Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

IMS raUDAX •

Együtt a középparasztsággal

Irta: Novié» János

4 magyar nemzetgazdaság továbbfejlödésének egyik íegdóntőob kérdése • falu «zocitr dsta átalakulása a nagyüzemi gaz. iálkodás bevezetése a mezőgazdasági termelósbe. — Ezen áll vagy bukik nemcsak a magyar néni demokrácia továbbhaladása, hanem a magyar dolgozó parasztság jövője js. Mint Rákosi e>lvtárs mondotta a dolgozó parasztságnak választania kell, vagy íolylatja a álságosán egyéni módra vitt gazdálkodásit és egyre növekvő mér. tékben a kulákok hálójába kerül, vagy rátér az általunk megmuta főtt útra, a szövetkezeti termelés útjára.

fi zővetkeaeíj mozgalmunk ^ egyik legfontosabb alappillére, hogy a szövetkezeteiken belül megvalósuljon a szegény- éa középparasztság egysége, hogy a szövetkezetekbe a legnagyobb vámban bevonjuk a közép paraszt, agot, de kiszorítsuk onnan a falu i.ízsákmányoló nagygazdáit. Lenin éa Sztálin arra tanítottak benn Un ■.vöt, hogy a középparaszt a ml állandó és tartós szövetségesünk, aki együtt jön velünk a szocializmusba. Ebből következik, hogy nekünk különös gonddal kell log. átkoznunk a középparasztság kér. léseivel és egy pillanatra sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a falu szocialista átalakításába a középparasztságot teljes erővel bevonjuk.

IV álunk Baranyában az ellen- L' ség tudatosan igyekszik összekeverni a közép parasztot a kukákkal és gyakran még saját sorainkban is ingadozás mutatkozik ebben a kérdésben. Sokan nem tátják, hogy a nagygazdák szán- ’ékosan hívják a középparaszlot h kuliknak, hogy - vele fedezzék -aját hátukat, szándékosan Igyekvőnek kizsámányolő ttzelmelket a tözépparasziság háta mögött folyatni. Nekünk éles határvonalat kell vonnunk a nagygazdák és középparasztok között, mfq az dőbblek ellen a szegényparaszt- ág jogainak védelmében tántorít- íafatlan harcot folytatunk, utób- ,jakkal szoros szövetségben hajdúnk előre a jövő utján. Sokan 7V különböztetik meg a közép- iarasztot, bogy az összes újgazdá- rat szegényparasztnak, a régi gaz- tákat pedig középparasz*nak ne- ■ezlk. Ez a megkülönböztetés teljen helytelen, hiszen a régi gaziák között is van két-három hollas szegényparaszt éa ugyanakkor 40—50 hoidaa kizsákmányoló s az ójgazdák között (s van 4—5 toldás, aki juttatott földje mellett lapszámba is jár, viszont olyan 5 holdas is, aki nem egyszer óldje egy részét napszámosokkal ifi vetteti meg láthatjuk hogy az ij és rég# gazdák ilyen megkülön- özfetése ma már helytelen. Altalá. ap középparasztnak azt nevezzük, kinek annyi földié van, amennyi. <i,\ maga és családja meg tud lnl, nincs rászorulva munkavál- ülásra, a piacra Is termei és Móniit idegen munkaerőt is alkal- naz.

'Ip eh át nwn a kataszteri holdak határozzák meg. hogy .1 a középoaraszt, mert előfordul s nem ritkán, hogy 18—20 holttá Oozdát középparasztnak számítunk, mert saját maga műveli földjét, ugyanakkor 8—10 holdas gazda js lehet kulák, ha földjét cselédekkel művelted, közben maga spekulációval foglalkozik.

Nemcsak nekünk kell helyesen különbséget tennünk a középpa- rasztok és a kizsákmányolok között, hanem a középparasztságnak is egyre világosabban fel kell Ismernie, hol van a helye, kik az ellenségei és kikkel keli együtt haladnia. A középparasztságnak ia meg kell látnia, hogy a kulákok mérhetetlen gazdagodása az ó létét is veszélyezteti és a kulák- klzsákmányolás korlátozása az ő elemi érdeke. A középparasztsáijra vár az a feladat, ’.-ogy he'yét a szegényparasztság és munkásság oldalán felismerve, határozottan állást foglaljon a népi demokrácia mellett, részt vegyen a fa’u gazdasági politika^ éa kulturális életében, a szövetkezeteik tagságában és vezetőségében, a DéFOSz- ban, a falu új egységes nagy tömegszervezetében és más különböző Intézményekben,

\ éget kell vetni annak a hl- T zonyta'anságnak, amelyet eddig a középparasztság érzett. Hiszen nem tartozott sem a kizsákmányoló kulákokhoz, de nem érezte magát azonos sorsúnak a szegényparasztsággal sem. A középparasztságnak látnia kell, hogy a pépj demokrácia megbecsüli, segítséget nyújt a számára, szakértelmét fel kívánja haszná'ni, nemcsak helyeit biztosít számára a közéletben, hanem vezetöszerep. bez is juttatja és módot ad neki arra, hogy tovább lásson a falu határán, ne csak a maga szűk parcelláját nézze, hanem a várost, az országot, az egész világot. Hogy ez a tordu'at a középparasztságr ban minél előbb végbemenjen, nagy hivatás vár pártszervezeteinkre, a különböző tömegszerveze. tekre, e'sősorbap a DÉFOSz-ra, a szövetkezetekre és a közigazgatás, ra Is- Baranya megyében jg minél nagyobb számban keli gondos- kodnj arról hogy a középparaszl- ság bejusson ’-özségi képviselőtestületekbe, e'öljáróságokba, a szövetkezetek vezetőségébe, ^ilágosan kell magunk előtt ” látni a lenini hármas leiadatot, hogy a szegényparasztságra támaszkodva szövetségben a középparasztsággal harcoljunk a falu klzsákmányolól ellen. Helyesen állapította meg Donáth Ferenc elvtárs a MDP politika) akadémiáján mondott beszédében: „A Szovjetúnió tapasztalatai js btzo nyitják, hogy « középparasztsáq?

ia' való megegyezés elemgedhe- etlenül szükséges a kulák hatalmának korlátozásához, megtöréséhez, a szocializmus győzelméhez a falun. Középparaszttal való szövetség a szocia'lsta átalakulás egyik döntő láncszeme." Es különösen döntő láncszem szántunkra ez Itt Íjaranyában, amelynek különleges népességi e* települési viszonyai megnehezítik a munkát. Azonban éppen a közép- parasztság felé folytatott helyet politika a vele való megegyezés fogja a laghathatósabban biztosítani, hogy ezt az utat sikerrel végigjárjuk és a szocializmust ha. falómmá tegyük a baranyai falvakon Is.

Harminc éve nem volt ilyen kevés téli csapadék

A fagy eddig nem ártott a vetéseknek

A. es t* U csapadékhiány köftisztében Pécs környékéről és a Ivakbö' olyan jelentések érkeznek a izdatág) felügyelőségre, hogy a kunkban apadni kezd a víz. De némák ezt Idézte elő a csapadékhiány, anem ezzel magyarázzák a mezei - erek narymértékft elszaporodását W A inegyol eazdaeágl folhayelőségeo -«ztÉUlltották három évtizedre vier zamenőleg a csapadék kimutatást ás idertlt. hogy a 30 éves Mlar a ér október l-töl január SC-lf MttMla a lagkeyesfbbat. As átlagot

csapadék mennyiség a harminc év alatt 206 milliméter volt. az elmúlt őszön pedig mlndösez* 114 2 milimé- ter Pépe hátiban az erdői Mecsekkel arány!«« kedvező hc'yzeUi.-n van, a megye átlaga azonban még ennél ,« roseznhb. A gazdáéiig) felügyelőségre befutott )elea‘é-ák (zertm a hirtelen lőtt fagyok eddig azonban iné« nem okoztak kftlflnöeehh kárt az őszi ve- t/sekben. ta’án csak a novemberben elvetett búsa ént a oeapadékhlányt Az előbbi vetések (ejlettek, de egy kiadóé hóesés Jót tenne a földeknek

Uj emberek — uj normák

Febroir elseje óta életbelépték az üzemekben az ói teljesítményi normák. M ä r c z István is. a Bőrgyár meezesbrigádiinak tagja. megkapta már az új normál. 37%-kal magasabb az új norma a réginél, s ez azt jelenti, hogy Märcz elvtárs átmenetileg az eddiginél kevesebb bért fog kapni. De már nem kell szégyenkeznie a többiek elölt, a laza norma miatt.

— És a jelentéktelen bércsökkenés is — mondja számításának eredményeként — csak rövid ideig fog tartani. Brigádban dolgozom és az eddigi teljesítményt is úgy tornásztuk fel ilyen magasra. hogy jól megszerveztük a munkát. De a módszerünk még mindig nem olyan tökéletes, hogy ne lehelne :avítani rajta. A brigádunk minden reggel öeszejön munka előtt, gyakran munka után is és arról tanakodunk, rt'lyen új dologgal lehetne isméi köny- nyebbé és jobbá tenni a munká . Majdnem mindennap felvet va aki egy jó ötletet. Valamikor o'yan unalmasnak láttuk ezt a munkát, hogy örültünk, amikor lefújták • munkaidőt, de mióta brigádban dolgozunk, mindannyian rájöttünk hogy annyi érdekes részlet van a munkánkban és olyan sokul lehet javítani rajta, hogy ha minden héten teszünk egy módosítást, akkor is tág tere marad még az újításoknak.

Röviden Így számi botiam ki, hogy néhány hónapnál tovább nem maradhat * teljesítményünk a kezdő 105 százalékon, hanem az ú? normával is el kell érnünk olyan teljesítményt, mint eddig a régivel. Természetesen azt. le előre megbeszéltük hogy ha ismét sikerül olyan mértékű könnyítést elérnünk a munkában, mint eddig, akkor már a mai norma is laza lösz, tehát az úi teljesítményhez fogjuk igazítani. Ha jól megy nem is várjuk meg az év végét. Dv még a mostani bércsökkenés i« C6ak látszat. Otthon a feleségemmel számoltuk össze az árakat és hogy hogyan osszuk be a bér' és rájöttünk, hogy a kevesebb bérből is ugyanúgy tudunk vásárolni, min! eddig a többől. A feleségem újságolta azt is hogy a Népbo1 ban most ölesén lehet vásárolni. Van egy kis pénzünk, úgyhogy a feleségem most kap egy kabátot és a két gyereknek is jut ruhs. Nemcsak a (éli akcióra gondolok de máris látjuk, hogy a normarepde- zés után kezdenek csökkenni az árak. Ilyenformán érdekünk, hogy a norma Is mindig a te’jesl'mény- hez igánod'on, mert csak akkor csökkenhatnek az árak, de ezen túlmenően jól tudjuk mindnyájan, hogv a szocializmust is csak Így udjuk felépíteni.

Ma mi' na Barmi dolaoiAk

legnigvobbrésze Így gondolkodik Nyár: Gergely korongos is brigád ban dolgozik a Zsolnav-gyárban é* hason’ó jó munkával érte el azt. hogv teljesffménvc messze túl- emelkedett a régi normán g brigádját Márczákéhcz hasonló meggondolások vezették arra, hogy a régi normát az új teljesftményiiez

emelje.

— Szerintem — állapít-* meg határozottan — mire a norma létrejön. az már nem is új. Nálunk nem évek vagy hónapok jelz k a fejlődést, hanem hetek, eöt gyakran néhány nap eratt már túlszárnyaljuk az újnak nevezett normát. A norma megállapítása — ha pontosan akarják csinálni — hosszabb ideig tart. mint amennyi időbe a teljesítmény újabb növelése kerül. Ezért határoztuk el, hogy nem elégszünk meg a kollektív szerződésben előirt normarendezéesel, hanem önkén! ú:abb 10%-ot ajánlunk fel.

Csak 1st tudunk lépést tarts ni önmagunkkal, mert még a felajánlás után máris 10%-kai' teljesítjük túl a legújabb normát Mi szocialista munkaszellemről beszélünk, azt a magunkénak tar juk, ez pedig azt jelenti, hogy sohasem állhatunk meg egy pon’on. Nem azért csináltunk magunknak új normát, hogy ennél aztán megállunk és ezzel a normával akarunk dolgozni évekig, hanem azért, hogy valamivel megje'ő’fflk magunkfd. Nagy István darányi lakós- nak negyvenöt bold földje mellett kétemeletes, oiflanyerövel működd hengermalma, eséplőgarnitúráfa. traktora és nagy állatállománya van. ötszobás új háza majdcsak- nem Daróny község nevezetességeként szerepel. Könnyen elképzel hető, hogy mindezt nem verejtékes munkával szerezte, hanem mások becsapásával és kizsákmányolásával Nem is történt máskép, mert két cselédje és a malomban alkat mázott öt munkás nyilván alaposan megdolgozott azért, hogy a kulák zslrosodhassék. így aztán nem került különösebb fáradtságba, hogy adóját megfizesse.

Uszított

a demokrácia elleti

Pedig nem jó szívvel telte és ezt nem is titkolta soha mások előtt sem Gyűlölködve bírálta a demokrácia minden intézkedését és ahol csak büntetlenül tehette, ártott t< neki. A népszámlálás nyújtott al kaimat a kulák leleplezésére. A/ történt ugyanis, hogy Nagy a birtokában lévő négy ló helyett kettőt, a hat marha helyett ötót és a 77 darab sertés helyett mindössze 24 darabot Irt be a népszámlálási tube Néhány nap múlva megdöbben ten hallotta, hogy az ilyen hamisításon rajtakapott kulákokat súlyos ezrekkel büntették meg Szerette volna visszacsinálni a dolgot, rf«■

nak, hogy mennyit baladtunk. Emlékszem arra, hogy az első norms- rendezésnél, ami nem sokkal » stabilizáció után volt, sokan zúgolódtak, mert féltek, hogy kevesebb bért kapnak. Azóta úgy látszik megváltoztak, mert ma már mindenki az-t mondja: „természetes. hogy az új teFesttményhei úi norma kell." Aki nem él közö-* tünk. csodálkozna rajta. Pedig nem történt csoda, sót azt sem mondhatnám, hogy nagyon megváltoztunk, csak egv kicsi: máskép gondolkodunk.

A mankáanL gondolkodásának

ez a kis változása pedig nem b olyan jelentéktelen. Ez az Úifsjl* gondolkodásmód napról-napra sí őrszátf nagymértékű gyarapodását jelenti és azt jelenti, hogy már > szocializmus küszöbén álltunk Az új normákkal, új emberek is születnek az üzemekben, az épftó" munka tudatos előrevivői, az or szág jobb jővö:ének igazi kovácsai. A munka hősei ők, akik élen jár nak a munka versenyben, újítások'' kai teszik eredményesebbé a termelést és szervezik a brigádmozgnlnmt a szocializmus győzelméért,

(Mészáros)

az ívek már a népszámlálási Mf fosként kifelölt Gyenge Gyirt/9 jegyző kezében voltak.

100 fonni a számlálóbiztosnak

Nagy 100 forintot küldött a bír tusnak, és arra kérte, javítsa ki ** á'lala beirt adatokat. Gyenge err« természetesen nem volt hajlandó, amiből az következett, hogy mef indult a nyomozás a kulik-hami*’’ tás ügyében. Nagy ezúttal is a péti*1 hívta segítségül: Száz forintot Mj* dőlt a községben tartózkodó rend' őrnyomozók lakására, hogy lob" belátásra bírja őket. Ez a próbál kozás is csődöt mondott és a folytatott nyomozás nemcsak í I>9. rnisftúst Igazolta be, hanem egyáá visszaéléseket Is. Az eltagadott ,ir' lésekből a kulák időközben elfáf'. tézett öt hízott sertést budűp*1!1 kereskedőknek A malom könyv,1t'j bői kiderült az is, hogy gabonái"^ és lisztből nagyobb mennyi*^ hiány mutatkozik. A malom álk*1' mazottoinak vallomása szerint N*fu István rendszeresen vállalta a k°rJ nyékbeli kulákok elrejtett gaboi’*' iának megőrlését. A sertésólok Pa"'_ Idsán ezenkívül félvagonnyi drl1' lett korpát talált a rendőrségA rendőrség őrizetbe vette » misító, feketéző kulákot és álad^ a pécsi ügyészségnek. Valószínűn'’ látszik, hogy mnnkáshlrósáf felel majd bű nevelek mén veiért

jobb é, omberbez méltó e' íryein a soriunk.

Az asszonyok helye* bólogatnak. Pantáné, K“!« ménné, Sehapkemé. A J; éves Nyári Magda ts et\ ' tanul, tudni akarja-, he*’ mák voltak a múlt hib^ hogy melyik úton kell h*' ladni. ha a-nyjának négy 1 estvéréinek kű!or-» sor «a legyen. Meg **\ is akar tudni mind»1" hogy elmondluts-a mindé0’ kinek, hogy továbbadj- mindazt, amit itt 1*^ kéiébe-n összegyűjt. ,

Meg néhány Ivét. ' r ncsak L!‘ter néni, ú1',’ Nyári Magda. Borkőé ’ Takácsné, hanem mind hu&z-wmyolc asszony h)”JJi majd .hogy hogyan sv nézni a világ elmúlt é- L ventlő eseményeit, mey,, úton kefl járni, hogy « c‘, hoz: a azoctalizmusb^ saját ás gyermekeik P00 jövöjéhez eJjiK-onít

Litter néni 56 éves. és Mecsek szabóié son a Szent látván akna mellett lakik. Onnan jár be minden délután az MNDSz szeminá- riumrn és akármilyen Csú- ,rya vagy hideg az idő, e’ nem mulasztana egyetlen előadást sem. Pedig az ő korában nem könnyű má? a tanuláa, de az ura Regit, esténként, mikor hazamegy együtt fan-uinak

Most éppen két e’özdás közti szünet van. Litter néni nagydarab lekvároskenyérrel kezében piheni a fáradalmakat.

— Nem tudok már úgy tanul i. mint a fiatalok — sóhajtja — de azért :e megmutatom, hogy nem maradok ,e mögöttük.

— Nem kell félteni Utter nénit — mondja Ma. rosl elv'ársnö, az iskolt- vezető. Még csak másfél hete tanulunk, de mire vé. getér a négyhetes iekela,

az Ui (itab/LH

egvike lesz a legjobbaknak a 28 hallgató közül.

Pedig a többiek ia nicy on szorgalmasak, soha- sincs hiányzó az előadásról. Némelyik asszony a gyárból egyenesen iderohan, csak, hogy ei ne késsen Borkiné még otthon el-létja mind a négy fiát, meg az urát, elmosogat gyorsan ebéd után. aztán siet iskolába. Hock Teréz b gya-pjufonóból jön, Böki Ele’ a Bőrgyárból. Mindegyiknek eppei elég elfogultsága, munkája t«. de a *lig kincséé! t sem maradnának ei «z elöadá- sokról.

Fodorné így beezt. — Az uram kinevetett, amikor megmondtam neki, hogy tmilnj akarok Minek a* neked? — azt kér. deita. Aztán, mikar látta,

nem lehet velem hír. ni S is gyor-an beiratkozott szemináriumra, nehogy lemaradjon mögöttem. — Most meg otthon minden este megvitatják, melyikük mit tanult, és egvmást vizsgáztatják.

Takácsné öntödében do'• gozik, nöbizottsági tz-g. műlielybizalmi. Két Iskolás gyereke van, őket is e! kell látni.

— Mégia küldött az uram, hogy csak jöjjek, tanuljam meg, hogyan ve lettek félre bennünket né. gén. Hogy ne c-ak tőle halljam, hanem gi-lét magam is győződjek meg *'• róí, mflyen volt a népnyú lók politikája, hadd nyíljon ki a szemem- Most megtanulom, de zt ír tudni akirom, hogyan kei] dolgoznunk, hogy most

Munka »bíróság elé kerül

egy csaló, vesztegető és feketéző kulák