Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-04 / 29. szám

m FEBSUAS 4 DUNANTOU NAPI© Üdült ötöd&zät a S&ídi &HtyL-aUnáia rr í •• •• »ii a győz elem vörös csili ajza Augusztustól decemberié: ez öt nap. így, niákor az elvtársak ki- raanoják, rövidnek tűnik, de goo- Wjuk csak meg: ez az öt hónap ötször 30 napot jelent, nappalt meg éjszakát, amikor dolgozni kellett, fokozni a termelést, napról-napra hökkenteni a felejtet, naponta új hatat vívni* többért, jobbért, ol­tóbbért, hosszú lesz az idő mind­járt. £s őt hónapon keresztül, augusz- ífi áecémberig éliizem volt a Mész. tart pécsbánya telepi, üzeme Nem kis teljesítményt jelentett megsze­rzői, és megtartani egész mosta­náig. Mennyi küzdelem, munka, lel­kesedés és harc kellőtt ehhez, f’rwnyi jó elvtársiak elszánt aka­rata, kemény helytállásai volt még, mi­Nyár dereka kor eikezd­• — ”■ tik. Az üzem htföbb munkása akkor vette ki Uabadsógát, Szabó meg Horváth ’■Ivtárs éppen a Balatonon üdült. iz itthoniak is nagy munkában vol W, akkor kapcsoltak le egy szál- 'Hifjépct mélyebb szintre, ez úgy- Kéloán az egész bánya átrendezését Mentette. Olyan volt ez, mintha % nagy bérház minden lakóját "rendezéseikkel együtt egy másik ^rházba költöztették volna át. — Mégis vállaltuk as öthónapos ’ntmkaversenyt. >— mondja Mdrcz •Jótárs — és ha már vállaltuk, he­vülettel akartuk végig is csinálni. Pedig mintha minden Összefogott tolna ellenük, alighogy megindul­ni, egyhéten keresztül minden nap 'ö"z ütött ki a bánya valamelyik részében. Aztán hol a szállító­dnál, hol meg a mozdonyokká! "olt valami baj. Ilyen vo(t augusz- 'as, mikor elkezdték. Es hát dől- Mák ám a vasasialt, meg a sza­bolcsiak is, ők is elsők akarlak lenni. ’jTTTT--------TI oehfeség De hat O sok ^ellett akadt —- jó is: ,a ceil­küntés évek óta nem tapasztalt [Egyszerű emelkedést mutatott, a "‘■zfáfltermefós is szebb lett ebben * öfo&phan, mint egyébként, ösz- szefogtak mind, akik itthon marad­ik Szabadi, Ferik, meg a többi elv- ^ssk dolgoztak keményen. ,~ Nagy volt az öröm, mikor az 1 lónap eredményét kihirdették 1~ meséli Márcz elvi áré — nem mertük remélni, hogy elsők ^ünk. Szabó, meg Horváth elv társ az ^ígban olvasták az eredményt, í^fek haza tnind, Balatonról meg lányból és szeptemberben ezzel 'tad*,éle meg t munkát: dói kipihentük magunkat, mtg ; 'tthon dolgoztatok, hát hadd mu- még mii tudunk. Ti tnegsze- (tafétek, mi meg segítjük megfár­ad is akna tetején a vörös csilla­. I lendül­azert mHerh«n f«jt be----------------------------te i0<r­., _ a munkába. Lassan kiküszö- olődtek a nehézségek, emelkedett . termelés. Most már a becsvágy '*101011 mindenkit: kell, hogy "Jénk maradjon a csillag! Ezért /•hoztak már együtt Szabadi. Ferk, és Horváth elvtársak, ezért •‘''Pesolt rá még jobban mindenki '^emelésre. És élüzem lett Pécs­^egulakun a magos- ítcsi tudományon egyesület '• legkiválóbb építési szakembe v"' jelenlétében nyitotta meg Dar- 'iózeef miniszter a magasépítési .“'•eminyok egyesületének alakúi»' i°*8yűlését. Az egyesületben helyei ^Pöak az élmunkások és újítók ** mnnkateriilelükőn foglalkozz '' az építőipar fejlesztésénél Jl^hlémáival. Az egyesületber I 'an tudást sajátítanak el, ame mindennapi munkájukban gyű tacsßztethetnrk a többtermelés ér bánya szeptemberben is. Októberben megalakult az első brigád — mondja Mörcz elvtárs. — Már minden csapat azért dol­gozott, hogy jobb legyen az ered­mény. Aztán október végén, mikor a borbólatclepiek, meg az erzsébet- telepiek hazafelé mentek a szakszer­vezeti gyűlésről, mikor tudták, hogy harmadszor ts Pécsbányáé lett az elsőség, már Agy néztek vissza a csillagra, olyan titknlhatallan büsz­keséggel, mintha azt mondták vol­na: most már nem engedünk át senkinek! Pedig sok volt a baj. Romlott a szén mi­nősége, sok volt a pala. Farkas elv­társ brigádja itt mutatta meg, hogy mit tud, nem üábfe került rá fény­képük a „Munka verseny" decembe. ri címlapjára 3.6 csillés normával, 135 százalékos teljesítményt nyúj­tottak és lecsökkentették a selejteí. November 16-áin ez volt az uj6ág ben: „A MESzHART széntermefési verseny állása: l. Pécsbányatelep 100, 2- Mecsekszabolcs 92, 3. Va­sas 90.8 százalék. A pécsbányate­lepi dolgozók az egymásközíi ver­senyben nagy fölényt biztosítottak maguknak. A kerületeknek nagyon össze kellett szedni magukat, ha ebben a hónapban az elsőséget e! akarják hódítani a pécsbányateiepi dolgozóktól”. — Meg is próbálták — mondja Märcz elv társ, — bár novemberben nem sikerült, decemberben majd-em szégyenben maradtunk. Mecsekszabolcs nekilendüli ér. ki­ugrott a termeléssel úgy, hogy csak az utolsó három napban sikerült vúsza? zári tárni őket­— Nem engedhettük, hogy pont decemberben essünk vissza a nagy versenyben — Märcz elvtárs szavai­ban öntudat cseng. Es megnyerték az öthó­napos munka­versenyt. öt hónapon keresztül küz­döttek, harcoltak, termeltek többet, jobban, olcsóbban, övék a kitünte­tés, a Széchentji-akna tetején a vörös csillag. Es azt akarják, hogy necsak augusztustól decemberig, ha­nem most már mindig ott ragyoij- jon, onnan hirdesse a jó munka diadalát. ( L—z ) Rendőrnek mennek A NÉP FIAI A SZOBÁBAN is jócskán fagy-l pont körül lehet a hőmérséklet és a pír 06 esi kos dunna alól csak 0 fekete hajerdő látszik kL De az is. méteít kopogásra felemeli fejét Kö- röskónyi László és álomittas za- v&rtsággal néz körül. KidörzsöÜ szeméből az állmot és beszélni kezd arról, miért akar rendőr lenni. — Nagy örömmé« hallottam a bányában a rendőríoborzás hírét- Már rég szerettem volna rendőr lenini, de nem volt rá mód. Most megragadtam az alkalmat és az el­sők közt jelentkeztem. BESZÉDÉN BARANYÁBAN szo­katlan kiejtés érzik. Kiderül, hogy szabolcsmegyei gyerek. Apja nyug­díjas községi kézbesítő, ö maga tulajdonképpen vasas szakmát ta­nult a dcbrecen—nyírbátori vasút­nál. Egy hónapja fejkerekedtek né­gyen a nyírbátori fiuk közül és el­jöttek a pécsi bányába. Azóta csil­lés Köröskényt a szabolcsbányate- lepi Szent István aknán. Még ki­csit szokatlan neki a bánya, meg a munkaidőn kívüli négy órás út a Pc’cze* utcai hónapos szobától a munkahelyig, de a bányászelvtársak öntudata igen jó Itatást tett rá. — Valami kis büszkeség is van abban, ahogy ezt a szót kimondja: „csillés” TUDOM. HOGY RENDŐRNEK LENNI inkább hiiva-tls, mint állás. De tudom azt is, hogy a rendőrség a miénk, dolgozóké és a mi érde- k éráikét, a mi áilamumkat védi ellen­ségei ellen. Ki szolgáljon ott más, ha nem mi, munkások? A húszéves, jól megtermett fe>- kete íiu hangja lelkes és elszánt:' — Nem félek a tanulástól, mindig szerettem volna tanulni, a négy pol­gári elvégzése után is- Úgy éTzem, most megkapom rá a módot Azt hi­szem megfelelek' a sorozáson. A SZOBÁBA VENDÉG LÉP, La­ci barátja, egy asztakussegéd, aki fellelkesülve hallgatja barátja be­szédét, majd elkeseredetten fakad k': — Te, Laci én toldást teszek a síp- csontomba, hogy engem W beve­gyenek a rendőrséghez. Már egy­szer próbálkoztam, de a 157 centi- méteres magasságom nem felelt meg. — — Sebaj pajtás, vigasztalja Kö röskényi Laci, — ha az ember teste kicsi, de a lelke elég nagy, szolgál­hatja máshol is a demokráciát, a dolgozók osztályát. Elbúcsúzunk, hadd aludjék a Laci flu. Úgyis nehezen telnek lapjai a rendőráorozásig. Dónálh Ferenc eiviárs a falu szocialista fejlődésének kérdéseiről A Magyar Dolgozók Pártja poli­tikai akadémiáján. Donáth Ferenc központi vezetőségi tag „A 1 falu szocialista fejlődésének kérdései“ címmel tartott előadást. Hangsú­lyozta, hogy a szocializmust nem elég csak városokban építeni, mert ha a falun megmaradnának a régi kapitalista termelési viszonyok, ak­kor a szocializmus győzelme a vá­rosban sem lehet tartós. A dolgozó parasztságnak tudatában kell len­nie annak, milyen drágáo termel a küföldi árakhoz képest. Például Amerikából a termelő árunk cgy- harmadáért hozhatnánk be sertés­zsírt. Az egyéni gazdálkodás útja el­kerülhetetlenül az elszegényedéshez vezetne. A falu szocialista átalaku­lásáért folyó harcot a szegény pa­rasztokra támaszkodva és a közép- parasztsággal szövetségben, a mun­kásosztály vezeti a falu kuláksága ellen. Lehetővé kell tenni, hogy a kisparasztság mellett az általános szövetkezetekben, a DÉFOSz-ban és más szervezetekben is á közóppa rasztok is részt vegyenek, ue csak mint tagok, hanem mint vezetők is. Kiemelte ezután, hogy az év vé­gére a traktorállomások szárnál ISO-ra emelik és újabb 2250 trak­tort állítanak üzembe. Az ötéves terv keretében a traktorok mellett megindul könnyebb univerzális traktorok gyártása, amelyeket ve téshez, kapáláshoz is lehet hasz­nálni. A mezőgazdaság szocialista átalakulásának főútja a szövetkezés, az egyéni kisparaszt gazdaságoknak termelő szövetkezetbe való tömörü­lése. Végül hangsúlyozta, hogy olyan mezőgazdasági iskolatípust kell létesíteni, amelyben termelő szövetkezeteink vezetői megszerez­hetik a nagyüzemi termeléshez szükséges ismeretet. Parasztból képzett gazdasági szakemberek, *— ez a szövetkezeti mozgalom szocia- lizálódásának egyik legfontosabb előfeltétele. Köztársasági ünnepélyek Baranyában A baranyai falvak népe nagy lelkesedéssel ünnepelje meg a köztársaság évfordulóját. Sellyén a mozi szorongásig megtelt az ünneplő közönséggel. A tanító­képző énekkara több énekszám­mal szerepelt, majd üdvözlő táv­iratot küldtek Rákosi elvtársuak és a köztársasági elnöknek. Btik- kösdön az iparoskörben Béres Ilona mondott ünnepi beszédet. Királyegyházán az úttörők éneke és szavalatai után Köhler Lajos méltatja a köztársaság ^kiáltásá­nak jelentőségét. Eltávolították a H7,alántai szövetkezeiből a munkásnyúzó volt káptalani intézőket Reges előzött meg Szelántán gyűlést olyan érdeklődés, mint a f öldmű vessz övét kezeit szerda esti összejövetelét. A község és az Me tartozó Eszterig puszta minden dol­gozó parasztja tudja, hogy ezen a gyűlésen végre eltávoüt- ják soraikból mindazokat, akik nem odavalók, a dolgozóik ellenségeit és ezen a gyűlésein kezükbe veszik saját fej- lődésök, sorsuk mányitásá-t. Ez 0 nagy érdeklődés kapott kifejezést abban, hogy a gyűlés kezdete előtt már közei háromszáz dolgozó pa­raszt, férfi és asszony szorongott a községháza nagytermében és ami­kor a nóta szóval l elvonuló magyar és délszláv Ifjúság a gyűlés szín­helyére ért, alig tudtak benyomulni a terembe. Aki kiköttette a cselédeket A derrtókraüiíló gyű!é;en elhang­zott ismertetéseket gazdásági, po­litikai beszámolókat Igen lelkes hangulatban hallgat­tak végig, amikor pedig az új igazgatósig megválasztására került sor, a sza- lántai dolgozó parasztok egyhangú­AHOL A HIDEGET „CSINÁLJÁK" un járultak hozzá, hogy asszonyaik is helyet kapjanak & vezetésben. Arna azonban vigyáztak, hogy csak dolgozó para-ztasszonyok Kerülje­nek a pozíciókba. — Még jobban át- tüzesedet! & gyűlés hangulata, ami­kor Hartl Ferenc volt káptalani fő­intéző és Liszt (Lisztner) Ferenc intéző ügyét kezdték tárgyalni. „Ki keJl Zárni mind a kettőt!" —* követelték a résztvevők. — Miért kell kizárni őket? — kérdezte a MOSzK kiküldöttje. — Azért, mert Hartl kizsákmá­nyoló, eladta a nép, a szövetkezet vagyonát, Lisztner pedig a legna­gyobb muokásnyúzó volt, aki kiköttette a cselédeket, ha vem kedve szerint dolgoztak! A szálántai szövetkezet megsza­badult két legnagyobb ellenségétől, akik bár tagjai voltak a szövetke­zeinek, azon dolgoztak, hogy ahol o-ak módjukban állt, megrövidít­hessék a szövetkezetbe tömörül', dolgozó parasztságot. Dolgozó asszonyokat a vezetőségbe Ebben a községben nem ért eí eredményt a reakciós hírverés, ha­talmas erőt mutattak a dolgozó kis és középparasztok Az átdemokrati- zálás azonban sok esetben nem megy Ilyen simám Különösen az el­len harcolnak, hogy dolgozó as­szonyok is bekerüljenek a vezető­ségbe Ez történt Maróesán, ahol a nők 4 maguk sem értették meg eleinte, 4 hogy t nekik „ilyen“ ügyekkel is fogial­tegnap sem szállt le Pécsen u repülőgép, mert reg­gel 36 kilóméteres órasebességnél erősebb északi szélt fújt, ami nálunk igen gyakori. KÜNN AZ UDVARON helyezték el a hö- és csapadékmérő műszereket. Különböző hőmérők, maximum és minimum mérők fekszenek a szekrény 4 kozniok kell. állványain. A tisztviselő elmondja, hogy a., elmúlt 4 éjszaka mérték az idei tét legalacsonyabb hőmér­sékletét, talajmentén —.16, két méter magasságban pedig 14 C. fokot. Most a ragyogó napsütésben is csaknem —.5 fokot mért a hőmérő. A decemberi minimális hőmérséklet —.12.6 C volt, míg a mar- malis -f-8.3 C. Januárban még enyhébbre fordult az illő, mert a minimum csak —J).3, a maximum azonban 11.7 C-ig emelkedett. A csapadékkal azon­ban november kivételével, amikor 71 milliméteres kiadós eső hullott — igen rosszul állunk. A mély­pont decemberben volt 9 milliméterrel, január sem hozott jelentékeny javulást mert - mindössze 17 nim-t kitevő csapadék hullott. A légnyomásmérö magasan áll. ami télen nun- dig hideg, derült időt jelent. A tisztviselők éjjel- nappal nézik, figyelik a műszereket és észlclcteiket f tekben, a DEFOSz-ban, de a kü jelentik a központnak, ahol az ország minden ré- riönböző posztokon működő dolgozó széből befutó jelentésekből alakul ki az időjárás, 4 asszonyok Baranyélwn « kitűnően születik meg a csendes, derült, hideg idő. * megáll iák helyüket JPáprádon szintén tiltakoztak a "3* J beválasztás dien. J Mindez azt mutatja, hogy e>gye- ? községekben még nem veszik tudo- J máéul a nők egyenjogúságát, nem Jhajlandók tudomásul venni, hogy a ?népi demokrácia «uszonyokat ülte*. J főispán) székekbe, asszonyokra' i.s irábízza a községek vezetését, dip- ilomáoiai megbiaatá-i ad nekik ;s. Jmert tudja, hogy 4 éppen olyan értékes munkát vé 4 géznek posztjukon, akár a férfiak 4 Az eddigi példák és eredmények #azt mutatják, hogy a szövetkeze A háztetőn két forgó alkotmány van. Az egyik egészen olyan, mintha négy merőkanalat szereltek volna egy közös tengelyre és a: vízszintes síkon forog. A másik instrumentum nem vége; ilyen gyors, folyamatos forgást. Ingadozik függő­leges síkja. Mellette fénylő üveggomb csillan a nap sütésben. Különben éppolyan ház, mint a többi, itt a Kovács-telep szélén. Pedig nagyon érdekes tevékenység folyik benne. Itt van a pécsi Meteoro­lógiai állomás, ahol a hideget, esőt és szelet „csi­náljál;“. A HÁZTETŐIM ELHFLYF.ZETT műszerek kö­zül a „merőkanalai kerék" a szélsebességmérő, n szélkakas formájú pedig a szélirányjelző. A csillogó iiveggomb a napsütés tartam mérő. A „merőkanál" forgó tengelyének vége egy műszert tart működés­ben, amely emelkedő vagy süllyedő görbéi ráírni aszerint, hogy a szél erősödik, vagy gyengül. Ott­létünk alatt A—SS kilométeres óránkénti sebességet mutatott a percvgő készülék. Ahogy a tisztviselő mondja, a szélsebességet „csomóval“ jelzik. Tehát 'ha tréfásan is hangzik, de nem mond valótlant, rdei a nagy szélre ilyesmit mondana; „jő nagy ,csomói'' szél fújt" A repülőközlekedés számára igen fontos meg­figyelés a szélirány és szélsebesség mérés. Például

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents