Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-05 / 30. szám

tMI ramuAx « 0UMXNTOL! HAHÓ A hutáitok is (ekeiéi U&tU&ek spekulációidnak ttifoíséwet biztosították a hús- és zsíreilátást Az utóbbi hetekben egyro több panaszra adott okot a sertésbú» és. MlrellátAs.. A hatóságok és b Ser- iá» éi Zsiradék forga,mj Nemzeti VáSlaiat együttes erőfeszítése sem tudta biztosítani a lakoséig sertés­eik és zslreliitást. A nehézségek km puszta Wyi jellegűek és nők okait keresve, meg kelett álla- Plttni, hogy a kutáltok, a feketén vágó han­tosak és a spekuláns áflatkerei- kedfik Ozelmei következtében ke­rtit ebbe a helyzetbe a hús és Zairédét ás. A sartéstakzUAs körül sötét kuMk- HPekukáció alakult ki A bőséges Bennylségben rendelkezésre Álló, oksó, 30 forintos kukorica ellenére aa éiSsertés net drágább, mint a ■Hátávben Tolt. Dyec alacsony ku­korica ár nefctt a hizlalás ónk ölt- dgl árs ki tekint három lortet. — «oék eäteoör» a hizlaló nagygazdák * Seroerát áttol elég megtoon meg­szabott 9 forintos árért sem hajion, dók áruba bocsátani sertéseiket. Ezt « spekulációt. elősegítette •gye« hentesek és áltat kereskedők bűnös manipulációja, amikor az élősertés trlányiártát magason túlfizették. Az Így vásárolt sertés természete­sen nem a dolgozóik asztalára ke­rült, hanem a pult adói feketén ad­ták ét méregdrága áron így lett a fővárosban a sertéshús 20 forint, a zsír pedig 30 forint. — Nem sokkol kedvezőbb a helyzet Pécsett sem. A pécsi közeQétéoi hivatal vezető­jének (nyilatkozata szerint a közel­látási kormányzót mérlegelve Pées Ipart város jellegét, részünkre 300 darab törtéit biztosit havon­ta. Az (gy nyert teljes hús és zafrmenylséget Pécsett hozzák forgalomba teája» egészében o Népbolt ás a Kösségi életmLszertaem húsüzletei útján­Ma, soomiháttól kezov© au omn- tett üzletekben újból kapható zsír és sertéshús. A tiszt«:, minden *de- gen anyag hozzáadása nélkül ol­vasztott zafr továbbra is 18 forin­tos áron vásárolható. A hentesiparosok úgy juthatnak sertésvágási engedélyhez, hz t ma­guk részére vásárolt sertés mellett, ugyanannyi számú, legalább 130 kfló súlyú élősertést szállítanak * fővárosba a Sernevál cfenér*. A ha­tóságok azonban még éberebb fi­gyelemmel kísérik, hogy a hentesek ▼ásárüaaiknál ne lépjék túl a Sémává! irány­árak. Ahol ea mégis megtörténne, ott a legszigorúbb ri.egtodáat alkalmaz­A pécsi zsiradék helyzet további enyhülését Jelenti az is, hogy t isírral egyidejűleg kifogástalan mi­nőségű étolaj kerül! árusításra 8.— forintos ároo. Aczél György elvtárs beszél a vasárnapi komlói nagygyűlésen Komló dolgozói nagy telkesedé ssel készülnek vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő nagygyűlésükre. Nemcsak a komlói üzem, hanem a környék mi ikasai is felvonulnak a gyűlésre, amelynek szónoka Aczél György elvtlárs, országgyűlési képviselő, az f«DP megyei ttikára lesz. A komlóiak két okból is fokozott érdeklődései néznek a nagygyűlés elé. Először fogadják saját otthonukban Aczél elvtársat és külön őrö­met jelent számukra, hogy bebizonyíthatják: nem érdemtelenül nyer­te el üzemük másodízben is az El üzem címet. Komló dolgozói a nagy­gyűlésen ígéretet tesznek, hogy Komló a Jövőben is megtartja élfizem jellegét. Miniszteri bizottság tárgyal a föld­művelésügyi igazgatóság elhelyezéséről Miniszteri rendelet értelmében február hónapban megalakulnak az országban a földművelésügyi igaz­gatóságok, amelyek magukba tömö­rítik az eddig túlságosan szerte­ágazó és különböző helyeken el­helyezett szakigazgatást. A pécsi igazgatóság megalakulásának és a rendelkezés végrehajtásának ez'-dő- szerint egyetlen akadálya van, a megfelelő épület megszerzése, ahol az összes hivatalok elhelyezhetők Csütörtökön Gonda Béla minisz­teri tanácsos vezetésével bizottság érkezett Pécsre a földművelésügyi minisztériumból és az igazgatóság el­helyezése ügyében folytatott megbe­széléseket illetékes tényezőkkel. A többféle lehetőség közül a legvaló szinflbb megoldásnak az látszik, hogy az igazgatóság a város szívé­ben kap megfelelő épületet Újítók vizsgálják felül azüzemektermelékenységét A pácol áh baranyai üzemek újí­tási megbízóitól értek eile tea lef­okoztak • műn k Ásó Ji tök é* lel fölé­lik kérdésével Az értekezleten Vö- t*i Linzié kerületi tparldfigyeiő Omertetta az újításokról ée talál- lányokról szóló kormányrenddé te- U; éj figyelmeztette az újítási Begbfaottakat feladataik lantossá- líra. Kütönősao hangeúljeeta, hogy * ftfftfeafc gábérillaanél kellő goo- Wggel járjanak el. nehogy fa­testei bt Hat vegye cl ez újíté l«fvét, másrészt nenogy értéktelen, Ngy hasznavehetetlen ötletek dijt- fte rantae ez ÚJItómoagniem jelen­ségét. Elárult módszerek Az értekezlet megáíapftotto, “°gy a* újítások kérdése szorosan Jjazeefügg a termed ők enység kér­gével Nemcsak azért, mert az •Illés email e tenmedéke-iy-ége!, 7-em azért is. mert a termelékeny­be mértéke esői ha te liánul rámutat hogy Aol dolgoznak elavult módszerek­kel, hol szükséges újítások alkal­mazása. kleknek az összefüggéseknek kl- •üUítáeára edhatározta az értekez- *1 hogy bizottságot bdz meg az remeik ég üzemrésze* termeló- r^ységének megvizsgálásával. A “íoftaáp két mérnökből, egy mun- •asbó' ée a zakszervezet megyei “‘káréból, vagy annak megbizott- ól A bizottság feladata nem- az, hogy » termeteken yeég és ■JHieo* kérőé aét felkutassa, ha­8 MOZIK nűsercr ^OLuO EÍT uarny éimtm BEDELIA ^mphMi a 'fl'vtbb ■» -ol ulár i MAKOAJUET LOCKWOOD *ll'>nfM*o!i ■ 4—7—9 órakor UBANlA Bocsánatét tMk... ’TAN *« pan efufsbb t1^ játék a í Mf r órcf*'ot ** K rt & '**6 UnnUlyl TwgSdS lalhsU I Örvény sodrában ^•lár p )Ski -• 4* Fsur«, Gffortfffs "««a.«!, Hetén« Vita. b'oadaeo1' o —- 0 órakor nem az is, hegy ezeket e munká­sok között Ismerte»>e és e terme­lési hfoák, vagy htínyo.-sAgok ki­küszöbölésére Is tanácsot adjon. Ai újítómozgalom jövője Pel szólóéi az értekezleten Lakaté» Jósáéi szakszerrel «ti megyei titkár te Hangoztatta, hegy • szocialista termelésben döntő jelentőié ga van az új munkamód­szerek bevezetésének. Új technikai lehetőségek felkutatá­sinak éa örömmel Aűapftotta meg, hogy az újító mozgalom ma még beláthatatlan fejlődés előtt AH. Javasolta, hogy az újltómoagalom továbbf ejtesz tóié érdekében) a mér megalakult MunkAsújftók Köre je­löljön orra érdeme« tagokat, akik a Pécsett '» megalakuló Műszaki éa Tudományos Egyesület tagjai lehet­ne*. Az érte*«let mindvégig nagy ér­deklődéi melleit folyt te, s zz újí­tási meghízott elhatározták, hogy a rendeletiken túlmenően is min­dent megtesznek az újítómozgidom fejlesztésére Az értekezleten meg­bízott mérnökökből és újítókból áfió bizottság már megkezdte mimikáját. Marxista-leninista nejvedóra A rádió legfonlooobb ú] műsor, száma minden kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken a Koesuth- rádló (Budapest L) hullámhoaazAn 18.13-tól 18-30-lg hallható. Fe he er ágasért elítélt hutáitok A szent lőrinci rendőrkapitányság • feketevágások megakadályozásá­ra erélyes Intézkedéseket tett fo­lyamatba,, melynek eredménye­képpen a magy&rmecekel őrs há­rom 24 holdas nagy gazdát enge- détynéíiíüS «értésvágásért eJ&áJH- tott. A szent lőrinci fér ás bíróság az előállítás után nyomban ítéletet hozott. IfJ. Szomor Jenő bán (kJ lakóét egy darab aertéa engedély- nélküli levágáséért 2000 forint pénzbüntetésre, pollitfkal jogaira* egy évi leiJOg gesz lésére, ifj Ko­vács Ferencet ugyancsak egy da­rab ser*és mgedéCynélküli levágá­sáért 2000 forint pénzbüntetésre és politikai jogainak egy évi fel­függesztésére. Koszér Vendelt pe­dig egy ser'éa engedélynélkOH le­vágásáért 1500 forint pénzbünte­tésre és politikai jogának egy évi feiifügge-ztésére ítélte- Mindhárom vádiof'nál a levágott sertések el­kobzását is kimondta a bíróság. Nem szakadt el a falujától, de megismerte a fejlődés útját a parasztból lett munkás Sudár Jdnoi előtárt, a Ztolnay- yyár matt lakottról» holttá ii kűxdtlmti át után futott ti odáig, hogy ma a gyárban dolyothat. Sót míg ma I» mindennap hosszú utat lett meg, hogy falujából, Kozár- mitlényból tlfunon a gyárba. Su­dár Jánot apfa szegény paratst »olt. Sok »ott a gyerek ét kevés a föld, »tért az óreg Sudár ágy határozott, hogy Jánosnak mesterséget kell tanulnia. Nem polt nagy lehetőség a választásra, akkor éppen egyik pécsi kit tzerelómóheiyben volt szükség tanoncra, hát odament. De amit ott tanult, annak nem sok hasznát vette. Elószóris azért, mert inasiága alatt a „tanulót" nehéz csóoek és pótalkatrészek cipelgeté- séból állt, szinte csak titokban les­hette ti, hogyan kell a csóuekre menetet ■ oágni ét azokat ötszeiletz- tent, mikor pedig felszabadult, ki­jelentették: „Paraszt vagy, az Is maradsz“ és ezzel megpecsételték jóoójét a szakmában. Akkor még, a harmincas években maguk a mun­kások sem szerették a parasztból lett munkást. „Lenyomja a bérünkéi —- mondták, — a fóld eltart fa, ide csak azért jón, hogy zsebpénzt ke­reshessen, fillérért Is dolgozik, mi meg mehetünk az utcára“. Sudár Jánot pedig nem fillérekért akart dolgozni, a fóld nem tartotta el, mert apjának Is kevés volt, neki pedig nem Is futott. Exért ment el Somogymegyébe mezógaidaeági munkásnak. Közben megnősült. Falujabeli leányt vett el és vissza­költözött faluvégi házába. „Akkor tört ki a háború — me­séli, tovább — ét engem elvittek katonának. Két gyerek maradt ott­hon. 19éó-ban Jöttem ctak vitssa ét akkor kaptam a két gyerek után két hold földet. Ipart munkásnak minősítettek szakmám után és én Is úgy éreztem, hogy Inkább Ipari munkás vagyok, mtnt földműves. Ezért jöttem Ide a Zsolnay-äyárba. In Is azt tapasztaltam, hogy z mun­kás mindig egy fokkal előtte van n parasztnak Talán azért, ahogy magam Is, ahogy hazaérek, könyvet veszek a kezembe és olvasok, de a parasztnak erre nemigen van ideje Apám is csak túrja a földet, figyeli az időfárást és még ilyenkor télen is ezer dolga van reggeltől estig Csak néha ülnek össze beszélgetni. Néha én is odamentem ilyenkor és figyeltem a beszédjüket. Már ré­gen észrevettem, hogy kétféle pa­raszt van. Egytk olyan, mint a munkás, van egy darab földje, mint a munkásnak gépe és azon dolgozik, azt ápolja, a másik meg olyan, mint a gyáros, akiáek csak arra jó a földje, hogy hasznot hoz­zon, legtöbbször nem maga műveli, hanem munkásokat fogad. Az első, amelyik olyan, mint a munkás, áyy Is gondolkozik, mint mi. Apámmal is sokat beszélgettünk például a szövetkezetekről, ö ét a hozzá ha­sonló szegényparasztok helyeslik a szövetkezet gondolatát, tudják, hogy közös erővel többet tudnának elérni, csak éppen az hiányzik, hogy valaki elkezdje a dolgot. De ha a gazdag parasztokról, a kulá- kokról beszélünk, azt is megértik és igazat adnak nekünk. Vagyunk még néhányon, akik bejdtunk a vasúthoz ,a bányához és más gyá­A pácéi ipartestüket autonómiá­ját, — mint ismeretes — z kor­mány felfüggesztette Elére minisz­tert biztost neveznek ki Szemé lyére nézve még nem történt dön­tés, de az már bázonyoe, hogy iparos lesz, oki személyében gya­korolja mindazokat az mtéakedési jogokat, amelyeket eddig a köz­gyűlés és az elöljáróság végzett. Az iparteetüíetet fokozatosan fel­számolják és alkalmazót tikiak ál­lását felmondják. Ez persze nem jetenti azt, hogy az alkalmazottak Állás nélkül maradnak, mert a KlOSz átvess! őket. A fejszámolás alá kerülő iper- teatület egyelőre tovább is intézi közhatóság! tevékenységét, a K IOSz-tagok résziére térítés nélkül, míg err® a közeljövőben megjelel nő rendelet másképpen nem intéz kedfk Az áparte-tüleH ha‘ósági lünk dóét azorban mária iZŰkebb térre szonáta* azáltal, hogy a mun. kakönyvek kiállítását, a segéd ki­ás bejelentést a szakszervezetek, míg a segéd vb sgáz tatáét az ipari- tanulóiskola Intézi az ipari-tanulók szerződtetésével együtt. Az ipartestüleí minden ingó ée ingatlan vagyonit zár aiá vették ás ideiglenesein a KlOSz-nok ad­ták használatba, magának az ipa'- tectötet tagjainak hozzájárulásává-, akik ezzel i- szolgálni kívánták az iparosegység mieöbbi kibontakozá­sát. Az ipar testület vagyonával kapcsolatban a jogviszonyt kéaőbB rendezik és minden vaíó-zinüség szerint a KlOSz-nak juttatják, an­tokba, de valamennyiünk vélemé­nyét stlvtsen hallják ét ha tanácsot adunk, azt is szívesen elfogadják Voltam más faluban Is a Párttal, falujáráson és akkor is axt láttam, hogy szívesen fogadják a beszédűn . két, mert még értünk kicsit a föld­höz is, de mégis másképp lát az ember a gyárban, világosabban lát­ja és érti a dolgokat és ezt meg­becsülik bennünk. Magam sem ta­nultam még eleget, de azt tudom, hogy a szocializmusban még sok hozzám hasonlóra van szükség, sok ipari munkásnak kelt jönnie a fa­luból és a falunak is meg kell vá’ loznia, hogy a modern nagyüzemi szövetkezeti termeléssel oda is el­jusson a villany, a technika, a könyv, a mozi, a kultúra minden kineee ... (m. f-) nál is inkább, mert a pécsi ipi/oe- ság 60 százaléka tagja már a KlOSz -oak, ami a haladó szeltem nek a péc i iparosság körében való térhódításáról tanúskodik. A KlOSz pécsi csoportján ktvü!, annak körzeti titkársága is eihe lyezkedett már az ipartestütet épü [etében és onnét egészen kiszorult az Erdőéi-féle korrupt és reakciós szeltem, amely az iparosságot a ki­zsákmányoló tőke -.zolgálarába ál­lította­Nemzeti Tállalatokká alakulnak h MÁLLERD özeinek A kormány pénteken délelőtt Hákoti Mátyás miniszterelnök helyettes elnöklésével miniszter tanácsot tartott. A minisztertanács kimondta, hogy ahol valamely jog­szabály a nemzeti bizottságokat említi, ott helyettük • jövőben a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szerveit kell érteni. A pénzügyminiszter előterjeszti sére rendelettervezetet fogadott el a minisztertanács az 1949. termelési évre köthető cukorrépatermelési szerződésekről. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére hozzá­járult ahhoz, hogy a magyar állami erdőgazdasági üzemek nemzeti vál­lalatokká alakuljanak át és állami erdőgazdasági üzemi központ léte­sül jön. Pécsett Is megszületett a% ipároségység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents