaz- tákat pedig középparasz*nak ne- ■ezlk. Ez a megkülönböztetés tel­jen helytelen, hiszen a régi gaz­iák között is van két-három hol­las szegényparaszt éa ugyanak­kor 40—50 hoidaa kizsákmányoló s az ójgazdák között (s van 4—5 toldás, aki juttatott földje mellett lapszámba is jár, viszont olyan 5 holdas is, aki nem egyszer óldje egy részét napszámosokkal ifi vetteti meg láthatjuk hogy az ij és rég# gazdák ilyen megkülön- özfetése ma már helytelen. Altalá. ap középparasztnak azt nevezzük, kinek annyi földié van, amennyi. <i,\ maga és családja meg tud lnl, nincs rászorulva munkavál- ülásra, a piacra Is termei és Món­iit idegen munkaerőt is alkal- naz. 'Ip eh át nwn a kataszteri hol­dak határozzák meg. hogy .1 a középoaraszt, mert előfordul s nem ritkán, hogy 18—20 hol­ttá Oozdát középparasztnak szá­mítunk, mert saját maga műveli földjét, ugyanakkor 8—10 holdas gazda js lehet kulák, ha földjét cselédekkel művelted, közben ma­ga spekulációval foglalkozik. Nemcsak nekünk kell helyesen különbséget tennünk a középpa- rasztok és a kizsákmányolok kö­zött, hanem a középparasztságnak is egyre világosabban fel kell Is­mernie, hol van a helye, kik az ellenségei és kikkel keli együtt haladnia. A középparasztságnak ia meg kell látnia, hogy a kulákok mérhetetlen gazdagodása az ó lé­tét is veszélyezteti és a kulák- klzsákmányolás korlátozása az ő elemi érdeke. A középparasztsáijra vár az a feladat, ’.-ogy he'yét a szegényparasztság és munkásság oldalán felismerve, határozottan állást foglaljon a népi demokrácia mellett, részt vegyen a fa’u gaz­dasági politika^ éa kulturális éle­tében, a szövetkezeteik tagságá­ban és vezetőségében, a DéFOSz- ban, a falu új egységes nagy tö­megszervezetében és más külön­böző Intézményekben, \ éget kell vetni annak a hl- T zonyta'anságnak, amelyet eddig a középparasztság érzett. Hiszen nem tartozott sem a ki­zsákmányoló kulákokhoz, de nem érezte magát azonos sorsúnak a szegényparasztsággal sem. A kö­zépparasztságnak látnia kell, hogy a pépj demokrácia megbecsüli, se­gítséget nyújt a számára, szakér­telmét fel kívánja haszná'ni, nem­csak helyeit biztosít számára a közéletben, hanem vezetöszerep. bez is juttatja és módot ad neki arra, hogy tovább lásson a falu határán, ne csak a maga szűk par­celláját nézze, hanem a várost, az országot, az egész világot. Hogy ez a tordu'at a középparasztságr ban minél előbb végbemenjen, nagy hivatás vár pártszervezete­inkre, a különböző tömegszerveze. tekre, e'sősorbap a DÉFOSz-ra, a szövetkezetekre és a közigazgatás, ra Is- Baranya megyében jg mi­nél nagyobb számban keli gondos- kodnj arról hogy a középparaszl- ság bejusson ’-özségi képviselő­testületekbe, e'öljáróságokba, a szövetkezetek vezetőségébe, ^ilágosan kell magunk előtt ” látni a lenini hármas lei­adatot, hogy a szegényparaszt­ságra támaszkodva szövetségben a középparasztsággal harcoljunk a falu klzsákmányolól ellen. Helye­sen állapította meg Donáth Fe­renc elvtárs a MDP politika) aka­démiáján mondott beszédében: „A Szovjetúnió tapasztalatai js btzo nyitják, hogy « középparasztsáq­? ia' való megegyezés elemgedhe- etlenül szükséges a kulák hatal­mának korlátozásához, megtörésé­hez, a szocializmus győzelméhez a falun. Középparaszttal való szö­vetség a szocia'lsta átalakulás egyik döntő láncszeme." Es kü­lönösen döntő láncszem szántunk­ra ez Itt Íjaranyában, amelynek különleges népességi e* telepü­lési viszonyai megnehezítik a munkát. Azonban éppen a közép- parasztság felé folytatott helyet politika a vele való megegyezés fogja a laghathatósabban biztosí­tani, hogy ezt az utat sikerrel végigjárjuk és a szocializmust ha. falómmá tegyük a baranyai fal­vakon Is. Harminc éve nem volt ilyen kevés téli csapadék A fagy eddig nem ártott a vetéseknek A. es t* U csapadékhiány kö­ftisztében Pécs környékéről és a Ivakbö' olyan jelentések érkeznek a izdatág) felügyelőségre, hogy a ku­nkban apadni kezd a víz. De ném­ák ezt Idézte elő a csapadékhiány, anem ezzel magyarázzák a mezei - erek narymértékft elszaporodását W A inegyol eazdaeágl folhayelőségeo -«ztÉUlltották három évtizedre vier zamenőleg a csapadék kimutatást ás idertlt. hogy a 30 éves Mlar a ér október l-töl január SC-lf MttMla a lagkeyesfbbat. As átlagot csapadék mennyiség a harminc év alatt 206 milliméter volt. az elmúlt őszön pedig mlndösez* 114 2 milimé- ter Pépe hátiban az erdői Mecsekkel arány!«« kedvező hc'yzeUi.-n van, a megye átlaga azonban még ennél ,« roseznhb. A gazdáéiig) felügyelőségre befutott )elea‘é-ák (zertm a hirtelen lőtt fagyok eddig azonban iné« nem okoztak kftlflnöeehh kárt az őszi ve- t/sekben. ta’án csak a novemberben elvetett búsa ént a oeapadékhlányt Az előbbi vetések (ejlettek, de egy kiadóé hóesés Jót tenne a földeknek Uj emberek — uj normák Febroir elseje óta életbelép­ték az üzemekben az ói teljesít­ményi normák. M ä r c z István is. a Bőrgyár meezesbrigádiinak tag­ja. megkapta már az új normál. 37%-kal magasabb az új norma a réginél, s ez azt jelenti, hogy Märcz elvtárs átmenetileg az ed­diginél kevesebb bért fog kapni. De már nem kell szégyenkeznie a többiek elölt, a laza norma miatt. — És a jelentéktelen bércsök­kenés is — mondja számításának eredményeként — csak rövid ideig fog tartani. Brigádban dol­gozom és az eddigi teljesítményt is úgy tornásztuk fel ilyen ma­gasra. hogy jól megszerveztük a munkát. De a módszerünk még mindig nem olyan tökéletes, hogy ne lehelne :avítani rajta. A bri­gádunk minden reggel öeszejön munka előtt, gyakran munka után is és arról tanakodunk, rt'lyen új dologgal lehetne isméi köny- nyebbé és jobbá tenni a munká . Majdnem mindennap felvet va aki egy jó ötletet. Valamikor o'yan unalmasnak láttuk ezt a munkát, hogy örültünk, amikor lefújták • munkaidőt, de mióta brigádban dolgozunk, mindannyian rájöttünk hogy annyi érdekes részlet van a munkánkban és olyan sokul le­het javítani rajta, hogy ha minden héten teszünk egy módosítást, ak­kor is tág tere marad még az újí­tásoknak. Röviden Így számi botiam ki, hogy néhány hónapnál tovább nem maradhat * teljesítményünk a kez­dő 105 százalékon, hanem az ú? normával is el kell érnünk olyan teljesítményt, mint eddig a régi­vel. Természetesen azt. le előre megbeszéltük hogy ha ismét sike­rül olyan mértékű könnyítést el­érnünk a munkában, mint eddig, akkor már a mai norma is laza lösz, tehát az úi teljesítményhez fogjuk igazítani. Ha jól megy nem is várjuk meg az év végét. Dv még a mostani bércsökkenés i« C6ak látszat. Otthon a feleségem­mel számoltuk össze az árakat és hogy hogyan osszuk be a bér' és rájöttünk, hogy a kevesebb bérből is ugyanúgy tudunk vásárolni, min! eddig a többől. A feleségem új­ságolta azt is hogy a Népbo1 ban most ölesén lehet vásárolni. Van egy kis pénzünk, úgyhogy a fele­ségem most kap egy kabátot és a két gyereknek is jut ruhs. Nem­csak a (éli akcióra gondolok de máris látjuk, hogy a normarepde- zés után kezdenek csökkenni az árak. Ilyenformán érdekünk, hogy a norma Is mindig a te’jesl'mény- hez igánod'on, mert csak akkor csökkenhatnek az árak, de ezen túlmenően jól tudjuk mindnyájan, hogv a szocializmust is csak Így udjuk felépíteni. Ma mi' na Barmi dolaoiAk legnigvobbrésze Így gondolkodik Nyár: Gergely korongos is brigád ban dolgozik a Zsolnav-gyárban é* hason’ó jó munkával érte el azt. hogv teljesffménvc messze túl- emelkedett a régi normán g bri­gádját Márczákéhcz hasonló meg­gondolások vezették arra, hogy a régi normát az új teljesftményiiez emelje. — Szerintem — állapít-* meg határozottan — mire a norma lét­rejön. az már nem is új. Nálunk nem évek vagy hónapok jelz k a fejlődést, hanem hetek, eöt gyak­ran néhány nap eratt már túlszár­nyaljuk az újnak nevezett normát. A norma megállapítása — ha pon­tosan akarják csinálni — hosszabb ideig tart. mint amennyi időbe a teljesítmény újabb növelése ke­rül. Ezért határoztuk el, hogy nem elégszünk meg a kollektív szerző­désben előirt normarendezéesel, hanem önkén! ú:abb 10%-ot aján­lunk fel. Csak 1st tudunk lépést tarts ni önmagunkkal, mert még a fel­ajánlás után máris 10%-kai' tel­jesítjük túl a legújabb normát Mi szocialista munkaszellemről beszé­lünk, azt a magunkénak tar juk, ez pedig azt jelenti, hogy sohasem állhatunk meg egy pon’on. Nem azért csináltunk magunknak új nor­mát, hogy ennél aztán megállunk és ezzel a normával akarunk dol­gozni évekig, hanem azért, hogy valamivel megje'ő’fflk magunk­fd. Nagy István darányi lakós- nak negyvenöt bold földje mellett kétemeletes, oiflanyerövel működd hengermalma, eséplőgarnitúráfa. traktora és nagy állatállománya van. ötszobás új háza majdcsak- nem Daróny község nevezetessége­ként szerepel. Könnyen elképzel hető, hogy mindezt nem verejtékes munkával szerezte, hanem mások becsapásával és kizsákmányolásá­val Nem is történt máskép, mert két cselédje és a malomban alkat mázott öt munkás nyilván alaposan megdolgozott azért, hogy a kulák zslrosodhassék. így aztán nem ke­rült különösebb fáradtságba, hogy adóját megfizesse. Uszított a demokrácia elleti Pedig nem jó szívvel telte és ezt nem is titkolta soha mások előtt sem Gyűlölködve bírálta a demo­krácia minden intézkedését és ahol csak büntetlenül tehette, ártott t< neki. A népszámlálás nyújtott al kaimat a kulák leleplezésére. A/ történt ugyanis, hogy Nagy a bir­tokában lévő négy ló helyett kettőt, a hat marha helyett ötót és a 77 darab sertés helyett mindössze 24 darabot Irt be a népszámlálási tu­be Néhány nap múlva megdöbben ten hallotta, hogy az ilyen hamisí­táson rajtakapott kulákokat súlyos ezrekkel büntették meg Szerette volna visszacsinálni a dolgot, rf«■ nak, hogy mennyit baladtunk. Em­lékszem arra, hogy az első norms- rendezésnél, ami nem sokkal » stabilizáció után volt, sokan zú­golódtak, mert féltek, hogy keve­sebb bért kapnak. Azóta úgy lát­szik megváltoztak, mert ma már mindenki az-t mondja: „természe­tes. hogy az új teFesttményhei úi norma kell." Aki nem él közö-* tünk. csodálkozna rajta. Pedig nem történt csoda, sót azt sem mondhatnám, hogy nagyon meg­változtunk, csak egv kicsi: más­kép gondolkodunk. A mankáanL gondolkodásának ez a kis változása pedig nem b olyan jelentéktelen. Ez az Úifsjl* gondolkodásmód napról-napra sí őrszátf nagymértékű gyarapodását jelenti és azt jelenti, hogy már > szocializmus küszöbén álltunk Az új normákkal, új emberek is szü­letnek az üzemekben, az épftó" munka tudatos előrevivői, az or szág jobb jővö:ének igazi kovácsai. A munka hősei ők, akik élen jár nak a munka versenyben, újítások'' kai teszik eredményesebbé a terme­lést és szervezik a brigádmozgnlnmt a szocializmus győzelméért, (Mészáros) az ívek már a népszámlálási Mf fosként kifelölt Gyenge Gyirt/9 jegyző kezében voltak. 100 fonni a számlálóbiztosnak Nagy 100 forintot küldött a bír tusnak, és arra kérte, javítsa ki ** á'lala beirt adatokat. Gyenge err« természetesen nem volt hajlandó, amiből az következett, hogy mef indult a nyomozás a kulik-hami*’’ tás ügyében. Nagy ezúttal is a péti*1 hívta segítségül: Száz forintot Mj* dőlt a községben tartózkodó rend' őrnyomozók lakására, hogy lob" belátásra bírja őket. Ez a próbál kozás is csődöt mondott és a folytatott nyomozás nemcsak í I>9. rnisftúst Igazolta be, hanem egyáá visszaéléseket Is. Az eltagadott ,ir' lésekből a kulák időközben elfáf'. tézett öt hízott sertést budűp*1!1 kereskedőknek A malom könyv,1t'j bői kiderült az is, hogy gabonái"^ és lisztből nagyobb mennyi*^ hiány mutatkozik. A malom álk*1' mazottoinak vallomása szerint N*fu István rendszeresen vállalta a k°rJ nyékbeli kulákok elrejtett gaboi’*' iának megőrlését. A sertésólok Pa"'_ Idsán ezenkívül félvagonnyi drl1' lett korpát talált a rendőrség­A rendőrség őrizetbe vette » misító, feketéző kulákot és álad^ a pécsi ügyészségnek. Valószínűn'’ látszik, hogy mnnkáshlrósáf felel majd bű nevelek mén veiért jobb é, omberbez méltó e' íryein a soriunk. Az asszonyok helye* bólogatnak. Pantáné, K“!« ménné, Sehapkemé. A J; éves Nyári Magda ts et\ ' tanul, tudni akarja-, he*’ mák voltak a múlt hib^ hogy melyik úton kell h*' ladni. ha a-nyjának négy 1 estvéréinek kű!or-» sor «a legyen. Meg **\ is akar tudni mind»1" hogy elmondluts-a mindé0’ kinek, hogy továbbadj- mindazt, amit itt 1*^ kéiébe-n összegyűjt. , Meg néhány Ivét. ' r ncsak L!‘ter néni, ú1',’ Nyári Magda. Borkőé ’ Takácsné, hanem mind hu&z-wmyolc asszony h)”JJi majd .hogy hogyan sv nézni a világ elmúlt é- L ventlő eseményeit, mey,, úton kefl járni, hogy « c‘, hoz: a azoctalizmusb^ saját ás gyermekeik P00 jövöjéhez eJjiK-onít Litter néni 56 éves. és Mecsek szabóié son a Szent látván akna mellett lakik. Onnan jár be minden dél­után az MNDSz szeminá- riumrn és akármilyen Csú- ,rya vagy hideg az idő, e’ nem mulasztana egyetlen előadást sem. Pedig az ő korában nem könnyű má? a tanuláa, de az ura Regit, esténként, mikor haza­megy együtt fan-uinak Most éppen két e’özdás közti szünet van. Litter néni nagydarab lekváros­kenyérrel kezében piheni a fáradalmakat. — Nem tudok már úgy tanul i. mint a fiatalok — sóhajtja — de azért :e megmutatom, hogy nem maradok ,e mögöttük. — Nem kell félteni Ut­ter nénit — mondja Ma. rosl elv'ársnö, az iskolt- vezető. Még csak másfél hete tanulunk, de mire vé. getér a négyhetes iekela, az Ui (itab/LH egvike lesz a legjobbak­nak a 28 hallgató közül. Pedig a többiek ia ni­cy on szorgalmasak, soha- sincs hiányzó az előadás­ról. Némelyik asszony a gyárból egyenesen idero­han, csak, hogy ei ne kés­sen Borkiné még otthon el-létja mind a négy fiát, meg az urát, elmosogat gyorsan ebéd után. aztán siet iskolába. Hock Teréz b gya-pjufonóból jön, Böki Ele’ a Bőrgyárból. Mind­egyiknek eppei elég el­fogultsága, munkája t«. de a *lig kincséé! t sem maradnának ei «z elöadá- sokról. Fodorné így beezt. — Az uram kinevetett, ami­kor megmondtam neki, hogy tmilnj akarok Mi­nek a* neked? — azt kér. deita. Aztán, mikar látta, nem lehet velem hír. ni S is gyor-an beiratko­zott szemináriumra, ne­hogy lemaradjon mögöt­tem. — Most meg otthon minden este megvitatják, melyikük mit tanult, és egvmást vizsgáztatják. Takácsné öntödében do'• gozik, nöbizottsági tz-g. műlielybizalmi. Két Iskolás gyereke van, őket is e! kell látni. — Mégia küldött az uram, hogy csak jöjjek, tanuljam meg, hogyan ve lettek félre bennünket né. gén. Hogy ne c-ak tőle halljam, hanem gi-lét ma­gam is győződjek meg *'• róí, mflyen volt a népnyú lók politikája, hadd nyíl­jon ki a szemem- Most megtanulom, de zt ír tudni akirom, hogyan kei] dolgoznunk, hogy most Munka »bíróság elé kerül egy csaló, vesztegető és feketéző kulák

Next

/
Thumbnails
Contents