Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-22 / 44. szám
1*49 PEBSUA& It DUNANTÜlI m f „Uj tisztségemben, mint a munkásosztály bű katonája dolgozom népemért és pártomért Ünnepélyesen beiktatták Bors Antal elvtársat az ország első bányászföispánját a Vasárnap iktatták be Baranya és Pécs új főispánját, Boros An- 'ni újért. Az a tény, hogy a varmegye élére, az országban elsőnek, bányász került, különösen aláhúzta a nap jelentőségét és az ünnepet a dolgozók ünnepévé tette. A vármegyeháza ódon épülete ünnepi köntöst öltött. Hatalmas vörös és nemzeti zászlókat lengetett falain a szél. A pécsvidéki bányászok és asszonyaik tömegesen érkeztek a vármegyeházára, hogy jelenlétükkel is hangsúlyozzák, az áj főispán a dolgozó nép fia és a dolgozó nép képviselője a főis- páni székben. A közgyűlési termet örökzöldekkel és zászlókkal díszítették az áancpi alkalomra. Az emelvény felett hatalmas felirat: „Éljen az ország' első bányászfőispánja!“ A díszközgyűlésre Pécsre érkezett a belügyminiszter képviseletében dr Zöld Sándor államtitkár. A beiktatáson részt vettek a pártok, a hatóságok és társadalmi egyesületek képviselői is hatalmas számban. A Dunántúli Napió a mai naptói kezdve tájlapként jelenik meg Barangamegyén túl a szomszédos Somogy és Tolna megyék kommunista napilapjaként. Ez a változás nemcsak példányszámban növeli lapunkat az ország legnagyobb vidéki napilapjává, amely több mint 20.000 példányával megközelíti nem egy fővárosi újság elterjedtségét, hanem tartalomban és színvonalban is hatalmas emelkedést jelent, egyben nagy felelősséget ró a lap szerkesztőségére is minden dolgozójára. Előttünk áll a magyar kommunista sajtó ragyogó példája, a földalatti pártlapok harcai, az illegális Szabad Nép, amelynek szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat gáládul meggyilkolták a Horthy pribékek, a mostani Szabad Nép, pártunk központi lapja, amely tiszta elméleti fegyverzetével, magas színvonalával és gazdag tartalmával mintaképe a kommunista újságoknak és előttünk áll a szovjet sajtó példája, a lenini Iszkra, amelynek levelezői alkották az illegális bolseviki párt szervezetét és a Pravda, amelynek harcos hangját milliók olvassák a Szovjetunióban és az egész világon. „Az újság elsőrendű kötelessége — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy a lehető legközelebb kerüljön a munkássághoz, hogy lehetősége legyen állandóan befolyása alatt tartani, hogy öntudatos központi vezetője legyen. Az újság meg kell, hogy magyarázzon minden társadalmi kérdés tés ezzel kell hatnia minden szabadságért küzdőre, világos választ kell adnia minden kérdésre, mely a munkásmozgalommal van összekötve, meg kell, hogy világítsa az elvi kérdéseket, felvilágosítani a munkásságot teoretikus szerepéről a harcban és a tudományos szocializmus fényével kell be- suyározn minden jelenséget, amely- lyel a munkásság érintkezik.“ Ebiben a szellemben liánja megnövekedett lapunk a munkáját továbbfolytatni tanítva, vezetve a tömeget és elősegítve pártunk harcát a dolgozó nép felemeléséért. Irányt mutat számunkra Rákosi elvtárs nyilatkozata a szenzácóihajhászó sajtóról, amelyben felhívta a figyelmet a polgári újságírás maradványainak felszámolására is az új szocialista szellemű munkastílus megteremtésére. További útunkon még szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatot olvasóinkkal munkásleoelezők, falusi tudósiU-lz, sajtó felelősök széles hálózatán keresztül, megjavítjuk külföldi és belföldi hírszolgálatunkat, növekvő mértékben gondoskodunk arról, hogy hűen tükrözzük a közel egymillió lakost számláló három megye és azon túl egész Déldunántúl városainak és falvainak életét, hogy beszámoljunk az eseményekről és ha szükséges, bírálatot is mondjunk mindarról, ami az új élet, az országépités vonalán történik. A Dunántúli Napló tájlapként való megjelenése a Magyar Dolgozók Pártjának további megerősödését és döntő sikerét jelenti, egyben annak a támogatásnak és bizalomnak is az eredménye, amelyben pártszervezeteink, valamint • Déldunántúl munkásai, bányászai, dolgozó parasztjai és ha- ladószellemü értelmisége lapunkat részesítették. Rajta leszünk, hogy ezt a bizalmat és szeretetet a jövőben jó kommunista munkával még fokozottabb mértékben kiérdemeljük. Kntdültség megj Heveaetöffi a pécsbáriy-atelepi bányászzen* kar a Hfennusat járt- szerta, majd Ktíidcz Pál poig-ár- n«ter üdvözölte zre áJtaratirflkárt és a. ‘öhbi vendégeit- Uóátia dr. C s o- ' o s-z Jenő főjegyző Ismertette a dr. Gyehnad János főispán felmer:- résért* és Bons Autóinak főispánná ■'Ä> kinevezéséről szóló be&ügymi- niszteri tedraiinlt, ezután küwöüt- ség hívta meg a diffibözgyűlésre Bors Arlhafit. A terembe belépő főispánt lelkes taps fogadta. A fagiadaJiorn letétele után Kranez fái ixjgánmester feükénbe Bőre Antalt a főispám és agybesn az efaöki szék dtfogiaátáfciáina. A díszközgyties résztvevői szűnni nem akaró rtke® ia-nas-ai tklvözöMjék Bors An- 'citt és ütemesen éljeneztek: Éljen a bányáezfőispáln! Kran.cz Pál po&gámmester szöiaüt tó ezután: — A mai ctíMdcözgy ülésünknek az a jeéernősóge, - mondotta, — h°«y * nép fiaival tovább erősítjük a nép uralmát. Mi irtatjuk a íődspáni székbe az ország eüső hány-á-’/iőispái 'jatt, Bons Antal vájárt, aki 18 évi' ♦öidaüiájtíj munkáj-a után foglalja á ». főispánt posztot, hegy ezután erről a helyiről foíytetsea a küzdelmeit, amit folytaikra keCl mint a nrurlkás- osztiáüy t láttak. Felkérte ezután az új föispánrt székfoglaló beszédének ómondásána. \ főispán! székfoglaló Bors Antal zúgó {apsvi.iiair köziben kezd le meg beszédé! Hangtana, hogy tisztségében, mint a munkásosztály hű katonája fog dolgozni a mu/ikássig, a dolgozó parasztság és haladó értelmiség egységének megerősítésére. A Mirídisfcefflly üggyé; te az álam és az egyház’ me.gb ék élésének lérdáéveí részletesein foglalkozott az új főispáta.-- Bennűdket Baranya' váime- kyébert továbbra is az egyházaikéi való bi s egyiüKműkSaée poétikája veget —’mondotta. ~ A legteljesebb szabadságot biztosítjuk a vallás számára hajlandók vagyunk együttműködni az egyházzal. Etinak előfel- ' teile azantwo az, hogy -az egyház yaakír.^a meg kapospiatait a kuf- !öl!di és ha am reakcióval és £ iné- Pj ikmokráeíát, a dolgozó nép ügyéi szoígáíjáik. EbbőH a szempontból meg kei etrílékeznimk «zakói a refonmáit'uis papokról, alkik !1*mré-g©n külidöítségbein keresitek, tó, pántunk megyei b’zpW.' ágát őe ki jel értekéik, hogy ők a magvar dolgoió táp ügyét akarják szolgálnili-efces taps). UgyiäKsak meg kei •btékecni aw!cr«S a demokr-atífeu- gondolkodó katolikus papokról, l*jdk a megyében nyíltan kiáKtek M «disz ríy ' habon)* és népellenee ^tálkája e’len. Ezeknek minden '"gftségel ‘ és 'á-mogirtísi meg- 9-biufc, Bors Antalért — Boldogok és biisizíMk vagyunk, hogy m. mi megyénkben épül az ötéves terv egyik leghatalmasabb vívmánya, a Mohácsi Nehézipar) Kombinát, amelynek munkálatai már ebben az évben megkezdődnek. Elölt tűnk ál a ro-glkeadeiit bányász- Jaioáholk épitkczéséinelk befejezése és az új báüyácúafósok építkezésénél-: megindítása. Sokszáz családi háza: fogunlk építeni a kormány segítségével a fiádé! nélkül maradt dolgozó parasztság számára.— Nem ryugodfaateník addig, amíg _Byre növekvő mértekben nem ! ürmek eí a különb-égek a város és & falta között Tovább folytatjuk a falvak villamosítását. Ezután dir. Zöld Sándor áiantfit -kár, a beSügyrciMs-zter képviselője szójaí/t feí. Beszéde elején megállapította, hogy dr. Gyetvai János főispán Bénán yavánmeg yében a közigazgatás, eléri állva, minit a konmáhy képviselője, jelentős és érdemes munkát végzettBaranyavá-r-megy-ében* Kovács Bé- táék és Nagy Femi-céijc vármegyéjében a nép; demokrácia erőinek nagy szivóssággdl kefebt küzdenl- ök, sok akadályt keltett te-gyöaniiök ahhoz, hogy a fordulal éve ütt is fjeköveikezizék. Gyetvai János sikerrel oldotta ispálrajaivaf, aJcíik az ednyotnó kisebbség poétikáját képviselték és vailóePiarók meg, akiknek csak az volt a forte, hagy mirról tökéletesebben nyomják d a dolgozó népet, a népi demokrácia főispánjának az a fcSadaite, hogy a népide- motoradiikus áfamlitá-aíorn képviselő- jelként, a munka osztály és a dolgozó nép politikájának megvalósítójaként álljon a megye élén. A régi főtspáni beiktejtási ünnepekhez e tv ye dolgozó lako&ságártaik semmi köre nem volt. A mai főispán» beiktatás a nép ügye, a meGur.s 'nltdtoak eddig is szoros és szóíltépheteiíitein veit a kap- ceJaia a l jnyá'sztságga! Tartsa míndunWian szem eUStt Sztálin eJv- társ megállapítsál • Sr. b/ilv «ya- mmt isru-erheitjük mondof.a Sztálüri — hogy a bolsevikok legyőzhetetlenck tesznek mindaddig, amíg megőrzik kapcsolatukat a nép széles tömegeivel és viszont csak az k-> I, ím. ; a bolseviikok eíSziakadjaiiK.k a lömé-. Máir en edíkövesbkezö esz tendők bér. 50 baranyai községbe kapcsoljuk be a víiíJam y v i lágíit áltat. A dolgozó paraaaíságot kfiznáikimáinyioliö kulá- kok még a vízzel is üzérkednek. Ezért minden éröv ed gondosko- durfe a v»uzsora íetküzdé&érö! és új kutaks-í fúrunk a lakosság vízzel való ellátására. Terveink körött saeirepeá új kul- túriiázak, ’..-özségifiázialk, egészségügyi és n.'.pköziiotithontík kite® it és©. A megye közigazfliatiá'«inaik teljes súlyával a (Mgozó pamaseftság mel- tett kel állinüaA kormány rövid időn belül három új traktoráHomást állít fel aranya megyében. Bors Amit ’ szsékfogtefójá-t ezzel fejezte be: — Mindenkinek, aiki a közigaz- giaitáshan diTgozik tudnia keli, hogy nem a dolgioeó nép var miértünk, hanem mi vagyunk a népért. (Taps) Minden erőmmel és tudásommal igyekszem szolgáira aeokait a céb ytűzéseloeit, amelyek sízelemében z kommunisita párt Rákosi elvtáre vezeteséve (hosszairtartc ’elkes taps) küzd népünk jobb jövőjéért, a szocializmus győzelméért itt Baranyában is. meg azt a feladatot, hogy au ellenségnek ebbe az erős várába b^baítóljon és azt meghódítsa. — A lűlépő főispán helyére Bort Antaült, a pecskömyéki bányászság képviselőjét .nevezte ki a kormány főispánnak. Ez a fői-spáni kinevezés, az, hogy verő' ö hefyefcr© » dolgozó osztályok képviselői kerülnek, a farcMaií éve óvein szakaitían esemény. Bors Antal eddigi tevékeítységé- vel és az osztályához való hűségével rászolgált arra, hogy o kormányzat egy ilyen fontos feladatkör elvégzésével bízza meg. nepe ezért, mart a főispán széik- t*en sz-jáí fi't. a közülük való embert. a volt vájárt ünnepel! "V Azért ünmapeíhetjük a voilt vajai Bons Anitáit. Baranya vármegye új főispán.) ment a magyar demokrácia erőinek harca a kommunista tárttal!, majd a Magyar Dmü*o- zók Pártjával az éten, RáikorJ Mátyás eivtáir nk vezetésével végérvényesen eldöntötte azt i kérdést, hogy Magyarország az k vagy a dolgozók Magyar- országa íegyen-e? (Szö'eii nem alkiaró lelkes .aps i fjektől, eiíveszítsélk veiük való kap- csoűaltukait, csak az kei. hogy a bürokna'.izmias rozsdája lepje be őköt, egyszeriben elveszítik minden erejüket és semmivé vátoak. — Ennek a szitá’N meg állap f:ás- ndc szeliBinébcn mir' rtwiifk nz ú' főispán, tartsa meg szoros- és széttéphe- tetlen kapcsolatát minden körülmények között a dolgozó néppel cs. fontos munkaerületöi töretlen erovof küzdjön a népi demokratikus á ía m megerősítésiéért. Zöld államtitkár lelkes tapssal fogadott beszéde után Baranya vármegye törvényhatósága nevében dr. Hídvégi Tivadar alispán szólalt fel, A Függetlenségi Népfront nevében Aczél György üdvözölte az új főispánt. Hangoztatta, hogy az államapparátusnak a munkásosztály részéről való átvétele új történelmet alkot a magyar nép számára. A munkásosztály napről-napra megmutatja, hogy alkalmas a vezetésre. Előrehaladásunk ügye szorosan ösz- sze van kötve a munkásosztály térhódításával. Dolgozó népünk erőfeszítése nem hiábavaló, szorgalma megtenni a maga gyümölcsét, ezt köszönhetjük a Magyar Dolgozók Pártjának és vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak. (Lelkes taps.) Köszönhetjük annak a politikának, amely megmutatta és végrehajtja, hogy — A proletárhatalom, amelynek Bors Antal képviselője, feladata, hogy a dolgozó kisparaszt és kö- zépbirlokos is biztos lehessen, hogy a proletárhatalom megvédi öt nemcsak a város, hanem a falu ki- zsákmányolójával. a kulikkal szemben is. — A baranyamegyei svábkérdésben a közigazgatásnak a politikai hatalommal együtt gondoskodnia kell arról, hogy a kis dolgozó svábok ne legyenek a kulákok ingyen cselédei. Gondoskodni kell, hogy nyugvópontra vigyük a svábkérdést. Aki inínós, az bűnhődjék, akinek kisebbek a hibái, azokat jóvátehesse és meglegyen a lehetősége, hogy ennek az országnak dolgozó állampolgára lehessen. (Taps.l Segítséget kel nyújtani a felvidékről áttelepül- leknek, hogy hazát találjanak nálunk és elszakadjanak a lelvidék' .mákoktól, majd Sudár Ferenc a pécsvidéki bányászok. Gombos József pedig Baranya dolgozó parasztsága nevében üdvözölte az új főispánt. ne csak a munka legyen a dol- —gozó népé, necsak a verejtékezés, hanem a hatalom, a vezetés is kerüljön azok kezébe, akik dolgoznak, akik építik ezt az orszá got. Rámutatott arra, hogy a nép iránt való szeretet, a tudás vágya, a fej lődés vágya és hűség a dolgozó néphez (taps) ezek azok az éré nyék, amelyek képessé fogják tenni Bors Antalt hivatásának betöltésére. Tudnia kell azt, bogy a köz igazgatás a régi rendben elnyom ■■ szerv volt. Annak is kell maradnia azzal a különbséggel, hogy nem egy kisebbség kezében a töbhs.rt elnyomására, hanem a dolgozó nép kezében s kizsák minyolók elnyomására. hogy a demokrácia hűséges épiló híveivé legyenek. Tudnia kell köz igazgatásunknak, hogy a dolgozé parasztságnak, a földimmkásokn:: az útja vagy a nyomor é* pusztulás v a szövetkezés, a felemelkedés, ; szocializmus. — A munkásosztály bébi zom i tóttá, hogy tud tanulni, hogy meg tudja állni helyét, bárhova állítja is őt az ország. Mi biztosak vagyunk benne, hogy Bors Antal, aki még nem rendelkezik közigazgatási és egyéb tudással, munkájában mint eddig is. ezután is még fokozatosa bb-a; ’fogja szolgálni pártunk, osztályunk érdekeit és segíti gyors*, tani a szocializmus építését. Hosszantartó lelkes taps foga- Aczél György lieszédét. A beiktatás Rors Antal zárószn vaival és a Köztársasági Indul- hangjaival ért véget. , S íőlspéni székfogiaiót. Dr Zöld Sándor államtitkár: A báuyászfőiftpán i§ bizonyítja, hogy a dolgozók vezetik az országot % beiktató« a nép ünnepe •— Szemben a régi rendszer fő- gye doigozt áateóina/k ünnepe- UnSzoro* kapcsolatban Leli maradni * rannkásnágg&l és az «gész néppel Aczél György: A munkásosztály napról.napra megmutat fa. bogy alkalmas a vezetésre \ proletárhatalom a fain dolgozóiért
