Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

jur Puskinra emlékeznek a oíIáq. d&Lqóz&l Pnrfűa, a kánét es évben no 150- srü> éso évforduló]», e lag. «aeratar.ebb kó '.ifik közié tartozik s Szovjet Omlóban. Akkor élt, ami­kor a céri zsarnokság elten eló­■xör lázadt a h* adó saelkm Oroszországban, — amikor a pol­gári forredamak lángja Európá­ban la lobogni kezdett- Akkor élt, amikor kend:ék felied«zol a népet éa a nép hangja be-betórr már a csákónak ablakain. A mu.it szénád alsó negyedében, amikor Puskin férfivá érett, túl voltak a napó eoat háborún. Ku* Suarzov tábornoki zsenialitása mól­lá: t az oroaa népre volj szükség, hogy a haza falasa bedül jón a hó­dító hadsang s&oritáaa a ól. A nép roppant karja verte 1« a bi­lincseket, amelyeket as európai hódító akart rákovácsolni és a feltámadó nép csapásai meg-meg- remegte kék a hazai elnyomók» le. Érett a forradalom éa Puskin a korabeli haladó Íróknak azért leit veiére, mert é éré álM a fel­túró társadalmi óe irodalmi moz­galmaknak. A szál ónok gyermeke vo>:, a lengyel kornványaó fka, gazdag, művelt éa a óke ö, akinek birto­kain »okrzáz jobbágy vari‘.ékezeti Puakin lehajolt ehhez a néphas és elkaaéa «savait, kihallgató« éa megúrtata panaszaik Költészete, wna'y új to t Oroazoresághan éa a legfríjettebb irodalmi formát kép viseli! a, a néptől merített lh­Harcolt azért, hogy az Írók és művészek, a kultd/a akkori íré nyitót a nép iyh fordu jenek, használják fel «/néipi művészet elemeit áe tárják fal a nép éle­tét i,. Puskin maga, költöl művei­ben és prózai Írásodban hazugság, mentesen rajzol a meg a Ize ti­ki le need ik század Oroszországé?. Támogatta « műt jzázad e éti tor. redaknárok, a dekntorieták lázadó mozgalmát: a cári zsarnoka ág szémflsta Dél-Orosaországba. I Miklós cAt kegyelnie, amely le­hetővé te*.« számára, hogy a ló ▼ árosba vissza érjen, csak átszó- ogoa volt. Puakin páratlan népsű­rűsége maliéit veszélyeset* volt a köl'töt a azátnüze.ésben tartani Párbajban ölték meg. Amikor Ler­montov verse: Irt „Puskin ha á- la" címmel a puskinl ha adó gon­dolatok örökösét la száműzetéssé: büntették. Valamennyi klasszikusuk közül a Szovjeklnló népei Puskint sze­retik legjobban. Ma 1» fé téke- nyen örködnek tlsz a hírnevére — minden évben újabb és újabb nye ven adják kd művelt A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Bemutató a pécsi Nemzeti Színházban As eredeti szövegkönyvet a Schöntahn-flvérek írták a múlt ssásad 90-es ével előtt, Ferenc, aki tengeréez-hadapród volt, majd a drámoirásra adta magát ée szín háti főrendező lett Berlinben és Drezdában — ée Pál, aki ugyan­csak a katonáskodással kezdte, aztán újságíró lett Bécsben. A fi vérek számos darabot írtak kö zösen és a „Szabin nők elrablá »á“-t annakidején belengte a bé­csi kedélyesség, a múltszázadi pol gárl nézetekkel ölelkezve és jó tökre volt a Monarchia knltúrál- 'apotainak la. Ezt az anyagot használta fel Keüér Dezső arra, hogy kitűnő bohózatot írjon, egy feivllágoso- dott humorista pompás tollával és szövetkezve Horváth Jenő zene­szerzővel, s Szenes Iván dalszö vegfróval, megcélozza a polgári operett megfeneklett hajóját és telibe találva el is sűlyessze azt. .A szabin nők elrablása“ első lé­pés abban az Irányban, hogy a szükséges és a közönség által Igé­nyelt szórakoztató zenés műfajt új utakra Indítsa Abban az idő hon, amikor a kultúra alacsony fokon állt, — a polgárság múlt­századi fénykora Idején — lenéz­ték és megvetették a színészeket. Rettegi Fridolin, a vándorkomé­diás Hamletét csak úgv adhatja elő. ha bohózatnak hirdeti, hogy bejöjjön a köz.önség is. Ez a nroblematika még ma sem veszett ki teljesen: még élnek az előíté­letek és a bohózat még mindig veri nálunk Shakespearet. Nos, Kellér Dezső megadja hát nekik a bohózatot, — de a kultúra fej­lesztésének javára fordítja. Szín­padán nemcsak a limonádé ope­rett veszti el a csatát, de meg- szégyenúl a polgári gondolkodás is, a közönség egészségesen fel­törő, s végig, szünet nélkül har­sogó nevetése közben. A pécsi színház jó előadásban hozta ki a darabot Selmecty ez­úttal kitűnő volt Rettegi Fridolin ízerepében, éppígy Jdnoky a tit­kos drámaíró tanár alakításában. Sándor Böske és Bdzsa Éva tem­peramentuma jól kormányozta a mulattatást Serfőző Ilona pompás nalva és kedvvel komédiázott Varga László és Fehér Tibor Is. Jó volt Pap? Ibolya, bevált Vaj­da Ilona. Varga Sándor Is. A ze­nekart Bukvdry Jenő vezényelte, a díszleteket Ütő Endre tervezte. Rendező Srfmrrtv Mihály volt S&íhUÓx Pabruár ffJ«, lAnUU I érakor a bemutatón MM itten aratott há- rom óréa kacatés, a Bsafeia bök el­rablása voa műsoron. Február hé 37-4« «éa t érakor •»•hin nők *1 rablása, mindkét »Id­ádé« bérletecgiieaben. Vasárnap é. u. Bt 8ZABBI SOK ELRABLÁSA (Bérletezünet.) Vasárnap esta 8i SZABIN NŐK KI­RABLÁSA (Bérletmtlnet.) Hétté «sts Si IDA REG ANTE, .JT Kétezer ember a klsharsányi gépállomás kultúrházavatásán szeresen visszafizeti ezt a dolgod parasztságnak: teljesített munkr nal is a kultúra terjesztésével, A* a körülmény, hogy a kisharsár\y> gépállomás kidtúrházdnak avati- sdra a dolgozó parasztság és csa­ládtagjainak közti kétezer főW tömege főtt el, azt bizonyulj hoay a falu népe szereti és érté­keli a gépállomás tevékenységét■ A Bzaktanéos kuttűroarfátys vást intéistt az ország aolfOi<í|í9t az ortzáfos kultúrvarssny ksrsHt** most m«aindulé filmkritikái rél. A filmkritikái munkavertsny «*1* a dolgozók halya« kritikai kip«’****' nsk tajlsaztéa» ás azzal a műnk»*»**, tály fokozottabb bevonása mű»**'* Sittünk vor»tétébe. A varssny máraiut 1-tól máraiua sí-is tárt- Isgjobb eredményt élért pályázók torát a napilapok április, május Június elsó napjaiban kézlik A kr1 . ka sgy-másfát oldal terjedelmű Délután két ára txm, süt a nap — akárha tavasz lenne. A kiskar- sdnyi gépállomás felé tömegesen jönnek a falvak dolgozói. Teher­autón, biciklin, lovaskocsin, gya­logosan — Ozönlik a nép. A gép állomás sem új, de a kultúrhdz, amelyet mára felépítettek, úgy fogadja a látogatókat, mint régi ismerősöket. Ludvig Rudolf, a gép állomás vezetője házigazdaként fogadja a falusiakat, akik kifúj­ják magukat a küszöbön, azután azonnal dicsérni kezdik a termet, milyen szép. Színpada is van. Lassan nemcsak a kultúrterem, az oldalt lévő szobák is megtelnek, de még ezután is, az udvaron annyian maradnak, hogy nekik külön előadást lehetne tartani. Szerencsére söntés is tmn, így nincs harag azokban, akik a ház ha nem tudnak bejutni az avató ünnepségre. Amikor megkezdődik az ünnep­ség, a gépállomás vezetője úgy mondhatja el beszédét, mintha odahaza lenne a családja körében Elbeszéli, hogy az állomás dolgo­zói rohammunkával építették fel a kultúrházat. Lelkesítette őket. hogy ebben a munkában nem hagyták magukra a munkásokat: a falusiak támogatása bizonyítja, a gépállomás gócpont lesz, a kul­túra gócpontja is. Eljött az avatóünnepségre a gépállomások központjának egyik vezetője, Vellai László is. A ven­dégek, a falvak lakói figyelemmel hallgatják előadását a gépállomá­sok keletkezéséről és szerepéről. Alágy taps tör ki. amikor hivata­losan átadja a kultúrházat rendel­tetésének, Ezután kultúrműsor kö­vetkezik. Eljött a pécsi bőrgyár kultúrcsoportja, • Népiét palkony a, Klsharsdny, Nagyharsdny úttörői­nek tánccsoportja és a siklósi EPOSZ kultúrgárdája, hogy elszó­rakoztassa a faltisiakat. Szépen szerepelt a klsharsányi dalárda is, Makkal tanító vezetésével. A kultúrhdz felszerelésére, könyvtárra, sporteszközökre a fal vak népe — amikor az építésbe kezdtek — felajánlott ezt-azt, ha egyebet nem, 1-1 liter bort. Ennek értékesítéséből fedezték a szüksé­ges összeget. A gépállomás ezer gépelt tor lehet. A elmmef ét nPi* ellátott kritikákat a Szaktan«»» túrosztályához (Dózsa Oyörgy-ót kié alá túrosztályához (Dózsa Oyörgy-út lebst eljuttatni, mindig a höv***1*** hónap B. napjáig. RADIO újdonságok J—12 havi részlatra Karikagyűrűk ÓRÁK , ékszerek lUTASZ-tM it 74 Irgplmotok-u. é. sx A KÖNYV ÉS A KATONA amikor a honvédség néptől, a kaszárnya ___áy volt. Az volt a járóke­lőknek Is, akik elhaladlak a vasrá­csos kerítés előtt. Túl a rácson lát­ták a kaszárnyaudvart, meg a lak­tanya komor falát és a szolgálatu­kat végző katonákat. Néha kiáltá­sok verték fel az udvar csendjét és ez mindig Ijesztően hallatszott ki a kerítésen túlra. Ha őrségvál­tás volt, a szolgálatba lépőket min­dig úgy vezették fel, mint a rabo­kat — a tisztek és tiszthelyettesek amolyan porkolábok is voltak. A szigorú helyen a honvédek lelkét is őrizték. A baka megmaradt büdös parasztnak — a tiszt urak olyanok voltak, mini az istenek. Kemény vasban állt az őr a faköpőnyeg előtt és távolba meredő szemmel bámulta a szabadon futó felhőket. N éha, vasárnap délutánonként, a laktanya falába vágott ablakokba odakönyököltek a honvédek, hár­man Is egyszerre és nézegették az utcán vonuló népet, vágyódtak haza, kl-JH a falujába, vagy a vá­rosba, ahonnan elszármazott. A ci­vilek mindig gyorsabb léptekkel si­ettek el a kaszárnya előtt, rossz érzés kerülgette őket, félelem ját­szott velük és őrültek, ha eltűn­hettek a közeléből Ha fegyver esflrrent, a nép mindig megijedt. Úgy éltpk a katonák, saját ha­zájukban, mint az idegen zsoldo­sok, akik a népen élősködő urak szolgálatában őrizték a tőkéseknek az üzemeket és millió megfosztott paraszt földjét a kastélyokkal Oly­kor kivezényelték őkel a terek kö­ré, ahol a nép képviselői a szabad­ságról szónokoltak ilyenkor a ka­tona fegyverét a nép hátának kel­lett szegezze, vagy parancsra lőtt a tömegbe Sztrájkok idején blokád elé vették « gyárakat A munkái. gyűlölte ■ katonát és néha, ha na­gyon elkeseredett volt, verekedett vele a kocsmában. A parádékon csfllogott a nap­lény a sisakokon, amely egyenesen ült a katona fején. A sisak alatt mozdulatlan volt az arc, de belül fájl a Katona szive. Panaszkodnia oha soha nem lehetett, nem hallgatta meg senki Ha kifogása volt vala­mi ellen, megbüntették. Amikor há­ború volt, vagónba vezényelték ég lezárták a vágón ajtaját, kívül fel­pántlikázva és virágdísszel, mint megannyi élő koporsó, szaladt a vágón s frontra. S a katona meg­halt idegen urak érdekeiért, anél­kül, hogy egyszer la elmondhatta volna, hogy élt. Ma nézz körül, Nagymányokon, vagy Vasason, Komlón ... munka után a kultúrteremben százan és százan szoronganak Felhámulnak a dobogóra, ahol katonák láncolnak egyik alakulat népi tánccsoport­ja. A zenekarban la katonák ülnek. Dübörgő taps, forró szeretet árad a katonák felé és amlkcfr elül egV kissé, kilép egy honvéd, elszaval egy József Attila verset... A költő szava új élmény a kato­nának Uj az is hoay láncolhat, énekelhet a nép közölt, együtt » néppel A honvéd, az új népi had­sereg honvédje úgy van most mi- nálunk, mint a hazaérkezett Test­vérek, rokonok fogiák körül Egy­beforr nemcsak a kultúrával saját népével is A kaszárnya megszűnt börtön lenni Beárad a fény. a tisz­ta levegő, a szabadság levegője az ablakokon. Ebben a teremben van a könyv­tár, a 6 hadosztályé. Harsány! Fe­renc őrvezető a könyvtáros A múltban ismeretlen fogalom volt ez a honvédség számára. Átvizsgál­ták a honvédek ládáját, megnézték az ágyát, nem rejt-e könyvet. Ha a honvéd olvasott, mindig gyanús volt. Az urak, akik a katonákat őrizték, mindig rettegtek, hogy felforgató eszmék kerülhetnek a honvédség közelébe. Ma száz és száz kötet, mind a marxlzmus-le- ninlzmus eszméivel tele, fehér bo­rítólappal, katonás rendben sorako­zik a polcokon. De ezt a rendet mlndúntalan meg kell bontani — az őrvezető alig győzi belmf a karto­tékba a kikölcsönzött könyvek szá­mát. — Nagyon olvasnak — mondja büszkén. Van, vagy kétezer kötet köny­vük. Van régi Irodalom la. klasz­szlkusok és tudományos művek, útleírások, harcászati szakkönyvek. De a „Volokalamszki országút” — a Moszkva körüli felszabadító har­cok csodálatos regénye, a sztálini stratégiát kifejtő és hőstetteket le­író mű — ahány példánya megjött, mind azonnal klkapkodlák, szinte a könyvtáros kezéből. A régi műve­ket csak módjával olvasgatják. Azelőtt arra sem volt idejűk, hogy tisztességesen megírjanak epy levelet Most heti három órá­juk van kultúrloglalkotásra, kea- kenyfifm-vetltő gépük van, gyak­ran tartanak tehát mozielőadást és a szolgálat befejezése után — rendszerint délután hat órától — minden nap este lefekvésig azt te­het a honvéd szabadidejében, amit akar. Ezekben az órákban megtelik a társalgó Ez sem volt a múltban. Csak a tiszteknek volt kaszinója és kfl’ön a tiszthelyetteseknek. A tiszthelyettesnek tilos volt belépni a tiszti kaszinóba — a honvéd seho­va se tehette be a lábát Most ül­nek a ragyogó tiszta falak között. A laton színes képek. Halas Ovula alhadnagy fesli ezeket. Megfestet­te a vezetők arcképét is, Leninét, Sztálinéi Rákosiéi, Szakasltsél Farkas Mihályét. A főfalon kék be­tűkkel, frissen, öntudatosan: „Min­den erőt a téli kiképzés sikeréért” és egy másik felirat: „A Magyar Dolgozók Pártja harcos szelleme vezesse honvédségünket”. A sarokban szól a zongora. Van, aki levelet ír, közben a rádió is szól és legalább őt tábla előli sakkoz­nak. lit van például Jánvári Gyula, kisvárdai születésű honvéd — s először ül a tábla előtt. A homloka Is vörös, ahogy tanulja a játékot a bajtársától. — Megtanítom m mondja a — Nem olyan nehéz. — Elég nehéz — dünnvögl Ján­vári honvéd. — De meg akarom ta­nulni. Jó játék, mert gondolkodni kell közben. Ekkor nagyobbat üt valaki a zongora billentyűire. Ősz Mihály ült le mellé. Csorvás! fiú. Csak úgy, minden kottalxmeret nélkül billegeti, da nem játszik hamisan. — Ezt csak úgy. szórakozásból — mondja. — Inkább rajzolni sze­retek, meg lestenl. Azt komolyan. Ahogy a sakkozókat, a zongorát Is sokan veszik körül, a klhlcek. Nagyban megy a társasjáték la. Azelőtt a katona műveltsége csak annyi volt, hogy aki altiszt lett, megtanult Máriást játszani, kár­tyán. A kártya ma egyáltalán nem tartozik a honvédség szórakozásá­hoz Ogyességl és más társasjáték folyik az asztaloknál Ketten mé­lyen elmerülnek a dominóban. Az egyik játszó könyöke mellett a könyv. Úgy terltefte le, kinyitva arra a lapjára, ahol abbahagyta az olvasást Marx-Engels: Kommunis­ta Kiáltványa. Arrébb nagyban je- gyezget valaki. A kultúrverseny tervén dolgozik. A hadosztály min­den alakulatának megvan a kultúr­csoportja. Minden héten, néha tfz naponként házi előadást tartanak, vagy hívják őket a városba, a tö­megszervezetek kultúmtjeire. másfelé is. A megyéből I» ,m- sűrűbben fordulnak a hados* y hoz, jöjjenek a kuftúrcsoPjN; vagy a tánccsoport, vagy » Van jazz-zenekaruk is. Isméi"I ^ listáik is vannak. így azután n .jj; verseny lesz a különböző cs°P° között. h.t Elképzelhető volt azelőtt, - egy honvéd ülhessen a laktanr, lai között és cikket írjon? ”0'Jjí cikket, ahogy Gots János n° mondja. — Miről Ir? — A békéről — S ml van a cikkben? ^ — A Szovjetunió ée kráciák békefrontjának erő* ^ ről számolok be. Az van * 5*KJ (i hogy i szovjet hadsereg ** if hadseregünk • béke hadsereg?.*» ha kell, fegyverrel Is megvédj békét. „t » Hát csak Írja Gots honvéd ' , cikket..". S megyünk most ..jil folyosón, Sallal Tivadar száf* j * és Tátrai Gyula alhadn*CzNsl- neveld tisztekkel kifelé. A gokon eleven írások, színe* Ajjtt Elmegyünk a színes táblák . #í de i lépcsőtől vlsszaforduln egészséges nevetésre, hangzik mögöttünk. ,{( f Egy honvéd új Írást fűjlK„ m a faliújságra Ebben az !r*»wJ csillan a laktanya humora é* tlkal él, amely már nem Livíj új kultúrában nevelkedő p előtt. A kemény szolgál»1 ’ a kultúra áldásai — **•. ,| tfj honvéd is ember lett * elér^ Nagy I. bajtárs, hogyb* Nyelve, mint a penge éle»- Tréfálni se lehet véle. ? „Mindjárt fellegekbe nffrf S mosoly ül a honvédé* végig a laktanyában Mn' . Kj őr a kapuban, míg cs^n°Ái b«s j. szélget két civillel Arr ^ nekik, amit utoljára lá,0,t -rM1 ban. Mtgytf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents