Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-03 / 28. szám

3 ÍhTOI I NAPIO IMS FEBtUA* I Szakasii# Árpád elnök fogadása a magyar köztársaság kikiáltásának évfordulóján Kfilfftldftn is megemlékez'ek köztársaságunk ünnepéről Szakosíts Árpid köztársasági el­nök és felesége kedden este a köz­társasági ünnepen fogadást adott az Országház termeiben. A fogadá­son megjelent Dobi István minisz terelnök, Rákosi Mátyás miniszter­elnökhelyettes, a kormány és az államtitkári kar tagjai, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, Mihályfi Ernő és Molnár Imre alelnökök, a demokratikus pártok, a honvédség éj rendőrség, valamint a tömeg­szervezetek vezetői, a Budapesten akkreditált diplotriác* 1 kar, élén Puskin szovjet nagykövettel. Jelen voltak a fogadáson a magyar po­Erős János londoni magyar kö­vet és fe&esége kedden este a Magyar Köztársaság kiká'.táisárnak évfordulóján nagyszabású fogadást rendezett a követségen. A fogadá­son jelen voltak a Londonban tár­gyaló magyar bizottság tagjai, az angol tárgyalóhizottság több tagja, a londoni diplomáciai kar, sóik mun káspárti képviselő és az angol tu­dományos és gazdasági élet és a ' sajtó képviselői. Az angol kormány i észéről Isaacs munkaügyi minisz­ter és Noéi Baker államtitkár je­lent meg. titikai, gazdasági és kultúrális élet kiválóságai, . dolgozók társadal­mának az építőmunkában élen já­ró képviselői, az élmunkások és élmunkáisnők, a mintagazdák és mintagazdaasszonyok és megjeleli tek az egyházak vezetői is, köztük Bereczky Albert ref. püspök, Witz Béla érseki helytartó. Pliessner Ágoston pápai prelátus, Töttősy Miklós és Hévey Gyula pápai ka­marások. — A fogadáson résztvett Aczél György orszíággyűlési kép­viselő, a Magyar Dolgozók Pártja haranyamegyel titkára Is. lőni György hágai magyar követ fogadást rendezett, amelyen meg­jelentek a holland kormány, az ál­am tanács, h nemzetközi tóráig és a diplomáciai testület tagjai is. Horváth Imre követségi taná­csos, a berlini magyar kereskedel­mi képviselet vezetője szintéin fo­gadást adott. Ezen jelen voltak a szovjet katonai kormányzat képvi- sedőa és a néni demokráciák meg­bízottai. valamint a német demo­kratikus páirklc vezetői. A pártol magyar követség foga­dásán résztvett a párisi szovjet nagykövet, továbbá a népi demo­kráciák képviselői és sok közéleti szemétység. Magyar é§ román államférfiak *X'rétje* hangú távirat váltó* a Groza Péter rorn n és Dobi Ist­ván magyar iMs-ztereliriök, vala­mint Pauker Anna roman és Rajk László magyar külügyminiszter között szívélyesben gú taviratváltás folyt le a Magyar Köztársaság harmadik évfordulója alkalmából. A kőzjtársaág kikiáltásának év­fordulója alkalmából Nejesev, e bol­gá- nemzetgyűlés elnökségének el­nöke, vajam'..; a bolgár Hazafias Arcvonat vezetősége és még szá­mosán táviratban és levélben üd­vözölték a magyar köztársaság etetőkét. A Magyar Köz társaság kikiáltá­sának harmadik évfordulója alkal mából a népi szervezetek és üze­mek dolgozói minden rézéből üd­vözlő táviratot intéztek Szakasite Árpád köztársasági elnökhöz. ba»ndá*oli a magyar külföldi követségeken A Magyar Köztársaság kikiáltá­sának harmadik évfordulóján Bő­Sztálin nyilatkozatának nemzetközi visszhangja rek vesének újabb bizonyítéka­ként méltatja. A párfsj haladószelíemű sajtó csodálkozássá] vette tudomásul a nyugati szövetségesek mesterke­déseit a Sztálin-nyila'.kozat után, A harmadik utas Franc Tlireur szé­riát az angolszászok netu merik be­vallani, hogy nemet mondtak. Franciaország hallgat, az USA é Anglia semmiféle komoly ellenja vas ato: nem tesz- Az Humairi erősen támadja a nyugatiaka akik „tetteket" követelnek a Szov je'úniótól, ők azonban gátlás né küJ folytatják háborús elókészü'e telket Ma reggel 9órakor kesdődik Mindszenty-iigyének tárgyalása A budapesti népbiróság különtanáosa holnap reggel 9 órakor kezdi tárgyalni a budapesti törvényszék nagy esküdszékl termé­ben MindszerUy József és hazaáruló bűntársainak ügvét A bűnpert a legnagyo’b nyilvánosság előtt folytatják le és azon ré&ztvesz a világ mindéi fontosabb hírügynökségének és számtalan külföldi lap­nak a tudó.Itója- Képviselteti magát a tárgya''son a szovjet, a lengyel, az angol, a francia, az amerikai, az olasz, a svéd és a svájci sajtó. Az újabb és újabb külföldi tudósítók jelentkezése még most is folyik. A tárgyalás teljes nvüváno-ságit biztosítja az Is, hogy a budapesti rádió eredeti hangfelvételek alapján közvetíti annak min­den lényeges mozzanatát. ötmilliónál több Szikra-kiadványu könyvet vásároltak a dolgozók A nemzetközi sajtó oválbb Js ve/ze!öh«'yen foglalkozók Sztálin generalisszimusz nyilatkozatává]. A newyorkl reggeli lapok a uyi- atkoza'ot feltűnő hegyen hozzák es különösen azt emelik ki, hogy Sz étin hajlandó Trumannal talál­kozni a békeeg-yezznény kidolgo­zása céljából. A lapok hangsúlyoz­zák, hogy az amerikaiak „óvato­san" fogadják Sztálin kijelenté­seit'­A londoni lapok nagyrésze ve- zetőhe’yeo ismerteti Sztálin nyi­latkozatát. Alarene »kedve Jrije- tenik, hogy tárgyalásokat kellene kezdeni, de ugyanakkor felhívják « nyugati hatalmakat; tartsanak ki előző terveik mellett. Az an­gol lapok kétségessé akarják ten­ni a szovjet javaslat őszinte vol­tát, bár ejismerik, hogy az indít­ványt alaposan tanulmányozni kell. A Daily Worker megállapítja, hogy a béke oldaláról mutatkozó min­den lépés veszett dühöt kelt a washingtoni diplomatákban, akiknek háborús rémületre van szükségük, hogy ovább építhessék a szerző­dések és katonai támaszpontok -endszerét. Washington azt állítja, hogy -amadés ellen védekezik, pe­dig épen Washington veszi körül a Szovjetuniót támaszpon'okkaí. A római lapok ts elsóhe’.yen kö­zölték Sztá in válaszait- Az Osser- vatore Romano rámutat a Sztálin nyila korát kel ette érdeklődésre és zavarra. A csehszlovák satjó Sztálin nyilatkozatát a Szovjetúntó őszinte békető­Bemard Shaw nyilatkozata Sztálinról A Reuter samt lawrenoeí jelen tése szerint Bemard Shaw, a vi­lághírű angol Író kijelentette: Sztá­lin Európa legtehetségesebb állam­férfid és Nagyb-lteryiiáriak a szov­jet rendszert kell magáévá tennie — A mi „demokráciánk” kivi felezése — mondotta — olyan sok időt vesz igénybe, ami lehetetlenné teszi a kormányzást és ezért a kö rülmórvyek kény-zeriteni fognak bennünket a szovjet rendszer eü-fo- padáslna. Céltalan továbbra 1$ mel. ICzní azt * tényt, hogy Sztálin Eu. óp* legtehetségesebb áítamf érfia. A Szikra kortyvkiadóvJLWat mos* megjelent beszámolójában kiemel­kedik, hogy munkáját nem üzleti haszon elérése vezette, hanem az a gyakorlati követelmény, _ hogy mini! több, jobb, o'csóbb könyve adjon a dolgozók kezébe. Célja volt a klasszikusok művein keresztül a legszélesebb népréfegekkel megis­mertetni a marxizmus—lenánizmu» améletóí, valamint & világirodalom nagy reaüsta és a Szovjetunió vi­lághírű szocialista irodalmi alkotá­sait. A'váüakit eoeik a célnak szem elölt tartásával négy év alatt 748 kiadványt je­lentetett meg, összesen több mint 6,400.000 példányban . A kiadott könyvek száma, de még inkább a példAny -zám Magyzror- ■vzágon eddig nem ismert arányú emelkedést jelen-t a fejlődés útján A vállalat négyév a'att 69 marxista-lenin­ista klasszikus kiadványt adott kt, több mint 1,300 000 példány ban. A dolgozók az eimokt négy év alatt ótndUóaál több Sz&ra-kőny. vet vásároltak. A váüzfet sokat tett a könyvtárak olcsóbbá tételére is. Amíg 1946-ban egy 60 olda&& könyv Í2 forintba került, ma en­nek ára már osak hét forint. Az 1549 évi kiad f program központ jáben a ma-gyar nyelven meg nem jelent marxista—leninista klasszikus művek nagy példányszámú, jó for­dításban való kiadásának a foko zása, tudományos, politikai és a szocialista realizmus szépirodadmi alkotásainak sorozatos kiadása áll. Baranyai élüzemek % A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának termelési osztállyá az 1948 augusztus 1-tö! december 31-ig tartó második országos munkaver­seny összesített eredményei; kiér. tékelte. A legjobban szerepelt üze­mek közül a többi közö t az aláb­bi üzemeket élíizemnek nyilvání­tották: A bányaiparban a mecseki ke- rüetben Szászvár, a MESzHART- nál Pécebánya. A vasiparban az erőmüveknél éiüzeuy Komló, j ^Tjq UhecjijjjjíL | Max Keimannt a német kommunista párt elnökét a brit katonai bíróság jónak látta elitélni és azonnal börtönbe zárni. .1 háromhavi fogházra szóló Ítélet csupán iirügg arra, hogy a német ncp eggik leghivatottabb vezetőjét eltávolítsák az útból, mint az an­gol-amerikai tömb világhódító ter­veinek kemény és megingathatatlan ellenzőjét. Mi voll a bűne Hermann elvtár snaki Azokat a német poli­tikusokat, akik a Ruhr-egyezmény létrehozásában közreműködtek, qmslingeknek nevezte. Leleplezte a regi és új német fasisztákat, akik együtt működnek az imperialisták kai és a német népet szeretnék a hitleri rabszolgaságból egyenesen az angol-amerikai monopóltökések rabságába segíteni. De Reimann elvtárs hatalmas, új demokratikus tömb létrehozásán fáradozik Nyu- gat-Némctországban és tevékenysé­ge nyomán mind nagyobb azoknak a németeknek a száma, akik a mun­kásosztály és pártja, a kommunista párt vezetésével a szabadságéri küzdenek és arra törekszenek, bogi a demokratizált, egységes Német­ország békét köthessen és elindul­hasson a zavartalan fejlődés útján Iteimann elvtárs letartóztatása ezért váltott ki hatalmas tiltakozást egész Németországban és a felháborodás ereje éppen azon a Ruhr-vidéken növekszik, ahol az imperialisták a: új rabszolgaság acélvárait akarják kiépíteni. Reimann legodaadóbb hí­vei éppen a Ruhr-mdékiek. akik jói ismerik a múltból is Reimann mű­ködését: 1926-ban esseni párttitkár volt és a Rhur bányászainak legen­dáshírű munkásvezetője. Reimann aki 1919-ben alapító tagja volt a német kommunista pártnak, aki Hitler idején egyik vezetője a föld­alatti mozgalomnak, aki 1939-től — míg a cseh lengyel határon a Gestapo foglyul nem ejtette — Prá­gában is a német kommunisták élén állt, a brillek fogságában Is meg­mozdította a tömegeket. Bezáratása színhelyén Düsseldorfban, a rendőr­kordon, a lovasrendőrök rohama és az angol megszálló katonaság fenyegető jelenléte sem tudta meg­gátolni a hatalmas tiltakozó tünh ■ lést. Reimann letartóztatása nem hebörtönzőinek kedvez, s ezt álla­pítja meg a harmadik utas francia Combat című lap is, amely azt írja: „A kommunista párt elnökének elíté­lése több tagot toboroz a kommu­nista pártnak, mintha nem Ítéllek volna el". A német nép a nyugati zónákban világosan látja. hogy niig az angolok börtönbe záriák a kom­munista pórt vezetőjét, a volt nácik és háborús bűnösök az angolszász övezetekben fontos politikai és gaz­dasági vezető állásokat töltenek he. A világ szabadságra és békére vá­gyó népeinek ereje azonban el foir ja söpörni Reimann bebörtönzöinek szövetségét és végleg kioltja a fa­sizmus szellemét. Jaltában négy esztendöval ezelőtt kötötték azt az egyezményt, amely a szö­vetségesek Németországgal szem­ben követendő politikáját megha­tározta, A világ népei ma, • ta­nácskozások megkezdése napjának évfordulóján emlékeznek Jaltára és az egyezmény szövegére. P» nincs nap, hogy ne emlékezhet­nének rá, mert az egyezmény egyedüli betartó)«, a Szovjetúntó ma sem folytat Németországgal kapcsolatban más politikát, felté­teled azonosak a jaltaiakkal. Nincs nap, hogy ne emlékezhetnének rá, mert Roosevelt halála ót« az an­gol-amerikai imperialisták egye­bet sem tesznek, minthogy meg­szegik az egyezményt. Németor­szág demokratizálása helyett fast' zá'ását, leszerelése helye»» »elsze­relését, a német nép felszabadí­tása helyett új rabságba döntését készülik elő. A Jattal szerződés ma csak a Szovjetúntó & a béke- front többi erői számára kötelező és nemcsak betartják, de be t* váltják majd az egyezmény pont­jait- Jaltában a békéről kötöttek szerződést és * háborús uszítok- nak, az egyezmény megszegőinek kevés lesz az ereje, bogv ezen változtassanak­A Szakszervezeti Vilá a szétbomlasztására Párisi jelentés szerbi1 £ szak­szervezeti Világszövetség végre­hajtó testületé kedden az ázw'a országok szakszervezeteinek hely­zetét vitatta meg A szovjet és a lengyel küldött a .egmeszebb menő támogatást kérte az áirJa szakszervezeteknek ás javasolta, hívjanak össze külön tanácskozást ezek számára. A végrehajtó_ tes­tület elhatározta, hogy küldöttsé­get indít Ázsiába az ázsiai szakszer­vezeti tanácskozás előkészítésére. Ezzel a végrehajtó testület bef© jezte munkálatai;. A végrehajtó bi­zottság szerdán ismét _ összeült. A Szakszervezeti Világszövetség má­sodik világkongresszusát június bő 29-én Milánóban tartják- A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó testületté a következő határozatot hozta: A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó testületé helyesli a vi­lágszövetség elnökségének a rend­kívüli végrehajtó testületi ülés ősz. szehlvásáiról szóló határozatát és a világszövetség védelme és az alap­okmányoknak tiszteletben tartása érdekében kifejtett ténykedését. A világszövetség működésének felfüggeszti éré vonatkozó an­gol javaslat felett csak a szak- szervezeti világkongresszus dönt hét. A végrehajtó bizottság kij.leüti, hogy az angol—«.- erikái—holland javaslat támadás a Szakszervezeti Világszövetség demokratiku- ala­pokon nyugvó alapszabályai ellen és a 6zakszervezeti vfógegysége* veszélyezteti. A végrehajtó te-tülel elveti a Szakszervezeti Világ­szövetség felfüggesztésére vo. natkozó javaslatot ét folytatja te­vékenységét minden ország szak­{szövetség visszaverte irányuló törekvéseket szervezete közös harcának meg­szervezésére, a munkások gazdasági és társadal­mi jólétének emelését célzó mindé* rend cw bál vér!. A víágszövetseg harcol a fasizmus maradványainak végleges kartájáén, bárnülven for- tnábam és név a’att jelentkezzenek 4v Küzd a báhiru és következmé­nyei ellen, a tartós és szilárd bé­kéért. A Világszövetség célja a mun­kások egyesítése, nemzet), faji. politikai, vallási és világnézeti megkülönböztetés nélkül, A végrehajtóbizo-.tság meggyőző­dése, hogy a vMg munkássága, ideértve az angol és amerikai mun­kásokat is, egyetért ezekkel ez el’ gondolásokkal­indokolt a derülátó» Forgács Pál. aki a magyar szak­szervezetek képviseletében, mint megfigyelő vesz részt a Szakszer; vezeti Világszövetség végrehajt! testületének ülésein, kijelentette, hogy komoly derűlátásra jogosíta­nak fel a váágszövetség munká­latai. A szakszervezeti mozgalom új korszaka kezdődött, miután a végrehajtó teatület hatékonyan visszaverte a szakadároknak • világszövetség szétbontására Ki­nyúló mesterkedéseit. Bizonyos szempontból ű szakadá- rok kivonulása határozottan meg­könnyíti a világszövetség munká­ját Egy csapásra megszűntek £Z0k a gátló körülmények, amelyek rész­ben megbénították a világszövet­ségnek a munkásság érdekében ki­fejtett tevék« ységc Most a gyarmati kérdés egy*“ központi problémája lesz a vi­lágszövetségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents