Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

yéfTimm wifwnr 7 AZ ÚJ SZÍNHEZ útja M ffvfexetünk lemaradt fíraa­dalmi életünk jfvoti é« len­dülete* ütemű fejlődése mögött — mondotta Rákosi elvtárt- Magyar- ország dolgosöl a szocializmust építik és ebben a folyamatban hatal­mas gazdasági éa politikai sikereket matathatunk fel, de művészetünk mintha teljesen megtorpant volna, még az előtte álló feladatok és lehe­tőségek regisztrálásáig sem jutott el, ezáltal teljesen elvesztette kap­csolatát a haladó erőkkel, elvesztet­te Inspiráló szerepét és legjobb esetben a tények és események utólagos konstatálását végezheti el Művészetünknek ezért az egyhely­ben topogó állapotáért azokat a művészeinket terheli a felelősség, akik nem tudják, vagy nem akar­ják meglátni országunk jelenét és jövőjét. Egyetlen biztos kiút kínál­kozik csak, a haladás eszméiének és erőinek tökéletes megismerése és a feltétlen csatlakozás a progresszív táborhoz. E zek a megállapítások súlyos, de teljesen helytálló vádakat emelnek mai művészeti életünk el­len általiban, de fokozott mérték­ben érvényesek színjátszásunk te­rületére A mai magyar színház va­lahogy megkövesedett abban az ál­lapotban, melybe a polgári esztéti­ka elefántcscnttomyos szemlélete juttatta. A felmutatható eredmé­nyek, melyek a kevésszámú haladó törekvések útját jelzik, nem leplez­hetik el ezt a sajnálatos tényt, hogy színjátszásunk elvesztette kapcsola­tát a tömegekkel, megfeleokezvtt nevelő szerepéről és hatalmat tár- sadalomalakltó jelentőségéről és ez­zel akarva-nemakarva megrekedt • poaványo- esztétlcizmusban, vagy a puszta szórakoztatás vonalában a z elmúlt rendszer bűne, hogy ^kulturális megnyilvánulásokat Visszaszorította egy aivár, köl­dökszemlélő, az élettől elvont esi- tétizáláa keretei közé, megtiltott mindennemű célzatosságot és poli­tikát. A szocializmus művészete nem lehet tendencia- és politika­mentes. A kiszélesedett osztályharc Idejében célzatosnak kell lennie, mert ez a célzatosság a dolgozók­nak, az egész emberiségnek fel­szabadítására irányul Meg kell szűntetni az elvtelenséget és poli­tikamentességet, mert ahogy Lenin megállapította, a művészet nem le­het pártonktvüll, hanem a közős proletárügy alkotó részévé kell vál­nia, a közéletben élenjáró szerepet kell betöltenie. A marxista-leninista világszem­lélet megteremtése a filozó­fiát egycsapásra kiragadta addigi elszigetelt, magányos jellegéből, bekapcsolta az élei szerves egészé­be és ezáltal hatalmas fegyvert adott a munkásosztály kezébe. A szocialista realizmus. szakított a művészetnek az élettől elzárkózó és a néptől elszakadt jellegével és be­vonta az életet építő, tényezők közé A művészetben végbemenő forra­dalmi fordulat, a szocialista realiz­mus, felbonthatatlan kapcsolatban áll az életben végbemenő forradalmi fordulattal, a szocialista forradalom­mal. „A szocialista realizmus, mely a szocialista forradalomban született meg, a szocialista rendszerrel együtt virágzik és erősödik, szo­cialista építésünk húsából való hús. és véréből való vér” — mondotta Zsdánov «Ívtárs. A szocialista re­alizmus megköveteli az élet tökéle­tes Ismeretét, annak reális ábrázo­lását. de nem egyszerű kritikai realitást, hanem a valóságnak for­radalmi fejlődésben történő dialek­tikus ábrázolását. A legszélesebben ki kell bontania annak minden emberi összefüggé­sét, teljes társadalmi hátterét, fejlő­dését és rejtett belső ellentmondá­sait. A szocialista realizmus útja me­rőben új lehetőségeket és fel­adatokat állít elénk. Uj feladatra azonban új emberek szükségesek. Nem építhet haladóstellemö színhá­zat az, aki ellensége a haladásnak, és ezért határozta el a Magyar Színészek Szabad Szakszervezeté­nek ez év januárjában megtartói» kongresszusa a színészi káderek sürgőé felülvizsgálását. El kell U­volltanunk színjátszásunk testéről a múltnak minden káros csökevényét és hagyományát, a „bohém” szí­nészt, a „telefonszínésznőt”, a „rt- pacsot”, „komédiást” és mindazon elemeket, akik gátolhatják az új szinésztípus megszületését. Színé­szeink jelentős része még ma is arra az álláspontra helyezkedik, hogyha több-kevesebb sikerrel megoldotta szakmai feladatát, akkor minden kötelezettségének eleget tett. Ez a minden Izében reakciós szemlélet romboló hatást gyakord! a színház belső életében, de egyút­tal a közönség felé is. Ezf a felfo­gást és ezt a szlnésztfpust el kell távolítani. Az új színész első sor­ban közösségi ember, aki tökélete­sen Ismert a társadalom problémáit, nem azoktól elszakadva, valamilyen légüres térben próbál eszmei ala­pot találni magának, hanem azono­sítja magát a közösség életével, abból merít és azt fejezi ki művé­szetével. Ezért elsőrendű kötelessé­günk, hogy színészeinket szilárd vi­lágnézettel fegyverezzük fel, a marxlzmus-leninlzmus tanításaival, meri az sem lehet a haladó színház dolgozója, aki nem Ismeri a hala­dás eszméit. Ó riási feladatok állatiak előt­tünk színészeink átnevelése terén, amelyeket csak alaposan megszervezett, céltudatos munkával lehet megoldani. A pécsi Nemzeti Színházban a műszaki és művészeti dolgozók részére ismeretterjesztő előadásokat szerveztünk, amelyek a közgazdaságtan, a politikai élet alap­fogalmainak marxista megvilágítá­sát szolgálják. Hetenként egyszer tartott összejöveteleken közős vita keretében Igyekszünk tagjainkat megismertetni a marxlzmus-lenln- izmus világnézetével. Másik döntő fontosságú probléma színészeink szakmai továbbképzése. Ezen a té­ren is történtek jelentős lépések. Tanfolyamot szerveztünk, amely a szlnészettőrténet és elmélet, dra­maturgia, Irodalomtörténet stb. leg­fontosabb alapjaival Ismerteti meg színészeinket. E z a sokirányú, szerteágazó munka természetesen áldozat- hozatalt követel, t eket az áldoza­tokat azonban mindenkinek vállal­nia kell; a szocializmust építő harc­nak vagyunk katonái és aki nem azonosítja magát ezzel a harccal, azt könyörtelenül el kell távolíta- nunk sorainkból. Rohamléptekkel kell előrejutnunk, hogy pótolhas­suk mulasztásainkat és mihamarabb felzárkózhassunk gazdasági és poli­tikai életűnk fejlődésével egy vo­nalba. Lendval Ferenc. A DÍSZMAGYAR Irta: Ka'kó htván Az ócskát üzletben a limlomok között, egy örőtt váza és ara­nyozott zenélőóra mellett ott he- oert a diszmagyar. Gazdája. 11a- lossy Ödön, görbeláb ú, nla. csonytermeti! oaskereskedö a ri- ttokban hozta be az űzte be 7 . a- gikus mozdulattal tette le a pult­ra a ruhadarabot, (az ócskás magában vihogva nézte a jelene­tet.) Mégegyszer végigsímogat'a tömpe ujjaival a fekete bársony szövetet, a perzsabundés hajtó­kát, a zizegő selyem bélést és a vörös, rikító nadrágot. — Mit ad érte? Az ócskát elbiggyesztette szá- jaszélét: — Kinek kell ez ma? Halatsy nem tudott azonnal válaszolni, felvonta vállát, vala­mit motyogot’. Az ócskás vissza­emlékezett arra, amikor Halassy az Ipartestület elnöke volt, a la­pok oldalakat Írtak beszédeiről, néha nyilatkozott" a testület céljairól. Idejűtől, — gondolta magában és fölényesen moso­lyogva mondta: — Hagyja itt, talán megveszi valaki. Azóta a diszmagyar ott szó- morkodotf magában az ócskasá­gok között. (Jelképezve azt a rendszert, amely a diszmagyar- 'al együf a lomtárba került.) Tellek a napok. A oenők mind­annyiszor megnézték a diszma- gyarl, össze-vissza forgatták, gyűrték, megvenni senki sem akarta. Egyszer azután vidám fiatalok jöttek be az űzte be Csontos, szélesszájú par ászt legény meglátta a vörös nadrágot és me glök ‘e a többieket. — He, jó lesz-e bohócruhá­nakt? , Szüreti mula eágra készültek a faluban. A diszmagyar i>l'rna papírokba csomagolva a kultúr- ház könyvtárszekréntlébe került. Vagy tizenöten próbálták fel­venni a ruhát, de mindegyiknek bő volt és kicsi. A Bognár-gye. reknek azután eszébe jutott va­lami. Félrehlvta barátait a sa­rokba, ahol a képeslapokból ki­válóit falhiiság csaló gat a a né­zőket. Leültek valamennyien és kuncogna várták a Bognár-gye­rek beszéd jét. Mée aznap délután felkeresték az EPOSz-fiatalok a falu egyik leomörlnsabb oazdáját, Bánost Andrást. A nagy hasú alacsony ember az istállóban foglalaton- koilott. Mogorván nézett végig rajtuk. — Mit akartok? — András bátyám, — mondta Bognár Pista tisr. elettel jesen, — nagy kérésünk lenne kendhez. Bánost bizalmatlanul járatta körül tekintetét, de aru án mégis behívta őket a *zobába A csil- lógó. barnaszinü faragott szé­kekbe valamennyien leteleped­tek. Bognár-gyerek nagy komo­lyan elkezdte: — Tuggya András Bátyám, vasárnap szüret mulatságot ren­dezünk. Védnököt keresnénk, etu olyan ember*, akinek tekin­télye van a faluban* Hát, ma­gára gondoltunk. K heti föladataink a következők: 1. írjak le röviden, mit fórunk cet- aálai as idei vakációban f I. Melyik volt as a dlnasstia, amely kosszá-hotssó idón keresztül élósködött a magyar nép nya­kán éa sötétségben, elnyomás alatt tar­totta aa orasáfotP (Egyik tagjáról Boa- tanában sokat olvashattunk aa újság- ban.) 9. Soroljak fel a világrészeket. á. } jtátik meg a követkézé találó# kér­dést: Pistike elmegy Öt barétjákos köl­csönkérni pánat. Aa elaótól kap egy fo­rintot. a másodiktól egy forinttól töb­bet át így tovább, kivéve a aegyedik barátját, aki kétsaeresét adja anaak, amit a harmadik barátja adott. Menayi pénso leaa a végén Ptstikénekf Mólt keti feladataink megfejtése: I. Almos, Eléd, Ond, Eont, Tas, Hóba. Töhötöm. \ A sivatag hajója: a tova. 4, Zengő. 682 méter. 6. Koeeoth híd Margit híd. Szabadság kid, Oaasekötó vasót! kfd. Pontverseny állása: 1. Zzolnay Tllmos cs 61! pont, 8. Zrínyi Ilona ea. 800 pont, y Ssllágyi Erzsébet oa. 9Ü pont. á Dobé Ittván ea. 97 pont, 5. Fürdő-e isk. 77 pont, 6. Kossuth Lajos aa. 70 pont, 7. Bndal Nagy Antal es. 99 post. 8. Petőfi Sándor ea. 17 pont. 9. Bartók Béla ee. 49 pont. 10. II. Rákóczi F. cs 40 pent. II. Fiúmét lak aa. 90 pont. 18. Varga Katalin aa. 97 pont, IS. Petőfi i. ee. SMgetvár 90 pont. A ásta t látjuk a P. Yámháa-e.. Zaelnay V aa agy aver re as Ära ugrott, ötven­három pajtás kfldött be megfejtést, ki­állításban egyik ssebb, mint a másik- Esárt külön dicséretben réssesftjttk a Zaelnay V. áttörő eeapat tag jelt éa ve- setőH. Egyén! versenyben n peutállés n kö- votfreed: 90 pout: Barukeuyf Károly, 97 pout: Köblét Testvérek. 90 pont: Véget Etel­ka, Sebestyén Jndlt, 94 pont: Cyurkó Lajos, Keestheiyi Gabriella, Odroblne András. Range Tamás, Gyurkó Anna. Pollák Márta, 99 pont: Horváth Láaslé. 99 ponti Balatonyi Láaalé. Bálint János, Bsomdi Lajos, Horváth György, Gom­bár Irén. Harsast! Mária, Méha Tarén. 89 pont: Sárdy Taatvérek. 87 pont: Nick Márta. 80 pont: Regény! István. Gergely Károly. Glock Margit, Bala­tonyi Márta, IfJ. Balatonyi Gyula, 84 pont: Halmai Láasló. Bokovssky Easter, Pajor Margit, Zaemberl Júlia éa Irén. 22 pont. Szilváéi József. Zsák Iboly, 20 pont: Pálmay Loci. A többiek pontezá ma aaonoa a mólt vasárnapival, tehát akik nem küldtek be aioct megfejt6*1. azoknak i«n le változott a poatssáma A Feleővámház-utea! iskola áttörő! kö — Ez megtisztelő, — mondta Bánost mrqenyhült hangon. — Vet fink ám a városban dlszmngyart a védnök számára, meri ez illik az Ilyen ünnepélyes alkalomkor Maga menne a me­net élén, mint a falu első em­bers. — Ez megtisztelő — mondta fíénosi méoPffiftzef. Fridiit és pálinkával kínálta a fiatalokat. Kerek hasát jótékonyan feszt- tet’e az öröm. Csak azt nem ér­tette, hogy miért pon őt keres­ték fel, hiszen a Bognár-gyerek valahányszor beszélt az EPOSz helyiségében, mindannyiszor ocs- márolta Kuláknak ti'ulálták és az utóbbi hónapokban már senki sem kapta le aláza'osan a sipkáját, mini azelőtt. Vasárnap hajnalban átjött hozzá a Bognár-gyerek a rende­zőkkel. Karjában hozta a disz­mnnvnrt. Bánost véaionézett a prémen és a vörősnadrágon és kellemes simítás húzódott végig a hátán. Gatyára ve között, a fiatalok segítettek felhúzni a nndrdnot, a kabát és a mellény pompásam feszült homorú mel. lén. Felesége Is kijött a konyhá­ból és megforgat a urát, úgy csodálkozott a díszmagyaron. Sütött a nap, az eső már fel­száradt az úton, amikor elindult a községen keresztül a menet, hátul a felpán fikázott kocsik­kal Rrírinsi a* első sorban lép- df ti. ffáfa me get f vihogtak a fiatalok, de 6 nem verte észre. Ment peckesen óvatosan kike. rttl'e a tócsát, nehogy sár érje a dinmagyart. Néztek ám az rtl 19 poiM értek «1 a kSvrtkntt Pété Béla. Temes Tibor ét Ötté, GotUi lat,in. liftesé látván Saabé Ferenc, Ji soei Láaslé, Arató Alajos. Málnai Elet. kovács Sándor káéi Istváa, Najj Ké­vééi Láetló. id. Saabé Láasló, Pisrpi* Láasló. A többi kis pajtás U pótlói ká­páit a stcffsJláaórL Anyakönyvi hírek HAZAMAOl Osaba Jóxeef poetamfisaakl Mát ellsoór «I Rádtal KnaóbM. 8u* Qrbrrjr nru*d. vasutsa ás Biádért P- ■sóbot. Oaerfaá Imája MÁV fóti«* * Markó G tolla vén»; ttsstvteeló. K» rer Albert orrooaópftó ás Tóm Ú* na, Arendt Láasló kémén j-WD1*’**' tér át Gróf K araiin POrneot Lel111 MÁV vooatkteórö ée Pest In*«*- Klajbér Jómét ménbányám és Pk raves Hona, Baraoat István IJ*" munkás ás Weáiowtaky Etelka, ** maus Qáe* MBBZHaRT tleetvtaeM * Kovács Olsen» maráatásstrieslA f*1 Rudolf Matsu áe Benfcovfca ttö' Hu, Hflfye Béé» karmfcedésefád * 8Talont*! Valéria bórryárt BOB**4 Kovám Sándor rscyrlaetlté ás 1**°* Márta tifjtlsstftá FuMSt Jáno* & kasai *Tk_ «, Bórkóal R*«taa. HALALOIABl KJ. BdmAtt Ráadott H órsa. k**4 •eh Katalin a hónapos. Hotter 1 , más tt óva. ösv. Kotooa M óva. Sor. Urnát- Tm sassá •* ** ói sots Bólémé ÓT óvsa. Osaaosr » amf >4 óvsa. Horváth Xatatls 10 napos, fia. Xalbssr JAnosnó te P Bastler Istváa *1 óva. Króeonl 1 esőt 1 hónapos, ásót Tóról * Gáspár BO« 1 napos, Dön>óU* nó Só óvón. Lovrtos Istváa Kovács János 1 napos. Jómét M óva. Büoua BM* *\m(. örv. Török Jánossá 84 óva •«*%, Jósa of né 44 óvva, terv Sebő*1* noeoá H óva terv Máté Vs«sé"4, óva, Otlilk Jánosáé M óvta, | Mthályná ól óva. Brebán yt. hónapos. Orsóé Márts 1 ávst j Riem J borsfáé 89 óva TÓÚ> * ^ 63 óva óév Bak Jáaoseé 11 Kies Óva 6 hónapos. — Arany jegygf0, rOk, órák, éks»»rJ Tóth éa Csikó»*01! Ferenoiek-u. 10* emberek Bönosira. rá és a nagyhasú gazda szét repedt az örömtől. Téglás üzlete után a szélén ünneplőbe öltözőt 'VA- nyék áldogáltak. A kocsi ’ fi rőt Bognár-gyerek keféi*1 <jp tett nekik. Kovács MihélH.A tál traktorvezető odakiálto“ hangon Bánosinak: is — Mi aa, kend beillő^ londnak? A kövér ember megáll1* At- hirtelen rákvörösté A Végignézett a ruhán, ká™* A laml disznóságot mtloell** hadarabbal. De nem c*"1 gai’ Visszakiabált dühösen: — Bolond vagy te ’A nézők sora nevetni Vidám jókedv rázta *» két. Bánost járása bisonV vált, hol elsápadt, hol ejjjji 1 dőlt. Nyolc-tía legény ji* j,. menetei ét ütemesen tik*10 yf — I-lyen bo-lon-dunk ,J‘ voltll Bohócruha: dl>*n’í bolond kulákot takarít Megállt erre Bánost dott, mint n jégeső f f /lö f csak nem akart elállni. vették Bdnosit és . ti’, fiatalok. A nagyhasú szerre csak ledobta >***.. szerre csak ledobta zsinóron bársonyruhái 9 f A feszes nadrággal már a ^ doll boldogulni. így híLu $ nadrágban és ingben, ''f.LÍfút jal szaladni kezdett. Vát? fit- őt a csúfnndáros oeoett, el nem tűnt a házak "[ug , A zsinóron kabátot etüS lehénpitz'or kapta mai-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents