Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-26 / 48. szám
Dunántúli 1943 It. 28 Szombat VI, Évi. 48, SO fillér Gerő Ernő beszéde a Tndomrrnyo« Tanács ülésén .4 kerületi rendőrkapitány nyilatkozata Megszervezik a dűlőbiztosi rendszeri Baranyában Az olufsK munka^á^ harca Sébáot nap ót» Utoét súlyos sztrújkhareok és tun- ttkOréask •flnlm. A helyidet * Róma kötelében történt rére* ttarénylet Aast« kl amelynek sétán a munkisgyllkoe Acélba csend- Vsi harmincnégy sstrájkolót súlyosan megsebesítettek. Ennek »JomAn mondták ki a római tartomány dolgosét as általános Mrájkot, amalyhas aa ország srá- *oi mis városának munkássága 3 csatlakozott A sztrájk a leg- »tóbbl Jelentéaak saerint átterjedt Virsnzéra, ahol a szövőgyárak Munkásat huszonnégy órái figyel- toeztstó sztrájkot kezdtek és a ayomdássok monkabessflntetése löretkeatébe* aa njságok asm Ja- fentek meg. As Ipari városok •Bukásainak sztrájkjaihoz egyre törekvő mértékben csatlakoznak a 'kirak dolgosól áa nagy paraszt- ntrájkok rázzák mag Közép- ás ''élolaszorizágot ás olass nép iámét megmntatja *ksán*zá| gát és bátran s lembe száll -—** amerikai elnyomókkal és hasai r uövetségeseOtkel A sztrájk ki- tejelője a munkás osztály alégedet- fenségének a* ország gazdasági - balyzetévdl, s rossz ellátással, a Y csökkenő reálbérekkel. Az olasz ’ átmzetgasdazág esztendők óta az •merik» 1 nagytőke támadásainak Ktogőtflsében áD. A Marshall■••fély leple alatt a Wall. Street *todjobban befolyása alá kerfti az ■kissz gazdasági életét. , A» «meri tol árak ellepik a piacot és kiszólják «* hazai fogyasztásból az e*sz árakat, ami a gyárak leálláshoz és tömeges iminkanélkülf- •éghei vezet. A lakosság vásárló- képessége állandóan csökken, « dolgozók a legfontosabb szükség- feleiket som képesek megvásárolni Ugyanakkor sz amerikai •»gytőke egymásután tönkreteszi •t olasz üzemeket vagy egyszerűen kivásárolja őket, bevonja sajái fedekkörébe. Legutóbb a Standard Oil olaj- feószt több más amerikai tőkés ''illalathoz hasonlóan „vegyes- társaság“ megalakításával leplezte *1 behatolását az olasz gazdasági Jelbe. Az olaszok azonban jól fe'ják, hogy ezen az ólon megy t,*dbe a hírős olasz textilipar és Jutógyártás is és más fontos ipar- H- Látják, hogy az amerikaiak térhódítás« * nép nyomoráságá- nak növekvésével jár. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az olass munkás kizárólag a magasabb munkabérért sztrájkol saját gazdasági körülményeinek megváltó Hatásáért Az olasz nép harca egyben a fekete do Gasperi kormány lakájpolitikájának az elítélését jelenti, amely a nyugati tömbhöz és az Atlanti Szövetséghez való csatlakozással az országot « háború küszöbére sodorja. Az. olasz nép, amely megszabadult Mussolini fasizmusától nem akar újabb háborúban vérezni. Az olasz nép békéi szabadságot és függetlenséget akar. És ezt a szándékot fejtette ki legutóbb nemcsak a Kommunista Párt határozata, hanem a szocialista párt tiltakozása is, axnftor Nenni megbélyegezte Sforza külügyminiszter tárgyalásait as atlanti paktumról, a parlamenti csoport egyhangúan elítélte a kormány Jelenlegi politikáját. És növekvő mértékben ítélik el ezt a politikát az olasz nép milliós tömegei is. Ezek * tömegek megmutatták a Togliatti elvién ellen elkövetett aljas merénylettel szemben való tiltakozás alkalmával hogy nem hajlandók magukat kiszolgáltatni sem a de Gasperl-féle szolgakorraány mesterkedéseinek, sem az ■ országban garázdálkodó fasiszta bandáknak és félfasiszta szervezeteknek és ■ egységes akarattal sorakoznak fel az Olasz Kommunista Párt i;é!ytlája mögé. Az olasz dolgozók, harca megacélozza, megsrilárdítja a „> munkásegységet és végleg kisöpri a munkásmozgalomból a Saragat-féle árulókul, akik szégyenletes szerepet vállaltak de Gasperi kormányában. A legutóbbi választások alkalmával a Kommunista Párt által vezetett demokratikus arcvonal több mint nyolcmillió szavazatot kapott a kormány minden terrorja, a klerikális reakefó minden uszítása ellenére. A demokrácia erői, amelyek az olasz nép szabadságáért, az olasz munkásosztály érdekeiért küzdenek, egyre szilárdabb és egyre növekvő mértékben maguk mö gött tudják Olaszország munkásait és parasztjait, hogy harcukkal védelmezzék neosak saját népük békéjét, hanem az egész világ dől gozóinak ügyét is. Megkezdték a bolgár evangélikus egyház ánTó vezetőinek tárgyalását .Szófiai jelentés szerint a Rabot- Mészkő Delo „gonosztevők Isten ^Igáinak álarcában" című vezérében rámutat arra, hogy a ^■ndszenty-per befejezése után Bulgáriában Is akadtak olyan papok, akik Mlndszentyhez hason- " bűncselekmények elkövetése miatt kerültek a népbfróság elé. (páriában a kormány nem Qldöz- j* a vallást, sőt biza'omma] viselte- Iránta, amit legélesebben igazol . • hogy a most folyó per egyik .vádlottja Zjapkov protestáns lel- l.i a bolgár kormányküldöttség leként utazott Párlsba. Bizalmat J** árulással fizette vissza és '•mkedett már Párisban fs. * bolgár kormányküldöttség mfn- 1*n elhatározását előre közölte a Pwlal békekonferectffi lévő. «rv ;ols*á*z küldöttséggel |J vádlottak padján ölő protes- r.,,* 1 Papok még 1945-ben kűldöttsé- kii Menesztettek a szófiai ameri- vi, ^vétségre és kérték Amerika ^^beavatkozását Bulgária be) Felháborodva fejezték ki rossza- lásukat, hogy Bulgáriát nem az angolszászok szállották meg. Kezdeményezésük visszhangjaként utasították Washingtonból a szófiai amerikai külképviseletet, hogy idézzenek elő zavargásokat, támogassák a reakciós ellenzéket és tegyenek meg mindent ami a külső beavatkozást szerintük indokolttá tenné. A bolgár evangélikus egyház vezetőinek népel’enes bűnügyét pénteken délelőtt kezdte tárgyalni a szófiai rendes körzeti bíróság. A’áfrték a veo ihari kolenivel Pénteken tritt aH a vngyllpari Iparági kollektfvszerződést, amely az eddig! kollektív szerződésektől eltérően,, új egészséges bértáblázat alapján megállapítja minden vegyi- iparban dolgozó bérét. Teljes mértékben érvényesül az az elv, hogy mindenki végzett munkájának mi- nősjégejs mennyisége szerint kap. A franciák hűek maradnak a szovjetbarátság politikájához és nem akarnak háborút Tharem elvtára megbélyegezte a háború* unaitó imperialistákat Az MTI párisi jelentése szerint a francia páriámén; 386 szavazatta! 182 ellenében a kormánypártok napirendi javaslatát fogadta el a Tho- rez nyilatkozat napirendi vitájával kapcsolatban. Előzőleg Queuille miniszterelnök kijelentette, hogy az Igazságszolgáltatás elé terjesztetek » Thorez ügyet és Cachlo mentelmi jogának felfüggesztését. A francia parlament csütörtökön délután vitát rendezett Thorez nyi latkoz a távaJ kapcsolatban. Sctierer MRP-képviselő azt kérdezte a kormánytói, milyen jelentőséget és értelmet tulajdonít Thor« kijelentésének. Utana André szélsőjobb- oldali képviselő odáig merészkedett, hogy j a kommunista pián törvényen kívül helyezését java soha. A kommunista képviselők tapsvihara között lépett Thorez, a párt főtitkára a szónoki emelvényre. Köszönetét mondott azért, hogy megismételheti ‘ ismeretes nyilatkozatát, majd így folytatta: — Miért,volt szükség erre a kijelentésre? Azért mert alig négy évvel azután, hogy a Hitler die« viselt háború befejeződött. a nemzetközi légkör Ismét tele van elektromossággal, újra Háború vihara fenyegeti a népeket Franciaország dolgozói mindent meg fognak tenni, hogy nocsak" megnehezítsék, hanem lehetetlenné is tegyék a háborút. «Nem hÍ8f»ftk, hogy az amerikai nép hóborút akarna“ Thorez ezutátt felsorolta mindazokat a jeleket, amelyek azt mutatják, hogy Amerika háborút készít elő, majd igy folytatta: „Ez a politika fejeződik ki a nyugati UNO megalakításában, a brüsszeli és az atlanti egyezményekben. Ml nem hisszük, hogy az amerikai nép, éppen úgy, mint bármely más nép a háborút akarná". Kénytelenek vagyunk azonban megállapítani, hogy vezetőik választottak és választékkal, azaz a háborút ratifikálni akarják nemcsak az amerikai néppel, hanem Franciaország és más országok népeivel is, akikre súlyos kiadásokat kényszerítettek a háború előkészítése érdekében. Thorez hangoztatta, hogy a Szovjetunió ragaszkodik a nemzetközi egyezményekhez és békepolitikát folytat, majd a francia—szovjet viszonnyal foglalkozva idézte de Ga- tillo 1944 decemberi kijelentését: „Az orosz nép és csodálatra méltó hadseregének erőfeszítései tették elsősorban tehetővé a francia anyaország felszabadítását." Az az igazság, amelyet de Gaulle ilyen nyíltan kifejteit, igazság ma Is, a franciák nagyrésze számára, akik hűek akarnak maradni a francia—szovjet barátsághoz és nem akarnak háborút sem a Szovjetunió sem a többi nép ellen. A francia— szovjet barátság és szövetség a béke szilárd biztosítéka. A francia nép elitéli a szovjetellenes rágalmakat és hazugságokatThorez ezután így folytatta: A háborús készülődés politikája és ennek félelmetes következményei eflen bfvjtik fel Franciaország népét az egyesülésre, ez ellen kívánjuk iétrehozni a demokratikus egység kormányát, amely a béke és a nemzeti függetlenség politikáját folytatja. Ezzel a francia és a nemzetközi munkásmozgalom tiszta hagyományait követjük. A kommunistáknak az a szenvedélyes vágyuk, hogy meghallgassák őket mindnyájan, még mielőtt késő fenne, azzal az egyedüli elgondolással, hogy Franciaország, a köztársaság, és a béke ügyét szolgáljuk. Ezután Chambrun haladó keresztény képviselő bírálta a kormány rövidlátó politikáját és - hangoztatta. hogy vissza kell térni a békepolitikához. Duclos bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy az amerikai imperialisták háborút készítenek elő és beszédét a béke megvédésére szükséges egységre és akcióra irányuló felhívással fejezte be. Guy Mollert, a szocialista párt szónoka megrágalmazta a kommunista pártot. Queuille miniszterelnök besimer te, hogy valójában a kommunisták interpellálták meg a kormányi általános politikájáról Igyekezett igazolni magát és azt állította, hogy a kormánynak nincsenek háborús szándékai. A vita további résziben egy gaulleista képviselő napirendi javaslatában a büntető törvénykönyv alkalmazását követelte a kommunista párttal szemben. A szélső jobboldal) képviselők rágalmat után a parlament 500 szavazattal 52 ellenében elvetette a megtorlást követelő javaslatotfl görög demokratikus kormány felhívása a világ munkásságához .A szabad görög rádió jelettti, hegy a demokratikus haderők partizánalakulatai Janica, Aciopolisz és Edessza városok környékén elpusztították a vasútvonalat, távbeszélő- és távíró vonalak egy részét. A szabad görög rádió közti, a demokratikus görög kormány belügyminiszterének figyelmeztetését, hogy a monarchofasiszták le akarják gyilkolni mindazokat a kommunistákat, akik az athéni kormány és rendőrség különböző börtöneiben sínylődnek. Rendisz athéni közrendészeti miniszter csütörtöki kijelentése nyílt felhívás volt a kommunisták meggyilkolására. A demokratikus kormány felhívással fordult a demokratikus népekhez, és a világ valamennyi munkásához, lépjenek közbe és akadályozzák meg, hogy az angol-amerikai imperialisták szolgálatában átló mo- narcho fasiszták megvalósíthassák gyalázatos és embertelen szándékaikat. A béketórgyolások Ppltmgben A szabad kfnai rádió jelentése sze rint Szao-Li-Cse, a nankingi kormány volt moszkvai nagykövete, aki a Pekingbg küldött félhivatalos békekyldöttség vezetője, találkozott Mao-Ce Tung-gal. Etídíg: még nem állapították meg a hivatalos béketargyalások helyét és időpontját. Csang-Kai-Sek hívei írös agitációt fejtenek ki Sanghajban, hogy minél több pénzt sajtoljanak ki a lakosságból Csang-Kai- Sek számára. Bolgár cáfolat A Bolgár Távirati Irodát .felhatalmazták, hogy a leghatározottab ban cáfolja meg azt a légből kapott hirt, amelyet a török sajtó és rádió terjeszt a bolgár-török határövezetben folyó állítólagos bolgár csapat - mozdulatokról Neimotkőzi béfce-éno*ezlef Párisi jelentés szerint a békéért küzdő értelmiség nemzetközi összekötő vezetősége, a Nők Demokratikus Világszövetsége és a nemzetközi politikai és művészeti élet több kiválósága felhívást intézett a világnak a béke védelméért harcoló demokratikus szervezeteihez, valamint haladó szellemű személyiségeihez, tegyék lehetővé, hogy 1949 áprilisában a béke hívei nemzetközi értekezleten gyűlhessenek pssze. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a mostani háborús készülődések miatt a találkozó megtartására sürgős szükség Van. Marosán György besséde a „Szlahanov Mozgalom" kiállításán Pénteken este ünnepélyes keretek között nyílt meg a Pártoktatók Házában a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság által rendezett „Sztahanov-mozgalom" kiállítás. A kiállítás megnyitásán Marosát; György, a MDP főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. — A Sztahanov mozgalom kiátlf- lásának anyaga — mondott — 1 szemléltetően mutatja, hogy mire ] képes egy , nép, egy ország, egy | némáét, melyet élenjáró elmélet 1 a marxizmus és leninizmcs irányit ! és vezet. Ennek a kiállításnak el i ko.i érnie és el is f^ ja érni, hogy | általánossá üljék Magyarországon az a szellem, az a magatartás, amelyet a Szt hanov mozgalmon keresztül a Szovjetunió nemcsak a népi demokráciák felé, hanem bt egész világ felé is sugároz. Ez a kiállítás mgyban segít munkánk ban, ha a Szovjetunió minden ta I pasztaiaíát és eredményét jól hasz 1 náljuk majd népünk boldoguláséra. \
