Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-22 / 44. szám

ífBJtUAR 22

DUMANTOLl NAPLÓ

mtf

%zm mázod a kzMzntt

■■'pf

Észszerűsítéssel félmilliós ön költség csőkké ntest érnek el a Zsolnay-kerámiagyár dolgozói

TI A tervezet így kezdődött: 1 „A Xlll. sz. kemencét ed- s,! diniekben az üzem chamot- , ' te-tök égetésére használta. “Műi á chamotte a kemence ?StngélŐ szakaszán tesz kiégetve,

’ Ml első kemencetér teljes egé- ’•«n porcellánszigeteJő égetésére & lelhasználva. Az égetésre ke- szigetelők formázása a XIII. «emence mellett e célra átala- műhelyben történik.”

(ff van, szóról szóra a Zsolnay S* őnkoltségcsökkentő terveze- Az is benne van, hogy a rtaetintézkedések megtörténtéért “Jetelős: a kőművesmunkáért, az .^dosmufikáért, a többlet-szén- J'iylééért a kitűzött határidőig.

így folytatódik: egy év Jy, 1290 mázsa temelési emelkedhető el: 592.000 forint értékPomiíosan kiszániííóttáik east Dávid meg Hartes ejvíár- tek. Hosszú órák-te kérész- t® ftéha késő éjszakáig tör- .^fejükéit, a sok kérdést, pro- hóf'V Ss tehet minél egy- toególóafii? Szépén kitérje«. i legapróbb részietekig. —- N. w«n mindegy, hogy ugyan- i költséggel esetleg félimáfió »toW több érték öt termel-é a p' v«gy nem?

hlS? ® v“3®|i fótiig éz a XIII- - «Mnénce. Sötét, rtdugott heiyeo üzeírirészíbett, nem is mésrai, minit csak olyan tick benn, amibe később szigetelőt, tányért, _ , mikor ezeknek az égeti* i™'vetkezett Nem is használté M rendesen, úgy is sókba ke- 1 3 f«antiartás&.

í&I Aztán, egy termelési érte- '»I kezleten valakinek eszébe jutott, hogy mi történne, ha a *°*t*kan mindjárt egy szi- Ijj-M is kiégetnének? Ha nem l.i? hanem 1380 fokra hevítenék % “®méncét, és a „Zsengéiében”, % ’. *hni kisebb a hő, ott éget- ui®*l®n a tokokat?

[j * *bből lett a tervezet, r»^ y°lt mindjárt egy komoly *S is: a kemence messze litL* korongosműhelytői, a szil- rengeteg Idő Veszne kárba.

álmaik & forrnák, mind arm vár, hogy elsejére, mrhe a kemence megindul, kész , szigetelők hada vár jón égő tore.

Ezt akarja Gyime&i Ferenc, Ricz József, Oláh István meg Mésiárosné is, Egyelőre ők öten dolgoznák együtt itt a legújabb korongosműhelyben, inég két jó munkást várnak és elsején megalakítják a brigádot.

— Kicsit visszatart bennünket a költözködés — mondja SzamacZ élvtárá — de 2—3 nap alatt nagyszerűen bele jövünk, csak győzze majd a kemence1

Azon is az utolsó slmífi3ölcat végzik már, elsejére befűilíétik.

Aztán megindulhat a munka, pontosan úgy, ahogy a tervezetben van.

Mezőgazdasági versenyre hívják ki egymást a mos! megalakult DÉFOSz szervezetek

L. Kell építeni ágy korongosmü- í.J a kemence mellé — döntőt* fitrL r®gtÖn az «ívtársak, és _ itSi . blcál, a ttkátóSmShéty ri j J* 'gy mesél ma már róla: ^ tt| Költ egy ablaktalan vasraktár ijj * kemence mögött, már évek h| J1*1» használta senki semmire.

V %'M kinéztük magunknak, ti Hy magunk között kitervez-J 'Vikl kiélés, nagy ablakokat < 1$ rá éa átköltözünk. Decem-t aztán mondták az elv- ■> hogy no, lecsúsztunk, kö . Műhely lesi abbólA vasárnap megyeiszérto megtartóit DÉFOSZ rtakutó közgyűléseik a hananyas dolgozó parasztság hatalmas tömegeit mozejaiffák meg. A' mintegy harnineöt községben íe- zaj-ett gvflé-ek kfrü’ & Jegjőbben tsumony községé sikerüli. A falu öhüáz lakosa közöl négyszázan vetitek részt á jó hangulatú gyűlésen. A hafcajtóeágmk ma jd a feite nő Vvt. ott ** \-k a fán kí- téppa-aW.j.d ‘a. A gyűléé után i DEPOSz-ba 54 dolgozó paraszt kérte felvitelét.

A gyűlést Igen . jól sikerűt kultúrműsornál kőtőfltők egybe.

Ugyancsak jóí sikerűit «z paar- kuiíii gyűlés. Ezéft is nagyszámbain jelentek meg a falu dolgozó parasztjai éa ezen keiül a középpa- •«LsatiMg, Az előadó beszámolója után élénk vita alakult ki. A középparasztságot is bevonták az új Vezetőségbe.

Hide sem, a fahl k diáksága is niegjeteiil. Állandó közbeszólásaik- kial iigyekeziek a gyűlés menetét zavarni■ A tofflgaitoda.gtnälk majd a feSét kitevő középparatszteág azonban visszaverte ezeket a támadásokat és i dolgozó párasaitok közül váíasrtott veaeiőséget.

A dumaszoko«ös»^gei)i, » liuasóki és a geresdi aJakuló gyűlésék már é termelés és a tavtszi mezőgazdasági v^nsenv^ek kérdésével is iirglfékozitak. MimthárYirrt falu <W- gteő prtrasateógc egy’ní.tpgú Id.ke- sedé.tnrt fögiadte el Gyuiaj község versénykábNáeáf, sőt a luzsokiak versenyre szófitoHik a MrtCsiekét. '

Valamennyi gyűlés a Szabód Föld élői iizv'tök gyűjtése térén is feredmenye-ket hoCOte A fenéi helyekén ksvüi niég hóéörillóan jó! még- sáervezett alakuló kőzgyűlésfek vrt>- tak Ahsófnocsölád, Egyházaskóráí, Bakonya, Boda, Püépök'bögád, Fa- zeka'sbodia, Gortkaa és Gerasd községekben is.

A kiskereskedők vezetői a köztársasági elnöknél

Siákértts Árpád köztársasági elnök pénteken délbeti tnogáftoz kérette éts közé£ másfélórás kíháUge*- téfón fogadta a KlSOSz vezető é* gét és részletesen érdeklődőttt i ti sketeskedetermrwil kapcsdkutos kéndfeé&föf.

A közvetlen légkörben megtar- töht fogad ásón a köztórsasági eí- nőlí kijelentette, hogy e dolgozó kteteresJflédkóteftnéfc van perspedo tivája, szükség, vám rá a szocializmus építése Sáráin, de arra ii szükség vary hogy a dolgozó kis- kéfeskedök: megértsék, hogy a mi rendszerünkben a kiskereskedő biz- taéabhain Shét .minit a tőkés társadalomban. A magyar népi démo- kráciá súlyt helyez órra, hogy minden dolgozó tágjának egzisztenciája és héJye biztosítva légyen, ételek rnegiéteiőan & kiskereskedőknek fe tadniók kell, hogy hov» haríóznaik. Ügy ké!5 éirtönk és dolgoznunk, hogy a népi demokráciához való Viszonyunk pozíttiv legyén

A köztársasági elnök részírte- Sen érdeklődött « gazdaság« prob- lámákról, a mgykéresk*;teteti tefn- tép váfiafatók kiépitéséröl, amelyek arra hivatottak, fegy at órézág kiskéiresikedőit a gyáreJk és termelő üzemek termelvőnyetvei ellátják.

ÉiéekJödött ez adókulcsok prog- resszivitása i és közölte « KlSOSz vezetőségével, hogy a jóvöbeo fi- gyetemmei kívánja kísérni a KlSOSz murákéját és a kfekereskedők helyzetét és minden nehéz kérdésükben az áfem mogfeíelő «erveinö tá- rnogiteiá fogja építő munkájukat.

Magyar-lengyel

tárgyalások

Napok óta Budapesten tárgyal a magyar—lengyel gazdasági együttműködés áll a adó bizottsága- A tárgy a.ások baráti iégkötben folynak és egyes elvi kérdésekben mát megegyezésre is ju óttak.

A léftgyei bizó rsággal egyidő- beti érkezett Budapestre Pavél Sietek, a kiváló lengyel ágrono- mus is, aki a fö dmüvelésüqyj mi- nisGetérium illetékes szerveivel vette fel a kapcsolatot. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja a magyar —lengyel tapasztalatcsere kiépítése a mezőgazdasági tudomány Vonatán;

A kölcsönös tárgyalások mindén bizonnyá1, kielégítő eredménnyel Záitüínsk.

ífle$UátáfyuU maid a detotoktoriátook

Középjtarasztok beszélnék a zsírbeézolgáltatás igazságos rendezéséről

A matt hft pfhltM minitrtrrtnhácsóti fiifinst Mátyás éliMárs imtfis'Olta, hopy fii Országos Kötrilátési Hiuatal dolgozton ki rendé» letH a terület ntóni zsírbeszólgáltfttás módosítására. A miniszterlanács egyhangúlag elfogadta Rákosi élvtárs javaslatát s ennek eredménye at a rendelet, amely elóítja, h. gy a 25 holdnál kisebb földbirtokkal rendelkező kőzipparastlokat nem terheli a terület utáni tsitbeszolgálla- tási kötelezettség, ha földadójuk H00 kiló búzát, tiszta jövedelmük a S50 aranykoránál nem haladja meg.

MecsiekaSja— Patecson a dolgozó pamsüftság legnagyobb része már a haftánban jár, egyesek már megkezdték a zab vetéséit, mások a szőlőkben tevékenykednek, tje mindenütt, ahói kéfbhárom férfi vagy asszony össnejön, megtárgyal jak Rákosi elrtáramk ért a nagy je» leotőségű jaivaislaéáé, «tetve a rep- deitee.:, ernef.y a javosW nyomán megszületett. Katona György DÉFOSz elnökkel

‘ja'á3fózunk először. Áz új zsírhe- «■zö’gállteéís: néndejétt prtacsá haitá- sátóí .így beeaát — Szóm bakin este a népi szerveknek volt gyöiése, Hit esett szó először erről, az ejéő pifanrbtban samite hihetettermok tűnő rendelet* röl. Vasárimp dételőtt tartotek hé: DÉFOSZ gyüésünkirt több minit «W íüg rész vérté vei, abrt ismer teM ék á nend’Jrtrt. Közöltek ezt ie, hogy aZok a dolgozó . középparaszt-k, akik a korábbi rendrtkezés érteimé ben zisirbeisacigáJkatósukniak eleg«1 te ttok #z új reodeükezéis következtében á-zoflban ntnese-tek kötelezve beszolgSaitálsra, a 'bwzolgálte-thtt' fnéíutviség után 6 föffhE ölő sértés bészóJgáítatáé étotén pedig kilön- kéttt 3 Tórírtt kárt értté sré tiílhát*

Nem lesz már puszta, a puszta. ..

Januárban kíhördiík z soka téíádás vááa‘, égy hét é'éfti kítsWítottik. .Jöttek a kő- g hifiveéerk, éa ötök írté nagyi törtek a falba, vakölak.i kk. Még ki se IrtSték a lá-i

tót voltak- ;..z asztolo-i run. »t'^Kátósok, egyszerre készültek port, a murkiapadok. Sze- mik; 4j} ’ feszítitek, gyrt.rütak, csak é fJs a falak között a sok-1

^^rszám hangja. <'

1').^ Készei tettüok votm fe.br uá:1'

S *** ftKMdjá Frtcker éivtárs. -- bp^Csapég.yakm. időjében meg-V 'ÄBudapasttöl. Igv csak hu-^ ft iZi íéjéetük h*. de egy nép-f *Wi már dolgoztak beim í.' '•'vlNti Tmak te Új mű-'

% Hhviirbmk, aW egy(

y, ,,vl,'1W>bé egészséges és szépf löfgáitt» a korofigöf. fm-f ft;gyúrta az aoya-v

Sók-kök cl'Vdl riptöTl va'Mbá'n finnel a. volt a ponttá. Nagy iselcdházakban kés takásóftbáil bgöfftáfágiak, a gazdaság cselédet. Apró, gyerekek taposták a havat az öt-hat. kUómétet távolságban lévő iskoláig, (jjságot hetekig nérü láttak az ott élő emberei:, véti) volt semmi kapcsolat köztük és a külvilág közötti. A puszta börtönében élték. Fz áz év azonban sok reménységgel köszöntött be.

Előíxür »fii ügeti melegen a nép ebbén az évbén.. Sugarai elárasztják az egész vidékét. Közelben és táróiban napfényben férődnek g. feltört földek. Vetések, magányos tanyák és majorok. A sok terület, középső részén, nagy facso- gtfárkémény, hosszú, tnfrpé házak látszó- ez Pusztaszentgyörgy. A sárga hazák cse- lédlakások Voltak, mögöttük már huszonhat ház épült, újgazdák házai. A gydrkémény a dohány- szárítóé, amelyet már á demokrácia épített, hogy munkaalkalmat teremtsen a környék tálcáinak.

.4 földekén már dolgoznák Pusztaszcntgipirgy és g, környező tanyák parasztjai. A kelhmCs meleg időben, nult g. bogarak is éledéinek. Molnár Lajos áfjfdéág bosszúságára bémrnnCk a? ingé alá., g núakábá. alig giföti ókéi lesöpörni magáról. Uycnl-ár tnégall a WvHá‘3, féfötff jét, „ maga, élé teszi, kbfülhfi.

Mo«

t bUNANTÜLI NAPLÓ

0p,í!TBS! DMA EGT HOH,

12 forint

Kora reggel óla dolgozik. Méter váh tagságú fatörzset kékeit elő a galtét tésze.ré.: há- göst gúlákbanJ 'át épít az idén, kell a deszka. ínég a. gerenda..

< Reggél még kiivtis volt, dé azóta már lekerült 1 róla a kisbabát. Most mellényben, feltárt ingujj- • ban emel gell n fejszét. Mindén csapásnál le pót y- f tyan egy fadarab a törzsről.

Már «okkal előbbre háladt volna munkájában, ha meg nem zavarják. Előtte a »Zeni- györgyi házak látszanak, mögötte a pusztabeténak igényé. Mondani Mrt be® «telén, hogy milyen

hálával gondoltak a gazdák

Rákosi Mátyásra és a demokratikus kormátayna.

1 Támásovics Lajos 18 holdas gaz.- da fetesé-géwl, fiával együtt a szőlőben fefftózk jdortik csak neveti

. filát és 75 éves édesanyja, öfcv.

■" Taniásovíéá .lóZwéfné vólt oMifofi- (Á Réodé süsükre áztál feléi, hogy 6 i már ádSs asszony, nem igén érti á mostani rendetetökét, de azt tudja,

; hogy már beadták a zsírt.

— Huszonhat és fél kf.ó zsírt a adóit be a menyem, e jegyző úr szerint annyit kefeftt beadói. Sze- gétiy asszony bizony mondta is, hogy sokan vagyunk, azon biztosan váítertetítek majd

' Mikor eknondjuk az új reodale* tet, az idős MHMy percekig ném tudott szóba. Hkttí sem «kárt fii- elének addig, atíüg a DÉFOSz d átlók jeteriíétebea az újságból fel i*néni épNijjíMt * íéndétetet.

# 1 Á jó Isten áldja róég érté,

4 STäyat» . i

t nagy öröm less,-éha megmondom a családnak est«,

I 'ha hazajönnek. Ajert tudja, három #5reg js él a fiam hazáiban, én az «'anyja, az anyósa, agy harmadik «'öreg s-szony. «.kit tortáéra már ré* i' gén magSihö« vétó és ez a pest) kis <1 fiú, akit úgy azéreífiök, miatti* «'saját gyérniekünk volna- Tudja,, «'amikor De ko’Je'i adni « zs,rt, sonkáitok égy kicsit, de mondta a

fiaim, meg'kei ten«™-, mert ha az országinak nem tenne rá szüksége, «'nem kívánná tőlünk. De most, «'hogy a kormány újabb pénzt ad «'utána, ez igén nagy jótétemény

II rfekíWk. Köszönjük, ltógy tíliozta «W a hírt liozzainik.

' «' Ratare nem nagy község, ennek ''eitenéré sók csaladot érint ez «

11 rendelkezés, aimely & doögozó kö- 11 zéppana-sztek érdekeit védi. így 1 látnák meg és így érzik ők to. Sz*- 1 Vükben háláit kMMk Ottók Iránt,

' «kik ilyen nagy örömet szereztek 'nékik.

\ — Ha item tenne meg ék Went* \terv, nikóf to Óafyöö drtg«baMtek i éZéft a táVésaón to, méft érezzük,

, a nép kormány* •

magához

\> tartozónak érez

1 bemürnket to — mondták bucsuzóiíl. i1 Ezen a tavaszon máig kőtvnyeh- -1 ben megy majd a munka a közép- ' p&nasiti^gnaik Is, mert vajéban 'érezheti, nagy a dolgozó magyar 'nép szörteteéigasének tekinti őket is.

<(yz ríi aziiTtiZtiK. lyy rmr. rn'.m -wt-r-v tu. ob- y

'-éh# féböl közelgőkéi., esek éviikor mór rákössön- 4 lek. ügy póPébHa, hogy tovább mennék, de lett*, «' hogy beoeélgétni ékéinek, hát- léteié pétiéit véliik «' együtt égy fatörzisre, piheM fogni óbb egy kicsit. «' Előszűr a jé időjárástól ■folyt « beszélgetés, az- «' ntén é herényiek tátértek jövetelük céljára: igát-e «' hogy tanyaközpont lesz Puszlaszéntgyörgyöiit — «' kérdették. I'

«“■ Perzse, hogy ipáé — erósi tette, tnéjf Molnár «' Lajos és elmesélte hogyan történt. «'

behivatfók a lengyeltóti főjegyzöségre. Olt «' volt egy államtitkár is — Hetiére már nem em- «' lehűtik. A járás vezetősége, az államtitkár, ó és «1 még néhány paraszttársa megvitatták, hogy hol «' lenné a legeélszérűbb tanyaközpontot létesíteni. «'

A* állam eltünteti a tanyák és a vá- !«

rósók közötti különbséget, kultúr-, közigazgatási i' központot létesít, a. puszták Világában, A lengyel i' Uíti járőrben is kiépítenek egy tanyaközpontot. «' . U ntán megkérdezték Molnár Lajost, és tár- '' salt- m. mi a Véleményük: melyik pusztán légiién «' tanyaközpont.. Egyöntetűen megállapították, hogy 1 Eusz'foszéntgynrgy a legalkalmasabb érré. jde ' ' azután összejöhetnek Féket ÓbéZsény, ’téhérvé- 1 tseny. Kémtőd, MámbCS és FusztObérény paraszt- \ iái- A ggrrpkektiék Óéin kell méssae gyalogolni 1 az iskoláig, oá üijyesbdjó* dolgait is itt, helyben ' Nintezkéli « dóljpyzó parasztság, 1,

Mófaár Lápis végiekét mvKkójón. — Holnap j| majd hetejetém gondolja. — .Véte to baj, hogy , i elbeszélgettem a herényiekkel, hogy tudják meg ők is a jó hírt... m meg mind a hatvanon fel i építjük házainkat az idén, azután ha kell sági , i tünk a nagy építkezéseknél. Szívesen tesszük (i Iskolánk, kiatárházutik fasz... Az állam, b nép i iMama nem feledkezik meg rólunk ... |

IÉA1 Aéli hrunDc