Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-19 / 42. szám
. 1949 FEBRUÁR 30 dunantOli napló 3 Pécs és a bányavidék dolfozói felháborodással utasították vissza az imperialisták rágalomhadjáratát Kállai Gyula és Aczél György beszélt a tiltakozó nagygyűlésen ésFOLDMI VESSZŐ VETKEZETEKNIjL Pici it a bányavidék dolgozói gyűlést tartottak szombaton, hogy Mímeljék tiltakozó szavukat a háborús uszítok és imperialisták rá- t^omhadjárata ellen, amit a Mindszentg-per után indítottak. .4 színházteret már fél öt előtt tömegek lepték el és elálltak a kapukat, hegy elsőnek juthassanak a színházba. A kapuk azonban csak akkor Nyíltak meg, amikor a felvonuló üzemek éle a térre ért. Elsőnek a bányászok csapata érkezett, élükön haladtak asszonyaik és a bányászáékor. Aztán jöttek a pécsi üzemek, azaz inkább csak képviselőik, tort a színház befogadóképessége a pécsi dolgozók tizedrészéig sem hijed. A felvonulók felett táblák erdeje piroslott, amelyek mind a háborús uszitók és népeket rabságba döntő imperialisták elleni jelszavat hangoztattak. Legtöbbször ismétlődött a Révai elvtárs legutóbbi Gizidében előfordult mondat: „Söpörjenek az imperialisták a saját Patájuk előtt". Más táblák a béke front erős bástyáját és annak ve- ‘bét, a Szovjetuniót és Sztálint éltették. A színház nézőterét megtöltő dolgozók munkásdalokat énekeltek fy a függöny szétnyílt és felhangzott a Köztársasági induló. Feltár mit a színpad, amelyen helyet foglaltak Kállai Gyula miniszter, valamint a Népfront, a demokrácia fegyveres erői és a hatóságok kép- *i»el6i. akiket a hallgatóság szűnni nem akaró tapssal köszöntött. \ Mlndsatenty-ítélet kifejezte a demokratikus béketábor erejét ít'czáü Andor MDP megye- taottsági tag megnyitó beszéde s,-3n, amelyben rámutatott arra, *°gy Mindszenty, az imperialisták •■só számú ügynöke, egyházi méltótógát arra akarta felhasználni, fogy egy újabb vesztes háborúba •Mórja az országot, letörje a dolinák hatalmát és visszaállítsa a királyságot, a nagygyűlés résztve- *öinek ütemes éljenzése közben •állai Gyula miniszter szólalt fel: ~~ A magyar demokrácia nép- írósága kimondta az ítéletet a "flászenty ügyben és « az i*é!et kifejezte • magyar "épj demokratikus tábor erejét ^ kezdte beszédét. A Mindszenty- Jígyel a magyar demokrácia egy bosszú ideje tartó harc végére •kart pontot tenni. Azt tapasztaljuk bonban, a külföldi imperialista •örök ezt az ítéletet arra használok fel, hogy népünk, országunk, boeialista társadalmi rend meg- Jbemtése felé haladó népi demo- batkus rendszerünk ellen •ilyos támadó hadjárattól folyásának, tógúmazzák, gyalázzák demokrati- *Us fejlődésünket, kormányunkat ~ "épünket A külföld rágalmai ,laptalanok. kimutatott ezután arra, hogy a tóakció és a demokrácia erőinek ™fea Magyarországon a felszaba- jMás óta folyik és Mindszenty a 6|rai és külföldi reakció szemefé- V volt foglalkozott ezután azzal, hogy tótre irányult a Mindszenty-félc ■tóyeesküvés. Mindszenty minde- tóelőtt a magyar népi deraokrá- 's megszüntetésére törekedett, '"tóén törekvése arra irányult, "Sy imperialista segítséggel a de- voerált Habsburg Ottót hozza a "W** nép nyakára. !9y vált bazaárulóvá, az ország *» » nép ellenségévé. "•>‘v ......... a politikájával! újr a vásárra vitte Magyarország nehezen kivívott nemzeti függetlenségét és szabadságát, a magyar népnek azt a hatalmas vívmányát, amelyet évszázadok sok sok keserves és véres áldozatokkal megvívott küzdelmei után a Vörös Hadsereg segítségével kivívott. (A nagygyűlés résztvevői ütemesen éljenzik a Vörös lladasereget és Sztálint.) Mindszcnlv w gyávasága Majd arra mutatott rá Kállai Gyula, hogy Mindszentynck a bíróság előtt alkalma lett volna bebizonyítani, hogy mennyire hős, ez a tárgyalás azonban éppen az ellenkezőjét mutatta meg, azt, hogy gyáva, aki meghunyászkodik, aki elárulja társait, hogy saját bőrét mentse. Mindszenty az igazságügyminiszterhez intézett levelében igyekezett saját ügyét elválasztani másoknak ügyétől, csak azért, hogy a maga hitvány kis bőrét megmentse. (Közbekiáltások.) rikai imperializmus az u.óbbi időben nagyon érzékeny, húsukba vágó veresége1 szenveded a különböző frontokon. Sztálin clv'.árs nyila kozata (n gyűlés résztvevői helyükről fe állva éljenezi Sztálint) nagyon kényes heyzeibe hozta az amerikai imperialistáikat. Ha az amerikai imperialisták egy Mindszeny-ügyet is igyekeznek felfújni és elterelni nagy problémáikról a figyelme., ezt csak az bizonyítja, hogy nagyon rosszul állhat az amerikai imperialisták szénája. M; Igazgságunk tudó óban lépünk Mindszenty ebben a levelében kijelentette többek között, hogy hajlandó egyengetni az egyház és az állam közti viszony kialakulásának útját. Elismerte tehát, hogy lehetséges a megegyezés a katolikus egyház és magyar demokrácia között. Elnézést kérek, — folytatta — ba egy napon említem Mindszentynck és a mi szeretett nagy vezérünknek, Rákosi Mátyásnak nevét. (A nagygyűlés ütemesen éljenzi Rákosi Mátyást.) Milyen bátran szállt szembe Rákosi elvtársunk a fasizmus, a reakció népelnyomó poSiítikájá- val szemben, amikor biztosra lehetett venni, hogy halálra ítélik, amikor szemébe vágta vádlóinak: bár mi legyen az én sorsom, az eszme, amelyért küzdők, győzni fog. (Taps.) — És ezért a Mindszentyért, ezért a gyáva nyűiért fáj a reakciónak a szíve idehaza és külföldön is. Nem Mindszentyért magáért fáj nekik annyira a szívük, hanem inkább azért, hogy Mindszenty letartóztatásával az ő imperialista, Magyarország elnyomására törekvő politikájuk újból csődött mondott, hogy ötödik hadosztályuk vezetőjét a magyar néni demokrácia leplezte és elítélte. — Fáj nekik, hogy Mindszenty le tartózva’ásóval a reakció hatalmas, nagy és talán egyik uto'só szervezet: taria'ékát számoljuk fel Magyarországon. Chapin, az amerikai imperializmus főkémje már kénytelen volt elhagyni Magyar- országé: (aps). De" az is fáj az amerikai és nyugdíj, imperialisták főcsahosainak, hogy a Mindszenty- üggyel kaposoLal’btyi nem sikerült a figvelme1 elterelni a íö kérdésről, a békének a problémájáról. reánk szórt vádak és rága mák ellen- Mi az" mondjuk, amit mondói-.unk a budapesti gyuéseken is, hogy ezek az urak seperjenek a maguk háza elő t, van ott bőven szemét ( aps, közbekiáltások). Ká llai Gyula ezu án az egyház és a demokrácia viszonyáról beszélt. Megállapította, hogy Mind- szendék reakciós körei szerep.é- se miat: nem sikerült Magyarországon a katolikus egyház és a magyar demokrácia jó viszonyát megteremteni. Mi azt hisszük — folytatta —, hogy a Mindszenty- féle klerikális reakció elleni harc komoly megindulásává', ennek a Rosszul áll az imperialisták szénája Nagyon jól tudjuk, hogy az ameKözel 20°ro-kal haladja meg 1949-ben pamut szövet termelésünk a háború előttit A hiború • folyamón textiliparunk olyan nagy károkat szenvedett., hogy nagy erofoezítóeeink ellenére fem értő el egyetlen ágazat sem a háború előtti színvonalat az első terv- évbop. A textilipar egyik legfontosabb ága a pamutipar. Pamutiparunk teljesítőképességét a rendelkezésre álló orsók száma határozza meg. A háború előtt a magyar pamutipar rendelkezésére 360.000 orsó állott, a háború pusztítása következtében ebből osak 210 ezer orsó maradt meg. A fonóonsóink száma még a 3 éves terv indulásakor sem érte el a békebeli mennyiség kétharmad részét. Ilyen körülmények háború előtti színvonalra emelni. Ugyanolyan mennyiségű orsóval azonban nagyobb teljesítményt tudunk elérni, mint a háború előtt, azért, mert az államosítások óta pamut, fonodáink ás pamutszövödéink tér. melékenysége állandóan emelkedést mutat. Ha 1938-as pamutszövet termelésből levonjuk a bérmunkát, akkor megkapjuk a valódi arányt, az akkori és a 3 éves terv utolsó esztendejének termelése között, Ez az arány pedig azt mutatja, hogy a* 1938.8s 185 millió méteres termeléssel szemben, ez 1949-«$ 189 milliós termelés áll, vagyis közel 20 száza, •ékkaj múlja felül azt. között biztató volt a pamutipar első tervévi eredménye, amely a háború előtti 185 millió méter pamuteeövettel szemben 148 millió méter teljesítményt tudott felmutatni. Ha számításba vesszük, hogy a 185 millió méteres teljesítménynek jelentős része, mintegy 35 millió méter bérmunka volt, akkor az első tervóv termelése az 1938-ásnák több mint 95 százaléka, A 3 éves terv utolsó esztendejében 1949-ben pamutiparunknak 189 millió méter termelést irányoztunk «ló. Ez az előirányzat azért reáliát, mert fonóorsóink eajmát sikerült már a A magyar pamutipar termelése azonban tavibbra. is emelkedni fog, a Szovjetúniótól 30.000 fonóoreót ka. punk, tehát csak a következő esztendőben éreztetik majd termelés, növelő hatásukat. A fonóorsókat ed- ~8íg külföldről, Angliából és Svájcból kellett behoznunk, ebben az esztendő, ben azonban lerakjuk már a magyar textilipari gépek gyártásának alapjait, úgyhogy a következő esztendő, ben már ezen • téren is szép eredményeket érhetünk «I, ami megint csak kedvezően befolyásolja termelésünké*. klerikális reakciós csoportnak“ a felszámolásával a legsúlyosabb akadályt az egyház és a demokrácia megegyezéséneik útjából eltávolítójuk, — Legyünk tudatéiban annak, hogy nem vagyunk egyedül min: régen, hanem tagja vagyunk a demokratikus erők hatalmas béke- fron jáhak, amelynek élén ott á'l a ha alimas SzovjeMnió (éljen Sztálin!, éljen a vörös hadsereg!). Kállai Gyula beszédé: hosszantartó taps kísérte. \ gyűlés határozata A naggyű és ezután egyhangú lelkesedéssé', magáévá telte a kö. ve kezd határozaj javas'.«tol: A nagygyűlés mélységes felháborodással utasítja visza a nyugat’ imperialisták dühös rágalomhadjá- rafcát, amelyet a hazaáruló Mind- szentv elítélésének űrügyén folytatnak kormányunk és dolgozó népűnk ellen. A nagygyűlés lelkesedéssel üdvözli a magyar köztársaság kormányát, amely visszaverte az imperialisták háborús uszító beavatkozási kísérletét és érvényt szerzett a nép akaratának. A rágalom- hadjáratra a magyar dolgozók az- za! felelnek, hogy keményebb ököllel sújtanak le az imperialisták cinkostársaira, népünk ellenségeire és még nagyobb lelkesedéssel építik hazánkban a szocializmust. — (Szavalókórus: Nem lesz itten béke bontás, vigyáz rá a pécsi munkás !) Ez Lilán Aczél György országgyűlési képviselj, a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkán* mondóit záróbeszédet. Rátmuiiaiíolit arra, hogy Büdapci ten, Pécsed*, és az< egész oroz ágban mos*, lezajlóit és lezajló nagygyűléseik megmutatták barát- rak es ellenségnek egyaránt, hogy • magyar nép független szabad nép, amely nem enged beleszólást ügyeibe. — Mi fáj az Imperialistáiknak? 4«, hogy ez a kis nép elvesztette a háború*, de megnyerte a békéi (taps.) Az, hogy az fingotok, a franciáik megnyerték ugyan a háborúi, de> mert a burzi olzal maradt uraimon, elveszte t-ték a békét Leszámolunk a reakcióval — Nem könnyű az imipefialis'íák- laaik betenyucrodirlok abba, hogy z kis Magyarországból, amely egy évszázadon keresztül, történelmének rövid piitenaitaii le szarnám já- tékszer volt a kezükben, önálló, függőién ét. erős ország leit. — Annál nehezebb belenyugodni ok ebbe, mert rossz rapjárísuk van. Verik őke't Ázsiáiban, ahol a dicsőséges kínai szabadságharc folyik (díjén a kínai kommunista párt!) éli csapásokat kapnak Európában is. A munkásosztály, a demokrácia és az épülő szocializmusunk minden egyes elten sé go egyben haza áru ló is, Mindsizienty zz limperialistiák ügynöke v.K, de nem egyedül ügynöke. Az on «ágban és nálunk Pécset: és Baranyában is van még bazaáruló, akik most kenyéradó gazdájuk és példaképük Mindszenty követőiként kenoilleijes frázisokba, vagy farizeus suttogiíMba próbál ják burkolni aíjasságukat. A püspöki palotától a . E-lisíás jegyzőkig, 3 Horíhvsa ka’ona- tis/.tektől a tőkésekig itt vannak és ezekkel nemcsak számolni, hanem leszámolni kell (taps). A M:ndsz;nly-ügy múló epizód a mi életünkben — folytatta — Mindszenty nevéről már emlékezni sem fogunk jóformán néhány év múlva a szocialista építés ba'al- mas munkája a at . A szocializmust megvalósi juk ne®>°sak Ma gyarországon, de megválásai az Európában, Ázsiában, Afrikáiban, Ausztráliáiban és előbb-utóbb Amerikában is (nagy taps)- Aczél György beszédét hosszantartó lekes taps JdsérV A nr>gy- gyűés az Intemaci v ’ ' ' lésével ér: véget,
